Regisztráció Blogot indítok
Adatok
kandare

0 bejegyzést írt és 124 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A január Bad Füssinget jelenti számomra. Úgy járok már ide, Sabine Oettel lovas mesterhez, mintha haza járnék. Sabine Oettel nem csak lovas mester, hanem olyan a kortárs mesterek közül, akinek lovaglási stílusa nagyon közel áll szívemhez. A fenti és lenti képen bokrétaszúrás…..
kandare 2015.01.27 08:52:44
paardenbegrijpen.s3.amazonaws.com/horse-blog/romanesque/galoptest-marijke-de-jong.jpg
www.oberschwaig.de/Bilder/unterricht/bent-2.jpg
3.bp.blogspot.com/-aSLLAzHmbyM/UTztRa2r-tI/AAAAAAAAN0A/7aaQnHpqZIY/s640/bent_141908238.jpg
www.gestuet-moorhof.de/wp-content/gallery/willkommen/s2_7337.jpg

Akkor fentiek vagy nem elég képzettek, vagy nincsenek elferdülve tarkóban.
Az általad posztolt felsô képen a ló azért ferdül el tarkóban, mert az egykezes csupasz nagykantáron történô vezetésnél a külsô szár ideális esetben csak indirekt módon kéne, hogy hasson a képen pedig nem ez a helyzet. Egyébként kipróbálhatod fiatal lónál is. Ha egy fordulatban a külsô száron oly mértékben ellene tartasz, hogy a lovat a hajlításban, állításban gátolja akkor ugyan így kifele fog elferdülni tarkóban
kandare 2015.01.29 07:49:00
@patkószeg: a lovaglásban a helyes, helytelen különbsége és a fogalmak egyértelmû meghatározása nehéz mivel a legtöbb dolog nem mérhetô, adható meg kilóra, centire. De ha valami egyértelmûen meghatározott és látható na az a ferde-nem ferde tarkó. De ha akadémikusan a ferde az nem ferde akkor legyen.
Legyen a tarkó a legmagasabb pontja a lónak és a homlokvonal csak közelítse a függőlegest, de semmiképpen ne kerüljön mögé - tartja a lovas közgondolkodás és ez vitathatatlan. Hozzá kell tenni, hogy ez az optimális esetre igaz, arra a helyzetre, amikor minden jól megy, a…..
kandare 2015.01.19 14:10:30
Azzal azért én vitába szállnék, hogy a nyak hossza egyenes arányosságban állna a lépéshosszal. Ezen logika alapján a Western pleasure lovaknak kéne a legnagyobb lépéshosszot produkálniuk és a díjlovaknál a helyesen végrehajtott nyújtott ügetés a rövidebbet (és itt természetesen nem a helytelen, mutogatós, inkább spanyolügetésre hajazó mozgásra gondolok).
Ugyanígy a nyak mélysége ill. feligazítottsága sem mutatja meg egyértelmûen a ló egyensúlyi helyzetét. Sokkal beszédesebb a mar és a far egymáshoz viszonyított pozíciója, a hát vonala, és a konchajlítás hiánya vagy megvalósulása.
Ha a magas nyaktartás beejtett háttal és magas farral párosul akkor a ló a feligazítás ellenére az elején van.
Ha a nyaktartás mély, a hát aktív, a mar nincs mélyebben mint a far akkor a ló egyensúlyban mozog (de nem iskola egyensúlyban).
A magas nyak, függôlegest közelítô homlokvonal, tarkó a legmagasabb pont, aktív hát magas mar, mély far, konchajlítás az összeszedetség (iskolaegyensúly) ideális helyzete.
Ezért is teszünk különbséget abszolút és relatív feligazítottság között. Elôbbi esetében a nyak feligazításra kerül, de a far nem süllyed le, a hát megfeszül. Utóbbinál a ló hátsó lábainak teherfelvétele megnô, a konchajlítás következtében a far mélyebb lesz, a súlypont hátrafelé tolódik el és EZÉRT a nyak és a mar megemelkedik.
Kizárólag a nyak, tarkó és tarkóvonal helyzetébôl messzemenô következtetéseket levonni csak szélsôséges esetekben lehet. A nyak és a tarkó tartósan magasba kényszerítése ugyanolyan kontraproduktiv mint a nyak erôszakos "összetekerése". Nem csak hátulról elôre kell lovagolni, de hátulról elôre is kell gondolkodni.
