Regisztráció Blogot indítok
Adatok
csortu

0 bejegyzést írt és 58 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A külföldön élő magyarok körében meglehetősen elterjedt gyakorlat, hogy a külföldi munkavállalás (és élet) ellenére Magyarországon is fizetik a társadalombiztosítási járulékot és ha úgy adódik, akkor otthon is veszik igénybe a szolgáltatást. Na, ennek jövő nyártól vége lehet, ráadásul nem csak…..
csortu 2019.12.03 14:26:41
@Se vasalo se munka: Én értem, hogy bonyolult, de nem igazán érdekel, az a dolguk, hogy futkossanak a finn biztosítóhoz, nekem meg hogy legyen EUs kártyám. Érzésre ebben a sztoriban bizony a magyar ellátók a ludasak, akik kukacoskodnak, amikor szabályosan próbálunk eljárni (lásd elhajtanak, ha az EUs kártyát adjuk TB kártya helyett), de külföldről toboroznak fizető pacienst.

Ezért a saját konklúzióm: soha nem megyek Magyarországon orvoshoz, fogorvoshoz se, lehetőleg sürgősségire se. A hátam közepére kívánom az otthoni "van egy jó x-orvos ismerősöm, a rendelésére bemehetsz, hivatkozz rám" rendszert. Amíg otthon laktunk, volt pár érdekes élményem az ismerős ismerőse orvosokkal, nagyon utáltam az egész rendszert. Nem azért költöztem ki az urambátyám országból, hogy visszajárjak urambátyámozni.
csortu 2019.12.03 20:06:24
@Csodabogár: Bocs, biztos félreérthetően fogalmaztam. Én magam több mint 15 éve nem voltam Magyarországon orvosnál, mindent itt Finnországban intézek, ha lehet, itt is magánban. (Nem lehet mindent, pl szakrendelések egy része nincs magánban.)
Pár éve az egyik gyereknek kellett a nyaraláskor sürgősségi ellátás (fülgyulladás, láz, akut fájdalom), akkor volt, hogy nem akarták elfogadni az EUs kártyánkat. Egyik helyen pénzt akartak, másik helyen egy másik gyerek TB kártyaszámát használták, mert "nekik az egyszerűbb". Semmi eksztrát nem szerettünk volna, csak ami jár a szabályok szerint. Több ismerőstől jött hasonló történet.
A nemek közti egyenlőség manapság egyre fontosabb kérdés, hiszen sok múlik azon, milyen esélyekkel indul egy nő a munkaerőpiacon – például ha határátkelőként külföldre költözik. Nyilván nem ez a legfontosabb szempont akkor, amikor valaki egy adott ország mellett dönt, de akár befolyásolhatja is a…..
csortu 2019.11.29 10:57:21
Köszönöm ismét az érdekes adatokat, megkerestem az eredeti publikációt, és végignéztem az adattáblákat, meg a forrásíikat is.

Annyit tennék hozzá a cikkhez, hogy a magyar 49. helyhez, ami valóban lehetne jobb is, alapvetően két komponens járult hozzá:

Egyrészt a parlamentben dolgozó női képviselők aránya, ami az adatfelvételkor (2017) 20 nő a 199 képviselő között. Ez szerintem is jogos kritika, szerencsére per pillanat kicsit jobban vagyunk, most 23 női képviselő van a parlamentben. (Összehasonlításul: Finnországban a tavaszi választások óta 93 női képviselő van a 200-ból.)

A másik nagy súlyú komponens az úgynevezett diszkrimináló felfogás a munka szerepéről (Discriminatory work norms). Ezt egy 2017-es Gallup felmérés alapján került értékelésre, miszerint a 15 évesnél idősebb férfiak hány százaléka tartja elfogadhatatlannak, hogy egy nő fizetésért dolgozik ha akar. (Az eredetiben, a válaszoló adott korú férfiak hány százaléka válaszolt nemmel az alábbi kérdésre: "Is it perfectly acceptable for any woman in your family to have a paid job outside the home if she wants one?") A felmérés állítása szerint Magyarországon erre a kérdésre a megkérdezett férfiak 12%-a válaszolt nemmel, pont annyian, mint ahányan a Közép Afrikai Köztársaságban, és egy százalékkal többen, mint jópár fekete afrikai országban. Ezzel szemben pl Szerbiában a nemmel válaszolók 4% volt, és a nekem oly kedves, élen járó Finnországban csak 1%. Azért ezeket az adatokat megnézve nagyon erős kétségeim vannak ezeknek az adatoknak a reprezentatív voltát illetően: Lengyelország 8%, Románia 6%, Bosznia 5%, Oroszország 7%, Magyarország 12%, Szlovákia 26% (!) de Csehország 8%. Szóval azért na....

Amúgy kb ez a két komponens differenciálja az európai országokat, mert az összes többi nagyon közel van egymáshoz.

Egyébként azon is érdemes elgondolkodni, hogy pl az olyan komponens esetében, mint a foglalkoztatottság, (Employment), ahol a 25 évesnél idősebb nők hány százaléka dolgozik, ott a magasabb érték valóban olyan jó e a nőknek. Hiszen ez nem veszi figyelembe a tanulók, vagy a nyugdíjas korúak nagyobb arányát a fejlettebb országokban.

