Adatok
stella28
0 bejegyzést írt és 53 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ma állatkerben jártam. Engem általában állatkertben, a természetben és a temetőben szokott elfogni az a kellemes érzés, amikor egyszerűen nem gondolok semmire, csak folyik az idő. Önfeledtség. Hétköznapi élet-feledtség.
Az a gondolat ötlött fel bennem, hogy az ember a fejlődés…..
stella28
2013.08.20 14:13:50
Ha már értelmiségi meg nyavalygás... Belinkelek egy kedves kis facebook-oldalt a felvidításodra.:)
www.facebook.com/KiabrandultErtelmisegi?fref=ts
Nem tudom, ismered-e. Nem mindegyik jó, de pártól elkapott a visítva röhögés...:D
www.facebook.com/KiabrandultErtelmisegi?fref=ts
Nem tudom, ismered-e. Nem mindegyik jó, de pártól elkapott a visítva röhögés...:D
A keresztény vallás legfontosabb tanítása a szeretet. Legalábbis ezt mondják. Jézus Krisztus azt hirdette, hogy szeretnünk kell egymást, nomeg Istent, ő személy szerint pedig annyira elszántan gyakorolta ezt a tevékenységet, hogy szeretetében még saját magát is feláldozta, a…..
A fenti kérdést - abszolút komolynak szánva - egy kis falu kocsmájában tette fel nekem egy 15-16 év körüli lány vagy tíz évvel ezelőtt. Én egyből megkedveltem, Dr. Vulgáris Ábris pedig, aki velem iszogatott, "baszni való kis teremtés" megjegyzéssel jelezte nekem a hölgyről alkotott véleményét..…..
Kosztolányi Dezső a magyar irodalom egyik legcsodálatosabb életművét hagyta ránk. Novellistaként és regényíróként is remekelt, ám ebben az írásban csakis a költészetéről lesz szó, mégpedig ateista nézőpontból. A téma Kosztolányi kapcsán a teista és ateista embernek a…..
A fényképek számomra depresszívek.
Valamikor tavaly év elején feljött hozzám egy lány, és mikor belépett a hálószobába (nem dugtunk), megjegyezte: milyen fura, hogy nincs egy kép sem a szobában. Valójában az egész lakásomban nincs egy kép sem. A fényképek ugyanis egykor volt,…..
Mikor először gondolkodtam el a kérdésen, végső soron hamar rájöttem a válaszra, amely válaszon egyébként magam is meglepődtem.
A matematika nem konvergál sehová.
Indok: a matematikát kutató szakembereknek mindnek megvan a maga érdeklődési köre. Azonban nincs egy, minden…..
Eme írás közvetlen célja az, hogy kritizálja az egyik ateista felfogást (az agnosztikus ateistát) és állast foglaljon a másik (a "kemény ateista") mellett.
Miért teszem ezt? Természetesen azért, mert meggyőződésem, hogy az egyiknek igaza van, a másik téved. Ebből következően…..
stella28
2013.04.07 17:38:55
@ A Menhely gondnoknője: Tudom, hogy magamat ismétlem, de az a gond, hogy egy - valamilyen típusú - abszolútumot feltételezel, ami vagy van, vagy nincs. Ahogy tudod is, a Szombath-könyvet nem olvastam (nem mintha az 500 oldal elrémítene:)), de az abszolútum az abszolútum. Egy ilyen állítás ugyanolyan bizonytalan lábakon áll, mint az ellenkezője.
Egyébként éppen a Te hatásodra utánanéztem egy kicsit az istenélmények természetének. Ezt a könyvet ajánlom, feltéve, hogy nem vagy előítéletes a szerzővel kapcsolatban (most nem a vitaminokról ír...): www.libri.hu/konyv/isten-az-agyban.html. A libris címet nem reklámnak szántam, csak lusta voltam másikat keresni.:)
Egyébként éppen a Te hatásodra utánanéztem egy kicsit az istenélmények természetének. Ezt a könyvet ajánlom, feltéve, hogy nem vagy előítéletes a szerzővel kapcsolatban (most nem a vitaminokról ír...): www.libri.hu/konyv/isten-az-agyban.html. A libris címet nem reklámnak szántam, csak lusta voltam másikat keresni.:)
stella28
2013.04.08 00:51:31
@ipartelep: Hát igen. Abban teljesen igazat adok neked, hogy a gyakorlat, egyáltalán a hétköznapi élet szempontjából valamilyen mértékben muszáj állást foglalnunk Isten kérdésében (is). Ha "elméletben" inkább az abszolútum elutasítása mellett állunk, akkor az értelmes cselekvéshez ezt következetesen szem előtt is kell tartanunk.
