Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Dr. Z.

0 bejegyzést írt és 59 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Zavarok minden közlekedési rendszerben előfordulnak és ezeknek számos oka lehet. Ami közös bennük, hatással vannak az adott rendszerben közlekedő járművekre és így az utasokra is. A vasút kötöttpályás volta miatt meglehetősen rugalmatlan módon tudja kezelni a zavarokat. Ha…..
Dr. Z. 2014.10.23 18:55:35
@Angol vasutas: Érdekes, amit a Class 444 és 450 kapcsán írsz, valamiért bennem az rögzült, hogy villannyal is megy a 100 mérföld. A többi indok logikus, csak nem gondoltam bele ilyen mélységig - van például az is, hogy a harmadik sínes vágányt az útátjárókban beforduló kerítéssel védik (ez előírás, vagy csak szokásjog?), ez is kiesik ugyebár felsővezetéknél. Izgalmas projekt lesz!
Mielőtt belekezdünk, leszögezném, hogy az emeletes vasúti kocsik egyátalán nem számítanak ritkaságnak. Régen még Magyarországon is voltak ilyenek: ma S-Bahnnak neveznénk az egyik bevetési helyüket, amikor is Rákospalota és a Nyugati közt ingáztak (de erről csak a Közlekedési Múzeumban olvastam egy…..
Dr. Z. 2014.08.04 09:14:49
Ős-emeletes: adódik a kérdés, hogy esetleg USA-ból importálták a dolgot, de tudtommal a francia ős-emeletes idején ott még javában a Pullman és a "heavyweight" volt a két jelszó vasúti kocsik témájában. A "lightwieght" koncepcióval is csak a kupolás kocsihoz jutottak el, bár egy "full dome" már majdnem emeletes. A Chicago & North Western mérnökei viszont a hatvanas években álmodták meg a később hódító útra indult galériás emeletest (megér egy misét önmagában is), és úgy tűnik, onnantól haraptak rá igazán a koncepcióra.

A Keleti-százlábú-űrszelvény témakörhöz még annyit, hogy Debrecenben a Vágóhíd úti felüljáró hasonlóan neuralgikus pont a hálózaton, ott annak idején lehúzott szedővel gurultak át. És láss csodát, a próbaúton lévő emeletes "átfért" - első kézből tudom, mert rajta ültem. :)

A második generációs Romániában futó keletnémet emeletesekről még annyit, hogy nagyon is élnek-virulnak, egész korrekt módon felújította őket a Remarul Pascani, távolsági gyorsokban is fellelhetőek. (Így hirtelen Brassó-Kolozsvár, Bukarest-Galati viszonylatok jutnak eszembe emlékeimből.) Sajnos a beltér, főleg fent, elég szűk és nem igazán alkalmas több órás utakra, de ez már csak így van itt Kelet-Európában, komoly kultúrája van nem arra használni a vasúti kocsikat, amire készültek. (Lásd még Desiro Katica vagy halberstadti vezérlő húzva mint bringáskocsi á la kör-IC.)
Dr. Z. 2014.08.04 09:17:41
@Dr. Z.: Hoppá, bocsánat, nem szeretnék dezinformálni. Szóval a C&NW első galériás emeletese állítólag 1955-ből származik, St. Louis Car Company a gyártó.
Dr. Z. 2014.08.04 09:47:28
A helyenként ütemes, helyenként kínálati jelleget mutató magyar vasúti menetrenddel kapcsolatban készek vagyunk elismerni, hogy több részletében elég jól sikerült. Az „elég jól” két dolgot jelent: egyrészt valószínűleg lehet jobbat is, másrészt a jó menetrend próbája a…..
Dr. Z. 2014.05.20 09:59:03
Korrekt cikk, gratulálok!

80-as bal vágány: naív kérdés, de olyat nem lehet csinálni, hogy a nap bizonyos szakaiban (pl. éjjel) helytelenben közlekedik minden a lignites vonatok által járt szakaszok, hogy a páratlanban haladó rakott elegyek egyenletesen terheljék a két vágányt? Van ilyen üzem, vagy volt rá kezdeményezés, vagy nincs is értelme, vagy...?

Sátoraljaújhely hibrid: tökéletes javaslat, ami számomra megint felszínre hozza az IC, mint termék nyomorát. Egyrészt ha lenne értelmes minőségű, nem vashulladék kocsipark a sima távolsági vonatokba, akkor nem kéne vonyítani a "nincs kocsiii" kórusnak egy ilyen, a minőségi kocsik új szerepkörét felvető javaslatra. Másrészt ha nem istenítenénk az IC-t, mint terméket, és ezt az idióta helyjegy-pótjegy dilit el tudnánk felejteni, akkor lehetne zónázni a távolsági vonatokkal - Miskolcig halad, onnan faluzik, és mindenkinek jó. Csak hát a dogmatika... :( A fenti javaslatnak viszont a mai pótjegy-helyjegy keretek mellett nincs sok értelme - vagy csak nem látom a fától az erdőt?

