Adatok
Lisa az okos(kodó)
0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mielőtt rátérek a téma tárgyalására, elmondom, hogy miért írok erről. Azért, mert már többektől hallottam, hogy ők nem szeretnének örökké élni (vagyis - ami ezzel ekvivalens - azt (jobban) szeretnék, hogy egyszer meghaljanak). Ez számomra teljesen érthetetlen, hamis, és…..
Mit látok mostanában? Hát azt, hogy egészen nagyszabású vita (komolynak nem mondanám - az én (tudom, nagyképű, elitista) filozófiai megközelítésem szemszögéből ez a vita komolytalan, felszínes) közéleti vita bontakozott ki arról, hogy szellemileg inflálódó kis korunkban (ezt…..
Egyszer régebben már ígértem, hogy a társadalmi-közéleti-politikai mítoszokból, tévhitekből gyártok egy sorozatot. Aztán eltérültem, másról írtam... De most megint eszembe jutott ez a közszolgálati, mentálhigiénés program. Miért ne világítsak bele a nagy sötétségbe, ha…..
... "Ha beomlanak a bányát vázazó oszlopok a kincset azért a tárnák őrzik és az lobog. És mindig újra nyitnák a bányászok az aknát, amíg szívük dobog." ...
József Attila: Alkalmi vers a szocializmus állásáról (Ignotusnak)
Eszetekbe jutott már a következő jelenség?: Az…..
A kérdés a következő: Az ember(iség) képes-e megismerni a világot teljes egészében?
A kérdés aspektusai:
1. Mit jelent a "teljes egészében"? Ez mennyiségi, vagy minőségi értelemben értendő-e?
2. Vajon a világ minőségi értelemben végtelenül bonyolult-e, vagy véges?
3. Az…..
Lisa az okos(kodó)
2012.07.16 20:23:55
@ipartelep: "Az világ bonyolultságáról: Az ügy, az "elképzelés szempontjából" mindenképpen zűrös. Ugyanis, ha végtelenül bonyolult, akkor azt nem lehet elképzelni, ha meg véges, akkor azt ugyan elképzelni el lehet (legalábbis a végtelennél jobban), de akkor a határt elérve fellép az "innen hova tovább" probléma (de erre alant válaszolok).."
A világ olyan amilyen, végtelenül vagy végesen bonyolult. Nekünk hozzá képest mindenképpen csak szegényes fogalmaink, eszközeink lehetnek a leírásához. A jelenségek, működések magyarázatához, tehát nem kell kitűznünk célul, hogy el tudjuk képzelni az ő (szerintem végtelen) bonyolultságát. Mindig csak egy kis „szeletet”, néha egy-egy átfogóbb összefüggést, törvényszerűséget. Van, hogy sikerül egy egész rendszert felépíteni ezekből, de aztán nem ritkán összeomlik az egész. És valami egészen új személettel újra értelmezünk, kész szerencse, ha egy ilyen új leírásmód „tartalmazza’ a régit is.
A világ végtelen bonyolultsága nem csak azt jelentheti, amit írtál, azaz, hogy a struktúrák száma végtelen, stb..…Talán nem pont ugyanazt értjük a végtelen bonyolultságon. Szerintem azt is takarja, hogy mindig van változás. Lehet, hogy a mikrostruktúrák száma véges, ez a mai részecske és magfizika nagy kérdése amúgy. És még az is lehet, hogy a belőlük felépülő struktúrák száma egy adott pillanatban (bár ugye ez is kérdés, mi az, hogy ugyanabban az időpillanatban?) véges, az állandó változás miatt a megismerésben, hiába leszünk egyre okosabbak, sohasem érünk, nem érhetünk a világ megismerésének a végére.
Nem világos a következő:
"Sokkal nehezebb azt elképzelni, és elfogadni, hogy a bonyolultság, és a törvények számossága végtelen legyen, mint azt, hogy ugyan nagyon bonyolult, és még közel sem vagyunk a határhoz (sőt, talán sosem leszünk, talán a határ elérése valójában azt jelenti, hogy valamiféleképpen "eggyé válunk" a világegyetemmel, talán a megismerési folyamat olyan, ahogy le is írtam: fokozatosan közeledik, egy elérhetetlen határérték felé)."
Azt mondod van határ, de lehet, hogy sohasem érjük el? Ennek van értelme?
Valami fokozatosan közeledik egy elérhetetlen határérték felé? De hát ebben benne van a végtelen fogalma!
