Adatok
Innotéka
157 bejegyzést írt és 28 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A patkó több mint egy évezrede elmaradhatatlan kelléke a lovakkal végzett munkának, akár személyszállításra, akár igavonásra használták őket. Nem egyértelmű azonban, hogy mikor találták fel a modern, szöggel rögzített vaspatkókat. A tisztánlátást nehezíti, hogy annak idején a vas rendkívül értékes…..
A villamos közvetlen előzménye Budapesten és más európai városokban is a lóvasút volt. A magyar fővárosban 1866-ban indult el az első lóvontatású vasút a Váci úton, a mai Kálvin tér és Újpest-Városkapu között. A következő évtizedben aztán egyre több vonalat alakítottak ki Pesten és Budán is,…..
Az ország egyéb intézményeihez, illetve a gazdasági élet társaságaihoz hasonlóan, a magyar postaszolgáltatás is dinamikus fejlődésnek indult az 1867-es kiegyezéssel, és a dualizmus korának beköszöntével. A kiegyezési törvényben a postaszolgálatot a közös egyetértéssel intézendő ügyek közé sorolták,…..
Az előző századelő Budapestje sok tekintetben modernizálódott, a „boldog békeidők” kiszámítható alapot biztosítottak az ipari és társadalmi fejlődés számára. Ez a folyamat azonban nemcsak a legális felvilágot, hanem az alvilágot is érintette: „polgárosodott” a bűnözés is...
Vendéglátáson egyszerre értjük a szállásadást, illetve a főtt étel felszolgálását: e két szolgáltatás egészen a 18. századig elválaszthatatlan volt egymástól. Az első vendégfogadók emlékei az ókori Rómából maradtak fenn. A birodalom kommunikációs és közlekedési csomópontjainak számító…..
A matematika mindig is az egyik legnehezebben tanítható tantárgy volt az általános iskolákban. A számok fogalmának, illetve a velük végzett műveletek megértéséhez olyan absztrakt gondolkodásra van szükség még a legelemibb szinten is, amit nem minden kisgyermek – de akár felnőtt se – képes könnyen…..
Innotéka
2024.11.06 11:20:06
@Motorogre: Kedves Motorogre, örülünk, hogy tetszett a bejegyzés, és annak is, hogy a matematika tanulása Önnek valószínűleg nem okozott gondot. Juhász József tanító azokat a gyerekeket is szerette volna bevonni ennek a szép tárgynak az ismeretébe, akiknek nem ment olyan egyszerűen, mert talán inkább humán beállítottságúak voltak.
A fogak romlása évezredek óta megkeseríti az emberek életét. A fájós fogaktól, így vagy úgy, mindenki szabadulni akar. Egyes régészeti leletek alapján a kutatók arra következtetnek, hogy már 13-14 ezer évvel ezelőtt is végeztek fogászati kezeléseket. Ezek valószínűleg az esetek többségében húzások…..
Már némely, neolitikus korból (i. e. 3100-ból) származó brit falvak maradványai között is találtak arra utaló jeleket, hogy egy patak vizét vezették el csatornán keresztül az illemhelyek alatt, így távolították el a „terméket”. De hasonló rendszerek terjedtek el az ókori Római Birodalomban,…..
A városok utcáinak tisztán tartása a 19. századi ipari fellendülés következtében egyre nagyobb problémát jelentett. Budapesten csak 1895-ben alakult meg a Köztisztasági Hivatal (a Fővárosi Közterület-fenntartó jogelődje), ekkortól beszélhetünk egységes utcaseprésről és szemétszállításról…..
„Nehezíti a hazai tudományos kutatást, hogy bizonyos témákra kizárólagosságot vindikál magának egy-egy jól beszervezett csoport. … Szokjunk le az „újra feltalálásról”, de vegyük komolyan az itthoni találmányokat.” (Magyari Endre)
„Szól a rádió” – ugye ismerős…..
Innotéka
2024.07.22 12:34:52
@CivilTV11: Ezidáig nem írtunk róla :)
A 19. század második felének iparosodása következtében megnőtt a munkaerő iránti kereslet. Egyre többen költöztek fel vidékről a városokba, hogy ott munkát vállaljanak az egymás után nyíló gyárakban. A városokban újonnan megjelent munkásokat azonban el kellett helyezni valahol. Bár a többségük…..
Az üveget valószínűleg már i. e. 7000 óta ismeri az emberiség, bár történetének első nyolc évezredében még csak ékszerként, illetve időnként fizetőeszközként használták. A középkortól aztán gyártottak belőle üvegtáblákat, amelyekkel az ablakokat fedhették be, a 19. század közepéig azonban ezek olyan…..