Viszont ezen a ponton talán érdemes szétválasztani a köznapi cselekvést és a filozófiát. Egyszerűen szólva: élhetek úgy, mintha csakugyan tagadnám Isten létét (ez a dolog gyakorlati része), miközben időről időre eljátszom a gondolattal, hogy mi is a helyzet, ha mégis létezik (ez meg az elméleti). Ehhez nem kell ténylegesen hinni Istenben, elég az is, ha nem utasítjuk el a lehetőségét. (És itt persze megint leírtam ugyanazt a "gyenge/erős ateizmus"-fogalompárt, amiről itt már annyi szó esett, többek között a válaszodban is.)
"Akkor nagy bajban lennénk, mert hiszen azt sem tudnánk, hogy akkor most ténylegesen mi van." Ezen jót mosolyogtam, mert a leírtakban magamra ismertem.:) Elméleti szempontból (és igazad van, tényleg inkább az elméletiből) pontosan így jellemezném a saját gondolkodásomat - a korábbi válaszodra is reagálva azt mondanám, hogy nem lennék agnosztikus, ha tudnám, hogy "mi van". Szerintem egy kérdés és a rá adandó válasz elég szoros kapcsolatban állnak egymással; ha valamire rá tudunk kérdezni, akkor a kérdésben már kicsit benne van a válasz is (oké, nem plagizálok: ennek a gondolatnak az eredetijét Wittgenstein-nél olvastam, de ez most szerintem mindegy). Ez viszont valóban nem akadályoz meg abban, hogy a mindennapi életemet úgy éljem, mintha (erős) ateista lennék: nem imádkozom, nem tartom a vallási ünnepeket és egyáltalán - nem hiszek Istenben. Nem tagadom, de nem hiszem. Ennyi.:)
Viszont ezen a ponton talán érdemes szétválasztani a köznapi cselekvést és a filozófiát. Egyszerűen szólva: élhetek úgy, mintha csakugyan tagadnám Isten létét (ez a dolog gyakorlati része), miközben időről időre eljátszom a gondolattal, hogy mi is a helyzet, ha mégis létezik (ez meg az elméleti). Ehhez nem kell ténylegesen hinni Istenben, elég az is, ha nem utasítjuk el a lehetőségét. (És itt persze megint leírtam ugyanazt a "gyenge/erős ateizmus"-fogalompárt, amiről itt már annyi szó esett, többek között a válaszodban is.)
"Akkor nagy bajban lennénk, mert hiszen azt sem tudnánk, hogy akkor most ténylegesen mi van." Ezen jót mosolyogtam, mert a leírtakban magamra ismertem.:) Elméleti szempontból (és igazad van, tényleg inkább az elméletiből) pontosan így jellemezném a saját gondolkodásomat - a korábbi válaszodra is reagálva azt mondanám, hogy nem lennék agnosztikus, ha tudnám, hogy "mi van". Szerintem egy kérdés és a rá adandó válasz elég szoros kapcsolatban állnak egymással; ha valamire rá tudunk kérdezni, akkor a kérdésben már kicsit benne van a válasz is (oké, nem plagizálok: ennek a gondolatnak az eredetijét Wittgenstein-nél olvastam, de ez most szerintem mindegy). Ez viszont valóban nem akadályoz meg abban, hogy a mindennapi életemet úgy éljem, mintha (erős) ateista lennék: nem imádkozom, nem tartom a vallási ünnepeket és egyáltalán - nem hiszek Istenben. Nem tagadom, de nem hiszem. Ennyi.:)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy "Warcrafton" nevelkedett fiatalember, aki jórészt abban találta meg az identitását, hogy ateistává vált. Nincs ebben semmi törvénytelenség, a számítógépes játékfüggők és az ateisták általában nem bántanak senkit. Bizonyos mértékig azzal sincs gond, ha…..
stella28
2013.04.06 00:40:15
3) "Rémületet okozó" ellenpéldák a függvényelméletben
Volt egy kisebb krízis akkor is - legalábbis bizonyos beállítódású matematikusok körében -, amikor egyes matematikusok olyan függvényeket konstruáltak, amik minden "ésszerűség alól kilógtak". Hogy egy példát…..
stella28
2012.07.27 23:50:30
@Instant Filozófus: Bocsi, hogy csak ennyi idő után térek vissza ehhez a témához, de kellett találnom egy olyan alkalmat, amikor nem végre nem vagyok túl zombiszerű állapotban az elmélyültebb olvasáshoz sem (ilyen alkalom van most:)). Akkor, ha nem bánod, összeszedem, amit az említett szövegek (egyébként éppen egy Gödel kapcsolódó tanulmánya és egy összefoglaló) ismételt elolvasása során sikerült kiderítenem a Gödel-tételekről. Nem garantálom, hogy a következők nem lesznek hibásak vagy megmosolyogtatóak, de azért próbálkozom. Tehát:
Ezek a tételek arra próbálnak választ adni, hogy hogyan (nem) lehet meghatározni a matematika alapjául szolgáló axiómák rendszerét. Az első tétel szerint sosem tudjuk megadni ezeknek az axiómáknak a teljes rendszerét, mert minden axióma kimondása újabb axiómák felállítását igényli, egészen a végtelenségig. A második tétel, ha jól értem, azt mondja ki, hogy sosem bizonyítható a matematika alapjául szolgáló axiómaegyüttes ellentmondás-mentessége (éppen azért, mert nem ismerjük a teljes axiómarendszert[?]). Mindebből pedig Gödel azt a következtetést vonja le, hogy a matematika befejez(het)etlen és kimeríthetetlen, vagyis sosem fogjuk tudni teljesen megismerni, leírni még az alapjait sem. (Engem egyébként ez kísértetiesen emlékeztet a fizika Heisenberg-elvére.) És akkor ezzel megint kb. arrafele tartunk, ahol pár hete abbahagytuk a témával kapcsolatos "beszélgetést"...:)
Bár, azt hiszem, magukat a tételek lényegét végül is sikerült megértenem (de ha nem így van, kérlek, javíts ki!), mégis felmerült bennem néhány kérdés a tanulmány olvasása közben - remélem, nem bánod, ha ezeket most Rád ömlesztem. A kérdéseim igazából abból fakadnak, hogy az általam olvasott anyagok fogalomkészlete számomra (egyelőre) annyira új, hogy nem tudom, helyesen értelmezem-e az ott használt fogalmakat, ill. hogy a kérdéses pontokat milyen úton, milyen más fogalmakon keresztül kellene megközelíteni (remélem, most nem fogalmaztam nagyon érthetetlenül).
Egyrészt a szerzők nagyon sokszor hivatkoznak a halmazelmélet kitüntetett szerepére a matematikában (hasonló hivatkozásokat egyébként már Nálad is észrevettem). Ennek mi az oka? Számomra a dolog azért furcsa, mert pl. egy középiskolai szintű matematikatudásnak csak olyan jellegű részei a „halmazok”, mint mondjuk a logaritmus meg a szögfüggvények. Azt látom, hogy magasabb szinten a halmazelmélet szerepe ennél jóval jelentősebb, de az nem, hogy milyen módon (arra tippelek, hogy a rendszerezés lehetőségei miatt lehet fontos, de nem tudom, helyes-e a sejtésem).
Másrészt: a szövegben igen sokszor találkoztam a formalizmus fogalmával. Kicsit utánanéztem, és ha jól látom, itt olyasmiről van szó, hogy a matematika alapjait – gondolom, azért, mert úgysem lehet – nem is próbáljuk/-ják bizonyítani, egyszerűen vannak tételek, amiket el kell fogadni, hogy a matematika működhessen. Ezt jól értelmeztem így? Ez a felfogás Gödel eredményei hatására alakult ki?
Remélem, nem bánod, hogy nem közvetlenül a témához kapcsolódó kérdéseket tettem fel, de a tanulmányok alapján úgy látom, fontos fogalmakról van szó, ezért szeretnék többet tudni róluk. Meg persze arról is, hogy sikerült-e megértenem, hogy miről szólnak Gödel tételei. Ha ennyi idő után van még kedved meg időd, nagyon örülnék, ha írnál majd ezekről a dolgokról pár mondatot.:)
Ezek a tételek arra próbálnak választ adni, hogy hogyan (nem) lehet meghatározni a matematika alapjául szolgáló axiómák rendszerét. Az első tétel szerint sosem tudjuk megadni ezeknek az axiómáknak a teljes rendszerét, mert minden axióma kimondása újabb axiómák felállítását igényli, egészen a végtelenségig. A második tétel, ha jól értem, azt mondja ki, hogy sosem bizonyítható a matematika alapjául szolgáló axiómaegyüttes ellentmondás-mentessége (éppen azért, mert nem ismerjük a teljes axiómarendszert[?]). Mindebből pedig Gödel azt a következtetést vonja le, hogy a matematika befejez(het)etlen és kimeríthetetlen, vagyis sosem fogjuk tudni teljesen megismerni, leírni még az alapjait sem. (Engem egyébként ez kísértetiesen emlékeztet a fizika Heisenberg-elvére.) És akkor ezzel megint kb. arrafele tartunk, ahol pár hete abbahagytuk a témával kapcsolatos "beszélgetést"...:)
Bár, azt hiszem, magukat a tételek lényegét végül is sikerült megértenem (de ha nem így van, kérlek, javíts ki!), mégis felmerült bennem néhány kérdés a tanulmány olvasása közben - remélem, nem bánod, ha ezeket most Rád ömlesztem. A kérdéseim igazából abból fakadnak, hogy az általam olvasott anyagok fogalomkészlete számomra (egyelőre) annyira új, hogy nem tudom, helyesen értelmezem-e az ott használt fogalmakat, ill. hogy a kérdéses pontokat milyen úton, milyen más fogalmakon keresztül kellene megközelíteni (remélem, most nem fogalmaztam nagyon érthetetlenül).
Egyrészt a szerzők nagyon sokszor hivatkoznak a halmazelmélet kitüntetett szerepére a matematikában (hasonló hivatkozásokat egyébként már Nálad is észrevettem). Ennek mi az oka? Számomra a dolog azért furcsa, mert pl. egy középiskolai szintű matematikatudásnak csak olyan jellegű részei a „halmazok”, mint mondjuk a logaritmus meg a szögfüggvények. Azt látom, hogy magasabb szinten a halmazelmélet szerepe ennél jóval jelentősebb, de az nem, hogy milyen módon (arra tippelek, hogy a rendszerezés lehetőségei miatt lehet fontos, de nem tudom, helyes-e a sejtésem).
Másrészt: a szövegben igen sokszor találkoztam a formalizmus fogalmával. Kicsit utánanéztem, és ha jól látom, itt olyasmiről van szó, hogy a matematika alapjait – gondolom, azért, mert úgysem lehet – nem is próbáljuk/-ják bizonyítani, egyszerűen vannak tételek, amiket el kell fogadni, hogy a matematika működhessen. Ezt jól értelmeztem így? Ez a felfogás Gödel eredményei hatására alakult ki?
Remélem, nem bánod, hogy nem közvetlenül a témához kapcsolódó kérdéseket tettem fel, de a tanulmányok alapján úgy látom, fontos fogalmakról van szó, ezért szeretnék többet tudni róluk. Meg persze arról is, hogy sikerült-e megértenem, hogy miről szólnak Gödel tételei. Ha ennyi idő után van még kedved meg időd, nagyon örülnék, ha írnál majd ezekről a dolgokról pár mondatot.:)
stella28
2012.07.27 23:52:59
@Instant Filozófus: Upsz, szóval az első bekezdésben "Gödel egy kapcsolódó tanulmányára" gondoltam, csak kicsit elfelejtettem magyarul, bocsi...:)
stella28
2012.07.28 13:48:20
@Instant Filozófus: Köszi!:) Csak nyugodtan, jövő héten is nagyon fogok örülni a válasznak!:)
Addig is jó hétvégét!
Addig is jó hétvégét!
Egyszer régebben már ígértem, hogy a társadalmi-közéleti-politikai mítoszokból, tévhitekből gyártok egy sorozatot. Aztán eltérültem, másról írtam... De most megint eszembe jutott ez a közszolgálati, mentálhigiénés program. Miért ne világítsak bele a nagy sötétségbe, ha…..
Gyakran esek abba a hibába, hogy úgy gondolom: nagyon nagy számokkal számolni, azokkal foglalkozni teljesen felesleges, hiszen azok úgysem realizálhatók papíron, számítógépen. Sőt, teljesen értelmetlennek tűnik olyan számokkal számolni, melyek számjegyeit le sem…..