A világ olyan amilyen, végtelenül vagy végesen bonyolult. Nekünk hozzá képest mindenképpen csak szegényes fogalmaink, eszközeink lehetnek a leírásához. A jelenségek, működések magyarázatához, tehát nem kell kitűznünk célul, hogy el tudjuk képzelni az ő (szerintem végtelen) bonyolultságát. Mindig csak egy kis „szeletet”, néha egy-egy átfogóbb összefüggést, törvényszerűséget. Van, hogy sikerül egy egész rendszert felépíteni ezekből, de aztán nem ritkán összeomlik az egész. És valami egészen új személettel újra értelmezünk, kész szerencse, ha egy ilyen új leírásmód „tartalmazza’ a régit is.
A világ végtelen bonyolultsága nem csak azt jelentheti, amit írtál, azaz, hogy a struktúrák száma végtelen, stb..…Talán nem pont ugyanazt értjük a végtelen bonyolultságon. Szerintem azt is takarja, hogy mindig van változás. Lehet, hogy a mikrostruktúrák száma véges, ez a mai részecske és magfizika nagy kérdése amúgy. És még az is lehet, hogy a belőlük felépülő struktúrák száma egy adott pillanatban (bár ugye ez is kérdés, mi az, hogy ugyanabban az időpillanatban?) véges, az állandó változás miatt a megismerésben, hiába leszünk egyre okosabbak, sohasem érünk, nem érhetünk a világ megismerésének a végére.
Nem világos a következő:
"Sokkal nehezebb azt elképzelni, és elfogadni, hogy a bonyolultság, és a törvények számossága végtelen legyen, mint azt, hogy ugyan nagyon bonyolult, és még közel sem vagyunk a határhoz (sőt, talán sosem leszünk, talán a határ elérése valójában azt jelenti, hogy valamiféleképpen "eggyé válunk" a világegyetemmel, talán a megismerési folyamat olyan, ahogy le is írtam: fokozatosan közeledik, egy elérhetetlen határérték felé)."
Azt mondod van határ, de lehet, hogy sohasem érjük el? Ennek van értelme?
Valami fokozatosan közeledik egy elérhetetlen határérték felé? De hát ebben benne van a végtelen fogalma!
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ennél már jobb a „Na és mi van a "korlátos élet" (halállal a végén), és a "végtelen hosszú élet" közti különbséggel? Melyik a jobb? Ezeket össze lehet-e hasonlítani?”. Igen ezt már össze lehet hasonlítani, és valószínűleg közelebb is visz a probléma megértéséhez, megválaszolásához minket. És ezt kellene több oldalról mérlegelni, körüljárni. Nem lehet leegyszerűsíteni a „melyik a több, a véges vagy a végtelen?” kérdésre. És nem lehet elvonatkoztatni az életminőség kérdéstől semmiképpen. Ez a modell a téma olyan fokú leegyszerűsítése, ami félrevisz minket, elveszik a lényeg.
Ha fejlődik az orvostudomány, a biológia, valószínűleg egyre jobban, úgy értem egyre egészségesebben, tovább élünk. De az egyre tovább, azaz nagyon hosszú, ma még talán elképzelhetetlenül hosszú élet (ezt persze én is szeretném, végül is semmi jónak nem vagyok elrontója :-) és a végtelenül hosszú élet között elvi különbség van. Nem tudom a végtelen életnek, a halhatatlanságnak egyáltalán van-e értelme? Úgy értem elképzelhető-e az általunk ismert anyagi világban, hogy valami megszületik, megteremtődik és utána örökké létezik? Nem pusztul el, egyszer csak változatlan marad? Az általunk ismert struktúrák „megszületnek”, változnak, átalakulnak vagy megsemmisülnek. És ha most nem is erre az elvi „lehetetlenség”-re gondolunk, akkor is maradnak még kérdések. Ha végtelen sokáig élünk, akkor mi lenne a motiváció bármit is elérni, kitalálni, küzdeni. Mi lenne a fejlődés kulcsa, mozgatója? Higgyünk abban, hogy az ember társadalmi tudata olyan fejlődésen megy keresztül, ami ma még elképzelhetetlen? És akkor majd tud ezzel a végtelen élettel értelmesen mit kezdeni? Küzd, fejleszti magát pusztán az élményért?
Miért is mondjuk, hogy nem szeretnénk örökké élni? Mert olyan földhöz ragadtak vagyunk, és nem tudjuk elképzelni, hogy 100 éves korunk után is egészségesek leszünk, hogy tiszta lesz a fejünk, képesek leszünk az élet élvezetére, és akkor minek. Ha azt kérdezed, hogy akarok-e nagyon, nagyon, ma még elképzelhetetlenül nagyon sokáig szellemi, testi épségben élni, élvezni az élet szépségeit, örömeit, és minél később meghalni, akkor igen a válasz természetesen.
Végül: „Egy módszertani tanulság meg az egészből az, hogy nem mindegy, hogy hogy teszünk fel egy kérdést, az miről szól.” Igen ez nagy tanulság! Nem jól tetted fel a kérdést! :-)