Regisztráció Blogot indítok
Adatok
múzeum

1089 bejegyzést írt és 48 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
"A manipuláció az emberi együttélés elkerülhetetlen kísérője. A kérdés nem az, részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, kik leszünk: a manipuláció kiszolgáltatott áldozatai, vagy pedig haszonélvezői."                                       (Josef Kirschner: A manipuláció művészete, 2014) A fenti…..
Múzeumunk Növénytárának látogatóit az elmúlt héten az épület előtt igen különleges látvány fogadta. A gyakori városi gyomnövények többsége szinte fel sem tűnik már, de a tömegesen különösen szép látványt nyújtó sárga apácavirágot [Nonea lutea (Desr.) DC.] nem lehetett nem észrevenni. Sokaknak megért…..
Az emberiség egyik legnagyobb jelentőségű kísérlete? Környezetvédelmi aggodalmak? A dél-texasi Boca Chica tengerpartján 2003-ban, a jelenlegi rakétagyár létesítése előtt végzett rovarászati megfigyelések. Szerző: Makranczy György (Bogárgyűjtemény) 2003-ban a kansasi egyetemen (University of…..
A lepkék minden tekintetben sokfélék. Méretük tág határok között változik: a világon a legnagyobb faj szárnyainak fesztávolsága (vagyis a kipreparált lepke elülső szárnyainak csúcsa közötti távolság) akár 300 mm is lehet, míg a legkisebb fajoké nem éri el a 3 mm-t. Két nagyságrendnyi különbség! A…..
Az erdő és gyep találkozásánál fekvő, átmeneti élőhelyek jóval több növény- és állatfaj számára nyújtanak otthont, mint egy-egy homogén élőhelytípus. Ezt a fajgazdagságot az idős fák jelenléte csak fokozza, hiszen olyan ritka, veszélyeztetett és sokszor észrevehetetlen zuzmófajok találhatók itt,…..
Az énekeskabócák viszonylag nagyobb méretű szárnyas rovarok, hangjuk minden fajnál egyedi. Életük nagy részét lárvaállapotban a talajban töltik, növényi nedveket szívogatva, majd kiássák magukat és megkezdik a párkeresést. Április végén két időszaki kabócafaj vagy más néven fáraókabóca-faj egy-egy…..
Az ember által közvetített fajok új területekre való behurcolása a biológiai sokféleséget fenyegető egyik legfontosabb veszélynek és gazdasági károk forrásának tekinthető. A nutria térhódítása és tömeges megjelenése egy ökológiai katasztrófa képét vázolja fel. De tegyük fel a kérdést magunknak és a…..
Ahogy beköszönt a tavasz és a természet ébredezik, március egy különleges időszakot jelent a barlangok világában. Március a Barlangok Hónapja, amikor is a figyelem ráirányul a föld alatti csodákra és azok védelmére. De mi teszi ezeket a titokzatos üregeket annyira fontossá és miért kell oly nagy…..
A borostyánkő az egykor élt növények fosszilis gyantája, melyben sok esetben őrződnek meg úgynevezett zárványok. Ezek leggyakrabban növényi és állati részek, utóbbiakat leggyakrabban ízeltlábúak képviselik. Hazánkban, bármilyen meglepő, a paleontológia ezen ágának is van története, jelen elbeszélő…..
Ismét jelentkezünk a múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeivel. 2023-ban összesen 121 új taxont – úgymint 102 tudományra új fajt, 13 alfajt, egy altribuszt, négy nemzetséget és egy alnemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és…..
A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek ráadásul a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel is telepednek meg, mint évtizedekkel ezelőtt. Három magyar városból került elő két laposféreg faj, amelyek…..
A Magyar Természettudományi Múzeum nem csak a gyűjteményeiben őrzött nemzeti vagyon és természeti értékek megőrzéséért dolgozik napról napra, hanem az élő „nemzeti kincsek” védelmét is fontosnak tartja: kutatóink a Borsodi-Mezőségen dolgoztak egy európai uniós projekt keretében.  Szerzők: Fuisz…..