A 20. század elején a teher- és személyszállítás legfontosabb „vontatógépe” továbbra is a ló volt Magyarországon. 1911-ben 1,9 millió lovat tartottak nyilván az országban, és ezzel az egy lakosra jutó állatok tekintetében Európa egyik leglógazdagabb országa voltunk (minden négy emberre jutott egy…..
Az előző századforduló táján jószerével a világ minden iskolájában használtak palatáblát. A papír még nagyon drága volt, és sok helyütt egyáltalán nem volt hozzáférhető, így – bár a papírfüzetek már a 19. században megjelentek – azokat a kisiskolások nem használták. Papírfüzetbe a nagyobb diákok…..
A kalap a 19-20. század fordulóján még elmaradhatatlan darabja volt a városi jómódú nők ruhatárának. Míg ma a nők – közülük se túl sokan – csupán különleges alkalomkor viselnek kalapot, addig az 1900-as években az elegáns hölgyek számára szinte elképzelhetetlen volt, hogy kalap nélkül lépjenek ki…..
A 19. századi Pesten és Budán, a reformkorban, majd a kiegyezés után beindult városiasodás és ipari fellendülés idején egyre nagyobb gondot okozott a szemétszállítás, illetve az utcák tisztán tartása. Csakhogy egészen a század végéig nem létezett a főváros által irányított és finanszírozott egységes…..
Jóllehet a 20. század jelentős részében, különösen a szocializmusban, sokaknak egy emberöltőt – de átlagosan tizenöt évet biztosan – kellett várniuk, mire telefonhoz jutottak, a század közepére a közületek titkárnőinek és telefonos kisasszonyainak már olyan sok telefonszámot kellett kezelniük, hogy…..
Innotéka
2023.10.27 19:36:05
@_kolléga_: Akkor – mondhatjuk – pontosak voltunk. :)
A magyarországi kávéházi kultúra a múlt század elején élte virágkorát. Kosztolányi Dezső A Hét című hetilapban „kávévárosnak” nevezte Budapestet. Mint írja, egy amerikai férfival találkozott, akinek elsőként a kávézás jutott eszébe a magyar fővárosról. „Miért is nem merjük hangsúlyozni a kávéházi…..
A 19. század végén szinte minden európai fővárosban megjelentek a villamosok, amelyek hamarosan a városi tömegközlekedés megkerülhetetlen eszközei lettek. Az öröm azonban nem volt osztatlan. Ahogy minden új dologtól, úgy a villamosoktól is sokan tartottak, hiszen korábban nem szokhattak hozzá,…..
Innotéka
2023.09.04 11:20:33
@Androsz: Köszönjük hozzászólását! :)
Ma már a kerékpárok szinte elengedhetetlen része a szabadonfutó racsni, vagyis olyan kilincsmű, amely egy tárcsa és a tengely között csak egyirányú nyomatékkapcsolatot biztosít, míg a másik irányba e kapcsolat megszakad, és a két alkatrész forgása függetleníthető egymástól. Ez biciklire alkalmazva…..
Ha azt hinnénk, hogy a feltalálás csak a mérnökök vagy netán az ipari-mezőgazdasági szakemberek kiváltsága, akkor nagyon tévedünk. 1896-ban például Zich Ferenc színész nyújtott be szabadalmat a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalhoz, mégpedig egy cserélhető „tetőzettel”, vagyis vászonnal ellátott…..
Nem mai probléma, hogy a kisebb lakásokban nem fér el minden bútor, amit a lakók használni szeretnének, és talán nem is engedhetik meg maguknak, hogy minden funkcióra külön bútort vásároljanak, ezért a különféle felhasználási módokat a tervezők igyekeznek egy használati tárgyban egyesíteni. Így…..
Szerte a világon voltak próbálkozások, és szabadalmakat is benyújtottak a legkülönfélébb repülő gépekről, amelyek között voltak egészen ígéretes szerkezetek és kissé bohókás találmányok is. Sok elméleti repülőgép a madarak szárnycsapásait próbálta utánozni, ezek közé tartozik a Vasdényey Géza…..
Aki hangszeren tanul játszani, és még inkább az, akinek szerencsétlenségére egy zongorázni tanuló lakik a szomszédságában, pontosan tudja, milyen kellemetlen lehet, ha folyamatosan hallgatnia kell a nem feltétlenül csodaszép muzsikát. Erre a problémára már több mint száz évvel ezelőtt is keresték…..
A címben korabeli írásmóddal megjelölt találmányt 1896. március 23-án jelentette be dr. Kröczer László tokaji orvos a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalnak. Az eszköz félautomatikusan kötözte össze a nemesítendő szőlővesszőt az oltvánnyal, így azok stabilan illeszkedtek egymáshoz...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz