Artner Annamária 2013.02.28 10:45:20

@VT Man: "Aha. Tehát 1 millió magyarnak hiányzik a végtagja vagy pár fő szerve?"
Nincs ennyi rokkantnyugdíjas, pláne nem az aktív korosztályban: "A korbetöltött és a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok száma 722 ezer fő volt. ... A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya némileg elmaradt a korbetöltöttekétől. Számuk (338 ezer fő) jelentősen (11%-kal) csökkent 2010 januárjához képest." KSH: Nyugdíjasok, nyugdíjak, 2011, www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij11.pdf

Artner Annamária 2013.02.28 10:49:59

"Az ellátottak 5,4%-a egészségkárosodott személyek szociális járadékában részesült, számuk (158 ezer fő) 2010-hez képest 7,8%-kal csökkent. Erre az ellátásra is inkább a nők szorulnak rá, a járadékosok kétharmada nő. A 2008. január elsejétől bevezetett rehabilitációs járadékban részesülők száma 2011-ben megközelítette a 25 ezret, ami az egy évvel korábbinak 1,8-szerese. A
viszonylag új ellátásnak számító, legfeljebb 3 évre szóló járadékban részesülők száma az elmúlt évben 11 ezerrel emelkedett, miközben az egészségkárosodottak szociális járadékosainak száma 13 ezerrel csökkent. " (Uo. 3.o.)

Artner Annamária 2012.11.06 21:16:20

@bankvezér: Majd meglátjuk...
Hogyan is lehetne bent tartani? Milyen áron? Ki fizeti? És mit szól majd ehhez annak az országnak a munkavállalói tömege, amelyik megfizeti? Mert végül is ők fizetik majd meg...
De ha Görögország kilép, megindul egy gyors erózió (dominóeffektus). Mondhatni, az a vég kezdete lesz, és ha marad benne mondjuk 8 tag, akkor nincs vége az euróövezetnek, amely ma 17 tagból áll?
Továbbá: ha a gyengék kilépnek, akkor az erősek közötti különbségek dimenziója nő meg: ott is lesznek vesztesek, nyertesek, és ez csak eszkalálódni fog, mert a termelékenység (az ULC-csökkenés) sosem megy teljesen egyformán. Nőnek majd a különségek, és egyszer csak azt mondják a vesztesek, hogy eddig és nem tovább. Az egészről a történelem mesél: az aranystandard, majd a dollárstandard (Bretton Woods). Még egy olyan erős gazdaság, mint az USA sem vállalta, hogy a dollár értékét a belső leértékeléssel (az azzal járó súlyos társadalmi hatásokkal) védje meg, illetve állítsa helyre...
Az általános kapitalista versenyben nem lehetséges tartósan közös valuta, mert ahhoz a nemzeti szuverenitás feladása kell, a nemzetállam eltűnése, ami viszont a piac alapja.
A dolog éppen úgy körbeér, mint a tőkeértéktelenedés. :-)

Artner Annamária 2012.11.06 23:45:35

@bankvezér:
1. Nem csak Görögország került nehéz helyzetbe, hanem nála sokkal fegyelmezettebben gazdálkodó országok is.
2. Kint vagy bent: ezt a tartozást nem lehet visszafizetni. Hogy rosszabb helyzetbe kerül-e az sok mindennek a függvénye. (A jelen helyzet elviselésére viszont mindig az érv, hogy "máshogy nem lehetséges". - TINA: "There is no alternative!". A'la Margareth Thatcher. Pedig erről már Shakespeare is másként gondolkodott. "Inkább tűrni a jelen gonoszt, mint ismeretlenek felé sietni? Ekképp az öntudat belőlünk mind gyávát csinál"...)
3. Egy ország városai és egy régió országai nem keverhetők össze. Az általános konkurenciaharc, a magántulajdon (kapitalizmus) körülményei között már létező, kialakult nemzetállamokat legfeljebb fegyverrel lehet "egybeszervezni" - és akkor sem tartósan. Mindkettőt bizonyítja Németország történelme.
4. Szerintem egyáltalán nem külön mise. Mindegyik esetben az volt a dilemma, hogy egy kívülről meghatározott értékű pénzhez kellett igazítani a nemzeti munka értékét, és nem lehetett fordítva. Nem az arany mennyisége, hanem az értéke a lényeg, amelyhez a dollárnak (vagy bármely más valutának) igazodnia kellene, vagyis a nemzeti munkának az arany (az euró) értékéhez kellene igazodnia, ahelyett, hogy a valuta értéke igazodna a nemzeti munka értékéhez.
4. Amit végén ír, az pedig éppen az euróövezet vége: az egységes piac darabokra hullása.

Artner Annamária 2012.11.07 09:58:15

@bankvezér: A történelmi események gyakran csak utólag tűnnek gyors lefolyásúnak.

Egyébként csődben van. Nemcsak a folyó kiadásai nagyobbak bevételeinél (bár most már kisebb mértékben, hiszen a kiadásokból sokat faragtak), de mára jelentősen megnőttek a kamatterhei is. Ezek nélkül a hiány már csak a GDP 2,3-ával ér fel. Készítettem erről önnek egy diagramot, de úgy látszik hsz-be nem lehet bemásolni. Talán majd egy posztban...
Tehát gyakorlatilag csődben van, a mentőcsomag aktuális részlete nélkül nem tudja fizetni kötelezettségeit (bennük a kamatokat...).
De azt várni egy államtól, hogy mindig egyensúlyban legyen a költségvetése, teljes képtelenség, ami akkor válik igazán világossá (és az egyensúlyi követelményeket támasztók érvelése belső ellentmondására világít rá), ha ugyanezt a vállalati szférára is értelmezzük, amivel viszont egyszerűen kiiktatnánk a hitelt a piacgazdaságból. Természetesen mindenki tudja, hogy hitel nélkül a piac nem működhet. No de ha a vállalatoknak lehet hitelt felvenni, akkor hogyan lehetne megtiltani ezt az államnak, amely bevételeit a vállalatok működéséből szerzi? Ez nem erkölcsi kérdés, hanem nagyon is praktikus: ha egy vállalat hitelt vesz fel, akkor nyilván az adót (vagy annak egy részét) is hitelből (hitelből megvalósított termelésből) fizeti (nem is beszélve beszállítóiról és alkalmazottairól!), illetve, ha eredmény-kimutatásában a felvett hitel kamata, mint költség szerepel, akkor annyival kevesebbet adózik az államnak, vagyis az államra terheli a hitelt. Az állam közvetve hitelfelvevővé válik, végső soron pedig mindenképpen, hiszen válság esetén meg kell mentenie a fizetésképtelenné váló vállalatokat/bankokat (legalább azok egy részét), mint a jelenlegi válságban is történt még az erősebb gazdaságok esetében is.
Megint körbeértünk. :-)

Artner Annamária 2012.11.06 20:34:57

Kedves Bankvezér, a releváns kérdéseket teszi fel! A dolog nem is egyszerű, dehát ki kíváncsi ma már a bonyolult magyarázatokra...? Megpróbálom mégis röviden. Az innováció sosem szűnik meg, de egyfelől erre csak az élenjáró (erős) tőkék képesek, másfelől végig ott van az innováció visszafogására irányuló törekvés, ugyanis éppen ez értékteleníti el a tőkét. (Ki kell dobnom a régi technológiámat, ha újat vezetek be, illetve ami helyett nem vezettem be újat, az elértéktelenedik.) Az elértéktelenedés úgy zajlik, hogy egységnyi tőkére kevesebb profit jut, mert a termelékenyebb technológiák lenyomják a termék előállításához átlagosan szükséges munka mennyiségét. Így a régi, kevésbé termelékeny technológiával termelt árut kevesebbért lehet eladni, ergo kevesebb profit jut rá. Ezt a bérarány leszorításával igyekeznek kompenzálni (munkaintenzitás növelése, túlmunka, termeléskitelepítés alacsonyabb bérű országokba stb.), de mivel a versenyképességi harc, így az innováció is (még ha korlátozott mértékben is, de ) tovább folyik, ez sem tudja megakadályozni, hogy a profitráta történelmileg, tendenciálisan süllyedjen.
A ciklus fellendülő szakaszában inkább az új technika extenzív kiterjesztése zajlik, nő a foglalkoztatottság, csökken a munkanélküliség, ezért emelkednek a bérek - ami viszont éppen a technológiai újításokra sarkall (hogy a profit végett le lehessen szorítani az élőmunka arányát a termelésben). A termelékenység-növelés ugyanakkor maga is csökkenti a bérarányt (növeli a bér/profit arányt), hiszen a dolgozók fogyasztásába kerülő termékek értékét (árát) csökkenti. Ez hajtja előre az innovációt.
A válság éppen azért jön el, mert a tőke nagy része a régi technológia alapján áll, de már elértéktelenedett, tehát kevesebb profitot hoz, mint a ciklus elején, amikor még éppen az akkor újnak számító technológia segítségével megemelték a profitrátát. Időközben a piacok telítődtek, hiszen a bérarány a fentiek miatt szintén csökkent.

Ha ír nekem egy e-mailt, benne egy címet, küldök önnek egy igazán nagyon jó könyvet erről Rozsnyai Ervintől.

Artner Annamária 2012.11.06 20:40:58

@Artner Annamária:
Bocsánat, egy elírás van fentebb: "A termelékenység-növelés ugyanakkor maga is csökkenti a bérarányt (növeli a bér/profit arányt), hiszen a dolgozók fogyasztásába kerülő termékek értékét (árát) csökkenti." Természetesen nem a bér/profit, hanem a profit/bér arányt növeli!!!

Artner Annamária 2012.11.07 09:09:42

Nem :-) Az alapján, azzal konzisztensen. Mondom, hogy küldök egy példányt, szívesen, sőt örömmel!