Adatok
resystance
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Van egy kérdés, ami folyton kísért. Egy kérdés, ami újra és újra megtalál a projektek során. Ezerszer megválaszoltam már, és már nem akarom soha többször, ezért most megírom a választ mindenkinek, akit érdekel. Aztán ha megkérdezik, nem mondok majd semmit, csak átadok egy kis…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
@xxylon: Az a tapasztalatom, hogy a megrendelők azt hiszik, hogy a programozók programozásra szánt segéd-szerkesztő-programokban ügyködnek vígan, amik a kezük alá dolgoznak, és nem is feltétlenül ők tévednek. A kezdetek kezdetén nekem is kb. eddig terjedt a szoftveres fantáziám, hogy meg fogok ismerkedni idővel egy olyan programozói programmal, ami elég fejlett ahhoz, hogy szándékom véghezvitele közben ne kelljen vért izzadnom.
A valóságban minden ennek az inverze, nekem kell megteremtenem a szoftvert a nulláról több tízezer vagy százezer soron át. Kicsit olyan, mintha nekem kéne vezérelnem egy tükör működését, de a tükör előtt álló embernek (megrendelőnek) arról fogalma sincs, hogy a tükröt (programot) nem a természet szülte ilyenre, hanem teljesen kontrollált a tükörben látott látvány.
A programozásban pont az a szép, hogy "bármit" "bárhogy" meg lehet csinálni és ugyanaz lesz az eredmény, de nincs két olyan programozó, akik egyetértenének egymás kódjával. Ha mégis, azok nemtől és kortól függetlenül összeházasodnak.
És ez csak a kezdet, hogy mindent nekem kell legyártanom, amiről a normális ember azt hiszi, hogy az már adott volt. Ott vannak még a hibák. Pl. webfejlesztőknél JavaScriptben hiába felel meg minden a tankönyvben leírtaknak, vannak olyan esetek, amikor a böngésző rejtett működését nekem kell kitalálni és a nem látható problémára megoldást csinálni, mindezt persze tegnapra. :) A szoftvercégeknél nemhogy a normális melóra nincs idő, a böngésző rejtett titkaival való barchobára pláne nincs, és ilyen egy átlagos munkahely. Volt olyan feladatom is, amivel délutánra kész kellett lennem, de én már akkor tudtam, hogy ez egy 3 hónapos meló. Előbb utóbb a mentálisan egészséges programozó is székletürítési problémákkal fog küzdeni, ha nem adja fel és komolyan gondolja, hogy ő programozó egy cégnél.
Szóval kicsit durván fogalmazva, nem csak a megrendelőkkel kell megküzdenünk, hanem ott vannak még a kollégák, akik néha igen korlátoltak tudnak lenni, meg a főnökök, akiknek van némi rálátásuk a szoftveres világra, de nem ők ülnek a gépem előtt és küzdenek a szoftverrel néha napi 20 órán át, hanem én, de az akaratuk a tudásukkal ellentétben igen erős. És ez csak a felszín, tudnék mondani még 1000 példát, hogy a szoftverfejlesztők élete miért nem csak játék és mese, és ezen felül még tanulni is kell az új szakmai fogásokat folyamatosan. Ja és a fizetés... azért a munkáért, amit egy komolyabb tudású programozó hónapról hónapra letesz az asztalra, 300 fölöttit kéne keresnie egy normális világban (szerintem), ezzel szemben én egész életemben minimálbér és 100 ezer huf közötti pénzekért izzadtam Nagyokat. Persze vannak ellenpéldák, akik valamiért jó helyen kötnek ki, de én nem sokkal találkoztam.
Mindezektől függetlenül én abban a világban rekedtem, ahol az az elképzelés volt uralkodó, hogy programozni szép és üdítő foglalatosság, és 10 év vért izzadás alatt el is jutottam addig, hogy olyan fejlesztőrendszert írjak magamnak, amiben hasonlóképp lehet dolgozni, mint ahogy azt az egyszeri laikus megrendelő elképzeli.