Adatok
Nyomkövető
9 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egy eső áztatta délelőttön állok a hófehér virágokkal borított sír mellett, és úgy érzem, a szívem rögvest megszakad. Nem tudok másra gondolni, csak, hogy szeretném még egyszer átölelni. Még egyszer megsimogatni, elmondani neki, mennyire szeretem. Elmondani neki mindazt…..
Mikor elkezdtem is tudtam, sajnos nem lesz hosszú életű ez a blog. De azt, hogy ennyire rövid időn belül kell befejeznem, azt a legrosszabb lehetőség esetén sem gondoltam. Sajnos közel két hónap elég volt egy tojásméretű daganatnak, hogy egy életerős embert…..
Megvolt az időpont az onkológiára ( okt. 2 ) . Előző nap már nem tudtam aludni, tele voltam szorongással, vajon mit fogunk hallani, s Apu hogyan fogadja majd a hallottakat. De fölösleges volt minden aggodalom, mert a papírok átnézése után közölték, majd a napokban dönt…..
Ahogy megyünk a kórház végtelennek látszó folyosóján, egyre nehezebben tudom visszatartani a könnyeimet. Teljesen elérzékenyülök, ahogy rám törtnek az emlékek. Magam előtt látom az én magabiztos apukámat, ahogy messziről felismerhető hullámzó lépteivel, büszke…..
Végre otthon....Több mint egy hónap után végre újra otthon van Apu. Túl van csövek be-és kivételén, megvan a biopszia eredménye, a sárgasága nagyfokban csökkent, a viszketése teljesen elmúlt. Legalább 10 kilóval, a régi önmagához képest inkább 25-tel…..
Egyik délután feltette a Főorvos Apukámnak a kérdést, hajlandó lenne egy újfajta biopszia vizsgálaton részt venni? Tudtuk, hogy ez mindenképp meg fog történni, de most lehetőség lenne egy kíméletesebb módszerre ami Budapesten egy nemzetközi konferencia keretein belül…..
Mikor elmondták mi okozza a sárgaságot, azt is közölték, hogy ennek megszüntetésére beépítenek a daganat által elzárt vezetékbe egy csövet. Ez visszaállítja a normális működést, így a sárgaság, a velejáró rettenetes viszketés is el fog múlni. Persze ez az…..
Pár napig holdkórosként végeztem a dolgaimat, nem tudtam másra gondolni, csak, hogy mi lesz ezután? Mit, hogyan kellene tennem, hogy a lehetőségekhez képest elviselhető legyen az elkövetkező pár hónap. Elsősorban Apunak, de nem feledkezhetek meg a családomról, a gyerekeimről.…..
2012. aug.13.
Alig voltunk túl a 70. születésnapja megünneplésén, mikor Apukám bekerült a kórházba. A sárgaságon és a fogyáson kívül semmi panasza nem volt, de azért sejthető volt, hogy nem kis bajjal állunk szemben. Mire az orvossal szemben ülve…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz