Regisztráció Blogot indítok
Adatok
múzeum

1127 bejegyzést írt és 48 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A dinoszaurusz maradványok tudományos tanulmányozása előtt az emberiség többnyire sárkányokhoz, óriásokhoz vagy egyéb szörnyekhez, mitológiai lényekhez kötötte ezeket a fosszilis csontokat. Az ősmaradványok tudományos szintű vizsgálata csak az 1700-as évek végére vált komolyabbá, és épp 200 évvel…..
A közelmúlt járványügyi eseményei jól rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos megismernünk a környezetünkben levő potenciálisan fertőző ágenseket. Külön figyelmet érdemelnek a vektorok, azaz a kórokozókat terjesztő élőlények. Az ellenük való védekezés során bizonyos sejten belül élő baktériumok…..
A Proceedings of the Entomological Society of Washington lapban publikálta 1994-ben Harry Brailovsky és Ernesto Barrera a Largidae család egy új genuszát, a Vasarhelyecoris-t és vele együtt a Vasarhelyecoris ophthalmicus -t. A holotípust a Szipókás rovarok gyűjteményében őrizzük, a paratípus…..
E címmel mutat be a legújabb gyarapodásainkból válogató időszaki kiállítás-sorozat mostantól egy, a Nemzeti Kulturális Alap tavalyi pályázatán elnyert támogatásból vett kapitális méretű fluorit kristálycsoportot. A címet az indokolja, hogy ha az ásvány nem is, de neve sok ember számára lehet…..
Egy terület élővilágának fajösszetétele nem állandó, hiszen a változó élőhelyi adottságok vagy közvetlen emberi tevékenység nyomán, a lokális kipusztulások vagy éppen a megjelenő idegenhonos fajok mind-mind befolyásolják, milyen állatok, növények, gombák élnek körülöttünk. De van egy másik fontos…..
A kellemes küllemű söréteszuzmó nedves állapotban, első ránézésre akár egy májmoha is lelhetne. Az árulkodó kerek, lebenybe süllyedt termőtestek azonban hamar leleplezik a faj rendszertani hovatartozását. Ismerjük meg ezt a kivételesen értékes, dolomitsziklafalakon élő zuzmót! Szerző: Sinigla…..
Március 27-én múzeumunk Baross utcai épülete előtt a legforgalmasabb időszakban a Csokonai Alapítvány fehér Volkswagen kisbusza várakozott. Nem tudott behajtani a belső udvarra, így kénytelen volt a bejáró előtt parkolni. Rakterében a pestújhelyi illetőségű, egykori „lepkekirály” Dr. Bezsilla László…..
A közismert, torokfájásra és köhögéscsillapításra használt teát adó fa virágzását régen megünnepelték – van, ahol még az egyik hónapot is róla nevezték el. Nem véletlenül, hiszen mindennapi életünk számos szállal kötődik a hársfákhoz Szerző: Tamás Júlia (Mag- és Termésgyűjtemény) Nyár elején…..
A hazai földikutyákkal kapcsolatos kutatásainkról már többször írtunk a múzeumi blogban, de ezúttal egy határainkon kívüli hírről számolunk be. Szerzők: Csorba Gábor (Emlősgyűjtemény) és Németh Attila (Debreceni Egyetem, MME EVSZ) Az első példány megtalálásának helyszíne A földikutyákat…..
A 2023. évben soha nem látott mértékben kapott támogatást a Pannon-tó kutatása. Tavaly évben nyílt először lehetősége a Magyar Természettudományi Múzeumnak, hogy saját belső pályázatokat hirdessen, amelyekkel tudományos projekteket és tudománynépszerűsítő programokat támogatott. A két pályázati…..
A múzeumi gyűjteményekben őrzött preparátumok genetikai elemzése hatalmas lehetőség a biodiverzitás megértése és megőrzése terén, és ahogy az elmúlt 200 évben, úgy napjainkban is segíti a kutatókat az élővilág sokféleségének feltárásában. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeinek különleges…..
Az iharkúti ősgerinces lelőhelyről a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció tagjai temérdek ősmaradványt tártak fel és publikáltak az utóbbi két évtizedben. A csontok és növénymaradványok mellett azonban egy másfajta lelet is százszámra kerül elő az ásatásokon: fosszilizálódott ürülékek, azaz…..
Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának egyik nagy gyűjteményében, a Herbarium Generaléban 2019-ben elrendelt revíziós munka a végéhez közelít. E gyűjtemény több mint hatszázezer lapjának vonalkódozása meglehetősen egyhangú munka, olykor azonban szokatlan példányok kerülnek kézbe, lehetőséget…..
A genetikai adatok tükrében a kerecsensólyom, mint faj kialakulásának helye a populáció mai nyugati határára, talán éppen hazánk területére esik, majd innen kiindulva terjeszkedett keleti irányba. Őstörténeti szempontból ez azt jelenti, hogy a magyarok elődei az evolúciósan fiatalabb populáció…..
A rikító színű fajok általában azt jelzik, hogy valamilyen méreganyagot tartalmaznak, ezért nem érdemes elfogyasztani őket. Sok állatfaj viszont az élőhelyén beleolvad a környezetébe, hogy a ragadozók előtt észrevétlenek maradjanak. A talajon élő bogárfajok nagy része sötét színű, sokszor szürkés,…..
Nemrég múzeumunk botanikai expedícióiról tartottam előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak. Az előadás utáni kérdésekből kiderült, hogy ami nekünk természetes a mohák gyűjtésével, vagy a herbáriumba helyezésével, tágabb értelemben a gyűjteményezésével kapcsolatban, az egyáltalán nem…..
A pécsváradi bányában található homok nemcsak építőanyag, hanem egy kiváló fosszília lelőhely is egyben kitartó gyűjtők-kutatók számára. Az itt felhalmozódott homok számos gerinctelen és gerinces fosszíliát őrzött meg számunkra, köztük az egykor a környéken élt krokodilok maradványait is. Szerző:…..
Az idén alapításának 50. évfordulóját ünneplő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2024-ben a kerecsensólymot választotta az év madárfajának. A kerecsen a hazai madárfauna egyik legkiemeltebb természetvédelmi értéke; európai szinten legjelentősebb populációja a Kárpát-medencében él. Fontos…..
Napjainkban szerte a világon egyre több a hamvasztás és kevesebb a koporsós temetkezés, melynek számos oka van. Ezek között a dinamikusan növekvő népességszám, a társadalmi- kulturális átalakulások folyamata, a vallási hit és nem utolsó sorban az elszegényedés is szerepet játszik. E temetkezési…..
A lószúnyogokról magyar nyelven nem jelent meg olyan munka, melynek segítségével a hazai fajok meghatározhatók lennének. A Móczár László által szerkesztett Állathatározóba a fajoknak csak töredékét vették fel, és a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozatban – megfelelő szakember hiányában…..
A cikászok a mezozoikumban élték virágkorukat, majd jelentős hanyatlásnak indult a növény csoport.  A miocénben, kb. 15 millió évvel ezelőtt, még nálunk is megtalálhatták számításukat ezek a növények, akkoriban a cikászok hozzátartoztak Magyarország területének tájképéhez. Napjainkra jelentőségüket…..
Féljünk-e a lószúnyogtól? A lakásba betévedő lószúnyogok riadalmat kelthetnek méretük, esetleg szárnyuk jól hallható zizegése miatt. A csípőszúnyogokhoz hasonló kinézetük ellenére ránk nézve teljesen ártalmatlanok, nem szúrnak és veszélyes betegségeket sem terjesztenek. A kifejlett rovarokkal…..
Az ősmaradványokból kiolvasható információk mennyisége és jelentősége független a fosszíliák méretétől. Esetünkben az Olaszországban talált, alig néhány milliméteres mikromorf Brachiopodák nyújtanak hasznos adatokat a Földközi-tenger legsúlyosabb környezeti katasztrófája, az egész medence csaknem…..
Amikor a legtöbb utcai díszfa már rég elvirágzott, a japánakác akkor kezd virítani. A sötétzöld levelű, robusztus termetű fa közkedvelt sorfa, Kínában nagy múltú gyógynövény. Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és Termésgyűjtemény) Július elején, amikor már a legtöbb díszfa elvirágzott, a…..
Hazánkban az ásatásokon előkerült régészeti korú emberi maradványok rendszeres és módszeres megmentése, illetve gyűjteménybe kerülése csak a Trianon utáni időszakban vált általánossá. Ezért gyűjteményünkben ritkaságszámba mennek azok az embertani leletek, amelyek a Kárpát-medence mai politikai…..