Újabban populáris irányt vett a blogom (és érdekes módon mégis kevesebben olvassák). Ezért most megtöröm a trendet a lentebbi fejtegetéssel.Képzeljük el a természetes számok {1,2,3,...} halmazát. Ennek az elemszámát jelölje A0 (tehát A0 = "végtelen"). Vegyük…..
stella28
2012.07.02 23:56:08
@Instant Filozófus: Köszönöm ezt és a másik válaszodat is! Ezeket most csakugyan sikerült megértenem, nagyon örülök neki! Szóval tényleg köszi.
Látom, házit is kaptam:) Ennek nagyon örülök, így én is munkára foghatom a kis szürkeállományomat. Amint kicsit kevésbé leszek agyilag zokni állapotban és képes leszek a most írtnál értelmesebb magyar mondatokat alkotni (holnap vagy holnapután), meg is írom a megoldásokat, már csak azért is, hogy lásd, nem a falnak beszélsz/írsz.:) Addig viszont nem szabad a gazda!
Amúgy tiszta hülyeség, de melóba menet az egyik "feladatomon" gondolkodtam... Ez normális?:D
Látom, házit is kaptam:) Ennek nagyon örülök, így én is munkára foghatom a kis szürkeállományomat. Amint kicsit kevésbé leszek agyilag zokni állapotban és képes leszek a most írtnál értelmesebb magyar mondatokat alkotni (holnap vagy holnapután), meg is írom a megoldásokat, már csak azért is, hogy lásd, nem a falnak beszélsz/írsz.:) Addig viszont nem szabad a gazda!
Amúgy tiszta hülyeség, de melóba menet az egyik "feladatomon" gondolkodtam... Ez normális?:D
stella28
2012.07.04 20:15:12
@Instant Filozófus: Nos, kiötlöttem a válaszokat.:) Ha netán nagy marhaságok és/vagy nagyon kezdetleges megfogalmazásúak lennének, előre is bocsi. Azért kíváncsi leszek!;)
>"a pozitív páros számok végtelen halmazában ugyanannyi elem van, mint az pozitív számok
halmazában."
A pozitív páros számokat sorrendbe lehet állítani: a 2 az első pozitív páros szám, a 4 a második stb. Tehát mindegyik pozitív páros számhoz kölcsönösen egyértelműen hozzá tudunk rendelni egy pozitív egész számot. Tehát a két halmazban ugyanannyi elem van.
>"Ha tekintünk egy A halmazt, és az összes részhalmazát egy B halmazban összegyűjtjük, akkor B és A között >nem lehetséges< kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést létesíteni.
Ez azt vonja maga után, hogy B elemszáma szigorúan nagyobb, mint A elemszáma."
A B halmaz az A halmaz összes részhalmazát tartalmazza, tehát az A minden egyes elemét külön-külön és több elemből álló részhalmazokat, valamint üres halmazt is. Az A minden elemének megfeleltethető a B elemei közül a vele megegyező (mondjuk, ha az A egyik eleme 1, akkor a részhalmazokat tartalmazó B-ben is szerepelni fog 1, mint A egyelemű részhalmaza, és a kettő megfeleltethető egymásnak). Ha viszont ezt a megfeleltetést A minden elemére elvégezzük, B-nek még rengeteg további eleme marad (A azon részhalmazai, amelyek nem egyeleműek). Tehát A és B elemszáma valóban nem egyenlő egymással; B nagyobb elemszámú A-nál.
>"hány elemű B, ha A háromelemű?"
A részhalmazai: üres halmaz (1 db.), egyelemű (3 db.), kételemű (3 db), háromelemű (1 db.). Tehát B nyolcelemű.
Hát, ha nem tévedtem nagyot, akkor (az első és a második "feladatom" összevetése alapján) mostmár tényleg értem, hogy miért lehet egyik végtelen nagyobb a másiknál:))) Ez nagyon jó kis rávezetés volt! Egyébként, amíg meg nem oldottam a feladatokat, őszintén szólva meg voltam győződve arról, hogy ez az "egyik végtelen nagyobb a másiknál" csak valami matematikus huncutság lehet, amit filozófiai érveléssel jól meg lehet cáfolni. Hát, belátom, tévedtem.:)
Ennek tükrében most aztán tényleg nagyon kíváncsi vagyok, jó lett-e, amit írtam... Ha netán hülyeséget, kérlek, javíts ki!
>"a pozitív páros számok végtelen halmazában ugyanannyi elem van, mint az pozitív számok
halmazában."
A pozitív páros számokat sorrendbe lehet állítani: a 2 az első pozitív páros szám, a 4 a második stb. Tehát mindegyik pozitív páros számhoz kölcsönösen egyértelműen hozzá tudunk rendelni egy pozitív egész számot. Tehát a két halmazban ugyanannyi elem van.
