Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Annagabi

0 bejegyzést írt és 47 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Németországtól Magyarországon át Dublinig ível a mai poszt, ám Rumi írása egyúttal belső utazás is. Kiderül belőle, hogyan lesz egy Németországban született, részben Magyarországon felnőtt, jelenleg Írországban élő emberből magyar, s hogyan marad az, miközben a három…..
Az angol és a magyar kulturális különbségekről esett már szó a blogon, arról azonban, hogy miként óvja a civil társadalom értékeit előbbi és hogyan kezeli ugyanazt utóbbi, jóval kevesebb. Ahogyan Sámán írja, Angliában az erőszak nem ott kezdődik, hogy valaki átvágja…..
Annagabi 2013.03.01 11:04:48
@bpetya75:
Jaffar,teljesen egyetértek Petya bával!Belecsöppentem egyszer a bécsi melegfelvonulásba,itt néhány kép róla,de azt hiszem,a néni fotója mindent elmond:
plus.google.com/photos/103809545270061263225/albums/5850312267840298497?banner=pwa

Amúgy voltak kint meleg ismerőseim,és ellentétben a magyarokkal,ők nem kérkedni és megbotránkoztatni akarták az átlag embereket,élték az életüket.
Annagabi 2013.03.01 11:15:24
@Jaffar:
Bécsben nem kérkednek azzal,hogy ők pedig melegek.
Szerintem menj el kicsit messzebb is,pl. Burgenlandba dolgozni,élni,majd ott meglátod,mi is a diszkrimináció.
Annagabi 2013.03.02 06:04:31
@Jaffar: Bocs,de nekem nincs időm itt üldögélni,most láttam,kétszer is válaszoltál.Azt hiszem,mi nem egyről beszéltünk,és túl sokat nem is érdemes eről vitázni.Kiemelem,nincs bajom a normális melegekkel,Bécsben sokkal találkoztam.Azt nem szeretem,amikor ezzel kérkednek,vagy céljuk az emberek megbotránkoztatása.Az,hogy ő esténként kihez megy haza,rá tartozik,nem kell világgá kürtölni.
Az unortodoxia korát éljük (...), mármint itt a blogon, természetesen. Ennek jegyében ma is egy új típusú poszt jön. A szerzője Stacey, aki ugyan éppen határátkelés előtt áll, ám egy amerikai barátja felkérésére megpróbálja összeszedni, mi az, ami szerethető, ajánlható…..
Annagabi 2013.02.28 09:00:00
@NIKI LAURA:
Már megint itt tartunk.Azt te sem felejtsd el,hogy a fiatalok javarészének nem tudnak venni a szülei lakást,főleg ha elvált szülők gyereke,ami egyre valószínűbb.
Akkor vagy a szülők lakásában/házában laknak 15m2-en,vagy albérlet,vagy remélnek,és hitelt vesznek fel.Ha neked nem tudnának segíteni a szüleid,és átlagfizetésből élnél,mit csinálnál?Akkor is így járna a szád??
Annagabi 2013.02.28 09:42:12
@Egon Krenz: Lehet,hogy te ismerősi körödben ez a divat,én ilyen embereket nem ismerek,csak hallomásból.Az én ismerőseim azért vettek fel hitelt,mert lakást vettek,nem pedig elszórakozták a pénzt.Az,aki beiskolázásra vesz fel Pr...-et,szerintem rá van szorulva,a nyaralók pedig tényleg vessenek magukra.
Én nem csak a devizásokra gondoltam,hanem az összes hitelesre.Nem kell kifordítani a szavaimat.
Annagabi 2013.02.28 09:43:33
Egyiptom sok magyarnak is kedvelt turistacélpontja volt (amíg oda mertünk menni...), de mindjárt más a kép, ha dolgozni is szeretnénk, vagy muszáj. Tímea ma arról ír (korábban a tömegközlekedésről küldött posztot), hogyan is találhatunk magunknak munkát és mi mennyibe…..
Egy friss kimutatás szerint januárban közel 54 ezer magyar dolgozott Ausztriában, ami abszolút rekord, soha még ilyen sok magyar nem dolgozott nyugati szomszédunknál. Jöjjön néhány hasznos tanács és link az ausztriai munkavállalást fontolgatóknak! Egyetlen hónap alatt 1602 új…..
Ártatlanok, akik nem tehetnek semmiről, mégis börtönökben nevelkednek. Egészen 4 éves korukig, amikor elveszik őket a büntetésüket töltő anyjuktól. Az argentin „elfeledett gyerekekről" készült fotósorozat. Az elmúlt két évtizedben megsokszorozódott a bebörtönzött nők…..
Annagabi 2013.02.20 15:17:26
@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
Nem látsz gondot,vazzeg????Eddig sem csíptelek,de ezek után...
El kéne inkább olvasnod néhány Ranschburg Jenő könyvet,aztán írkálj.
Gyereked az ne legyen!!
Ma Hollandia az úticélunk, ám Zeeuws Meisje posztjaival ellentétben most nem az egyetemi életről lesz szó, hanem a munkás hétköznapokról. Főhősünk, Viktor a családot hátrahagyva vágott neki a (majdnem) ismeretlennek, és nem csekély hányattatás (és azt gondolom, mindenki…..
Annagabi 2013.02.18 10:44:38
@Zuzimama:
A kommentek miatt néztem meg,ki is lehetsz.Már régóta olvasom a Ha-t,és persze a te történeted is olvastam.Azóta sem ment ki a fejemből,mert szívesen olvastam volna még,hogyan is alakult az életetek.Talán meg is írhatnád egy újabb posztban!,-))
Egyiptomról mostanában inkább csak a forradalom évfordulója kapcsán kitört összecsapások nyomán hallunk a hírekben, pedig az ország tovább éli (igaz, kissé feszültebb) hétköznapjait. Például az emberek közlekednek, tömegesen – erről küldött posztot Tímea, amit most nagy…..
Annagabi 2013.02.14 11:34:17
Facebookról:
"Írok, mert düh van bennem. Akkora düh, hogy üvölteni tudnék. Tehát lejegyzem ide, amit láttam, és amit gondolok rajta.