Szerzők: Szél Győző (Bogárgyűjtemény) és Szöllősi-Tóth Petra (Légygyűjtemény)  1. Bevezetés. A Baross utcai épület Mint közismert, az 1956-os forradalmi események során a Természettudományi Múzeumot olyan megsemmisítő csapás érte, amilyenre még nem volt példa a több mint 220 éves története során.…..
A Keszthelyi-hegység keleti peremén, a bejáratánál is látható szúrós csodabogyóról elnevezett tektonikus eredetű barlang méltán híres gazdag formakincseiről, különösen szépek a Függőkert és a Meseország termek cseppkövei. Ez évben azonban a Haász József és Gregorits Máté barlangkutatók különös…..
A barokk kor jezsuita iskoláiban egyedülálló módon tanították a ma természetismeretnek nevezett tantárgyat. A kíváncsiságból fakadó megfigyelés és a kísérletezgetés nem maradt elméleti vagy bölcseleti síkon. A jezsuita atyák nem hipotéziseket gyártottak, hanem miután a tapasztalatokat…..
Szerző: Bálint Zsolt (Lepkegyűjtemény) Negyven éve alakult meg az izraeli lepkészek társasága, hivatalos angol nevén: Israeli Lepidopterist’s Society. Ezt megünnepelendő a társaság 2023. június elején háromnapos nemzetközi konferenciát rendezett a Tel-avivi Egyetem természettudományi múzeumával…..
Szerzők: Horváth Edit, Lazányi Eszter, Nagy Hajnalka ŐRZÉS „Kutatási eredményeinek hatására a Magyar Nemzeti Múzeum 1924-ben berendelte szolgálattételre az Állattárba, tíz évvel később I. osztályú múzeumőrré nevezték ki.” – olvashatjuk dr. Szalay László (a Myriapoda gyűjtemény hajdani kurátora)…..
Szerzők: Horváth Edit, Lazányi Eszter, Nagy Hajnalka (Talajzoológiai gyűjteménycsoport) Mit is takar a név: „Talajzoológiai gyűjteménycsoport”? A név kötelez, vagy mégsem? A múzeumi gyűjtemények összetételét néha történeti okok és/vagy gyakorlati szempontok jobban befolyásolják, mint a rendszertan…..
Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény) Ha végignézhetnénk a Pannon-térség fölött lebegő kamera mintegy másfél évszázadon át tartó működéséből összeállított filmet, talán az a meglátásunk lenne, hogy a tájat hatalmas természeti csapások…..
Szerző: Vas Zoltán, Hártyásszárnyúak gyűjteménye A napokban bejárta a közösségi médiát az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) hazai megjelenésének híre. Márta Tamás kimlei méhész és méhegészségügyi felelős augusztus második felében figyelte meg és fogta be a faj első magyarországi példányait. Ezek…..
Szerzők: Horváth Edit, Lazányi Eszter, Nagy Hajnalka, Dr. Mahunka Sándor † (Talajzoológiai gyűjteménycsoport) Minden ismeretterjesztő történet a múlttal és a nagy elődök bemutatásával kezdődik. Ezek ismerete és megértése valóban elengedhetetlen, megalapozza a jelen megértését, értékelését.…..
Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény) A Kárpát-medence lepkefaunája a jobban kikutatottak közé tartozik. Már a XVIII. század végéről vannak megbízható előfordulási adataink. A XIX-XX. század során lepkészeink feltérképezték a…..
Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény) A természet felé nagy szeretettel forduló emberek szorongva veszik tudomásul, hogy milyen viharos sebességgel pusztul környezetünk. Megváltozik a táj, eltűnnek a felszíni vizek, idegen lesz a…..
Pluto, Jupiter és Neptun megosztoznak a világon. Giulio Bonasone (1531–1576) metszete. (Forrás: MET) A 18/19. század fordulója körül vagy fél évszázadon át dúlt egy igen komoly „földtudományos háborúság” a vulkanisták (plutonisták) és a neptunisták között. A két tábor hívei közül a neptunisták…..
Gyakori probléma, hogy a városi állatvilág egyes sok generáció óta velünk élő képviselői nagymértékben bizalmasakká válnak az emberekkel, és szinte teljesen elvesztik a félelemérzetüket. Gondoljunk a budapesti belterületen feltűnő, forgalmas úton kocogó vaddisznókra, az Erdélyben kukákat fosztogató…..