Szóval érdemes azért közelebbről is megnézni ezt a statisztikát, mert kicsit színesebb ez a kép, mint ami a szimpla rangsorból előjön.
Határátkelő Ha máshol élnél 2019.11.26 06:30:00
A külföldi élettel kapcsolatban az egyik állandó téma a hasonlítgatás: mi hol mennyibe kerül, milyen az élet, mennyivel drágább vagy olcsóbb ez vagy az és még sorolhatnám. A minap belefutottam egy régi, hat évvel ezelőtti posztba, amiben az If it were my home (egyébként egészen érdekes) oldal…..
csortu 2019.11.26 10:16:38
Ilyet én is szeretek játszani. Pár éve írtam egy kis programot, ami leszedi az OECD és az Eurostat adatbázisából a bérekről szóló adatsorokat, és azzal csinál mindenféle összehasonlítást. Érdekes (?) megállapításokra jutottam. A bérek persze összevissza változnak a különféle országokban, de pl a dollárban mért ppp adatok (Purchasing power parity) aránya országok között az viszonlag stabil 1990 óta. A ppp ugye a vásárlóerőt méri, azaz (szerintem) jobban visszaadja, hogy mennyit is ér az a fizetés, mint ha szimplán átszámoljuk a nominális értékeket. Ugye erre sokan ráébrednek, amikor egy külföldi nagyvbárosba költözve hirtelen rájönnek, hogy a tripla fizetésből is csak alacsonyabb életszínvonalat tudnak kihozni, mint otthon.

Konkrétabban a finn-magyar viszonylatot nézegettem, ott arra jutottam, hogy míg a nominális fizetéskülönbség kb 4-5x, addig a vásárlóerőben ez 90 óta 1,8 és 2,2x szorzó között mozog. Ez azt jelenti, hogy a finn átlagfizetésből kb kétszer magasabb életszínvonalat lehet finanszírozni, mint a magyar átlagfizetésből.

Készítettem térképsort is az EU-ra a pppkből Magyarországhoz képest, és 2005-től megnézegetve gyakorlatilag semmi sem változott, egy két nüansztól eltekintve (pl. Görögök csúnyán bezuhantak), viszont drámai az EUban mind a kelet nyugati, mind az észak-déli kontraszt a vásárlóerőkben. És ez nem változott egyáltalán az utóbbi 15 évben.

Mindezek alapján az emberek továbbra is inkább nyugatra és inkább északra fognak költözni, amennyiben az elérhető életszínvonal a költözés motivációja.
Michael 2012-ben gondolt egyet, öt év után felmondott munkahelyén, kivett némi pénzt a számlájáról és finn barátnőjével együtt a skandináv országba költözött. Nagyon bejött neki, azóta is ott él, tapasztalatai pedig akár az oda vágyó magyar határátkelőknek is hasznosak lehetnek...
csortu 2019.10.04 15:33:25
Köszönöm, jól szórakoztam. Tizenhatodik éve nyomom Finnországban, a cikkből csomó minden talált nálam is, pár dolog nem. (Ott lent délen, Turkuban panaszkodni a tél miatt? Finnország legenyhébb telű környéke az...)

Az Alko rendszer nekem is tetszik, de bevallom nincs nálunk rá nagy igény.

Szaunázni jópofa, igaz kicsit meglepő, amikor a céges rendezvényen a főnökkel plusz kollégákkal együtt kell beülni a gőzbe pucéron. Volt olyan élményem, hogy szaunázás után áll az egész férfi kollektíva sorban a naplementében tök pucéron a tó partján, és negyed órán át szótlanul sörözik. Mit ne mondjak, priceless experience, mindíg megvidámodok, ha eszembe jut.

Ügyintézéssel nekem nem volt problémám, igaz már megközött szerződésre érkeztem, sehol nem volt semmi gondom. Ráadásul az elektronikus ügyintézésben nagyon fejlődnek, szinte mindent lehet a neten is intézni, a tizenhat év alatt tán háromszor kellett fizikailag is találkoznom valami hivatalnokkal. (Igaz, ebben benne volt az elején a fent emlegetett rendőrségi regisztrávió. Igaz, akkor még nem volt Magyarország EU tag.) Az is tetszik, hogy minden központosítva van, így egy költözésnél elég egy webhelyen beregisztrálni a változást, onnantól mindenki tud róla, a potától kezde az adóhatóságig. Igaz, ez általában kicsapja a firissen érkezetteknél a biztosítékot.

Tél: én szeretem, utcánk végén indul a sífutóút, gyerekeknek van szánkópálya, egy utcényira a koripálya.

A finneket bírom, kicsit rokon lelkek: busonganak a történelem csapásain, sírva vigadnak, mint mi, de meg vannak győződve, hogy bármit kibírnak és túlélnek (sisu). Finn ismerőssel szoktunk ezen viccelődni, hogy lehet vitatni a genetikai meg a nyelvrokonságot, de a mentalitás az ugyanaz. (Bár szerintem a nyelvrokonság letagadhatatlan így, hogy mindkét nyelvet ismerem.)

Szerintem lehet barátkozni a finnekkel, bár tény, hogy nem minddel (de ez szerintem bármilyen néppel hasonló). Van egy elméletünk (persze csak kicsit viccből), hogy vannak a szőke finnek meg a barnák. A szőkék maguknak valók, de a barnák nagyon jó fejek és szociálisak, őket kell megcélozni, ha az ember barátkozni akar.

Amúgy ha az ember szeretne tényleg jó fej finnekkel találkozni, el kell menni vidékre, és finnül kell velük beszélgetni. Ezt nagyon bírják, hogy az ember nyilvánvalóan külföldiként finnül beszél és érdeklődik a kultúrájuk iránt. Családdal csinálgatunk egy projektet: bringával végiglátogatjuk a történelmi Häme (a középkori Tavastia) szürkeköves templomait, és kis dokumentumfilmeket gyártunk róluk a YouTubera. Már márom ilyen túra anyagát leforgattuk, és nagyon jó élményeket gyűjtögettünk a finnekről és Finnországról. Persze elfogult vagyok, de én nagyon szeretem ezt az országot, az itt élőket.
csortu 2019.10.04 19:30:57
@Dikusz: A bringázós videóim itt vannak:
www.youtube.com/playlist?list=PLkWQu8IxwTAxpszopA4PZRydYokgJvESc

Ebből a finn szürke köves templomos videók első része itt:
youtu.be/HIcU_f6kMxI

A többi még szerkesztés alatt, de ott lesznek azok is.
A magyarok szerint a külföldi munkavállalás lehetősége az uniós tagság egyik legnagyobb előnye. Olyannyira, hogy a pozitívumok között a harmadik helyen áll egy friss felmérés szerint. Ami a jövőt illeti, minden ötödik magyar azt várja az EU-tól, hogy biztosítsa az unión…..
csortu 2019.04.29 08:53:39
@Határátkelő: Totál respektálom az álláspontodat, csak akárhogy nézem, az egyik oldalra kileng a radírod. Példának okáért tisztelettel kérdezem, Tarlós szavazóinak alig burkolt lepatkányozása alant miért nem pengeti meg a cenzor csengettyűjét? Én abszolút az értelmes párbeszéd híve volnék, csak sajnos amikor ilyesmit látok, akkor felmerül bennem, hogy minek? Ha a vitapartner alapból lepatkányozza a másik oldalt, akkor milyen párbeszéd lehetséges? Sajnos felmerül bennem, hogy nem is cél az értelmes beszélgetés, csak a konzerv panelek dobálása maradt itt is.
csortu 2019.04.29 08:53:40
@yourmomtits: Teljesen ugyanígy vagyok. Ez a cikk nagyon jó apropó lehetne arra, hogy a két oldal kibeszélje ezt a témát, de sajnos az agyatlan trollkodás lehetetlenné teszi a prábeszédet. Kár.
Nyilván mindenki a saját világnézete és vérmérséklete szerint válaszol a címben feltett kérdésre. A skandináv országban élő Bandirepublic azonban ennél kicsit továbbment és egy egészen érdekes megközelítéssel próbálkozott...
csortu 2019.03.11 10:46:44
@Snedronningen: Hasonlóan látom Finnországból. Ahogy én látom, a finnek nagyon hasonlóak sok szempontból a svédekhez, de itt azért nyíltabban lehet beszélni a problémákról.
Pl. ma reggeli cikkben olvastam, hogy egy friss közvélemménykutatás szerint a finn választók 41%-a mondja, hogy korlátozni kell a migrációt, és 80% szerint az afrikai illetve közel-keleti migránsok számát csökkenteni kell. (60% szerint az EU migránsok rendben vannak és 47% szerint nem kell korlátozás egyáűltalán.)
Miután itt éppen választási kampány van, ezért szemmel láthatólag a migráció választási kérdéssé lépett elő. (Mint EU migráns, ezt kissé aggódva szemlélem.)

A cikkhez: érdekes ez a szintekre tagolt megközelítés, de nem vagyok meggyőzve, hogy a fentebbi szintek hosszú távon valóban sikeresebbek. Konkrétan ezzel van bajom:
"minden létező mutató és szubjektív megítélés szerint a svéd társadalom, az ország valahogy sokkal jobban teljesít a mi kis szeretett, lángoktól ölelt hazánknál"

Szerintem ezt nem lehet arra általánosítani, hogy a cikkekben taglalt magasabb szinten lévő társadalmak mindig sikeresebbek. Konkrétan, a termékenységi rátára gondolok. Kicsit körbenéztem, és az adatokból inkább azt látom, hogy fordított korreláció (pontosabban asszosziáció) van a fejlettségi szintek és a termékenységi ráták között, márpoedig ez azt jelenti, hogy a fent emlegetett narancssárga és zöld szintek evolúciós zsákutcák, amiket éppen leváltanak az alacsonyabb szinten álló érkező csoportok. (Sorry, eredeti végzettségem evolúcióbiológus, onnan a modell.)

Az a bajom, hogy ez az evolúcióban egy teljesen ismert jelenség, és a történelemben is van rá egy csomó példa: A római birodalmat (borostyán szint) leváltotta a barbár államberendezkedés (piros szint, ami nincs ebben a cikkben), Bizáncot hasonlóan az ottomán berendezkedés, és számos más példa (ahogy persze van egy csomó ellenpélda is).