Különben az angolok (akik nem értenek hozzá persze... :) tálcán kínálják a megoldást a 80-ashoz hasonló, "szálkás" forgalmú vonalakra, ld. még West Coast Mainline. Gyors motorvonatok, mérsékelt kapacitással, sűrű menetrend - egy Hatvanig haladós motorvonat Salgótarjánba (esetleg egy gyöngyösi egységgel egyesítve, jó dolog a Scharfenberg ugyebár), egy mási motorvonat szintén Hatvanig haladósan, onnantól "limited stop" jelleggel Egerig, valami Füzeasbonyig haladós zóna Miskolcon át Kazincbarcikáig vagy Ózdig (utóbbi esetben dízellel), a mozdonyos vonat meg mehet Miskolcig haladósan Saújhely-Nyíregy felé "nehéz" IC-nek. Csak hát ugye ehhez tervezetten fejlesztett járműpark, értelmezhető minőségű pályaoldali infrastruktúra, meg némi szemlélet kéne, beleértve az akár évtizedes távlatban is stabil megrendelői igényt. Csupa ismeretlen fogalom. Úgyhogy akkor most ki is húzom a kezem a biliből. :)
Dr. Z. 2014.05.20 13:44:11
@VT22: Ez a megrendelői megközelítés nagyon vicces, a hazai "minőségi ??) távolsági" szegmensben megtehető távolságok egy kidósabb méretű hálózaton/országban bőven regionális igénynek számítanak. Például Nürnberg-München közötti ingázók, 200-as tempót nyomó REX-vonatokkal. Jobb helyeken egy főváros környékén 100 km-es távra már simán van non-stop, vagy legalábbis kevés helyen megálló csúcsidei elővárosi vonat az ingázóknak, nálunk meg Szolnok-Bp. távon a zónázón túl már minden feláras, meg országos, meg húdenagyontávolsági. Kicsi az ország, ezt be kell látni, nálunk az IC nagyjából IR/REX feladatokat lát el. Feleslegesen üti egymás micsodájával a csalánt a vasút meg az NFM/KTI a "minőségi távolsági" szegmens erőltetésével.
Bécs új főpályaudvara még a Lajtán innenről szemlélve is izgalmas újdonság, nem csak vasútbarátoknak, de városok működését tanulmányozó érdeklődőknek is. Arról írtunk már az elmúlt hetekben, hogy a pályaudvar megnyitásával összefüggő menetrendi változások nem…..
Dr. Z. 2014.03.25 09:02:40
Az elgondolás üdvözlendő, és személy szerint anno sokat utaztam kelet-nyuagt között - eleinte a Záhony-Sopron/Szombathely sittesgyorssal, majd a Debrecenig hosszabbított önálló Arrbonával és a Bartók EC-vel, sőt néha még Miskolc felé is a Lehárral. A végére jó ház volt ezeken a vonatokon átmenős viszonylatokban is, és napjainkra a vendégmunkások számának növekedése miatt biztosan nagyobb a kereslet.

Egy dolog miatt aggódom továbbra is: a MÁV jelenlegi szervezeti formájában képtelen 300 kilométernél messzebb közlekedő távolsági vonatokat hosszabb időtválatban elfogadható pontossággal közlekedtetni. Ha a Tata-Biatorbágy szakasz 2016-ban induló átépítésére, meg a 100-as vonal ki tudja meddig tartó farigcsálására (ugyebár 13 éve megy a túrás...) rászerveznek egy pár átlós minőségi (?) vonatot, azt a pályvasút garanáltan tökön fogja szúrni menetrendszerűség szempontjából. Szeretném látni azt az elszántságot és akciótervet, amivel ezen a borítékolható buktatón úrrá lesznek!

Keleti: az egy vicc, hogy megy a sírás a Keleti kapcsán, miközben a halbivezérlőket TRAXX-al húzzuk, pedig mindkettő "von Haus aus" tudja a ZWS-t. Egy ilyen vasútnak nem nagyon látom a jövőjét, merthogy a dinoszauruszok is kihaltak anno. A Keletibe azt a néhány kötelezően mozdonyos nemzetközi vonatot (Tisza, 70-es vonali EC-k, mindenkori belgrádi bokorugró, stb.) leszámítva már csak ingaszerelvénynek lenne szabad bejárni. De ugye mi értünk hozzá, nem a hülye angolok, akik emberemlékezet óta csak motorvonattal meg ingavonattal nyomulnak, és egy órában 50 vonatot lepörgetnek London Euston-on.
Dr. Z. 2014.03.25 16:20:47
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Debrecenben laknak kb. 200000-en, viszony Nyíregyháza és Szolnok még egy-egy százas, de nem is pusztán ez a kérdés. A 100-as vonal vonzáskörzete 3 megyényi, a távolsági forgalom tekintetében messze a legtöbb bevételt generáló hazai fővonalról van szó. Ha valamivel átlózni akarunk a győri vonalról, akkor a 100-as és a 80-as a két legjobb alany. (Hagyományosan a Keleti pu. közös nevezősége miatt a 80-as ment jobban, de a 100-as vonalban is volt potenciál, mikor némi lelkesédéssel csinálták - ld. debreceni közvetlen Arrabona.)

Ebben a tekintetben egyébként a belgrádi irány röhej - a magyar oldalon esik szét a pálya, a szerb oldalon meg szinte a szántóföldön megy a vonat, a menetidő csak a lovas kocsival versenyképes. Eközben a Südtiroler Platz-ról meg az erdbergi buszvégről kb. félóránként megy egy príma busz Szerbia valamelyik nagyvárosa felé, végig autópályán. Ezt a piacot a vasút rég elbukta, nem érdemes nagyon teperni érte, amíg nem változnak az infrastrukturális keretek.
Dr. Z. 2014.03.25 16:43:45
@erminavet: A Homonna-Kassa-Miskolc-Kelenföld-Bécs viszonylat érdekes felvetés. Anno pár évvel ezelőttig volt egy nappali Kassa-Pozsony-Bécs IC-pár, a Pozsony-Bécs szakaszon nem túl átütő kihasználtsággal. Ha padig már a 80-as vonal belföldi utasaiban gondolkodunk, több fantázia lehet egy "Bartók Béla EC újratöltve" verzióban. Viszont az egyébként tetszetős alapötlet várhatóan megbukna a ZSSK elég lagymatag hozzáállásán, amivel a Miskolc-Kassa összeköttetést is hidegháborús színvonalig nyomták vissza.
A bécsi főpályaudvarral, mint az egyik legnagyobb volumenű közép-európai beruházással, már hetek óta foglalatoskodunk. Eleinte magát a projektet elemeztük, aztán néztünk képeket a régi Südbahnhofról és az új pályaudvar építéséről, majd megnéztük, hogy mi történhet a…..
Dr. Z. 2014.03.19 21:54:15
@milliliteratura: Ez a leírás nagyon igaz az IC-re. A MÁV-START IC mint termék teljesen elvesztette az arculatát, tartalmát, mindenét. Már csak ez a hülye keleti dili, a kötelező helyjegy maradt belőle, a többit egy sima regionális vonat is tudja jobb helyeken.

De ugye a Szent Tehén az szent tehén. :(
Dr. Z. 2014.03.19 21:56:16
@Izo: A Győr-Bruck személyen is vált a személyzet Hegyesben, mivel egyik félnek sincs nyelvismerete (az utasításokról már nem is beszélve...) átjárni. Különben a két éjszakai vonatot lenne a legegyszerűbb megoldani, ugyanis az osztrák oldalon a Wagon-Lits adja a jegyvizsgálókat, és sok magyar van köztük. (A Bécs-Róma EN-en is vannak magyar jv.-k.)
Már két korábbi írásban barátkoztunk hosszasan az Európai Unió azon törekvésével, hogy a tagállamokban vasutat választó utasok fogyasztói illetve divatosan utas-jogai körében egy közös minimumot harcoljon ki. Ezt az igyekezetet először történelmi távlatokban kellett…..
Dr. Z. 2014.02.27 10:03:43
A fedélzeti hangos utastájékoztatási hajlandóság még mindig messze elmarad az elvárhatótól. Példának okáért a román vasút járműveivel közlekedő IC-vonatokon a jegyvizsgálók vagy nem tudják, vagy nem akarják kezelni a hangost. Évek óta ismert probléma, évek óta tesznek rá. Jó az úgy. Lesújtó az is, ami a Wiener Walzer-en vagy a Kálmán Imrén folyik utastájékoztatási vonalon, és a győri oldalban a jegyvizsgálók nyelvtudása még mindig esetleges - jogilag nem kötelező, de nagyon nem ártana praktikus okokból.

Az általános visszatérítés összes vonatra kiterjesztését megközelíthetjük a másik oldalról is. A szomszédblog rendszeresen elemzi a késési statisztikákat (pl.
www.regionalbahn.hu/2014/01/menetrendszeruseg-2013-1.html), és ebből látszik: éppen a feláras, vagy tavaly felárassá tett sittesvonatok (khm... országos szegmens...) menetrendszerűsége az, ami igazán szánalom, a regionális szegemensben nyugodtan be lehetne vállalni az átalánykártérítést. Persze az is igaz, hogy a budapesti elővárosi szegmens rendesen kiborítaná ezt a bilit, annak a menetrendszerűsége többnyire szintén vicc.

