Adatok
3uy
0 bejegyzést írt és 28 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
1910 körül. Rákhalász gyerekeivel és zsákmányával. Manaia, Waikato, Új-Zéland..
3uy
2021.09.20 06:24:18
@hátramozdító: Pedig abban az időben a kilenc szárny egy ekkorra repülőgéphez teljesen logikus tervezői döntés volt :) A kor többi repülőgépére is jellemző a két vagy három, egymás fölötti rövid szárny egy hosszú helyett. Az akkori, gyenge motorok miatt kis tömegre és nagy szárnyfelületre volt szükség, de nem álltak rendelkezésre olyan szerkezeti anyagok, amiből megfelelő hosszúságú szárnyakat lehetett volna építeni anélkül, hogy túl nehézzé vált vonla a szerkezet. A 100 fős befogadóképesség elképzelhetetlenül hatalmasnak számított, így nem csoda, hogy gyakorlatilag három háromfedeles gép egymás mögé sorakoztatásával tudták csak összehozni.
Már az 1868-ban tartott országgyűlésen döntés született egy központi pályaudvar létesítéséről, amit először a Rákóczi és a Nagykörút találkozásánál képzeltek el. Sok minden közbejött, amire végül 1881-ben elkezdték építeni, és végül 1884-ben csendben, minden felhajtás nélkül egy meleg augusztusi…..
3uy
2021.06.14 05:45:13
@¿Qué tapas hay?: A háború után sem pénz, sem szándék nem volt egy korszerűbb állomás megépítésére.
Ez azért különösen szomorú, mert mindkét metróvonal építésekor lett volna lehetőség új, metrókapcsolattal rendelkező, sokvágányos, átmenő főpályalyudvar építésére. A metró a körvasutat a Népstadion és a Pillangó utca között félúton és a Népliget és az Ecseri út között félúton is keresztezi, és mindkét helyen rendelkezésre állt hely is bőven. Ennek ellenére egyiknél sincs se metró-, se vasúti megállóhely, hogy legalább a személyvonatokról át lehessen szállni.
Ez azért különösen szomorú, mert mindkét metróvonal építésekor lett volna lehetőség új, metrókapcsolattal rendelkező, sokvágányos, átmenő főpályalyudvar építésére. A metró a körvasutat a Népstadion és a Pillangó utca között félúton és a Népliget és az Ecseri út között félúton is keresztezi, és mindkét helyen rendelkezésre állt hely is bőven. Ennek ellenére egyiknél sincs se metró-, se vasúti megállóhely, hogy legalább a személyvonatokról át lehessen szállni.
Újabb Napi érdekes, a múlt vasárnaptól (aki nem látta: mars vissza) a sorozat elején egy kissé szubjektív, kedvenc képpel kezdődik az összeállítás és egy kérdés is mindig lesz a hardcore töribúvároknak! Lássuk!
MAI KEDVENC KÉP: 1954. Marilyn Monroe látogatja meg a Japánban állomásozó amerikai…..
3uy
2021.05.26 06:13:25
@fofilozofus: azért tegyük hozzá, hogy katonai szempontból is volt értelme Churchill döntésének: addig a németek repülőtereket és egyéb katonai célpontokat támadtak, nem is sikertelenül, így fennállt a veszély, hogy ha így folytatják, nem lesz honnan/mivel felszállni a brit vadászoknak. A német bombázók "átirányításával" ez a veszély elhárult.
1932. Viljami Hautaviita, finn katona mutatványa két puskával..
3uy
2021.05.10 07:08:59
@gigabursch: Three Mile Islandnál a reaktor épületén kívül nem kellett különösebben káros mértékű sugárzástól tartani, így aki nem ment be, nem is öltözött be.
Aki nem fél a műszaki részletektől, annak tudom ajánlani ezt a három videót arról, hogy mi és hogyan történt:
www.youtube.com/watch?v=kb75NS3vBB0
www.youtube.com/watch?v=AALvz5RBEZM
www.youtube.com/watch?v=d0SCf0rxX4E
Ugyaninnen Csernobilról és Fukusimáról:
www.youtube.com/watch?v=bCbms6umE_o
www.youtube.com/watch?v=lOqFr87Xh-g
Aki nem fél a műszaki részletektől, annak tudom ajánlani ezt a három videót arról, hogy mi és hogyan történt:
www.youtube.com/watch?v=kb75NS3vBB0
www.youtube.com/watch?v=AALvz5RBEZM
www.youtube.com/watch?v=d0SCf0rxX4E
Ugyaninnen Csernobilról és Fukusimáról:
www.youtube.com/watch?v=bCbms6umE_o
www.youtube.com/watch?v=lOqFr87Xh-g
1881. Hajók a Szuezi-csatornán..
3uy
2021.04.06 12:30:29
@David Bowman: egyrészt: www.youtube.com/watch?v=WARonsfUOvw Mindenki arra játszott, hogy Hitler és Sztálin úgyis egymás torkának esik előőb vagy utóbb. Nyugat-Európa számára Németország volt a közvetlen veszélyforrás, és tisztában voltak azzal is, hogy katonai erővel önállóan nem biztos, hogy le tudják győzni. Ha keletről is határos egy ellenségével, az csak pozitívum, a lengyekel meg így jártak.