Nagyon érdekelne, hogy mi ez a türkizkék szint, amit a szerző megoldásnak javasol, mert ezt sem innen, sem a neten talált vonatkozó anyagokból nem sikerült megértenem. Persze simán lehet, hgy csak azért, mert én személyesen valamelyik alacsonyabb szinten leledzem, és intellektusom nem elég fejlett még az ilyen magas szintű ideák befogadásához. Ezzel tudok is élni azt hiszem.
A határátkelő gyerekek történeteit általában csak a felnőttek szűrőin ismerjük meg, hiszen ők azok, akik megírják, miként élték meg ők és adott esetben a gyerekeik a külföldre költözést. A mai posztban azonban gyerekek beszélnek arról, milyen érzéseket keltett bennük életük alapvető változása. Mi a…..
A fázás mellett azért sok más (és tartalmasabb) elfoglaltságot is találhatunk magunknak Finnországban. Persze nem árt alaposan felkészülni, különben csúnya meglepetések érhetik az embert, ha viszont jól átgondoljuk a dolgokat, nagyszerű élmények érhetnek – derül ki a Helsinkiben élő Richárd írásából…..
csortu 2019.01.11 07:56:19
Hát ez jól esett így a reggeli tea mellé, köszönöm.
További tippek: téli sportok. Idén korán jött ide Finnországba a tél, elég hideg van, és jó sok hó. (Én Tampere környékén vagyok, a partvidéken kicsit enyhébb a dolog.)
A gyerekeim nagyon bírták kisebb korukban a szánkózást, és még most is elmentek a szünetben egy egy csúszásra.
Korizás: a kis falunkban több sportpályát már föllocsoltak, úgyhogy a környék apraja nagyja kint van korizni. (Én is voltam a lányaimmal a múlt héten.) Itt az a szokás, hogy nap közben a kisgyerekesek vannak kint, este meg a fiatalság. Hokikapuk kint vannak, sokszor látok járni is alig tudó kétéveseket, akik korival hasítanak a pályán. Apukákkal ütik a korongot. (Jó az ütő, arra lehet támaszkodni.)
Sífutás, ez az én kedvencem, és szerencsés vagyok, mert az utcánk végén indul a sífutónyom. Feleségemmel sokszor vagyunk a pályán januártól márciusig, néha április elejéig. Van a közelünkben egy csomó tó, azok jegén visz a pálya körbe. Ez azért jó, mert nem rémítik hegyek völgyek a magamfajta koca sífutót. Mondhatni, vízszintes a pálya. Odafutni, körbe a jégen, vissza, az 8 km, nekem kicsit több, mint egy óra. Ez egyszerre pont elég, és mehet akár munka után hétköznap is. Néha a gyerekek is jönnek velünk, de persze ők sokkal gyorsabbak.
Lesikló síelésre is van lehetőség, ebből is van két helyszín is a lakásunktól kb egy órányi autóútra. Én ebben nagyon béna vagyok, de a felségem szereti, így időnként elmegyünk ide is.
A gyerekeim a suliban mennek szervezetten korizni, síelni, de ahogy látható, nekünk szülőknek is van bőségesen lehetőség.
Szóval aki itt Finnországban telel, annak irány a nagybetűs outdoor!
Neked mi az a pénz, amiért már nem mennél el Magyarországról vagy amennyiért hazatérnél? – tettem fel a kérdést többször is a blogon, és érkeztek is a válaszok rá szépen emailben (is). Ezekből válogattam ki kilenc véleményt (természetesen ezek semmilyen reprezentatív…..
csortu 2018.09.17 09:37:13
Nálam valahogy nem a pénz döntötte el, hogy maradtunk, hanem sok egyéb:

Az első lökés az volt, amikor a finn főnököm egy gazdasági megszorítás pillanatában egy finn kollégát bocsájtott el azért, hogy engem megtarthasson. Ekkor éreztem először, hogy értékelik a tudásom. (Ráadásul ez pont egybeesett az akkori kormány "el lehet innen menni" sztorijával, amit akkor én úgy éltem meg, hogy itt kellek, otthon nem. Ez akkor nagyon rosszul esett.)

A következő pont az volt, amikor a legnagyobb gyermekem iskolás korú lett. Addig azt gondoltuk, hogy akkor hazatérünk, de akkor már úgy láttam, hogy a finn rendszerben jobb oktatát kapnak majd a gyerekek. Most, egy jó évtizeddel később úgy látom, ez jó döntés volt. Mind a négy gyerekem folyékonyan beszél/olvas magyarul, finnül, angolul, és valamennyire svédül is. Az otthon maradt unokatesók hasonló korban a magyaron kívül legfeljebb egy másik nyelvet tudnak használhatóan.
Ezen kívül a matek és a természettudományok is nagyon jól mennek nekik, jelenleg STEM pálya néz ki a három nagynak legalábbis.

Harmadik szempont az otthoni közbeszéd. Otthon bárkivel beszélgetek, akár családban, akár barátokkal, három mondat után előkerül Orbán vagy az ellenzék szidása felváltva a migránsok és az EU emlegetésével. Nekem erre nem nagyon van igényem, szóval ez egy nagyon nagy taszítóerő Magyarországgal kapcsolatban.

A végső szempont pedig a teljes értetlenség ami az otthoniakból árad, amikor próbálok nekik cégalapításról, innovációról mesélni, esetleg fiatalokat önállósodásra biztatni. A legfinomabb, ami visszajön, az az, hogy "mi nem értjük a kapitalizmust, nem tudjuk hogy kell ezt csinálni".

Összességében: szeretem Magyarországot, de amikor oda látogatok, pár nap valahogy leamortizálja a pozitív érzéseimet. Most már egyáltalán nem tudom elképzelni, hogy ott éljek. A gyerekeim meg biztosan nem fognak már.
csortu 2018.09.17 11:13:33
@Arthamyr:
""A gyerekeim meg biztosan nem fognak már. " - Mitől vagy ebben ennyire biztos? "

Beszélgetek velük, az alapján. Minden nyáron (néha ősszel is) több hetet töltenek Magyarországon a nagyszülőknél, meg velünk szülőkkel. Ennek ellenére nem abba az irányba kacsingatnak. Persze semmi sem lehetetlen.

