Adatok
R1a1
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Valamikor a 90-es években, ha valaki felvetette, hogy a hunoktól származunk, kiválasztott ázsiai nép vagyunk, szelíd sajnálattal átitatott megértéssel néztünk rá, mint egy injekciós királypártira, sejtettük: a közelben MIÉP-gyűlést tartanak. Manapság a szittyák a Kurultájon…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
ndriális DNS alapú kutatások nem tudják felülírni a fenti tudományágak eredményeit, inkább párhuzamosan futnak azokkal, hiszen mást vizsgálnak és az újabb információk inkább újabb kérdéseket vetnek fel, mint régiekre adnak végleges választ. (Sőt, inkább az jellemző, hogy a genetikai kutatások által felvetett kérdésekre adnak lehetséges válaszokat a többi tudományágak, erről lásd lejjebb.)
2, a kulturális (ezen belül nyelvi) örökség és rokonság nem keverhető a biológiai rokonsággal az öröklődéssel. Ahogy az a feltételezés (tk. Jankó János) is megbukott, hogy az (öröklődő) embertani jellemzők minden bizonnyal egy irányba mutatnak a tanult nyelvvel, nyelvrokonsággal, úgy a biológiai rokonság más módszerrel történő kutatása sem hozhat perdöntő bizonyítékot, egész egyszerűen azért, mert a történelem példákkal arra, hogy adott népcsoport az őslakosságtól származik de a hódítók nyelvén beszél vagy fordítva (pl.: Nyugat-Európa kelta eredetű lakossága ma valamely latin vagy germán nyelven beszél). Az pedig logikai bukfenc, hogy amit magunkról feltételezünk (hogy más nyelven beszélünk, mint amit a biológiai rokonságunk diktálna) azt a szlávoknak gondolkodás nélkül megadjuk (értsd: mi van, ha a szlávul beszélők olvadtak finnugor nyelven beszélőkbe vagy pláne bizonyos szlávul és bizonyos finnugor nyelven beszélők valamely eredetileg más nyelven beszélő népcsoportba, mondjuk iráni nyelven beszélőkbe?).
3, a genetikai kutatások olyan időkbe vezetnek vissza, olyan történelmi korról adnak információkat, amikor szlávokról még nem beszélhetünk. A markerek vizsgálata nem adhat választ egy olyan kérdésre, amely évezredekkel később merülhetett fel először, mint amely kort kutat. A sokat citált R1a1 (M17, hg3) marker például 15 ezer éves miközben az indourópai nyelvcsalád 7 ezer éve kezdett felbomlani (és még mindig nem beszélhetünk szlávokról). Éppen ezért a jelenben és a markerek által vizsgált korban jellemzők közötti látszólagos ellentmondást azok a tudományágak tudják feloldani, amelyek későbbi korokban történtekről szolgálnak információkkal (például megmagyarázzák, hogy miért beszélnek a gallok vagy az ibérek ma egy újlatin nyelven).
4, nincsenek szláv, finnugor, török éit. gének. Kelet-Európára jellemző markerek csoportja van és az, hogy ezeknek az aránya kiemelt népcsoportban hogyan alakul annyi tényező által befolyásolt, hogy azt már nyugodtan nevezhetjük véletlenszerűnek.
5, érdemes lenne már egyszer rendesen megnézni ezt a kibaszott térképet ahelyett, hogy bizonyítékként lobogtatjuk, mert akkor talán feltűnne, hogy aszerint a szláv nyelven beszélők sincsenek rokonságban egymással, mert ezek szerint a "jugoszlávok" legközelebbi rokonai az északsvédek, a gotlandiak és a norvégok a cseheknél meg meglepően magas a magyaroknál (szintén e térkép szerint) hiányzó hg12, amely a térkép szerint a marikra a legjellemzőbb (én más forrásból úgy tudom, hogy az udmurtokra, az egyik egy volgai a másik egy permi finnugor nyelvű népcsoport) és a közel-keletre lokalizált hg9, amely érték alapján közel állnak az olaszokhoz. Szintén ez alapján a térkép alapján az az R1a1/M17/hg3, amelynek előfordulási gyakoriságából azt vonja le a szerző, Magyarország "szláv ország" a legmagasabb értéket Pakisztánban és Kasmírban mutatja.
6, fentiek alapján nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a szerző csak annyiban különbözik a kurultájos és más délibábos őstörténészektől, hogy ő nem a beszittyultak mániáit akarja bebizonyítani, hanem valami egészen mást (lehetőleg az ellenkezőjét, ebben is hasonlít a szélsőjobbon divatos őstörténészekhez, csak azt tudja, hogy mik nem vagyunk és mindezt ideológiai-politikai indítattásból), de ugyanúgy hülyeségeket beszél, elébb tudta a választ a kérdésre, minthogy kutatni kezdte volna azt és mindezt csak feldíszítette kiragadott és félreértelmezett tudományos adatokkal, azaz tipikus áltudományos érvelést olvashattunk tőle.