Az Auchanban álltam sorba. Előttem egy középkorú házaspár, és már a pénztárnál egy idős bácsi 7-8 éves forma fiú unokájával. Az általuk megvásárolni kívánt termékeket blokkolta éppen a pénztáros.
Egyszerű, középkorú nő, az a fajta, aki gondosan festett melírral titkolja ősz tincseit, vastagon sminkel, merész bizsukat, kivágott ruhát visel, hátha ettől fiatalabbnak tűnik. Nem volt rajta semmi különös.
Tehát blokkolt. egymás után húzta le a vonalkódokat, majd megnyomta a végösszeget. A bácsi felemelte fejét, és figyelmeztette, ott felejtett egy kést és egy túrórudit a szalagon.
A nő visszapillantott, majd megvonta a vállát.
- Ezt majd készpénzben, már nem tudom beütni.
A bácsi tiltakozott, mondta, hogy sajnos készpénz nincs nála. A nő, mintha a bácsi hibája lett volna saját figyelmetlensége, végigmérte a toporgó öreget.
- Akkor itthagyja! Nem tudom beütni, kétszer meg nem húzhatom le a kártyát!
Az öreg töprengett, majd nehéz sóhajjal már-már beleegyezett, lemondott a késről. De ekkor az unokájára nézett. A kisfiú ijedt arccal bólintott, hősiesen lenyelte a könnyeit, de vágyakozva nézett a rudira.
Az öreg arcán átfutott minden, amit akkor érzett. Dac, harag, elszántság.
- Sztornózza! - jelentette ki. - Sztornózza az egészet, és üsse be újra!
- Most egy ilyen vénember miatt várjon a sor? - csattant fel a pénztáros.
- Sztornózza! - ismételte az előttem álló házaspár férfi tagja. Csattant a hangja, a pénztáros összerezzent. Bólogattunk, némán meredtünk a nőre, követeltük a korrigálást.
A pénztáros csapkodott, de hívta a főnököt, aki hozta a kulcsot, hogy beüthesse a sztornót. Az öreg kosarából kipakolta a már elrendezett holmit. A nő egyenként elvette, dobálta nem nézve mi törékeny, mi nyomódik meg. Ökölbe szorult a kezem.
- Ne törje! - kérte csöndesen a bácsi. - Nem az én hibám.
Szinte esdeklő volt a hangja, bűntudattal teli, mintha rosszat tett volna.
- Talán az enyém? - csattant fel a pénztáros.
- Az öné! - felelte az öreg szinte súgva, bocsánatkérően.
- Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, mint az ilyen vén trógerek, mint maga! - üvöltötte maszkját veszítve a pénztáros. - Pedig mi lenne magával, ha én nem dolgoznék? Nem lenne pénze, nem lenne túrórudi.
Az öreg a szemem előtt ment össze. Piros arccal, megalázva fizetettA kisfiú riadtan nézett nagyapjára.
- Már nem kérem - súgta a rudi felé bökve.
- Dehogynem! - felelte megtört hangon az öreg, és megveregette unokája kezét,.