Azzal nem értek egyet, hogy haszontalan lenne nekik a magyar tudás, ha nem költöznek oda.
A mindenféle nemzetközi rangsorokban Finnország rendre az élvonalban végez, az ottani élet minősége kétségtelenül a világ élvonalába helyezi az országot. A nagy kérdés (amin azért Magyarországnak is érdemes lenne elgondolkodni), hogy miként jutottak oda, hiszen nekik (szemben mondjuk a norvégokkal)…..
csortu 2018.09.15 08:12:19
csortu 2018.09.17 09:19:36
A hétvégén nem volt időm írni, így csak most kommentelek kedvenc finn témakörömhöz, hátha elolvassa még valaki.

Szóval a finn csodát maguk a finnek sem értik, több egyetemi kutatócsoport próbálja kideríteni, hogy hogy a fenébe sikerült, de leginkább ők is csak a vállukat vonogatják. A cikkben írtak mind igazak, de nem úgy, és nem azért. Majdnem minden tételre lehet cáfolatot találni, és a fent emlegetett kutatócsoportok rendre cáfolták is azokat.
Helyi megfigyeléseim alapján nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni a finn csodát, ami szerintem nem is szimplán finn, inkább skandináv csoda: Svédország, Norvégia, Dánia és Észtország a finnek mellett mind benne vannak mindenféle felmérésekben az élbolyban, szóval lehet, hogy inkább a viking vonal a sikeres.
Az tény, hogy az "intenzív" időjárás ellenére nagyon jó itt élni, és a finnek (is) nagyon szeretik az országukat. Talán ez is kell a csodához.
A másik komponens, ami szerintem fontos, az az, hogy a finnek általában nem gondolják, hogy ők tudják a tutit. Nem szégyellnek mástól tanulni, ha valamit jónak látnak, simán átveszik, a maguk képére formálják. Rugalmasak, na. Meg van egy érdekes öniróniájuk amit más népeknél még nem tapasztaltam.
Ezeket nagyon nehéz magyar háttérrel értékelni, de ha az ember kellőképpen el tudja engedni az otthonról hozott zsábáit, hogy mindennek rendben úgy kell lennie, ahogy nagymamám tanította, akkor nagyon lehet élvezni ezt az országot. Nekünk bónusz jutalék, hogy a magyarokat szeretik és elég nagyra tartják, ezért időnként leesik egy kis előny itt-ott. (Orbán nagy kedvenc a nép körében.)
Zoltán három éve érkezett Finnországba, és éppen egy hete írt arról, mennyire sokkoló volt az első három hónap. Miközben a nyelvet próbálta meg elsajátítani egy tanfolyamon jórészt a harmadik világból érkezett menekültek társaságában, megérkezett a tél is, ami különösen kemény kihívásokat jelentett.…..
Az osztrák fiatalok körében végzett egy meglehetősen átfogó felmérést a marketagent.com kutatóintézet. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a 14-29 évesek a külföldiek beilleszkedését, mit várnak el tőlük, miket tekintenek a legfontosabb értékeknek. Miután rengeteg magyar dolgozik (és…..
csortu 2017.10.11 11:32:12
@DánBrünhilda: Akkor legyen egy kis finn nézőpont is: A finnek nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy ők is skandinávok, amiben lehet is valami, hiszen itt is voltak viking települések, és ugye svéd uralom volt sok száz évig.
Itt a nem európai bevándorlókat fogcsikorgatva tűrik, a kelet európaiakról kb azokat gondolják, mint amit fentebb írtatok (román maffia nagyon erős). A nyugat európai az itt is expat, nagy becsben vannak.
Ami karakteresen egyedi (szerintem): nagyon szeretik a magyarokat. Szinte minden finn, akivel beszélgettem, volt Magyarországon nyaralni, sőt egyesek kifejezetten Budapestre járnak. Ismerik az érdekesebb esti éttermeket, látnivalókat. Vannak finn kalandorok, akik nyugdíjba menéskor Magyarországra költöznek (lásd Geresdlak).
Az utcán többször szólítottak már le, hogy ugye magyarok vagyunk, és hogy nagytestvér nép, meg minden. Ez magyarként elég kellemes élmény.
Amúgy a Nokia miatt sok magyar IT-s ember volt Finnországban, aztán a Nokia bedőlése után sokan tovább álltak, de azért maradt egy kellemes kis csapat itt.
A helyiek nagyon tudnak lelkesedni, ha az ember finnül beszélget velük. Megvan az a nagy előnyünk, hogy a nyelvi hasonlóságok miatt kb akcentus nélkül tud egy magyar finnül beszélni. Általában addig nem is derül ki, hogy nem vagyok finn, amíg egy beszélgetésben el nem érek a szókincsem korlátaihoz (ami sajnos elég hamar van), de akkor meg teljesen el szoktak ájulni, hogy milyen jól beszélek amúgy.
Mindent összevetve szerintem FInnország az a hely, ahol a világon legjobban szeretik a magyarokat. Ezért én nagyon szeretek itt élni, és nem érzek semmi beilleszkedési problémát.
Jövő tavasszal ismét parlamenti választás lesz Magyarországon, ami előtt borítékolhatóan megint felmerül majd a „miért nem szavazhatnak levélben a határátkelő magyarok?” kérdése, ami már eddig is komoly indulatokat kavart. Az egy dolog, hogy a kérdésfeltevés eleve rossz (erről majd később), ám…..
csortu 2017.10.02 08:13:42
@Bebbi: Mi azért tartottuk meg anno, mert csak ideiglenes jelleggel jöttünk ki, egy két éves fix szerződésre. Arra meg akkor (14 éve) nyomatékosan figyelmeztettek, hogy ne csináljuk, hogy ki és bejelentkezünk a különböző rendszerekbe, mert csak magunknak csináljuk a problémát. Szóval eredetileg csak agy rövid, két éves stint volt tervben, azért nem jelentkeztünk ki sehonnan.

