Adatok
hátszerintem
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
1. sok végstádiumúnak tűnő beteg van, aki mégis felépül és minőségi életet tudnak élni. tehát nem egyértelmű a kérdés, h ki az, akinek nincs erre esélye, és ki az, akinek van. persze nem ez az átlag, de a pár % nem 0%.
2. ha majd orvos leszek, nem szeretnék senkit sem megfosztani az esetleges gyógyultan töltött éveitől. és nem szeretném én eldönteni, h mikor kész az illető a halálra. mert ezt Isteni feladatnak látom, és nem szeretném magamat ilyen piedesztálra emelni.
3. ha valaki tényleg azért él csak, mert fel van kapcsolva egy gépre: nem az orvosokat kell meggyőznie arról, h neki ebből elege van, hanem a saját rokonait. ha xy végstádiumú gépre kapcsolt beteg el akarja hagyni a kórházat, és ennek helyességéről meg tudja győzni összes rokonát, akkor el is fogja hagyni. ez azonban nem aktív eutanázia, hanem passzív. de a gyakorlatban ez sem működik, mert pont xy-né fogja perlekedéssel fenyegetni az adott kórházat és ő ragaszkodik körömszakadtáig férje életéig.
4. tehát nem csak az orvosok felelőssége a haláltól való félelem. sőt, szerintem erre ők válnak a leginkább immunissá. ez társadalmi probléma.
5. és ha a végstádiumú beteget hagyjuk hazamenni a kórházból, tehát passzív eutanázia történik, szerintem nincs szükség aktív eutanáziára, mert hamarosan bekövetkezik a halál. és nem kell, h bárkinek is a lelkét terhelje az aktív eutanázia erkölcsi helyességének kérdése. mert ez igenis kérdés. még ha egyet értünk az elvével, akkor is. mert nehéz meghúzni a határt a gyilkos és a segítő kéz között.
6. a nem végstádiumú, csökkent életminőségű betegekről: van, aki képes így élni, van, aki nem. de az, h élünk-e vagy sem, nem a mi akaratunk. senki nem dönthet arról, h megszületik-e és kevesen mernek dönteni a saját haláluk mellett (és vajon természetes-e, h valaki így tesz? ez egy másik kérdés). senki sem dönthet a saját képességéről. mindig lesznek, akik jobb adottsággal rendelkeznek, és olyanok is, akik rosszak. de a boldogság nem ettől függ. az élet nem igazságos. van, aki látszólag többet kap, van, aki kevesebbet. van, aki végigszenvedi az életét, de jó példával szolgál több más, "egészséges" embernek. az élet nem a boldogságról szól, ezt be kell látnunk. itt nem működik. nem lehet mindenki boldog. mit lehet tenni? én hiszem, h van túlvilág (én Mennyországnak nevezem), ahol igazság lesz. és ha ebben hiszek, akkor már van értelme a szenvedésnek. ha meg nincs túlvilág? ez esetben tök mindegy, mert meghalunk és nem szenvedünk többé.