Végső soron többet kellene beszélnünk a _valós_ szolgáltatásminőségről és annak mutatóiról a jogi csavargatás és a fősodratú médiában látott "kommersz" megközelítés ("A MÁV állandóan késik.") helyett/mellett.
Dr. Z. 2014.02.27 10:11:17
Ami a fedélzeti utastájékoztatást illeti, még mindig messze vagyunk a színvonal fogalmától. A román vasúttól átvett kocsikon a jv-k vagy nem tudják, vagy nem akarják használni a hangos fedélzeti tájékoztatást. Lesújtó az is, ami utastáj. címén a Wiener Walzer-en és a Kálmán Imrén megy. A győri oldalban a jv-k nyelvtudása is esetleges - nyilván nem jogi előírás, de praktikus okokból hasznos lenne, ha nem csak mutogatással meg bunkósággal lehetne dűlőre jutni a külföldiekkel.

Átalánykártérítés: a szomszédblog rendszeresen elemzi a késési statisztikákat (pl.
www.regionalbahn.hu/2014/01/menetrendszeruseg-2013-1.html), és ebből világosan látszik, hogy épp a feláras, illetve a tavaly felárassá tett sittesvonatok (khm.. országos szegmens...) pontossága igazán szánalom. A regionális szegmens ehhez képest örömzene, ott be is lehetne vállalni a kártérítést. Más kérdés, hogy a budapesti elővárosi szegmenstől kiborulba a bili, annak a menetrendszerűsége egy vicc.

A lényeg: a jogi csavargatás és a bulvármédia színvonala ("A MÁV állandóan késik") közötti térben nem ártana a _valós_ szolgáltatásminőségről és annak mérőszámairól többet beszélni. A vasútnak is, mert kezdeti lépések vannak, de elég bizonytalan ez a dolog még...
Budapesten a jelenlegi fejpályaudvari rendszerből való továbblépés lehetősége mintha egyre távolabb kerülne tőlünk, eközben Bécsben épp a vasút hőskorát idéző léptékekben készül annak betonból öntött emlékműve, az új főpályaudvar. Bizonyos nézőpontból három…..
Dr. Z. 2014.02.25 09:27:08
Kiváló írás! Ami az elhelyezkedést illeti, 80-100 méterrel valóban nyugatabbra kellene esnie, de akkor "nem adja ki" a vágánygeometriát a rendelkezésre álló tér - a váltókörzet pont ott fér még el, ahol most lesz, odébb már nem nagyon. Azt is figyelembe kell venni, hogy a Matzleinsdorfer Platz-ig rendelkezésre álló helyre még a bújtatásokat is be kellett erőszakolni, hogy ne legyen üzemviteli rémálom a keresztbejáratások miatt. A városi közhangulatban egyébként épp ez az U1-Hbf. távolság a fő kritika. Lebegtetik viszont azt is, hogy valami trükkös csavarral az U2-t is kihozzák a Hbf keleti oldalához (mintegy kiváltva a D villamost), ami enyhítene a problémán.

Amit talán érdemes még erősebben hangsúlyozni: nem csak arról van szó, hogy a zsúfolt belvárosba benyomorítunk még egy állomást, hanem arról is, hogy a Südbahnhof körüli vasúti és postai területek felszabadításával hatalmas terület nyílik meg az ingatlanfejlesztéshez. A lakásokon és irodákon kívül lesz még iskolakomplexum is, ráadásul a vágányok túloldalán lévő Arsenal egykori laktanyáját is ezzel összhangban lakásokká alakítják/alakították át. A vasút területhasználatának racionalizálása Bécsben nem itt kezdődött, ez a modell már bizonyított a Nordwestbahnhof lakóparkosítása kapcsán és alakul a Praterstern-Traisengasse között a régi S-Bahn nyomvonal "belakása" is. Ha pedig tágabb kitekintésben nézzük, a Hbf-et a Lainzer és Wienerwald alagutakkal együtt kell nézni: a Bécs-St. Pölten 26 perc azért üt. Majd ha ugyanennyi lesz a Fehérvár-Keleti, akkor nekiállok én is fanyalogni! :) (És igen, erre elmegy sok talicska pénz, de a gazdaság versenyképességére gyakorolt hatások mérése nehéz - egy St. Pöltenben élő munkavállaló "hatósugara" pl. jelentősen megnő így.)
A nemrég a sajtóban elterjedt, szerintem leginkább aranyozott elejű homokféregre hasonlító (elnézést kérek, de ez ugrott be elsőre) kisföldalatti rajzok kapcsán találgattuk ismerősökkel, vajon járműterv/gépészet is van-e a dizájn mögött. A budapesti kisföldalatti egy sok…..
A múltkori német buszos bejegyzésem valami olyan címmel került ki az Index2-re, hogy "mulatságos buszok Németországból" - pedig szerintem semmi furcsa vagy vicces nem volt a felsorolásban. Hogy ezt alátámasszam, jöjjön most pár olyan gumikerekű, ami tényleg meglepőnek tűnik a…..
  Blogunk szerzői többször kipróbálták magukat abban a témakörben, ami - sajnos - hazánkban a legtöbbször előkerül a közbeszédben, ha a vasútról van szó: késik, már megint késik, miért késik... A késések elemzése kapcsán egy többrészes sorozatban…..
Dr. Z. 2014.01.16 12:16:58
@Izo: A Jetinek nem teljesen mindegy hogy mennyit késik, mert egy csatlakozást mulasztó távolsági utas nagyobbat tud szívni. Anno a késett Kálmán Imrén jártak úgy Németországból Romániába tartó utastársak, hogy bebukták a Pannoniát, ami éppen az egyetlen közvetlen nappali vonat volt a célállomásukhoz. És odaát ugye nem terem minden órában másik vonat...

Amúgy létezik olyan forgalomirányítási filozófia is, ahol tök mindegy milyen vonat vagy, ha elbuktad a menetvonaladat, akkor tépsz egy számot, beállsz a bokorugró S-Bahn mögé és 'plug and pray'. Ilyet művel pl. as SBB Sargans és Zürich között a késve beadott Railjetekkel, az ÖBB legnagyobb örömére.
Dr. Z. 2014.01.17 18:07:37
@Realista Vasutas: Nyilván ez egyszeri elszigetelt eset, mindennek megvolt a maga nyomós oka és köztük ilyenek különben sincsenek.

Már csak azt magyarázza el nekem valaki, hogy miért látni napi szinten hasonló nehézkes mozgást a hazai vasúti forgalomirányításban, miközben jobb helyeken/vasutakon pörög a bolt, ahogy illik!
Dr. Z. 2014.01.17 21:32:24
@Realista Vasutas: A túlbiztosítás közismert, viszont ennek pozitív oldalával vitatkoznék. Az ERA (Uniós vasúti ügynökség) vasútbiztonsági jelentéseit nézegetve azt látom, hogy egyáltalán nem vagyunk éltanulók. Sőt, a vonatkilométerrel, azaz a forgalom nagyságával korrigált mérőszámokban kifejezetten átlagosan muzsikál ez a túlbiztosított vasút.
Tovább gördítem a késések okozóinak labdáját, az üzemi körülmények bizonytalanságait taglaló stokkozásos és foglaltra járatásos, majd a menetrend megtervezéshez kötődő tartalékképzési, helytelen vágányon közlekedős és járathossz-méricskélős, végül pedig az egyedi…..
Ebben a sorozatban volt már szó mindenféléről: stokkozás, foglaltság, tartalékidő, helytelenezés, járathossz egyaránt szóba kerültek, mint potenciális késésteremtő, vagy késésnövelő tényezők. Nem beszéltünk azonban eddig a legkézenfekvőbb dolgokról: amikor…..
Dr. Z. 2013.09.10 18:50:36
@1116001: Köszi az infot! Elsősorban CTC-jellegű szimulációra gondolok, de nyilván itt az is közbeszól, hogy nálunk a CTC azaz KÖFI nem terjedt el kellően, így a forgalmi szolgálattevők számára sem kézenfekvő a nagyobb egységekben gondolkodás oktatása. Pedig szerintem lenne fantázia abban, ha az egyes állomásokat irányító forgalmászok az adott menetrendet előzőleg szimulált körülmények között, akár a vonal egy hosszabb szakaszára vonatkozóan gyakorolhatnának. De ez nyilván kicsit utópia is, amíg a KÖFI nem nyer teret itthon.
Dr. Z. 2013.09.11 21:42:09
@szálkereszt_mozgató: Érdekes dolgokat írsz... nyilván láttam már én is eleget ahhoz, hogy különösebb illúzióim legyenek, de azért egy komolyabb vágányzár rendes előkészítése és adott esetben gyakoroltatása szerintem nem "úri huncutság". A hatályos jogszabályokról pedig annyit, hogy egy szakemberrel beszélgetve olyan esetről is hallottam, amikor egy adott szabályt a MÁV módosítana, de az NKH nem érzi magát kompetensnek az ügyben, az NFM passzolja vissza a kérdést, és újra meg újra elakad az egyébként előremutató változás kierőltetése.

(Májusban élesben volt alkalmam az ÖBB Infra forgalomirányítását megfigyeleni az Amstetten állomás kezdőpontja környékén zajló vágányzár körül. Hazai szemmel az elég meredek, amikor 2 IC közé a 4 perces lyukba betömnek még egy tehervonatot, de működik, sőt... a vezéreknek folyamatosan adja az infot az irányítás, és pontosan megmondják előre, hogy hol kell hajtani és hol vegyék lazábbra az időzítéshez. Más dimenziók.)
Dr. Z. 2013.09.11 21:48:07
@Adani: Igen, ez a "leerőltetjük ha beledöglünk is" annyira jellegzetes dili. :) Ez megint arról szól, hogy primitív az ösztönzési rendszer, mert előnyben lehetne részesíteni pl. a ténylegesen leközlekedett vonatok menetrendszerűségét egy ilyen esetben. A konkrét szegedi példa erre jó is, mert a 3' időközzel az egyvágányos pályára kidobott vonatok törvényszerűen verik majd egymást és/vagy a szembejövőket.

Csak ehhez az egészhez az kellene, hogy mindennek, beleértve a teljesítmény-mérési és ösztönzési rendszert, gazdája legyen. Ez viszont utópia akkor, amikor az MFB és GPS-alapú vonatkövetés korában kézi, mintavételes úton történő menetrendszerűség-mérési módszertant ecsetel két oldalon át a Közszolgáltatási Szerződés. Mondanám, hogy nemzetközi példák, de mi ugye mindent jobban tudunk, a németek pl. köztudottan nem értenek a vasúthoz. Meg a britek sem, akik szemrebbenés nélkül mondják le a vonatokat, ha úgy könnyebb rendet rakni a kupiban.
A múlt héten az északi part nyári menetrendjének tanulságait vizsgáltuk, most átmegyünk a "magyar tenger" déli partjára, a 30-as vonalra, ahol más jellegű problémák kísérték a nyári menetrendet. Fellapozva a 10 évvel ezelőtti menetrendeket, a Balaton déli partján húzódó…..
Dr. Z. 2013.09.05 13:52:41
Teljesen felesleges 100, esetleg 120 km-nél nagyobb sebességben gondolkodni. Az összes (!) szintbeni átjáró kiváltásának igényétől minden illetékes sikítva menekülne, nem is beszélve azt a mizériát, amit mondjuk a 160-hoz szükséges vonatbefolyásoló (nevezzük mondjuk ETCS L2-nek) implementációja jelentene (engedélyzetetés, vontatójárművek felszerelése járműoldali berendezésekkel, és társai). A tehervonatok a 100-at soha nem fogják átlépni, és nincs is rá igény, egy 40-50-es átlag már egy tranzit tehernek is kiváló - ehhez 100-as pálya és gördülékeny irányítás bőven elég. A Balaton partján igazi szaladós ablakos vonat sincs - a gyorsvonatok is röhejesen sűrűn állnak meg mondjuk a 100-as vagy 140-es vonalhoz képest. Nettó pénzkidobás minden km a 120-on túl, ráadásul az a bizonyos tranzit tehervonati forgalom is töredéke az 1-es vagy 120-as vonalnak.

Ami ide kell, az minél több két vágány, minél gyorsabban járható kitérők a keresztekhez (nem 20 meg 40 mint most, hanem 80 meg 100-as nagysugarú), és KÖFI Fehérvárig, aminek aládolgozik egy nagyon vonatokat átadó irányítás a 30a-n. A többi sallang. Lássuk be, ez egy speciális vonal, nagyon speciális igényekkel. A 160-as pálya a vérbeli távolsági és tranzitvonalakra kell: 1-es, 100-as, 120-as, 80-as. A többire felesleges. A sebesség egy ponton túl tényleg nem minden, komplex módon kell gondolkodni - erre elrettentő példa a 120-as vonal, ahol Szolnoktól kifelé lehet döngetni, Újszásztól befelé meg kiadós hosszban szántóföld, amivel agyon is verik az egészet.
Dr. Z. 2013.09.05 22:40:44
@Tolatóvágányút: Ezt én is így tudtam. Aztán a KÖFI nyílt nap alkalmával erre a felvetésre azt mondták, hogy a jelenlegi infrastruktúra mellett ez már nem, vagy legalábbis gyakran nem igaz. Lassújelek kitérő irányban, kizárt állomási vágányok, elromlott jelzők... a pályavasút állítólag nem töri magát össze a helyzet javítására - nyilván pénzhiány, vagy ki tudja mi.
A menetrendszerű közlekedést, vagy inkább annak elromlását oknyomozó sorozatunkban láttunk már szerelvényösszeállításból, foglaltra járásból, tartalékhiányból és helytelen menetekből (vagy azok elmaradásából) fakadó késésokozókat. Nem volt szó azonban még egy…..
Ami a repülősöknek a FlightRadar24, az a vonatosoknak a Vonatinfó. Rendkívül hasznos szemléltetőeszköz arra, hogy tudjuk, mikor érdemes elindulni az állomásra, és hogy jön-e egyáltalán a vonatunk. De tudjuk-e követni az Adriára utazó ismerősünk vonatát, ha átlépte a határt? Ennek is utánanéztünk...
Dr. Z. 2013.07.23 09:23:59
Az ÖBB Zugradar-ról a szomszédblogon írtam egy tesztet még az indulása után röviddel: www.regionalbahn.hu/2013/05/obb-zugradar-komoly-ujitasok-furcsa.html