Zabla & Kengyel Légy befogadó! 2014.07.26 07:15:10
Légy befogadó, nyitott az új gondolatokra! Akár olyanokra is, amelyek teljesen eltérnek attól, amit a környezet elvár, vagy sugall. Ne gondold azt, hogy ha valaki másképp csinálja, akkor az bolond, vagy idióta! A fenti fotó mindezt egyszerűen szemlélteti. I. Ferenc József császár…..
kandare 2014.07.28 08:06:54
@Csigás Zoltán: miért, a név mennyiben releváns? Hogyan befolyásolja az érveket? :)
kandare 2014.07.28 10:44:53
@Csigás Zoltán: igazad van! Tehát nem az érvek számítanak hanem az, hogy ki írja mert akkor lehet személyeskedni.
Ha viszont a tényeknél maradunk akkor megállapítható (lsd. a lovaglás igen terjedelmes szakirodalma), hogy a lovas játékok, viadalok, versenyek a harcászat mellett szerves részét képezték és képezik a lovaskultúrának és a lovastudás, lókiképzés megmérettetésére használták és használják a mai napig.
A nyitott ülésrôl:
A nyitott és a zárt ülés közötti legalapvetôbb különbség a teher eloszlása a ló hátán. A nyitott ülés esetében szinte a teljes súly a ló hátára kerül amíg a zárt ülés esetében egy jelentôs része a combokra ill. a kengyelre tevôdik át, valamint lehetôvé válik a könnyített ülés. A könnyített ülés vágtában nagyobb sebesség elérését, ügetésben és vágtában is a ló kímélését és ezáltal nagyobb távolságok leküzdését, ugratásnál pedig nagyobb akadályok abszolválását tette lehetôvé. (Nyitott ülésnél az ugratás hátra vetett felsôtesttel történt).
Egyébként Bent Branderup is csak megfelelô képzettségi szint elérése, izomzat felépítése után javasolja a nyitott ülés használatát, pontosan a ló hátának fokozott terhelése miatt.
Annak a lehetôségét pedig, hogy bármelyik 10 éves mongol gyerek bármelyik olimipiai szakágban bárkit leiskoláz nem vitatom, de tényként kezelni csak akkor fogom ha ez megtörtént.
kandare 2014.07.29 22:14:11
@delejezoe: ugyan! Egy vacak olimipiai szint megütése egy 10 éves mongol kisgyerek számára semmiség. Szerintem a lovon háttal ülve is megcsinálja. Sôt még a lovat is kiképzi hozzá. Mondjuk ló és lovasa is 5 éves a képzés megkezdésekor és mire mindketten 10 évesek olimpiát nyernek! Szerintem teljesen reális gondolat.
Zabla & Kengyel Nicsak, nicsak! 2014.07.27 08:14:39
Régen terveztem, hogy Keresztes Ákosról megemlékezzek a Zabla és Kengyel lovasblogon. Légy befogadó! címmel írt tegnapi bejegyzésem megerősítéseként (kattints a címre) végre meg is tehetem: Keresztes Ákos a két világháború közötti kor egyik legünnepeltebb lovas szakembere…..
Megoldás a teszt végén! 1. Mi a campagne lépés?       a) Iskolajármód       b) Négyütemű jármód       c) Normál kétütemű lépés 2. Mi a redopp?       a) A vágtához hasonló kétütemű jármód       b) Az ügetés egyik fajtája       c) Három…..
A két feladat hasonló, mégis ég és föld különbség van a kettő között. Spanyol lépést akkor hajtja végre a ló, ha megértette gazdája szándékát, hogy lábtövét magasabbra emelje a normálisnál. Persze erő és ügyesség is kell hozzá. A délceg lépésnél viszont a…..
A középügetés a díjlovas versenyek leglátványosabb feladatai közé tartozik. Bár vannak olyan lovak, amelyek kimagasló alapadottságaikkal, szerencsés testfelépítésükkel különösebb képzés nélkül is hajlandóságot mutatnak a feladat végrehajtására, egy lovas sem hivatkozhat…..
Zabla & Kengyel A lovaglás öröme 2014.05.27 08:54:25
Tudás, erő, ügyesség = MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ EGYSZRŰSÉG ..
kandare 2014.06.01 11:31:41
@patkószeg: a barokk valóban egy kort jelöl, a barokk lovasmûvészet azonban stílust. A barokk lovaglás az 1575-1770-es évek lovaglási és kiképzési stílusának a korhû reprodukcióját célozza. A barokk lovaglási stílus jellemzôje a pilárok használata és, hogy bár ismeri az összes jármódot és a föld feletti munkát a fokozott iramot azonban nem (pl. nyújtottügetést).

A klasszikus kifejezés pedig a divattól független, általános értékû, a lovaglás nagy mestereinek tanaira épülô kiképzési és lovaglási módot jelöli. Fô célja a ló gimnasztikázása és kiképzése a kiképzési skála mentén. Használja a barokk stílusú lovaglás egyes elemeit (pl. piaffe, passage) de alkalmaz késôbb kialakult feladatokat is (pl. nyújtottügetés, sorozatugrásváltás).
Az alábbiakban Igaz Andrea cikkét közlöm: Kiképzési módszer vagy állatkínzás? Szükséges tornáztatás vagy a kényelmetlen és fájdalmas helyzetből való szabadulás lehetőségének feladása és a tehetetlenség elfogadása a ló részéről? Természetesen ezek olyan kérdések…..
kandare 2014.03.07 18:59:50
@Bertalan Zsolt: azt hiszem az a gond, hogy pont nem azt látja amit láttatni szeretnék. Még hozzá azt, hogy az árnyalatok rendkívül fontosak a lovaglásban. A jót a rossztól árnyalatok választják el. Pl: nem mindegy, hogy a lovas keze kitart vagy hátra felé hat. Az sem mindegy, hogy a feligazítás abszolút vagy relatív , a lò szár vagy vonal mögött van, a ló össze van húzva kézzel (rollkur) vagy hátulról elôre lovagolva felívelô nyakkal aktív háttal de mégis vonal mögött van, a ló vonal elôtt van ugyan és a tarkó a legmagasabb pont de a ló a hátát megfeszíti vagy ténylegesen lengô háttal egész testén át mozog, hogy egy ló rohan vagy lendületes ....stb.

Az elsô képet ön elfogadhatónak tartja, pedig a homlokvonal még jó indulattal sincs vonal elôtt a tarkó sem a legmagasabb pont. (A toroktájék viszont közel sem szûk.)

A második (Philippe Karl féle variáció): a homlokvonal határozottan vonal elôtt van, a tarkó a legmagasabb pont, ennek ellenére a torok tájék szûk, az alsónyak izmai elôre türemkednek a hátsó lábak kimaradnak a hátát a ló megfeszíti.

A következô három kép (Uta Gräf, Helen Langehanenberg, Dorothee Schneider): ön azt állította, hogy ha a ló vonal mögött van akkor a toroktájék törvényszerûen beszûkül. A képek szerintem az ellenkezôjét bizonyítják. (És amit a képeken látunk NEM Rollkur)

Az utolsó négy képhez azt hiszem nem szükséges magyarázat.

A lovaglás helyességét vagy helytelenségét önmagában nem a homlokvonal ill. a tarkó helyzete határozza meg, hanem az összkép (nyakizomzat, hát és a hátsólábak aktivitása, a ló felsôvonala, a támaszkodás minôsége ...stb).
Vagy ön szerint ha egy fiatal ló erôtlenségébôl vagy/és még egyensúlyi problémáiból adódóan szár mögé kerül (az természetesen hiba és nem kívánatos) akkor az Rollkur?
Ön szerint nincsen különbség a Rollkurban történô lovaglás és a között amikor egy ló az engedô kezet követve lenyújtja a nyakát akár a földig is (még akkor is ha az Ön szerint túlságosan mély és helytelen)?
A lovaglás szakirodalma miért tesz különbséget a szár- és vonalmögöttiség között?

Ha van különbség akkor miért helytelen árnyalni?

Nem beszélve arról, hogy ön a tartósan (bármilyen idôintervallumot jelentsen is) vonal mögötti lovaglás károsságát tényként kezeli miközben tudományosan bizonyítani még a rollkur károsságát sem sikerült senkinek annak ellenére, hogy az (szerintem) minden egészséges érzelmû, lovagláshoz értô ember számára nyilvánvaló kéne hogy legyen.