Aztán másként alakult az élet, én meg magamévá tettem Birca kolléga álláspontját (amit egyébként ezen a blogon olvastam, még sot blogmotorral ezelőtt), miszerint hatósággal önként nem közöl az ember információt, majd kérdeznek, ha kell nekik valami. Eddig bejött.
Rengeteg adat kering arról, vajon hány magyar él és dolgozik külföldön, pontos számot nem nagyon tudott még eddig senki mondani, és nem is úgy néz ki, hogy a közeljövőben mondani tud. Ám legyen szó 300 ezer vagy 570 ezer emberről, mégiscsak elég nagy szám ez, hogy felmerüljön…..
csortu 2017.09.04 14:09:13
Pár gondolat:

1- Ezt az "aki ahol adózik ott szavazzon" dolgot nem nagyon kéne erőltetni, mert egy csomó ember több országban is fizet jövedelemadót, szóval csak totális káosz lenne belőle. (Az ÁFÁt meg pláne hagyjuk, nem ártana tudni, ki is fizeti azt az adóhivatalnak.)

2- Szerintem nagyon fontos szétválasztani az ideiglenesen külföldön élők (azaz akinek van Magyarországon bejelentett lakcíme) és a bejelentetten külföldre telepedettek (azaz akik kijelentkeztek) esetét. Szerintem az előbbiek szavazati jogát semmilyen módon nem lehet megkérdőjelezni, hiszen a hivatalos rendszer nem tud különbséget tenni az éppen külföldön nyaraló, az évenként pár hónapot külföldön dolgozó, és az évek óta kint élő, éppcsak valamiért kijelentkezni nem akaró emberek között. A tartósan külföldön élők jogairól lehetne vitatkozni.

3- Ahogy én látom, a trend a világban az, hogy minél szélesebb legyen a szavazói kör, minél többen szavazhassanak adott országban olyanok, akiket befolyásolhatnak az ott hozott döntések. Ebbe a trendbe szerintem tökéletesen illik a határontúliaknak adott listás szavazati jog. (Ami az eredményben megjelenő súlyát tekintve jóval kisebb, mint a listás+képviselőre leadott szavazat, ha valakinek van otthoni címe.)

4- Engem nagyon érdekelne, hogy hogyan van ez a dolog a többi EU-s országban. Adalékképpen utána is néztem, itt Finnországban pont ugyan úgy van, mint Magyarországon. Az ideiglenesen külföldön élő a külképviseleteken szavazhat az itt bejelentett lakcíméhez tartozó jelöltekre.

Közben találtam linket további adatokhoz is, ha mást is érdekel:
europa.eu/youreurope/citizens/residence/elections-abroad/home-country-elections/index_en.htm

Ez alapján abban a pár országban, amit végigböngésztem, szintén hasonló a külföldön élők szavazati joga a magyarhoz. Vannak apró különbségek, pl Németországban az utolsó 25 évben 3 hónap németországi lakás kell a szavazati joghoz.

5- Szerintem elég nagy félreértés, hogy a határontúliak szavazását akadályoznák azért, mert ők főleg az ellenzékre szavaznának. Az utolsó konkrét adat 2010-ből van. Akkor a határon túliak konzulátusokon leadott szavazatai kb úgy oszlottak meg a pártok között, mint az országos adatok. Tudtommal azóta semmiféle nagyobb felmérés nem volt a témában, szóval nem látom be, ez miért változott volna.
csortu 2017.09.04 14:38:29
@gabors: "amugy hanyan szavaztak a legutobbi valasztason kulfoldon ?? szemelyesen vagy levelben "

2014: www.valasztas.hu//hu/ogyv2014/859/859_0.html

Összesen 24 119-en szavaztak külképviseleten, levélben 128712-en. Nem volt olyan külképviselet, ahol senki sem szavazott volna.
Kényes téma a mai, hiszen Tsabus voltaképpen egy szakítólevelet küldött, amin érződik a csalódottság, és a düh. A szakítás napjaink egyik legfontosabb közösségi felületén a Facebookon történt, és elsősorban azért érzem ide tartozónak, mert egyrészt szerintem nem egyedi történetről van szó, másrészt…..
csortu 2017.07.20 10:31:54
@Dikusz: "Nem tudom a világnak bármely pontján szerepet játszik-e annyira a politika az emberi kapcsolatokban, mint itthon."