Amiért reklámozom: a fenti posztban kevés szó esik róla, pedig vannak érdekes megoldások benne. Például a vonatszám egy részével történő keresést a Vonatinfo nem tudja, pedig néha hasznos.
Hajdanán, még a blog történetének kezdetén sokat foglalkoztam a menetrenddel, szerkesztési alapkérdésekkel, és az infrastruktúrába való beavatkozás módjaival annak érdekében, hogy ezzel minél nagyobb menetrendi nyereség legyen elérhető. A most induló új sorozatban fordítok a…..
Dr. Z. 2013.07.09 13:28:01
@Gergő77: az emeletes vonattól való ódzkodás a dogmák tipikus esete. Ebben az esetben az van, hogy a mindig is haladó szemléletű magyar vasúti szervezet nem bírja azt a tényt megemészteni, hogy a Keleti előtt a Szent Százlábú Híd alatt nem fér át az emeletes kocsi. Átlag 10 évente körbehugyoznak egy német emeletes szerelvényt (mostanában esedékes a következő alkalom az eltelt évek száma alapján), majd újból megállapítják, hogy nem fér be a Keletibe. És ez még így fog menni egy darabig. Nem ez az egyetlen dolog, amivel így van a szervezeti szinten totál impotens magyar vasút.
Dr. Z. 2013.07.09 13:35:02
Kiváló cikk! Részemről két kiegészítés:

Pusztaszabolcson a Stadler bázis miatt rendszeresen van foglaltra járatás, stokkozás, minden. Nagyjából kihozzák az Ercsiig meglévő menetrendi tartalékból a boltot. Ettől függetlenül nettó szánalom, amikor Dunaújváros felé padlógázzal megindul a FLIRT, majd satufék, mert a váltókörzetnél 20-as lassújel. Csak meg kéne csinálni a váltókörzetet, és máris változatlan menetrend mellett meg lehetne csinálni az akasztást "hivatalosan", az erre szolgáló tartózkodási idő menetrendbe írásával is. De nem lehet, mert nem lehet. Nincs pénz. Vagy nincs kocsiiii... vagy mittudomén mi nincs. :)

Cegléd: a kígyóperonos dolog rém jó találmány volt, de természetesen ezt anno sikerült derekesan tökön szúrni az ezredforduló környékén. Akkoriban Szeged és Miskolc felől is egyszerre jöttek a vonatok 9 óra körül, meg ellenirányban is a szegedi és nyíregyi gyors, aminek átadták a stokkokat. Az eredmény nettó őskáosz volt minden nap - sokszor átéltem élőben, a kocsirendezők temperamentumtól függően anyáztak vagy röhögtek az egészen. A páros záhonyi borzasztó minden nap stabil 25-30' késést szenvedett, és mivel arra volt felépítve a menetrend a 100-as vonzáskörzetében (pl. 11:30 körül Debrecenből minden irányba ment személyvonat ehhez csatlakozva), a debreceni igazgatóság területén ez az egy vonat 15%-al nyomta le a pontosságot. Na így ne... természetesen ez sem arról szól, hogy rossz az alapötlet, hanem arról, hogy a MÁV mi mindent szét tud barmolni.
A MÁV szerint indokolt a gyorsvonatokon bevezetett pótjegy, mert prémiumszolgáltatást nyújtanak a sima személyvonatokhoz képest. Megvizsgáltuk, hogy mire gondolhattak, és összeállítottunk egy listát. Tehát 5 dolog, ami miatt a gyorsvonatok már-már luxusnak mondhatók: 1. Nem…..
Dr. Z. 2013.05.26 23:04:28
@the_daver: A MÁV(-START, egyébként) állami kézben van, de ez a lényegen mit sem változtat, a tulajdonosi jogok gyakorlása és a tarifarendszer kialakítása nem egy kézben van a gyakorlatban. Dávid Ilona és Ungvári Csaba dobtak egy hátast, amikor az NFM hónaljszőrének (KTI) ötletét bedobták a köztudatba.

