Lord Serius 2012.03.20 11:53:05

@Koshinae: Mondhatni ez is egy szép komment, gratulálok!
A mérnök informatikus NEM egy olyan villamosmérnök, akit tanítanak programozni. Ne keverjük a szezont a fazonnal, a villamosmérnök villamosmérnök, a mérnök informatikus mérnök informatikus. Villamosmérnököket is szokták tanítani programozni, amit vagy szeretnek, vagy nem, de alapvetően nem erről szól a villamosmérnökség.
Hülyeség azt mondani, hogy azt a 30 bájtot kell optimalizálni! Desktop környezetben nem érdekes, és egyre inkább az XML alapú szabványokra állnak rá a desktop világban. Senkinek sem fog az a 30 bájt hiányozni.
Más kérdés viszont beágyazott környezetben. Viszont beágyazott rendszerekhez meg véleményem szerint egy villamosmérnöknek jobb ismeretei vannak, ha bár egy mérnök informatikus is képes ellátni a feladatot. Mi úgy szoktuk nevezni, hogy beágyazott rendszerekkel a szoftveres villamosmérnökök, és a hardveres informatikusok foglalkoznak.

Azt a véleményt meg szintén nem osztom, hogy vegyes diplomája lenne egy mérnök informatikusnak. Se nem mérnök, se nem informatikus? Ez hülyeség. A programtervező informatikusokra ennyi erővel meg lehetne azt mondani, hogy se nem informatikus, se nem matematikus! Programozo, kicsit elfogult vagy a saját szakoddal kapcsolatban (ami alapvetően nem baj), de hidd el egy mérnök informatikus is tud olyat mutatni neked, amitől csak kamillázol, és azt mondod, hogy okos gondolat, pedig nem tanult annyi matekot!

Lord Serius 2012.03.19 14:32:11

Először is, az első hozzászólónak a kommentjére reagálni, a tesztelő egyáltalán nem a legalja munka, sőt! Egyre inkább a minőségi szoftvernek az előállítása a cél, abban meg nagy szerepe van a tesztelőknek. Egy gyakorlott szoftvertesztelő sokkal többet kereshet, mint egy ugyanannyira gyakorlott programozó.
Személyes véleményem, hogy szerintem a legalja munka az, ha valakinek csak a kiszabott munkát kell lekódolnia.

Lord Serius 2012.03.19 14:18:25

Sziasztok!

Ha nem bánod kedves programozo leírnék néhány észrevételt a cikkeddel kapcsolatban. Főleg azért, mert a Google-ben elég jó helyen szerepel ez a cikk a találatok között, és úgy gondolom szükség van némi pontosítás a mérnök informatikusokkal alkotott képpel kapcsolatban.

Bemutatkozásképp, én egy 5. éves mérnök informatikus hallgató vagyok a BME-n, most tartok a 2. MSc-s félévemben.
Nos, a szakunk megnevezésében a mérnök nem azt jelenti, mint ahogy programozo írta, hogy mérnöki tárgyakat tanulunk. A mérnök szó pont azt jelenti, amit jelent, hogy egy bizonyos tervezési, mérnöki szemléletet szerzünk meg tanulmányaink során. A mérnököket az jellemzi, hogy a tudomány, amiben jártasak azt alkalmazzák. Ebből következve a mérnök informatikusok sokkal inkább gyakorlatibb ismereteket sajátítanak el, mint a programtervező informatikusok.

A rövid jellemzése a három szaknak (abc sorrendben):

- Gazdaságinformatikus: Lehet nevetségesen hangzik az elnevezésük, meg a mérnökök szokták a gazdasági szakokat büfé szaknak is nevezni, egy gazdaságinformatikus pofátlanul sok pénzt képes keresni. Nincsen olyan fokú tervező, fejlesztő tudása, mint a másik két szaknak, de ezt bőven kompenzálja a megfelelő szintű gazdasági ismereteik. Ők a legjobban a banki-, pénzügyi-, és vállalatirányítási rendszerek használatában. Hátrányként lehet elmondani, hogy ahogy én hallottam a munkájuk elég monoton, és unalmas.

- Mérnök informatikus: Aki ilyen szakra adja a fejét az kap egyfajta mérnöki szemléletet. Megmutatják, hogy hogyan kéne egy informatikai rendszert jól megtervezni (persze a való életben ez nem úgy megy, ahogy gondolják, de ebbe most ne menjünk bele). Az alapozó tárgyak során elég szerteágazó ismereteket szereznek az informatika területén, míg végül választanak egy hozzájuk közel álló területet és arra szakosodnak. Azok a mérnöki ismeretek igenis hasznosak tudnak lenni, hogy egy rendszert, egy fejlesztési folyamatot jól átlehessen látni. A másik kulcsszó, az informatikus. Informatikusnak lenni nem abból áll, hogy programozunk, rengeteg specializáció létezik. Az alapvető különbség a mérnök informatikus és a programtervező informatikus között, hogy míg a programtervező inkább tanul még egy matematikai tételt, addig a mérnök abba nyer betekintést, hogy hogyan működik az a valami. A mérnökök több hardveres dolgot tanulnak, mint a programtervezők. Nyilván vannak itt is olyan tárgyak, amik fölöslegesek, és érthetetlenek, mint például elektronika, vagy szabályozástechnika, de a másik két szakon is vannak ehhez hasonló miértkelleztavackottanulnom? tantárgyak.

- Programtervező informatikus: Ahogy hallottam, ezen a szakon sok az elmélet. Úgy hallottam kevés géptermi óra van, és szeretnek az informatika elméletében elmélyülni. Valóban pontosabb megközelítés a programozó matematikus kifejezés, viszont a több matek nem jelenti azt, hogy segíti az informatikai tudás kialakítását. Ahogy tapasztaltam a matekos tárgyakkal, hogy többször esnek az oktatás alatt abba a hibába, hogy ledarálják a matekot, de konkrét alkalmazást nem látunk az adott problémára. Nézzük csak, integrált-e már valaki valaha az analízis vizsgák kivételével? És ez még csak egy alap matematikai dolog, nem mondtam semmi speciálisat. Persze lehet most azt mondani, hogy mérnök infón ott van a fizika, a jelek és rendszerek, meg a szabályozástechnika, amik szintén nem túl szükségesek, ezt aláírom (habár én a fizikát kifejezetten hasznosnak tartom a megfelelő szemlélet kialakítása végett).

Végeredményben:
- Aki szeretne az elméletben elmélyedni, az jelentkezzen programtervező informatikusnak.
- Aki szeretne sok pénzt keresni nem túl megerőltető, de unalmas munkával, az jelentkezzen gazdaságinformatikusnak.
- Aki jobban kíváncsi a gyakorlatban alkalmazott informatikára, szeretne rendszereket átlátni az jelentkezzen mérnök informatikusnak.