Ha mástól hallom a történetet, az lett volna az első gondolatom, miért nem voltam ott, mert én aztán jól megmondtam volna a pénztárosnak.
Mégis, most, hogy ott álltam, lefagytam. Nem tudtam beszélni, bennem akadt lélegzet, nem találtam a szavakat. Holott annyira gyűlöltem a nőt, hogy legszívesebben tíz körömmel estem volna neki. Néztük egymást az előttem álló házaspárral, és ugyanazt láttam az ő szemükben, amit én éreztem. Kérdőn bámiltuk egymást, hátha a másik mást látott, hallott.
Talán tévedés történt, az öreg lopott, vagy bűnöző, esetleg a pénztáros régi haragosa valami nagyon csúnya cselekedet miatt. Talán van magyarázat arra, amit eddig csak egy II. világháborús filmben láthattam.
Arra, hogy magyar a magyart megalázza, arcul köpi, mert gyengébb, elesettebb.

Sorrakerültem, és a pénztáros sugárzó mosollyal felém fordult.
- Szép napot! - köszönt.
- Azt már elintézte - csikorogtam jegesen. - Remélem, önmagának is.
Nem felelt, csapkodta az általam vásárolt árut, gyűlölködő tekintetet vetett rám, de ahogy elkapta a pillantásomat, lesütötte a szemét. Életemben először örültem, hogy valaki fél tőlem. Tekintetembe, mozdulataimba beleadtam minden megvetésem.

Később a kocsiban elsírtam magamat.

Milyen nemzet az, amely elfordul a saját állampolgáraitól, csak azért, mert gyengék? Milyen ország az, ahol az öregeket, a gyengéket meg lehet alázni büntetlenül?
Milyen ország, ahol a gyereknek azt mondják, ne tanulj, ahol utcára teszik a családokat, ahol a hatalom elfordul a segítséget kérőktől, az éhezőktől?
És milyen állampolgár, aki ezt demonstrálva megtámadja azt, aki ezt az országot építve öregedett meg, felnevelte gyerekeit, és kis nyugdíjából túrórudit szeretne venni az unokájának.
Büszkén elemeljük fel a zászlót nemzeti ünnepeinken, keresztény nemzetnek valljuk magunkat, de otthon leköpjük a szomszédot, mert más a bőre színe, mert öreg, vagy fogyatékos, vagy egyszerűen, mert valamiben más mint mi. Büszkén emlékezünk halott hőseinkre, de mi lenne a hősökkel, ha túlélték volna? Ha ma el kellene tartanunk őket? Őket is leköpnénk?

Ez a hazaárulás."
Aki valamelyik korábbi posztnál a konkrétumokat hiányolta, az ma megkapja, bár János londoni írása (igen, megint London, de hát már elég régen volt...) jóval több ennél. Hossza miatt kétfelé szerkesztettem, az első részben arról lesz szó, miért jött el otthonról és megnézzük, mi mennyi Londonban...
Pár napja meglehetős kommentözönt okozott az a vitaindító poszt, mely a nemzetgazdasági miniszter félmillió külföldön élő magyar munkavállalóról szóló szavai kapcsán született. Ennek kapcsán érkezett az alábbi írás Ciprusról, László tollából. (A kép…..
Annagabi 2013.02.08 10:30:46
@VéKá:
Igen,nekik természetes,hogy vannak kötelességeik,be is tartják.
Ismerősöm egy töröknél dolgozik,aki teljesen fel volt háborodva,mikor év végén be kellett fizetnie 4000€-t,ez éves díj.Jól működő vállalkozás,ami nem nagy pénz neki.Mo-on rosszabbul járt volna.
Annagabi 2013.02.08 10:44:05
Meseszerű, de igaz történet következik ma, méghozzá egy Stockholmban élő párról, Vikiről és Gergőről, akik egészen fantasztikus kitartással és útvonalon jutottak el Stockholmig. Történetük sok szempontból elgondolkodtató, ami engem leginkább megfogott, az az elszánt akarás…..
Határátkelő A főnix hamvaiban 2013.02.01 06:58:00
Mielőtt nekivágtam, bőgtem egy évig, túl váláson... be kellett látnom, hogy nem vagyok képes biztonságos anyagi hátteret nyújtva ellátni a szülői feladataimat. A lelki súly alatt mentálisan sem vagyok megfelelő közeg a gyerekeimnek. Saman mai írása kommentnek indult egy minapi…..
A sikeres ország- és életváltás ellenére sem egyértelműen sikertörténet a mai poszt, amiből megint az tűnik ki számomra, hogy külföldre költözni sokszor több egyszerű földrajzi helyváltoztatásnál. A Magyarországon szerzett sebek (amilyenek Katalinéi is) külföldön is…..
Sokszor lehet hallani és olvasni, hogy Magyarországról szinte lehetetlen jó külföldi állást találni. Nos, ha nem is egyszerű, mint Tamás mai története mutatja, messze nem lehetetlen, csak ügyesség, kitartás és persze piacképes tudás kell hozzá. „Engem sem a mélyszegénység…..
Annagabi 2013.01.25 09:26:02
@bpetya75:
Szívesen viszem a piát hozzá,beszélgethetnénk!:-))
Annagabi 2013.01.25 10:09:25
@bpetya75:
Oké,pálinkát jól bírom,leiszlak az asztal alá!,-)De akkor én vagyok a legerősebb,te pedig a legbeszédesebb!Helyszínt én választok.
Aki több-kevesebb rendszerességgel követi a blog életét, az tudja, nem véletlenül nevezem különlegesnek a mai posztot. Egyrészt mert interjú eddig még nem volt a Határátkelőn, másrészt mert a beszélgetést a norvég olajiparban dolgozó magyar szakemberrel (aki nem Norbi, hanem…..
Annagabi 2013.01.23 16:35:36
@kriosz:
Nem,de húzok arrafelé.Viszont pont a túl laza oktatás miatt még nem.Látom,ti pont jó helyen laktok,közel mindenhez!:-)Barátainknál voltunk látogatóban többször,Trondheim,nagyon tetszett.
Annagabi 2013.01.23 17:27:37
@kriosz:

Ausztria.
Amúgy a bevándorlókkal itt is ugyanaz a helyzet,mint bárhol.Persze,vannak,akiket nagyon nehezen fogadnak el,de szerintem ha azt látják,hogy be akarsz illeszkedni,alkalmazkodsz a helyi szokásokhoz,nincs gond.Arról nem beszélve,hogy a gyerekeink már nem teljesen magyarok lesznek,valljuk be.
Annagabi 2013.01.23 17:29:36
@Annagabi:
Eddig nem volt norvég poszt,ami bővebben belement volna a gyerekes családok életébe,óvoda,iskola,miben másabb,mint itthon.Ideje lenne,szívesen olvasnám!!:-))
Rengeteg magyar dolgozik Ausztriában, elsősorban az egészségügyi szolgáltatások és a vendéglátóipar területén. Utóbbiak közé tartozik Nikolett is, aki a pozitívumok mellett a negatívumokat is felsorolja mai posztjában. „Ausztria hegyvidéki részén dolgoztam egy négy…..
Határátkelő Ti mit tennétek? 2012.11.25 06:49:00
Most ott tartok, hogy nem tudom, mit csináljak. Maradjunk itthon, és várjuk, hogy egyszer majd fellendül az ország, és éljek meg valahogy, vagy legyek újra alkalmazott valahol külföldön? „A keserű előzmények 18 éves koromban megismerkedtem ex-párommal, akinek szimplán egy…..
Annagabi 2012.12.14 14:34:43
@szutst: Megnéztem az oldalt.Magyarként kiráz tőle a hideg.Ez szekta,vagy rehab?Mindenesetre az irataim jól elzárnám máshová,és ha nem jeletkeznék 2 napon belül a családomnál,remélem hívnák a rendőrséget.Kikapcsolódás?inkább modern börtön...
Érdekes, hogy amikor külföldi munkavállalásról van szó, általában a fiatalokról beszélnek, holott egyre többen keresik a megélhetést 50 felett is a határokon túl. Ilyen mai szerzőnk, Öregszárcsa is, aki megtapasztalt már egyet s mást, több országban is dolgozott, nem egyszer…..
Annagabi 2012.11.21 11:32:37
@plüss arctámadó:
Nem értem,akkor miért olvasod a blogot??Nem hinném,hogy bárki hiányolna innen.De ha továbbra is olvasod,szokd meg,hogy egyre több lesz a kényszerből költöző magyar.
A posztolónak gratulálok,nem lehetett könnyű ennyiszer újrakezdeni az életét!Mindenkinek ennyi kitartást kívánok hozzá!
Soha nem sietnek sehová. Kizárt dolognak tartják, hogy napi 7 óránál többet dolgozzanak és azt sem a mi kelet-európai / amerikai feszített tempós hajtásban teszik. Nincs ölelkezés, puszilkodás. De ez nem azért van, mert nem fogadnak be, egyszerűen ilyenek. Ma Norvégiába utazunk,…..
Amikor egy család gyerekekkel vág neki a külföldi életnek, az egyik legfontosabb kérdés az iskolai beilleszkedés. Különösen nehéz lehet a helyzet, ha nyelvi nehézségek is adódnak, márpedig általában ez a helyzet – még szerencse, hogy a gyerekek gyorsan tanulnak és…..
Mai történetünk szerzője, Flash Gordon nemrég talált munkát magának Bécsben és már küldött is beszámolót az osztrák fővárosból, ahol rengeteg a zöld, jó a tömegközlekedés és még a panelból is kicsit többet tudtak kihozni, mint Magyarországon. Viszont ehetetlen a lángos…..
Annagabi 2012.08.07 10:47:12
@barumka:
Nem tudom,hogy te Bécs melyik részét láttad,vagy egyáltalán:ugyanarra a Bécsre gondolunk??Éltem ott 3 évet,azóta is erősen kötődöm,mert szuper város!!!!Ha neked drága a parkolás,menj metróval,villamossal,háztól házig visz.Az utakkal nekem semmi gondom sem volt,sokat jártam autóval is.
Ne akard összehasonlítani az eurót a a sz...r forinttal,ottani 3-szoros fizetéssel,és kicsit magasabb árakkal.De kinek mi.
Ja,és Pest nincs tele cigányokkal??
Te is egy tipikus lehúzó magyar vagy,ezért is maradsz otthon egyre jobban elszegényedve.Gratulálok!
Bécs megérne egy újabb posztot,tele látnivalókkal,szórakozóhelyekkel,parkokkal,stb.És nem véletlenül az egyik legélhetőbb város,Okoska!!
Általában kétféle kritika szokott érni egy posztot: vagy az, hogy túlságosan érzelmi alapon közelíti meg az elköltözés témakörét, vagy az, hogy túlságosan is a tényekre, adatokra koncentrál. Nos, Vombat írásában szerintem mindenki megtalálja a kedvére valót, hiszen…..
Annagabi 2012.07.24 09:16:58
@Nyulz of the World:
Igen,csak épp Magyarországon jóval több lemondással jár a gyermekek felnevelése,mint nyugaton.És ha már gyermekeid vannak,az ő jövőjük a legfontosabb.
Még nem gondolkodtál te is leírni a tapasztalataidat?
Annagabi 2012.07.24 22:33:21
@Behajtó70:
Látom,te nem vettél fel devizahitelt.Olyat nem hallottál,hogy a válság előtt csak azt kaptál??
Nekünk is az van,és "határidőn belül csak azt tudták garantálni",és hányan vannak,akik csak azt vehették fel,különben nincs lakás??Megvoltak a szép ígéretek,és a sarokba szorítások is,de az emberek nem tudtak mást tenni,belementek.
És nincs házunk,csak egy másfél szobás átlaglakásunk,amit még 25 évig kellene fizetni.Kilátástalan...