Paradox módon a MÁV-STARTnak mint szolgáltatónak nem érdekes a pótjegy, ezernyi okból. Ezt a szakmai blogok megint jobban kifejtik, mint a gagyi 'mainstream' sajtó, ahol az egész az "akkor most ez áremelés vagy nem" színvonalon csapódott le. Ne essünk abba a hibába, hogy elhisszük, amit a hivatalos kommunikáció sulykol. A vasúti személyszállítás díjainak kilakításához kb. a MÁV-STARTnak van a legkevesebb köze (nem, nem elírás!), és az NFM-nek a legtöbb. A vasút csak végrehajt, és ebben az esetben kissé rákosista módon még a kommunikációt is megtiltották (!) pótjegy-ügyben a STARTnak. Így könnyű.
Dr. Z. 2013.05.26 23:05:14
@Dr. Z.: Fedvény: "MÁV-STARTnak mint szolgáltatónak nem ÉRDEKE a pótjegy, ezernyi okból."
Kádár elvtárs ma is velünk zakatol Az 1970-es, 80-as évek kedvezményeinek bemutatása óta már két hét eltelt, ha magunkhoz tértünk a focicsapatnak és a gépjárművezető-tanulóknak nyújtott kedvezmények varázslatos, békebeli álomvilága után, nézzük, mi történt azóta.…..
Az elmúlt két kedden a gyorsvonati pótdíjtól napjaink IC pót- és helyjegyéig terjedő belföldi felár-választékból mutattam néhány érdekességet.  Arról is szó volt, hogy nem kizárólag magyar sajátosság, hogy a vonatok egy része esetében a menetdíjnál magasabb összeget…..
Dr. Z. 2013.04.04 17:59:18
@matteo14: Tkp. arról van szó, hogy nem km. alapú a tarifa, hanem viszonylattól és/vagy vonattól függ. Gyakorlatilag ezzel a légiforgalomban ismert sávos árképzést ültették/ültetik át vasútra, ahol a korábban jegyet váltól olcsóbban jutnak jegyhez, és a többi.

Nyilván erre kiváló terep az éjszakai vonatok döntő többsége, ahol jellemzően este felszállnak, reggel leszállnak az emberek, tehát nem folymatos az utascsere, így egy ülőhely jó eséllyel egyszer hasznosul az út során. Ennek megfelelően itt jött be először a globáldíj. Adja magát a legtöbb nagysebességű vonat is, és ez volt az evolúció következő lépcsője. Ami a sima vonatokat illeti, néhol km-alapú árképzéssel vegyesen, egyfajta kedvezményként (pl. ÖBB) is van értelme, néhol nyilván nincs (pl. Bp.-Záhony személy, izé... sebes, vagy gyors - szóval a vastag betűs maratoni borzasztó).
Életem legszürreálisabb sajtóbemutatóján valamikor 1995 júniusában vettem részt, az akkor még önnön tulajdonában levő Rolls-Royce jóvoltából. Szó sem volt még BMW-technikáról, a Rolls-Royce-ok és a Bentleyk ugyanúgy néztek ki, és mindet a régesrégi 6,75 literes, V8-as…..
TComment A polgár ne kérdezzen 2012.12.05 05:45:00
Bárki által hozzáférhető kilométeróra-állás? Van ilyen, elméletileg. Okmányirodai capriccio, hepiend nélkül. Különben is péntek van. Kapcsolódó cikkünk kommentposztja...
Dr. Z. 2012.12.05 14:13:48
@Giryu: Ez valóban ízlés dolga, én utálom, amikor pl. egy Vodafone üzletben egy hajléktalannak kinéző biztonsági őrnek titulált egyén tolja magát a képembe, hogy miben segíthet. Ő semmiben, én a Vodafone-hoz jöttem. (Megtörtént eset.)

Amiért átéreztem Vályi I. írásának hangulatát, az az, hogy kétszer 4.5 órát stokiztam tavaly ugyanebben a hivatalban, ugyanilyen Kafka-regénybe illő jelenetek közepette. Nyilván nem fizetik túl a közszolgákat, és nem öröm egy ablak mögött hallgatni egész nap a sok idiótát, de az osztrák hivatali színvonalhoz képest ez egy szánalom.
Dr. Z. 2012.12.05 14:42:12
@Giryu: Hm, ezt a kifejezetten ügyfélszolgálatos dolgot jó tudni. :)
Vidéki okmányirodákkal nagy átlagban nekem is jobb tapasztalataim vannak, a budapesti Központi Okmányiroda gépjárműves részlege volt a mélypont eddigi életem során. De az nagyon mély. Nyilván ez a poszt ebben a kontextusban állja meg a helyét. Bár a legfelkészültebbnek hirdetik ezt az irodát, és gyakran vidékről is oda irányítanak (pl. engem is), Vályi mester lehet hogy többre jutott volna egy álmos kisvárosban.