Saját tapasztalat: Finnországban az 1917-es függetlenséget pontosan ugyan az a vörös-fehér polgárháború övezte, mint amit Oroszországban a NOSZF, Magyarországon a Tanácsköztársoság néven ismernek. (Ugye Leningr... izé Szentpétervár ide csak egy köpés, a komp is átjár...) Szóval itt annyiban más volt a kimenet, hogy a függetlenség a vörösöknek is fontos volt, ezért megegyeztek a fehérekkel hogy befejezik egymás ölését (itt is nagyon durva öldöklések voltak), de a két oldal egymás iránti érzelmei a mai napig megvannak. Az, hogy lehet tudni, melyik párt melyik oldal leszármazottja, az a legkevesebb. A radikálisok a két oldalról nem házasodnak egymás között, külön iskoláik vannak (kolléga vörös családból mesélte, hogy tévedésből fehér iskolába ment, ezzel meg is szívta a karrierjét, nem is vették fel egyetemre). Finnországban három külön áruházlánc komplexum van a vörösöknek, a fehéreknek, meg akiket nem érdekel már a téma. Idén lesz száz éve, hogy lement az a bizonyos meccs, de a mai napig ilyen erősek a hatások. Szóval nem, nem csak Magyarországon játszik erős szerepet a politika a mindennapokban. (Igen, sokáig kell itt élni, hogy az ilyen finomságok előjöjjenek, mert szemtől szemben civilek egymással, nem mutatják ki, de a két csapat szinte külön világban élnek, egymástól elkülönülve.)
csortu 2017.07.20 10:33:18
Szerintem az a baj, hogy teljesen és végletesen megszűnt a kommunikáció a keményvonalas Fideszesek meg az ellenzékiek között. Fidesz szavazóként azt tapasztalom, hogy teljesen lehetetlen érvekkel végigdumálni ilyen témákat. Ha csak annyit említek, hogy szerintem a kormány ez vagy az az intézkedése helyes, jó irányba megy, akkor a fideszbirka a legenyhébb, amit kapok. Sajnos a legtöbb az ennél jóval durvább. Pontosan azt tapasztalom, mint amit a posztoló ír:

"Gyűlöljünk mindenkit, aki nem hasonlít ránk, tapossuk el azt, aki nem úgy gondolkodik, mint mi és legyenek egyszavas megoldásaink a világ minden bonyolult problémájára?"

Látod @tsabus, még a FB-on is kilőttél az ismerőseid közül :-( (Igaziból persze nem én voltam személyesen csak a "magunkfajták", csak azért, hogy egyértelmű legyen.)

Igazából beszélnünk kellene, elmondanunk hogy szerinted miért igen, miért nem, ehelyett csak a panelok maradnak. Arra meg ki kíváncsi, elég végigolvasni a mandiner meg a 444 kommentszekcióját, aztán hallottam az összes aktuálisat a hétre.

Szerintem mindkét oldalon vannak jó érvek, megbeszélhetnénk. Sajnos én úgy érzem, hogy amikor próbáltam érvelni, akkor azonnal le lettem nácizva/birkázva/hontalanozva/szűklátókürűzve, mikor éppen hogy. Persze elhiszem, hogy ti odaát is ezt éreztétek, amikor még fordítva állt az iránytű. Ezért én szóbaállok mindig azokkal, akik odaátról hajlandóak értelmes beszélgetést folytatni, mert az, amit @tsabus te csinálsz, az csak tovább durvítja a helyzetet.
A kérdés elsőre minimum furcsa, ugyanakkor az elképzelés vitaalapnak nem rossz. Arról van szó, hogy vajon a fejlettebb uniós államoknak valamiképpen kompenzálniuk kellene-e azokat az országokat (és ezek jellemzően a később csatlakozott kelet-európaiak), ahonnan sokan költöztek…..
csortu 2017.07.17 12:15:15
@tanato: Csatlakoznék fhdgy-hoz, szerintem a bérek rendezése utópia. Még országon belül sem megoldott, az EU szintjén még kisebb rá a szándék és az akarat.
Szerintem akik a bérek rendezéséről beszélnek EU szinten, azoknak fogalmuk sincs mit peddzegetnek gazdasági és politikai szempontból.
Ráadásul, bérek országos rögzítésére bizonyos szférákban vannak példák, de ott sem látjuk azt, hogy a munkaerő a gazdag régiókból a szegényebb felé áramlik, szóval ráadásul még ha megvalósulna is,sem oldaná meg a cikkben felvázolt problémát.
Plusz, abba bele sem merek gondolni, hogy a gazdaság minden szektorában rögzített bérek mit is jelent politikailag, gazdaságilag. Én nem szeretnék abban az EU-ban élni, ahol törvényileg rögzített bérek vannak a gazdaság minden szektorában. Éltem már olyan országban, nem volt jó.
csortu 2017.07.17 13:59:33
@fhdgy: A lényegben mégiscsak egyetértünk, azzal a kitétellel, hogy szerintem a mesterséges bérrendezés is utópia.

Én is úgy látom, hogy Magyarországon a gazdaság szerkezetének modernizálására sincs meg a társadalmi igény, sem az akarat. A felülről jövő változtatásnak meg (a rossz korábbi tapasztalatok miatt) konokul ellenáll a "nép".

