Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Köntös László

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ismét nagy port kavart Balavány György egyik írása: Az orbánizmus mint államvallás. A cikkben a szerző élesen kritizálja az állam és az egyházak kapcsolatának a jelenlegi kormánypártok által kialakított és az államilag elfogadott egyházakkal közösen működtetett és…..
A fiú Elegek vagyunk így? 2012.12.17 12:38:06
Két hét telt el a Fiú! című film és a hozzá kapcsolódó honlap publikálása óta, amikor megjelent Köntös László a Reposztban megfogalmazott álláspontja – az az írás, amely érvelve, egyházpolitikushoz méltóan megfogalmazza a Fiú!-val, ezzel a kommunikációs kísérlettel…..
Köntös László 2012.12.17 18:28:37
Kedves Pásztory Ádám,
nagyon köszönöm, hogy reagáltál írásomra. Talán meglepő, amit mondok, leveled legnagyobb meglepetése az volt számomra, hogy szerinted én az írásomban kifejtem a Dunamelléki Egyházkerület esperes-gondnoki értekezletének véleményét. Nos, ha megengeded, a saját véleményemet fejtem ki. Nem hinném, hogy jót tenne egy jóhiszemű vitának efféle frontképzés. Ellentétben a dunamellékiekkel, élesen különválasztom a filmet és a hozzá kapcsolt szövegeket. Ezen túl, az én írásomban van egy kissé elvont fejtegetés történelemtudomány és teológia viszonyáról. Amiben egyetértettem a dunamellékiekkel, hogy a filmből hiányzik a teológiai vonatkozás. Nem mellesleg, ezt az észrevételt megteszi Kodácsy Tamás is. - Szóval én a frontokkal vigyáznék, s ha szabadna kérnem, maradjunk annál, hogy saját véleményemet mondtam el.
Ami pedig hozzászólásom egyik elemét illeti,még a film nyilvánosságra kerülése előtt tettem azt a javaslatot, hogy a kamionsofőr "fiú!fiú" szavai elé kellene egy határozott névelő. S hogy ez jó ötlet-e vagy sem, nem tudom, nem vagyok filmes szakember. Szerinted nem az, mert Jézusnak konkrét történeti születési helye van. Akkor a filmbeli újszülött nyilván nem Jézus, a filmbeli József nem József, stb. Rendben, így viszont elég nehéz a filmet műfajilag meghatározni. De a lényeg nem ez, hanem az, hogy a filmbeli történetből - már ha a film Jézus születésére akar emlékeztetni - hiányzik Isten. Ezt tettem szóvá. De ugyanakkor az utána következő szövegekben ez a lényegi teológiai vonatkozás igenis benne van, de ezek a szövegek sem igazán a film értelmezései, hanem inkább hozzákapcsolt teológiai tartalmak. Azt továbbra is állítom, hogy film önálló életet él.
De valójában az én valódi problémám nem is a filmmel magával van, hanem azzal, amit leveled második részében bőségesen kifejtesz. Először is, egyezünk meg: egyetértek azzal, hogy a magyar társadalomban igenis vannak olyan rétegek, akiket az általad is képviselt kommunikáció valamilyen szinten elérhet - mint ezt a visszajelzések is mutatják. Csakhogy, mint ebben a vitában annyiszor leírtam már, ez a film mégis csak az MRE filmje. S ettől kezdve az MRE-ről is szól. Leveledben közölsz egy részletes elemzést a mai magyar reformátusság rétegzettségéről, s leírod a hagyományos egyházias reformátusság jellemzőit, s elismered azt is, hogy "Nem meglepő tehát, hogy az egyházunk törzsét alkotó, leginkább nyugdíjas életmódot élő emberek számára valóban idegen lehet a film." Csak egyet felejtesz el, Ádám: lehetnek ők valóban öntudatlan tradícionalisták is akár, de nélkülük a Magyarországi Református Egyház ma nem létezne. Tudod, én többre tartok egy egyszerű parasztembert, aki az életét odaadta egyházáért, mint azt a sok fanyalgó távolbalátó értelmiségit, aki aggódik úgymond a keresztyénség sorsa miatt, csak templomba járni nem szeret. És ott vannak a mi papjaink, akik igenis ezzel a leszakadó egyházi maradványtársadalommal sorsközösséget vállaltak és naponta vívják élet-halál harcukat. Azoknak mit üzen a Magyarországi Református Egyház karácsonyi filmje? Mert lehet, hogy ezek az egyszerű emberek nem nézik meg, fogalmuk sincs az internet világáról. De az őket képviselő lelkészek igen, s hogy kedvenc kifejezésemet használjam, szeretnének reformátusként önmagukra ismerni szeretett református egyházuk karácsonyi filmjében. Ez a probléma, Ádám. Ha tehát Te úgy érzed,hogy szavaim mögött bizalmatlanság és elutasítás van az alkotókkal szemben, akkor én meg úgy érzem, hogy az alkotók (by the way, ki is az alkotó? Nem az MRE?) nem igazán becsülik annak az egyházias társadalomnak a létét, amelynek emberileg szólva a református egyház a fennmaradását köszönheti.
Mindazonáltal nem vagyok doktriner: az ilyen és hasonló kommunikációs kísérleteknek igenis van létjogosultsága, sőt még ez a film is lehet akár még gyülekezetekben is különféle csoportos foglalkozások vitaindítója. Azt is elismerem, mint írtam, hogy igenis vannak olyan társadalmi csoportok, akiket így valamilyen szinten el lehet érni. (Persze, mint tudjuk, ezek legfeljebb az első lépések, hitre jutni igenis, csak az Ige és a Lélek által lehet.) De könyörgöm, miért ne lehetnének ezek a kísérletek alkotói vagy műhelyfilmek? Az tehát a javaslatom, hogy az MRE ne készítsen ilyen provokatív filmeket, mert lehet ugyan, hogy sokak tetszését elnyerik, csak éppen azokat botránkoztathatják meg, akik egész életüket a református egyháznak adták. Szóval ez így kockázatos. S megengedem, lehet olyan kockázata, amiről te írsz, hogy egy bezárkózó közösség nem tudja befogadni talán éppen a film által megérintettet. De az is kockázat ám, ha az MRE karácsonyi filmjével a hagyományos egyháziasság egy jó része nem tud azonosulni. És ez - már ne haragudj -, nem statisztikai kérdés.
Szeretettel, Köntös László