Zabla & Kengyel A remonte 2014.02.25 06:32:40
Manapság mindenki az idomítási skála előtt hódol. És aki ezt teszi, az helyesen jár el. A Nemzetközi Lovas Szövetség egyértelműen hirdeti, hogy szakemberei minden szakágban (díjugratásban, díjlovaglásban, militaryban, sőt még a fogathajtásban is), úgy a fiatal lovaknál, mint a…..
kandare 2014.03.02 17:27:43
Szerintem pedig egyáltalán nem helytelen, hiszen nagyon helyesen megmutatja, hogy a kiképzés elôre haladtával az egyensúly megváltozik (horizontális egyensúlyból eljutni az iskola egyensúlyba) és változik (javul) az átengedôség. Így a két fogalom "nincs rossz helyen" hanem végig kíséri a kiképzés folyamatát. Ennek a dinamikáját mutatja (nagyon helyesen) a két nyíl. A kiképzési piramis csúcsán tehát az összeszedett, iskola egyensúlyban mozgó, átengedô lovat találjuk.
A piramis belsejének tartalmát tulajdon képpen a mindennapi munka során mindig végig kell a ló képzettségi szintjének megfelelô magasságig járni (hiszen minden egyes munka során meg kell találni a helyes ütemet, szárra kell állítani, el kell engedtetni ...stb. a lovat.)
A pramis külsô oldalán található elemek viszont a ló képzettségi szintjének megfelelôen változnak. Így eleinte a cél a vízszintes egyensúly késôbb az iskola egyensúly. Az a ló ami már egyszer megtanulta magát és lovasát egyensúlyban hordozni (képzettségének megfelelô mértékben) annak nincsen szüksége arra, hogy ezt naponta újra keresse, azonban cél az iskola egyensúly elérése.
A ló átengedôsége pedig szintén az összes eddig említett tényezô jelenlétével teljesedhet ki.
Tehát az iskola egyensúly mellet (amelyet a képzés hosszú folyamata alatt sajátít el) és a piramis belsô elemeinek (amelyet minden alkalommal végig kell ugyan járni de minél képzettebb a ló annál könnyebb és gyorsabb) teljesítésével érhetô el az átengedôség legmagasabb foka,hiszen egy vízszintes egyensúlyban mozgó lónál is az átengedôség a cél, de természetesen nem olyan szinten mint egy iskola egyensúlyban mozgó ló esetében (pl: amíg egy vízszintes egyensúlyban lévô ló átengedô lehet egy ügetés-lépés átmenet lovaglásakor addig egy iskola egyensúlyban mozgó, rendkívül átengedô ló esetében egy nyújtott vágta-piruett lovaglása is lehetséges)
Zabla & Kengyel Picasso kutyája 2014.02.22 07:26:26
Letisztult gondolatokkal a kommunikáció egyszerű. Az Átengedőség és a Ló szárra állítása című bejegyzésem kapcsán felmerülhet, hogy leegyszerűsítem a lóval való kommunikációt. Nem! "A kommunikáció a lóval nem azért nehéz mert az bonyolult, hanem azért, mert idegen…..
kandare 2014.02.22 09:36:38
Stílusosabb lenne Picasso (egyik)lovát megmutatni:
www.arsmundi.de/de/465105/Bild-Das-Pferd/465105.html
Egyszerű, letisztult, egyetlen vonallal megrajzolva....
És most tegyünk egy próbát. Fogjon mindenki egy ceruzát vagy tollat és próbáljon megrajzolni egyetlen vonallal tetszőlegesen kutyát vagy lovat... Na milyen az eredmény?
Most akkor rajzoljon mindenki egy pálcika lovat/kutyát és természetesen nem szükséges egyetlen vonallal.
Kicsit egyszerűbb ugye? A rajz ugyan kevéssé művészi, kicsit szögletes és primitív de legalább jobban hasonlít kutyára vagy lóra mint az előző paca (tisztelet azon kivételes tehetségeknek, akik már az első rajznál kiválót alkottak).