Érdekes adalék:
hbr.org/2015/02/where-the-digital-economy-is-moving-the-fastest

Azaz a vizsgált 50 országból Magyarországon a legkevésbé fejlett a gazdaság digitalizálása, és ehhez képest a leggyorsabb e téren a negatív változás. (2008-2013 adatok). Így sajnos csak fokozódik a lemaradásunk. (A V4 másik három tagja hasonlóan fejletlen e téren, de ők legalább előrefele haladnak, nem hátra.)
1. Vajon a Nyugat felé öklét rázó, Kelet felé kacsintgató, Kádár népének muzsikáló, polgári ethoszt elvető, a modern világot egyre kevésbé értő, kurucos víziókba menekülő vagy csak simán eszmék nélküli, etatista, államra telepedő, hatalomtechnikázó, homályban…..
csortu 2014.10.30 07:10:44
Kár túlmisztifikálni a történéseket.'98-ban a Fidesz a csillagok különös együttállása miatt kerülhetett kormányra, de Orbán legkésőbb 2002-ben realizálhatta, hogy Magyarországon nincs akkora igény "a fiatal középosztály hangját értő és közvetítő" párt politizálására, hogy azzal kormányozni lehessen. 2002-ben a középosztályt segítő politizálást lenyomták populista 100 napos program ígérettel.
Orbán megtanulta a leckét, nekiállt hanyagolni a fiatal középosztályt, és populista szólamokat vezetett be. Ami menetrend szerint kétszer is meghozta a kétharmadot a parlamentben, és ugye 2006 óta a Fidesz megnyert minden választást. A fiatal középosztály nagy része még nem érti ezt, a populizmusra vevők meg már beálltak az egy a zászló mögé.
Ha a történések ezen a vonalon maradnak, akkor a fiatal középosztály nyilván talál majd magának pártot vagy pártokat, talán épp a mostani demonstrációkból megszerveződve, de mindez mit sem számít. Hiszen láttuk 2002-ben, és 2006-ban, hogy a fiatal középosztályra építve Magyarországon nem lehet választást nyerni (csak legfeljebb sok körülmény szerencsés összjátékaként, mint '98-ban.)
Szerintem ma Magyarországon a politikában a legtisztább szabadverseny van, és a piaci elv érvényesül: az nyer a legnagyobbat, aki a kereslethez igazítja a kínálatot. És ez ma egyedül Orbán Viktor. Nem akar népnevelni, nem akar magasztos eszmék nevében erőszakot tenni a többség világlátásán. Ezen túllépett 2002-ben. És az istenadta nép viszi a portékáját, ahogy idén már harmadjára láthattuk. A többiek meg árulják a petrezselymet a porond szélén.
Decemberben írtam az anonim közvélemény-kutatást lehetővé tevő Voks14 mobilappról, amely akkor még csak iPhone-ra volt elérhető, és még nem szolgált reprezentatív adatokkal. Azért pár érdekes következtetés levonására már akkor is alkalmas volt, pl. kiderült, hogy pont abban…..
csortu 2014.03.06 12:19:16
Az app fejlesztőinek az alábbi fogalmakkal való ismerkedést javaslom:

Sampling bias -
en.wikipedia.org/wiki/Sampling_bias
Atttrition bias - digitalcommons.unl.edu/famconfacpub/45/
Probability-proportional-to-size sampling - en.wikipedia.org/wiki/Sampling_(statistics)#Probability-proportional-to-size_sampling

Az olvasóknak meg a postban található képen alig olvasható infót: minta nagysága 764 fő. Ez utóbbit különösen azoknak, akik a közvéleménykutatók módszereit azon az alapon kérdőjelezik meg, hogy az 1000-1500 fős minták túl kicsik.

Ennél többet nem is érdemel ez a post.
Svájc és Magyarország sok szempontból összehasonlíthatatlan, mégis érdekes kérdés, vajon mi hiányozna annak, aki ott él, ha vissza kellene költöznie. A kérdést feltettem az összes országfelelősnek, lássuk, milyen válaszokat ad rá a Svájcban élő Tilmir! "Mi hiányozna…..
csortu 2013.03.13 11:47:42
@Jimmy, a ne tarts egy nagy magnest, ha valaki vent: "Én most voltam 1hónapot Dubaiban, illetve Katarban."

Érdekelne, hogy Dubai mennyiben veri Svájcot hókotrás terén ;-)
A nemzetgazdasági miniszter a minap állítólag azt találta mondani egy kormányzati PR-rendezvényen, hogy körülbelül félmillió magyar dolgozik külföldön. Ha igaza van, akkor ez többszöröse annak, mint ahányan az 1956-os forradalom után elhagyták az országot. Van-e visszaút? –…..
csortu 2013.02.01 11:50:53
@Szanyi Tibor: Kedves Tibor, ha már megjelent közöttünk, engedje meg, hogy csak három gondolatot kommenteljek kinyilvánított véleményéből:

"Ezen a poszton született durván ezer komment, durván 300 embertől. Most mondom, hogy ez a 300 ember mindegyike vagy nem adott, vagy nem kapott számlát a héten. És a jövő héten se fog."

Jól értelmezem, hogy épp most adócsalózta le a teljes közönséget? Nos, én is szoktam itt kommentlegetni, bár pont ehhez a poszthoz még nem szóltam hozzá. Örömmel közlöm, hogy nemhogy az elmúlt héten, de akár a teljes elmúlt évet nézve is rendben van minden számlaadási és számlakapási kötelezettségem.

"Meggyőződéssel mondom, hogy a politikai elit semmivel sem romlottab, mint a magyar nép bármely szegmense."

Amennyiben külföldön élő és dolgozó magyar állampolgárként beletartozom a magyar nép valamely szegmensébe, úgy rendkívül zavar a gondolat, hogy ismeretlenül is romlottnak tart.

"Nos, kikérem magamnak, hogy az ilyen ügyek tömkelege miatt bárki is a cipőjét, vagy a mocskos száját törölgesse belém!"

Tisztelt képviselő úr, az első két idézetben képletesen szólva belém törölte a cipőjét (a szája tisztaságáról a békesség kedvéért most nem szólnék). Ön azt kéri ki a választópolgáraitól, amit ön is oly szorgalmasan gyakorol itt a fórumon.

Maradok tisztelettel....