>"Ha tekintünk egy A halmazt, és az összes részhalmazát egy B halmazban összegyűjtjük, akkor B és A között >nem lehetséges< kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést létesíteni.
Ez azt vonja maga után, hogy B elemszáma szigorúan nagyobb, mint A elemszáma."
A B halmaz az A halmaz összes részhalmazát tartalmazza, tehát az A minden egyes elemét külön-külön és több elemből álló részhalmazokat, valamint üres halmazt is. Az A minden elemének megfeleltethető a B elemei közül a vele megegyező (mondjuk, ha az A egyik eleme 1, akkor a részhalmazokat tartalmazó B-ben is szerepelni fog 1, mint A egyelemű részhalmaza, és a kettő megfeleltethető egymásnak). Ha viszont ezt a megfeleltetést A minden elemére elvégezzük, B-nek még rengeteg további eleme marad (A azon részhalmazai, amelyek nem egyeleműek). Tehát A és B elemszáma valóban nem egyenlő egymással; B nagyobb elemszámú A-nál.
>"hány elemű B, ha A háromelemű?"
A részhalmazai: üres halmaz (1 db.), egyelemű (3 db.), kételemű (3 db), háromelemű (1 db.). Tehát B nyolcelemű.
Hát, ha nem tévedtem nagyot, akkor (az első és a második "feladatom" összevetése alapján) mostmár tényleg értem, hogy miért lehet egyik végtelen nagyobb a másiknál:))) Ez nagyon jó kis rávezetés volt! Egyébként, amíg meg nem oldottam a feladatokat, őszintén szólva meg voltam győződve arról, hogy ez az "egyik végtelen nagyobb a másiknál" csak valami matematikus huncutság lehet, amit filozófiai érveléssel jól meg lehet cáfolni. Hát, belátom, tévedtem.:)
Ennek tükrében most aztán tényleg nagyon kíváncsi vagyok, jó lett-e, amit írtam... Ha netán hülyeséget, kérlek, javíts ki!
stella28
2012.07.05 00:13:12
@Instant Filozófus: De jó!:))) Akkor ezek szerint tényleg és jól értem a dolgot. Holnap pedig rohanok vissza a TO-ra az indexemért...:D
Igen, elsőre tényleg úgy tűnik, mintha páros számból fele annyi lenne, mint pozitívból. Mindenesetre lehet, hogy én vagyok furán összerakva, de nekem könnyebben bevette a gyomrom ennek a két végtelennek az egyenlőségét, mint a másik kettő egyenlőtlenségét. Valószínűleg azért, mert, ahogy már írtam is, a végtelent valami abszolút dolognak szoktuk tekinteni, amiben minden különbség semmivé válik. A végtelen az végtelen, és kész. Legalábbis intuitíve nekem ez volt az elképzelésem. Így az előbbi agyalgatás után viszont az jutott eszembe, hogy a végtelenek egyenlőségének az előbb leírt gondolata nem butaság, viszont csak a végtelenek különböző típusain belül értelmezhető. Tehát pl. külön típust képviselnek az első "feladatban" szereplő végtelenek, és külön típus az a végtelen is, amit egy eleve végtelen halmaz részhalmazaiból képeztünk a második "feladatban". A típusokat aszerint határolhatjuk körül, hogy a hozzájuk sorolt végtelenek elemei kölcsönösen egyértelműen megfeleltethetők-e egymásnak; egy-egy ilyen típuson belül pedig valóban egyenlőek a végtelenek. Nem tudom, mennyire sikerült mindezt értelmesen leírnom, de ez hibás gondolat vagy tényleg így van?
Amúgy bocsi, hogy ennyire rákattantam erre a végtelen-témára, de maga a fogalom nagyon régóta foglalkoztat (filozófiai meg minden más lehetséges értelemben is). Nem utolsósorban egy erről szóló, az egyik előző hozzászólásomban megnevezett könyv volt az, ami miatt egyáltalán elkezdtem szabadidőmben természettudománnyal kotnyeleskedni. Mondjuk, ez nem teljesen tartozott ide, csak azt akartam érthetővé tenni, hogy miért nem hagylak már békén a végtelenekkel.:)
Igen, elsőre tényleg úgy tűnik, mintha páros számból fele annyi lenne, mint pozitívból. Mindenesetre lehet, hogy én vagyok furán összerakva, de nekem könnyebben bevette a gyomrom ennek a két végtelennek az egyenlőségét, mint a másik kettő egyenlőtlenségét. Valószínűleg azért, mert, ahogy már írtam is, a végtelent valami abszolút dolognak szoktuk tekinteni, amiben minden különbség semmivé válik. A végtelen az végtelen, és kész. Legalábbis intuitíve nekem ez volt az elképzelésem. Így az előbbi agyalgatás után viszont az jutott eszembe, hogy a végtelenek egyenlőségének az előbb leírt gondolata nem butaság, viszont csak a végtelenek különböző típusain belül értelmezhető. Tehát pl. külön típust képviselnek az első "feladatban" szereplő végtelenek, és külön típus az a végtelen is, amit egy eleve végtelen halmaz részhalmazaiból képeztünk a második "feladatban". A típusokat aszerint határolhatjuk körül, hogy a hozzájuk sorolt végtelenek elemei kölcsönösen egyértelműen megfeleltethetők-e egymásnak; egy-egy ilyen típuson belül pedig valóban egyenlőek a végtelenek. Nem tudom, mennyire sikerült mindezt értelmesen leírnom, de ez hibás gondolat vagy tényleg így van?
Amúgy bocsi, hogy ennyire rákattantam erre a végtelen-témára, de maga a fogalom nagyon régóta foglalkoztat (filozófiai meg minden más lehetséges értelemben is). Nem utolsósorban egy erről szóló, az egyik előző hozzászólásomban megnevezett könyv volt az, ami miatt egyáltalán elkezdtem szabadidőmben természettudománnyal kotnyeleskedni. Mondjuk, ez nem teljesen tartozott ide, csak azt akartam érthetővé tenni, hogy miért nem hagylak már békén a végtelenekkel.:)
Instant Filozófus
Krízisek a matematikában (Eszternek ajánlva - köszönve az ösztönzést;))
2012.06.22 01:27:00
Arról elég sokat hallani, hogy a fizikában különböző krízisek ("válságok") léptek fel az évszázadok folyamán. Ez volt a helyzet például, amikor a Michelson-Morley kísérletet elvégezték, vagy az abszolút fekete test sugárzási spektrumát vizsgálták. Előbbi és utóbbi sem…..
stella28
2012.06.29 18:14:00
@Instant Filozófus:
Köszi a választ!:) Ezt most már így értem; először az volt a gondom, hogy nem tudtam eldönteni, mit kell érteni az "összes" négyzet egy halmazba tevésén. Ezek szerint a második tippem volt a helyes.:)
Ha van kedved, írsz akkor még kicsit a Von Neumann univerzumról is? Mert azt még mindig nem tudtam megfejteni.
Egyébként a válaszod végén (és nálam) írtakból látom, hogy érdekel téged az egymást kizáró világoknak a lehetősége. Ha javasolhatok valamikorra témát, esetleg az ilyen "világokról" is írhatnál - mármint arról, amit a matematika ezekről mondani tud (a halmazelmélettel kapcsolatban írtak mellett). Engem érdekelne:)
Köszi a választ!:) Ezt most már így értem; először az volt a gondom, hogy nem tudtam eldönteni, mit kell érteni az "összes" négyzet egy halmazba tevésén. Ezek szerint a második tippem volt a helyes.:)
Ha van kedved, írsz akkor még kicsit a Von Neumann univerzumról is? Mert azt még mindig nem tudtam megfejteni.
Egyébként a válaszod végén (és nálam) írtakból látom, hogy érdekel téged az egymást kizáró világoknak a lehetősége. Ha javasolhatok valamikorra témát, esetleg az ilyen "világokról" is írhatnál - mármint arról, amit a matematika ezekről mondani tud (a halmazelmélettel kapcsolatban írtak mellett). Engem érdekelne:)
stella28
2012.06.29 19:14:27
@Instant Filozófus:
Köszi!
Amúgy ezeket az ötleteimet-kéréseimet ne tekintsd kötelességnek:) Mivel írtad, hogy kérdezhetek, éltem a lehetőséggel, de leginkább arról írj, amihez kedved van. Elsősorban ezért van a blog - hogy neked örömet szerezzen:)
Köszi!
