bekesg 2012.12.22 09:23:07

Régen (2007) volt...
magyarnarancs.hu/publicisztika/karos_szenvedelyektol_mentes_kozgazdaszt_tartos_kapcsolat_remenyeben_-_milyen_legyen_az_uj_jegybankelnok-66665

Mondjuk hat éve ezt írtuk pl. "Végül azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az új elnök legalább hat évig fogja vezetni az MNB-t. Hazánk ez idő alatt remélhetőleg közel kerül az euró bevezetéséhez" LoL.

bekesg 2012.04.25 12:37:46

Az idézett számoknál is erősebb, hogy Budapest a GDP 35-40% állítja elő kb 20% lakossággal. A városiasodás illetve a gazdasági agglomeráció és a termelékenység kapcsolata általában is érdekes. Számos nemzetközi tanulmány foglalkozik azzal, hogy a sűrűbben lakott területeken magasabb a vállalatok termelékenysége - és így a GDP-t jobban növeli ugyanannyi dolgozó. Ez Magyarországra is igaz -egy 150 ezres város cégeinek termelékenysége a 15 ezres kisvárosokhoz képest majd 20%-kal magasabb.

bekesg 2012.04.25 13:26:50

@bankvezér: szerintem is-is. Ez is fontos, meg az is, hogy a városok tudnak olyan szolgáltatásokat adni, amelyek fontosak a cégeknek, és a prérin nincsennek: pénzügyi szolgáltatások, kúltúra, foci stadion*, egyetem stb. Persze a vonzáskörzet simán odaszámít, pl a fenti magyar szám is kistérségi szinten jött ki.

* alapesetben...

bekesg 2012.05.02 17:24:04

@GeeDawg2: Árazás lehet részben. Több különböző dolog van. (1). Mivel a termelékenység=(kibocsátás-nyersanyag)/tőke és munka, ha a pl nyersanyag költség alacsonyabb varosban, akkor ez számíthat. A szolgáltatások sokszor drágábbak kisebb helyen. Pl a benzin ara magasabb a ritkán lakott helyeken (pl verseny hiánya miatt), de élelmiszernél is ue a helyzet. Ennek lehet hatása, azonban ez is része a sztorinak. (2) Ha a munkabér (ugyanolyan munkára!) alacsonyabb falun, akkor ennek ellentétes a hatása. De pl sokfele munkaerő nincs is falun. (3) elszámolás - az eredmény igaz akkor is ha csak az 1 telephelyű cégeket nézzük. (btw ezért érdemes feldolgozóipart nézni, szolgálató cégek nagyon bonyolultak.)