A lóval való kommunikáció is hihetetlen egyszerű tud lenni, de azt megtanulni, megérezni hosszú és rögös út, rengeteg tudást és tapasztalatot kell összegyűjteni mire odáig eljut valaki, hogy képes legyen a lovaglást a maga egyszerűségében művelni... Persze sokan megelégszenek egy életre a "pálcika lóval" és hát elöl nyomom hátra lépünk, hátul nyomom előre lépünk...

Egyébkét a Nuno Oliveira videó valóban kiváló példa főleg, hogy azon mesterek közé tartozott, akik nem győzték hangsúlyozni a lovas ülésének és az ENGEDŐ KÉZnek a fontosságát.
A ló szárra állításának fontosságát mi sem támasztja jobban alá, mint az, hogy az Irányelvek az Alapgyakorlatok és díjlovagló feladatok lovaglása fejezetében elsőként tárgyalja. Ez tehát a "legalapvetőbb" feladat! Megértése sem bonyolult: Ha a nyomás álló helyzetben csak…..
kandare 2014.02.21 20:34:12
Aha... Tehát a hátralépés a szár nyomására való engedés... Azért ezt szerintem mindenki próbálja ki nyugodtan... Ha mind az ülés, mind a csizma hatáson kívül van helyezve és csak a szárak hatnak akkor két eset lehetséges:
a) a ló "szügybe harap" és esetleg "tolat"
b) a ló kifeszül és esetleg "tolat"
Kérdés:
"De mi van akkor, ha fordított a helyzet, a lovas hátul alkalmaz nyomást, de nem engedi előre lépni a lovat, elöl határozott keretet mutat? Ebben az esetben az átengedő ló szintén teljes testével enged, a ló feligazodik, tarkóját fokozottan meghajlítja, hátulsó lábával pedig az elülsőket közelíti, fokozottan lép a súlypont irányába. Ez a ló szárra állítása."
Tehát, ha a lovas enged (!) és hajt akkor a ló nem lehet száron???
Ergo hátra lépésnél a ló nincsen száron ( hiszen a lovas hátulról nem alkalmaz nyomást)???
Azért én úgy érzem, hogy ilyen fogalmakat mint száronlét és átengedôség azért mégis csak a ló hátán kéne megtapasztalni és nem definíciók alapján kéne keresgélni....
Én megértem, hogy like-özön az eredménye ha ily módon leegyszerûsítve próbálja az ember a lovaglást és lókiképzést "fogyaszthatóvá" tenni, de azért nem ártana tudomásul venni, hogy a lovaglás mûvészete és magas szinten való mûvelése azért lényegesen komplexebb mint, hogy elöl nyomom hátra lép, elöl nyomom elôre lép, és ha elöl is meg hátul is akkor össze van szedve....
Zabla & Kengyel Mozgáskultúra 2014.02.11 07:42:47
A kiképzett ló olyan mozgáskultúraval rendelkezik, olyan ügyes, olyan gyors, olyan fordulékony, stb., hogy ellenfele nem tudja megközelíteni. Ezt példázza az alábbi videó: 0:36-nál a ló olyan nagy sebességgel halad egy egészen kicsi körön, hogy a bika nem tudja utolérni. Ha…..
Tudom, nagyon tudományosnak hangzik a cím. Pedig nem az! Két szó, amire a magyar lovas szakszövegben nincs igazán használatos kifejezés, és ami nagyon sok félreértésre ad okot. A hagyományos magyar szakszöveg csupán a hosszhajlítás kifejezést használja, és nem különbözteti…..
kandare 2014.01.14 23:20:18
@eclipse007: Hosszhajlításról (laterális hajlításról) beszélünk (a teljesség igénye nélkül) a sarkok, nagykörök, kiskörök, vállat be, travers, renvers, féloldalazás és piruettek lovaglásakor. Ezt igen jól szemlélteti a fenti, felül nézetbôl készített fotó. A longitudinális hajlítást egy magas összeszedettségben lévô lóról, oldalról készített fotó tudná jól megmutatni mivel az a ló felsô vonalát tudná szemléltetni. Longitudinális hajlításról akkor beszélünk, amikor a súlypont eltolódik hátra felé és a hátulsó lábak az elülsôkhöz közelebb kerülnek (konchajlítás), a nyak felívelôdik, a ló körvonala "megrövidül". Ezt az "összetolódást" nevezzük longitudinális hajlításnak.
           Az asztrológusok szerint a sorsforduló egy korszak lezárását, egyúttal egy új időszak kezdetét jelöli,  magában rejti a fejlődés lehetőségét. Eddig az ideológia, ami azt sejteti, hogy használjuk ki bátran a közelgő lehetőséget,…..
Charlotte Dujardin, a legutóbbi olimpia díjlovagló bajnoka világcsúcsot javított! A számok alapján úgy tűnik: a lovaskultúra fejlődik. Minden esetre az alábbiakban linkelem Charlotte Dujardin lovaglását a 2013-as európabajnokságról. Hát én ettől nem halok be! Hogy miért? Az a…..
kandare 2013.12.21 12:33:39
Hmm... Ez biztosan ízlés dolga, de én azt hittem, hogy az idegesen csapkodó farok, a szűk nyak, az előre tolt nyakél, az egyenetlenül dolgozó hátsólábak (Filatov piaffe-passage átmenetek), az ellenkezés (mert ugyan az összevágott régi felvételen nem látszik, de a kommentátor megemlíti, hogy Neckermann lova a programban ellenkezett és majdem felágaskodott), nyújtáskor a szűk nyak és olyan feszes hát, hogy a lovas úgy pattog mint a kecskének az a bizonyosa a deszkán az lehet, hogy pozitívum, de én eddig nem így tudtam.
Nem beszélve arról, hogy Charlotte Dujardin nem gazdag familia csemetéjeként érte el azt amit, hanem Carl Hester belovaglójaként (aki szintén lentről kezdte). Eredetileg Carl Hester számára vásárolta az egyik tulajdonos a fiatal Vallegro-t. Carl Hester pedig (annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy Vallegro istállója egyik legtehetségesebb lova) tanítványának és egyben alkalmazottjának adta át a lovat lovaglásra, mert úgy gondolta, hogy Vallegro-hoz jobban illik Charlotte lovaglási stílusa (ez már önmagában magasra értékelendő). Ráadásul (talán mert Carl Hester military lovasként kezdte) a lovaikkal többet járnak terepre, mint amennyit a négyszögben vagy a fedelesben idomítanak, és minden lovuk naponta jár a legelőre.
Tehát ízlés dolga, behalni sem kell tőle, de ha már oly gyakran elhangzanak az alázat és tisztelet szavak, akkor ezeket nem csak a múltbéliekkel szemben kéne gyakorolni...
A felvétel (a félfelvétel, a teljes felvétel, az iskolafelvétel) a lovaglás, a lókiképzés legfontosabb segítsége. Végrehajtásához a lónak is és a lovasnak is meg kell értenie annak célját, lovaglási értelemben vett segítségét és a végrehajtás során elvártakat. Röviden úgy lehet összefoglalni, hogy…..
kandare 2013.12.12 08:44:54
Szerintem az Irányelvek nagyon is jól írja le a felvétel segítségeit, csak megfelelôen kell értelmezni (bár tény, hogy a magyar fordítás nem adja igazán hitelesen vissza a német szöveg árnyaltabb megfogalmazását).
Az elôre hajtó csizma segítség nem azt jelenti, hogy a lovas a lovat elôre hajtja (tehát magasabb iramra ösztökéli), hanem hogy a lovat hátulról elôre lovagolja a szárhoz (tehát nem az iramot növeli). Ezért van az, hogy a hátra lépés korrekt lovaglásánál is valójában elôre lovaglásról beszélünk. Mind a fél-, mind a teljes felvételnél sôt a hátraléptetésnél is a ló nem a szár nyomására kell hogy végrehajtsa a feladatot (hiszen akkor vagy vonal, vagy szár mögé kerülne, a hátra lépésnél pedig az elejére esve "kitolatna" a lovas alól), hanem a lovas ülésére és csizmáira reagálva "jobban rálép" a felvevô=kitartó szárra, amelyrôl rugalmasan "ellökôdve" (tehát nem "ráfeküdve") súlypontját hátra felé tolja el (lsd. Piaffe, hátralépés).
Ha a nyak és a tarkó a kéz hatására igazodik fel és hátra, nem pedig a súlypont hátrafelé való eltolódásának eredményeként akkor abszolút feligazításról beszélünk (a relatív feligazítással szemben) ami tartósan semmi esetre sem kívánatos.
Egybevágó segítség az, ha a lovas kitartó (netalán hátra felé ható) szársegítség mellett ülésével és csizmáival a ló lépéseinek ill. ugrásainak meghosszabbítására irányuló segítséget ad.
Ha a szár segítség hátra felé hat, akkor a ló hátulsó lábai törvény szerûen kimaradnak. Tehát a szár segítség kétféle lehet: vagy kitartó, vagy engedô.
Fentiekbôl talán érthetôbb, hogy kiváló mesterek miért is beszélnek arról, hogy a jármódok közötti átmenetek, sôt a hátra léptetés is mindig elôre lovaglással kell, hogy történjen.
Azt, hogy milyen a helyes ülés, milyen a nyílt ülés (miben különbözik a szék üléstől), milyen a zárt ülés és, hogy nemzeti hagyományaink alapján milyen ülést kell használni az egyes feladatok, illetve jármódok lovaglása során, azt nem egyszerű meghatározni. Az alábbiakban…..
kandare 2013.12.05 21:23:09
@patkószeg: nem, nem a rövid kengyel használatából lehet következtetni a könnyített ülésre, hanem azért húzták rövidebbre a kengyelt, hogy ki tudjanak könnyíteni. És igen, a könnyített ülés újnak számított mind a galoppsportban, mind az ugratásban. Sôt az is újdonság volt, hogy a nyitott ülést felváltotta a zárt ülés (okkal). Persze lehet, hogy Gróf Széchenyi Dénes, és az Örkénytáboriak a nomád népekkel folytattak élénk eszmecserét, de ezt a lehetôséget én kevéssé tartom valószínûnek. És igen, Gróf Széchenyi István is körülnézett a nagyvilágban, és Pinerolo-t is érdekesnek találták eleink. De persze lehet, hogy Gróf Széchenyi Dénes a nomád népektôl látta, hogy a lóháton való labdázás jó ülésgyakorlat lenne (és ez még akkor sem valószínû, ha a nomádok ténylegesen labdáztak a ló hátán). És igen, A Némethy-módszer is világhíres, és újdonságnak számított. És nem hiszem, hogy Endrôdy Ágoston könyvét azért vásárolnák a mai napig, mert nem találni benne semmi érdekeset (persze lehet, hogy ô is a nomádoktól tanult).
És igen, az is modernizálás, ha valami már egy régebbi korban más formában létezett, és azt felhasználva létre jön valami új. (Persze lehet, hogy a nomádok a magasiskolát is gyakorolták, és mellékesen még egy technikás Parcours-t is felépítettek).
(A cink.hu tegnapi posztja után nem tudom előhozakodhatok-e ezzel a témával, de aminek ki kell jönnie, annak ki kell jönnie.) A ló precíz vezetése kézen nem könnyű feladat. Nyeregből a vezetés kissé egyszerűbbnek tűnik (!), mert a lovas a problémáit nyeregből erőből is meg…..
kandare 2013.11.28 23:30:29
@Quendel Gáspár: hja, persze elfelejtettem! Megtanulni jól, egyensúlyban ülni, helyes segítségeket adni az fárasztó és hosszù folyamat... inkább izzadjon a ló... majd amikor itt pöcögtetem a pálcával meg ott, és ül, fekszik, pacsit ad majd akkor ráülök, mert ha akkor úgy ülök mint egy tehetetlen krumpliszsák akkor is piaffe-ol... (S hozzáteszem a klasszikusság kedvéért a csupasz feszítô zabla a szájban, bökô a csizmán, pálca a kézben.)
kandare 2013.11.29 16:56:19
@Quendel Gáspár: sajnos megint ellent kell mondanom.
1. Aki igényesen lovagol és képez lovakat az folyamatos útkeresésben van. A széles látókör biztosítéka ha az ember megpróbál a lehetô legtöbb irányzattal, stílussal és módszerrel megismerkedni ( de ez nem jelenti azok feltétel és kritika nélküli elfogadását). Tehát az útkeresés kérdésében semmi esetre sincs vita közöttünk.
2. A Bent Branderup féle irânyzat nem A klasszikus lovaglás, hanem annak egy bizonyos értelmezése. Ennek az értelmezésnek vannak (véleményem szerint) nagyon hasznos, pozitív oldalai és gondolatai, más részt erôsen vitatható részei. Ezen felül érdemes szem elôtt tartani, hogy nem a módszer teszi eredményessé az embert, hanem az ember a módszert.