Amúgy ezeket az ötleteimet-kéréseimet ne tekintsd kötelességnek:) Mivel írtad, hogy kérdezhetek, éltem a lehetőséggel, de leginkább arról írj, amihez kedved van. Elsősorban ezért van a blog - hogy neked örömet szerezzen:)
"Bunkó nyár, legyőzted a tavaszt, azóta csak fekszel, és legyezgeted magad." Valamiért eszembe ötlött ez a dalszöveg-részlet az egykor volt Neurotic együttes, Brék című remekművéből (tényleg remekmű). Elgondolkodtam, ezen a mechanizmuson, hogyaszondja, vajon mi juttathatta eszembe…..
A Las Vegas, végállomás (Leaving Las Vegas) című filmben nyújtott alakításáért Nicholas Cage Oscar díjat kapott. A film arról szól (spoiler!:)), hogy egy negyvenes férfi családi élete összeomlott, és a munkahelyéről súlyosbodó alkoholizálása miatt elküldték. A főnöke…..
Vissza az előző előtti poszt kérdésére: mi a Pi 10^80 + 1-edik számjegye? Van-e értelme egyáltalán a kérdést feltenni?Nos, erre a kérdésre a válasz nem egyértelmű. Ki-ki a maga filozófiai álláspontja szerint adhat választ.Itt vannak pl. a szolipszisták. A…..
stella28
2012.06.18 16:25:41
Esti szokásos sétám során elmentem egy karácsonyi előadás mellett. Jézus születéséről énekeltek dalokat gyerekek és felnőttek. Az ilyen előadás célja nyilván az, hogy megmutassa a hallgatóságnak: noha a mindennapi élet egy rakás fos, azért van felettünk valaki (Istennek…..
Ha van valamilyen tömeg- és családi rendezvény, amit őszintétlensége miatt ki nem állhatok, az a ballagás (az esküvő mellett, de arról az előző poszt szól).Hogy miért? Válaszképpen írtam egy fiktív ballagási beszédet, melyet egy fiktív igazgató olvas fel egy fiktív…..
stella28
2012.06.16 17:11:39
No, akkor elmondom, hogy én milyen kibúvót találtam. (Innentől nem ér ám a rekesz sör! :)) Elnézést kérek, de igénybe veszem a kvantummechanikát. (Azért is emeltem a tétet rekeszre, mert ezt tényleg nem könnyű kitalálni. De megérteni könnyű.)Szóval a bombánk álljon egy…..
A deizmus hozzávetőlegesen azt vallja, hogy létezik ugyan Isten, de a teremtés végeztével már nem vesz részt a Világ irányításában.Ez nem is csoda. Ez a világ nem úgy néz ki, mint amit bárki is irányítana. Ha deista álláspontra helyezkedem, az azért magyarázatot…..
Ma este kiültem a motelem udvarára elszívni egy cigit (nem dohányzom egyébként). Másnapos vagyok. Ahogy üldögéltem, egy darab papírt pár centivel arrébb sodort egy gyenge szellő. Ez az arrébb sodródás olyan jól szimbolizálta a Világ (mármint a Kozmosz) fundamentális…..
A múltkor rábukkantam egy olyan blogra, amit egy "jövőkutató" írt. Azon felül, hogy kissé "csodálatosnak" tartom, hogy jövőkutatással komolyan lehet foglalkozni (erről azért a jóslásra, Nostradamusra, Delphoira, az ezoterikus maszlagokra, vagy legfeljebb a sci-fire lehet…..
stella28
2012.04.18 22:59:15
Nehezen szántam rá magam, hogy "blogoljak". Sőt, még talán most se elszánás ez... Kezdetben ez a blogolás nekem olyasféle divathóbortnak tűnt, mint régen a naplóírás. Miért jó naplót írni, megörökíteni az élet jelentéktelen, apró történéseit? Miért gyártani a…..
ipartelep mondja
Szakdolgozatba forrásmegjelölést? (Schmitt Pál és a (le)bukás ürügyén.)
2012.01.13 12:25:00
Nem akartam továbbra sem nagyon aktuálpolitizálni, de ez a téma most az utcán hever, és nem tudom megállni, hogy hozzá ne szóljak. Természetesen a Köztársasági Elnök disszertáció másolási ügye kapcsán jutott az eszembe. Valamit gyorsan leszögeznék: Schmitt Pál szakdolgozatát…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Egyébként a blog színvonala az utóbbi időben hatalmasat emelkedett, legalábbis szerintem. Érdekesek a témák, amint lesz időm, legalább tíz-tizenötöt végigolvasok. Csak így tovább!:)