másrészt: Kérték ők a szovjetektől is, de szemben az angolokkal, akik a háború után is rá voltak utalva az amerikai segítségre és nem mondhattak nemet, a szovjetek simán megtehették, hogy egy elnéző mosollyal reagálnak a megkeresésre, és inkább az atombomba- meg a rakétaprogramjukra fordítják a pénzt, hogy később még mosolyogni se kelljen.
másrészt: Kérték ők a szovjetektől is, de szemben az angolokkal, akik a háború után is rá voltak utalva az amerikai segítségre és nem mondhattak nemet, a szovjetek simán megtehették, hogy egy elnéző mosollyal reagálnak a megkeresésre, és inkább az atombomba- meg a rakétaprogramjukra fordítják a pénzt, hogy később még mosolyogni se kelljen.
3uy
2021.04.06 12:30:32
@David Bowman: egyrészt: www.youtube.com/watch?v=WARonsfUOvw Mindenki arra játszott, hogy Hitler és Sztálin úgyis egymás torkának esik előbb-utóbb. Nyugat-Európa számára Németország volt a közvetlen veszélyforrás, ha keletről is hátáros egy ellenségével, az csak pozitívum, a lengyelek meg így jártak.)
másrészt: Kérték ők a szovjetektől is, de szemben az angolokkal, akik a háború után is rá voltak utalva az amerikai segítségre és nem mondhattak nemet, a szovjetek simán megtehették, hogy elnéző mosollyal (no meg atombomba- és később rakétaprogrammal) reagálnak a megkeresésre.
másrészt: Kérték ők a szovjetektől is, de szemben az angolokkal, akik a háború után is rá voltak utalva az amerikai segítségre és nem mondhattak nemet, a szovjetek simán megtehették, hogy elnéző mosollyal (no meg atombomba- és később rakétaprogrammal) reagálnak a megkeresésre.
1884. A legrégebbi ismert fotó egy tornádóról Dél-Dakotában készült..
3uy
2021.03.22 08:14:09
@Club Sandwich: @enpera: bizony, hasonló áron ilyen volt hazai termék: www.youtube.com/watch?v=QQh56geU0X8
1893. A világ akkori legnagyobb óriáskereke a chicagói világkiállításon. A 80 méter átmérőjű látványosság 36 kabinjában összesen 2160 látogatót tudott szállítani..
3uy
2021.02.15 07:46:49
@gintonic.azigazi:
"a 747 parkolasnal nem az a lenyeg hogy hogyan mozog a betonon a gep? Nem ott kene lennie a tengelyeknek/kerekeknek a "szimulatoron" is mint a gepen? Ugy van ertelme nem?"
Tudni ugyan nem tudom, de szívesen megmagyarázom :) A 70es években a megfelelő vezérléssel már bőven megoldható volt, hogy ugyanúgy mozogjon, és egy ilyen szerkezet messze olcsóbb, mint egy valódi gépet használni vagy mérethelyes kerékelrendezéssel épített szimulátort építeni.
"a 747 parkolasnal nem az a lenyeg hogy hogyan mozog a betonon a gep? Nem ott kene lennie a tengelyeknek/kerekeknek a "szimulatoron" is mint a gepen? Ugy van ertelme nem?"
Tudni ugyan nem tudom, de szívesen megmagyarázom :) A 70es években a megfelelő vezérléssel már bőven megoldható volt, hogy ugyanúgy mozogjon, és egy ilyen szerkezet messze olcsóbb, mint egy valódi gépet használni vagy mérethelyes kerékelrendezéssel épített szimulátort építeni.
3uy
2021.02.15 10:02:40
@Suzumebachi: Valószínűleg igazad van, mint ahogy írtam nem tudok semmit erről a szerkezetről - de a 70es években olyan szinten volt a technika, hogy hiába vannak teljesen máshol a kerekek, lehetett volna egy drive-by-wire rendszerrel szimulálni a valós gép tulajdonságait. Persze valószínűleg inkább a teljes kiképzésre használt szimulátorba építették be inkább ezt a funkciót is.
Maga Lenin nicknevű vendégszerzőnktől az elmúlt években már olvashattatok egy-egy bejegyzést. A Techstory-ról és rendkívül részletes cikkeiről is ismert írónak saját oldala is van, ami nem más mint a Modernwartech. Ma a szovjet űrrepülőről láthattok sok remek fotót.
A Szovjetunió úgy vélte, hogy…..
3uy
2021.02.11 07:12:30
@Sequoyah: Nem értek veled egyet. A beépített hajtóművek az amerikai űrsiklóban egy kifejezetten rossz koncepció: kizárólag felszállás közben használták, az űrben és leszállásnál már csak holt teher volt, és a repülések közötti karbantartás majdnemhogy többe került, mintha új hajtóművet gyártottak volna. Ezt miért másolták volna le? Ezeknek a hajtóműveknek sokkal jobb helyük van a rakétán - nem véletlenül van így a manapság újrafelhasználhatónak tervezett rendszereknél is.
Valójában a Space Shuttle pont ugyanakkora bukás volt, mint a Buran - a fő különbség, ahogy írtad is, hogy a szovjeteknek (akkora már oroszoknak) ott volt a Szojuz, ezért simán kukázhatták az űrrepülőt. Az amerikaiaknál ezzel szemben ez volt az egyetlen használható űrhajó a nyolcvanas évekre, mert nem fejlesztettek semmi mást, így kénytelenek voltak használni.
Valójában a Space Shuttle pont ugyanakkora bukás volt, mint a Buran - a fő különbség, ahogy írtad is, hogy a szovjeteknek (akkora már oroszoknak) ott volt a Szojuz, ezért simán kukázhatták az űrrepülőt. Az amerikaiaknál ezzel szemben ez volt az egyetlen használható űrhajó a nyolcvanas évekre, mert nem fejlesztettek semmi mást, így kénytelenek voltak használni.
3uy
2021.02.11 19:16:17
@Sequoyah: Messze nem a hajtómű a legértékesebb rész, hanem a rakomány. Míg a Szojuz vagy az Apollo visszatérő moduljában három ember fér el szűken és nagyjából semmi más, az űrsiklók bármelyik korábbi űrjárműhöz képest hatalmas raktere visszafelé is működik. Ne feledjük, hogy ez a hidegháború korszaka, ezért fontos szempont volt, hogy elférjen benne akár egy elfogott ellenséges katonai műhold is.
3uy
2021.02.13 22:26:09
@omron: Ez azért nem teljesen helytálló. A Vosztokot pont azért tesztelték olyan sokszor Gagarin előtt, mert jól tudták, hogy nem sikerült különösebben biztonságosra tervezni. A Voszhod még rázósabb volt, itt elkövették ugyanazt a hibát mint később az űrsiklóknál, azaz indítás közben semmilyen menekülési lehetőség nem volt - szerencsére csak kétszer repült, gond nélkül. Műszaki szempontból a Mercury - Gemini - Apollo némileg biztonságosabb volt ezeknél, az amerikaiak csak később kezdték elbízni magukat. A Szojuzt meg elindították Komrovval félkészen, halál is lett a vége (bár az Apollo 8 is hasonlóan "bátor" indítás volt, csak nekik mázlijuk lett).
1864. november. A William T. Sherman tábornok vezette északi csapatok vasútvonalat rongálnak meg Atlanta térségében, hogy nehezítsék a déliek ellátását..
A múlt heti első résszel akaratom ellenére is rendesen bedobtam a kirakatot néhányatoknál, most itt a folytatás és a bejegyzés végén szavazhattok hogy a jövő héten is legyen-e "mégilyen" (és még másról is). Lássuk!
1920. Felirat a járdán a Budai várban: "VÁRJUK A KIRÁLYT" egy kritikus által…..
3uy
2020.11.30 07:43:12
@¿Qué tapas hay?: A rendszerváltás környékén hoztak erről egy meglepően értelmes törvényt, ami szerint valós személyről 25 évvel a halála után lehet csak közterületet elnevezni, mondván hogy addigra csak lecsillapodnak az indulatok. Nem tudom, hogy azóta is így van-e.
1911. A New York-i 68. utcai Central Brewing Company sörgyár elektromos szállítóautója..
3uy
2020.06.22 10:01:02
@m_and_m: Bármit is mond a szótár, amit bacon néven kapunk a boltban, az magyarul bőr nélküli császárszalonna. Ki se férne a hentesnél a kis táblára.
Ismét rendhagyó a mai válogatás. Különleges, mert egyrészről újra kizárólag magyar képeket tartalmaz az MTI Fotóarchívumából, másrészt a decemberi nagy sikerű, hasonló válogatás után most ismét teljesen szubjektíven válogattam. Csak úgy, ami megtetszett, érdekes, vagy amiről eszembe jutott…..
1896. Az első modern olimpiai játékok megnyitója. Athén, Görögország (Reuters)..
3uy
2020.02.10 07:04:33
@Fotósképző: nemcsak ez a baj a 3Dvel: www.elitmed.hu/ilam/hirvilag/a_3d_mozi_karos_elettani_hatasai_5280/
"Sokan kutatják a sztereoszkópikus képmegjelenítés által okozott kellemetlenségek mechanizmusát, kiváltó okait. Hasonló problémákat észlelnek a repülésszimulátorok és a fejen viselt virtuális valóság-megjelenítők(virtual reality display) használatakor is. Az úgynevezett „szimulátor-betegség” tüneteinek felmérésére készült szabvány kérdőív 16 gyakori tünetet ír le, amelyek között szerepel a fáradtság, fejfájás, szemfáradtság, émelygés, homályos látás, izzadás és megnövekedett nyálelválasztás. Mindezek ellenére még ma sem tudni pontosan, mi okozza az „asthenopia” (szem fáradékonysága) nevű jelenséget.
A kellemetlenség egyik lehetséges magyarázata lehet az, hogy a sztereoszkópikus mozgókép nézése természetellenes szemmozgást vált ki a nézőkből. A valóságban egy tárgy közeledtével a szem két különböző mozgást végez. Egyrészt a szemgolyók befelé, az orr irányába fordulnak - minél közelebb van a céltárgy, annál inkább „keresztbe néz” a szem. Másrészt a sugártesthez kapcsolódó lencsefüggesztő izomrostok megfeszülése megváltoztatja a szemlencse alakját, hogy a céltárgyra fókuszálva éleslátás alakuljon ki. A mindennapi életben a két szemmozgás automatikusan és egyidejűleg történik.
Ez a működés azonban zavart szenved, amikor a térbeli mozgást egy tőlünk állandó távolságban lévő sík felületen látjuk. Amikor például a filmvásznon egy repülő közeledik felénk, szemgolyóink befelé fordulnak, hogy kövessék a tárgy mozgását. Szemlencsénk alakja pedig ennek megfelelően reflexszerűen megváltozik, hogy áthelyezze az éleslátáshoz a fókuszt. Ám ennek következtében szemünk a vászon elé fókuszál, és ezért a kép - amely persze továbbra is a vászonra vetül – egy kicsit életlenné válik. Ezt agyunk azonnal kompenzálja, oly módon, hogy rákényszeríti a szemet, hogy a természetes összetett szemmozgásnak csak az egyik komponensét hajtsa végre. Valójában szemmozgásunk a természetes hajlamnak és a film által megkövetelt mesterséges állapotnak megfelelően ide-oda vált. Ez az elkerülhetetlen, természetellenes szemmozgás egy másfél órás film nézése közben nagy valószínűséggel kifáraszthatja a szemet, és ezt a már 1953-ban leírt alapvető fiziológiai problémát a RealD-technológia sem képes megoldani."
"Sokan kutatják a sztereoszkópikus képmegjelenítés által okozott kellemetlenségek mechanizmusát, kiváltó okait. Hasonló problémákat észlelnek a repülésszimulátorok és a fejen viselt virtuális valóság-megjelenítők(virtual reality display) használatakor is. Az úgynevezett „szimulátor-betegség” tüneteinek felmérésére készült szabvány kérdőív 16 gyakori tünetet ír le, amelyek között szerepel a fáradtság, fejfájás, szemfáradtság, émelygés, homályos látás, izzadás és megnövekedett nyálelválasztás. Mindezek ellenére még ma sem tudni pontosan, mi okozza az „asthenopia” (szem fáradékonysága) nevű jelenséget.
A kellemetlenség egyik lehetséges magyarázata lehet az, hogy a sztereoszkópikus mozgókép nézése természetellenes szemmozgást vált ki a nézőkből. A valóságban egy tárgy közeledtével a szem két különböző mozgást végez. Egyrészt a szemgolyók befelé, az orr irányába fordulnak - minél közelebb van a céltárgy, annál inkább „keresztbe néz” a szem. Másrészt a sugártesthez kapcsolódó lencsefüggesztő izomrostok megfeszülése megváltoztatja a szemlencse alakját, hogy a céltárgyra fókuszálva éleslátás alakuljon ki. A mindennapi életben a két szemmozgás automatikusan és egyidejűleg történik.