3. a szerény ill. átlagos képességû lovak emlegetését értem a legkevésbé. Túl sokszor hivatkoznak lovasok problémák esetén lovaik hiányos képességeire. Tisztázni kéne végre, hogy a szerény képesség alatt mit értünk? A kevéssé látványos mozgást? Az egyetlen egy (és messze nem a legfontosabb) a sok adottságból ami egy kiképzô számára meghatározó ( tény, hogy az élsportban már inkább nyom a latba). A kiképzés során sokkal fontosabb adottságok: a ló temperamentuma, intelligenciája, hozzáállása, testfelépítése, nem látványos hanem korrekt! mozgása, összeszedettségre való hajlama ... stb. Kérdés az is, hogy esetleges hiányosságait milyen mértékben képes kiegyenlíteni erôsségeivel (pl. elônytelen testfelépítés de kiváló hozzáállás). A lista végén kiderülne, hogy sok jó lovat könyvelnek el szerény képességûnek és a probléma mégis csak a nyeregben ül. Ha tisztában vagyunk lovunk gyengéivel és erôsségeivel akkor nyitva áll az ajtó, hogy lovaglásunkat, az alkalmazott módszereket ezekhez igazítsuk és megpróbáljunk optimális eredményt elérni a ló túlterhelése nélkül.
4. az élsportban hatalmas pénzek forognak. És mint minden ahol nagy pénz a tét....
„Helyes iskolatartásban akkor mozog a ló, ha abba a keretbe, amelyet a zabla, a lovas ülőcsontjai és két combja határol, mozgási szerveivel hátulról előre felé, puhán és önként belehelyezkedik a lovas ily célú segítségei nélkül is. A helyesen lovagolt ló mindig a zabla…..
kandare 2013.11.27 08:19:49
@Wintersunset: azt, hogy a ló a szár engedésekor hogyan reagáljon azt a lovas ülése határozza meg. A lovas ülése a "zabla után küldheti" a lovat és így mélyre lovagolhatja, ill. a ló súlypontját hátul tarthatja vagy hátrébb helyezheti. A lovas ülése dönti el, hogy a lovat feligazítani, összeszedni vagy mélyre lovagolni szeretné. Az összeszedéskor sokszor nem is azért lóg a szár mert a lovas azon engedett, hanem azért mert a lovas ülésére reagálva a "ló rövidült".
kandare 2013.11.27 21:30:04
@Wintersunset: a lovas segítségeit szemléltetés nélkül igen nehéz pontosan elmagyarázni és ha mindenre kiterjedôen kéne ezt megtenni akkor egy komment terjedelmét igen meghaladná, inkább könyvet kéne írni. Ezért megpróbálnék a teljesség igénye nélkül válaszolni, és a választ az iskola ülésre korlátozni.
A felvétel segítsége nem az egybevágó segítségek alkalmazása (hiszen az olyan mint egyszerre nyomni a féket és a gázt). Ha a lovas hátra dôl (tehát a függôleges mögé) akkor "kitolja maga alól a lovat". A felvétel segítsége sokkal inkább az összeszedésre irányuló segítséghez hasonlatos.
Az ülôcsontok terhelése ill. felemelése nem a felsôtest hátra ill. elôre döntésével történik.
Az ülôcsontok fokozott terhelése a combok ill. térdek mélyre engedésével (ez pl. kiválóan megfigyelhetô a piaff lovaglásánál, ezért kerülnek hátrébb az alsó lábszárak), az ülôcsontok felemelése pedig a combok zárásának az eredménye.
A lovas felsôteste ideális esetben a lóhoz képest függôleges marad.
A mélyre lovaglásnál a combok zárnak, a lovas felsôteste (az összeszedettségben való lovagláshoz képest) lazább (mintha kifújnánk a levegôt) és akár a függôleges elé is kerülhet hiszen a ló egyensúlya is a horizontális felé tolódik el az iskola egyensúlyból. A lovas felsôtestében a változás az, hogy a mélyre lovaglásnál "engedôbb", ernyedtebb ( hiszen a ló is "elengedi magát") míg az összeszedett állapotban mind a ló mind a lovas "felegyenesedik".