Ez a működés azonban zavart szenved, amikor a térbeli mozgást egy tőlünk állandó távolságban lévő sík felületen látjuk. Amikor például a filmvásznon egy repülő közeledik felénk, szemgolyóink befelé fordulnak, hogy kövessék a tárgy mozgását. Szemlencsénk alakja pedig ennek megfelelően reflexszerűen megváltozik, hogy áthelyezze az éleslátáshoz a fókuszt. Ám ennek következtében szemünk a vászon elé fókuszál, és ezért a kép - amely persze továbbra is a vászonra vetül – egy kicsit életlenné válik. Ezt agyunk azonnal kompenzálja, oly módon, hogy rákényszeríti a szemet, hogy a természetes összetett szemmozgásnak csak az egyik komponensét hajtsa végre. Valójában szemmozgásunk a természetes hajlamnak és a film által megkövetelt mesterséges állapotnak megfelelően ide-oda vált. Ez az elkerülhetetlen, természetellenes szemmozgás egy másfél órás film nézése közben nagy valószínűséggel kifáraszthatja a szemet, és ezt a már 1953-ban leírt alapvető fiziológiai problémát a RealD-technológia sem képes megoldani."
1873. A Novgorod nevű kerek formájú hadihajó (monitor). A 19. század végén a Duna alsó szakaszán is járőrözött..
3uy
2019.12.17 11:38:16
@¿Qué tapas hay?: És valóban, köszönöm a pontosítást :)
1939. 1960-68 között. Kivégzésére váró elítélt a gázkamrában az Egyesült Államokban. Fején a csuklyán a Westinghouse Electric logója látható..
3uy
2018.11.05 06:10:19
@bioLarzen: A háborút a Westinghouse nyerte meg, ők alkalmazták a váltakozó áramot. Edison volt az egyenáram híve. Nikola Tesla, aki kidolgozta a váltakozó áramú technikát, eredetileg Edisonnál dolgozott, és pont azért ment át Westinghouse-hoz, mert Edison nem volt vevő rá.
A szocialista Magyarország mindennapjait - eredeti színes fotókkal bemutató - sorozatunk folytatódik az MTI Fotóarchívummal összefogva, immár a negyedik résszel, amivel elérkeztünk 1960-ba.
1960. augusztus 26. Kislány libákkal a sekély vízben a fonyódi Balatonparton. MTI Fotó: Járai Rudolf..
3uy
2018.07.21 08:57:20
@armitage: Tegyük hozzá, hogy ugyanannyi személyzettel így gyorsabban működik a kiszolgálás, mintha három sorban egy-egy eladó intézne mindent (áruszedés, csomagolás, fizetés) - amíg a vevő a pénztárnál fizet, addig a háttérben össze tudják készíteni a csomagját. Az önkiszolgákók elterjedése előtt ez egy teljesen racionális rendszer volt. (Nem emlékszem kiről, de láttam egyszer egy dokumentumfilmet egy politikai elítéltről, akit csak a hetvenes vagy nyolcvanas években engedtek ki végül, és az interjúban elmondta, hogy a szabadulása után számára a legnagyobb látható változás az önkiszolgáló boltok léte volt, először nem is fogta fel, hogy hogyan is működik ez az egész.)
Van az úgy, hogy ha az ember fodrászatot nyit, akkor csak lenőtt hajú emberekkel találkozik. Na, így érzem én is, amikor a medvepostaládát ürítem. Ez alapján a Földnek vége és idegenek letaroltak, anyák menekítik a gyermekeiket és semmi sem működik, ja és minden házkezelő maga a patás ördög. Most ez…..
3uy
2017.06.24 18:20:05
Fizikai és mentális bántalmazás után került a vádlottak padjára állami gondozott ügyfelünk, Norbert.
Az állami gondoskodás ahelyett, hogy biztonságot nyújtott volna számára, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekbe hozta őt.
Norbert nem hagyta annyiban a vele szemben elkövetett visszaéléseket, de…..
3uy
2016.10.21 15:05:58
@Inside man: siketek/nagyothallók?
A második világháború vége előtt Európa nagyobb városaiban heves küzdelmek folytak. Nézzük mi történt Bécsben!..
3uy
2016.08.10 10:30:32
A DDT rovarirtószert Paul Hermann Müller svájci vegyész fedezte fel 1939-ben. Müller célja egy olyan irtószer felfedezése volt, amely a legtöbb mezőgazdasági kártevővel hamar és eredményesen végez. A DDT kontakt méreg, a rovarok idegvéződésein szívódik fel, az idegeken…..
3uy
2014.07.07 11:08:49
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz