Adatok
Vaskó Ilona
11 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Loncika békés világa inkább a magányról szólt mostanában. Nem nagyon beszélt senkivel, és ha beszélt is, nem volt semmi mondandója. Csendesen szemlélte a körülötte élőket, mint aki pontosan tudja, mikor kell nevetnie, vagy mikor kell megértően bólogatnia. Elhalkult benne a…..
Koldi már a kirándulás előtti nap lázban égett, hogy kikkel fog találkozni, milyen tündér és kobold barátokra talál. Csak fecsegett, és fecsegett egész este, és próbált nem venni tudomást Loncika mostani általános apátiájáról. Igazából azt is tudta, hogy már éppen ideje…..
Loncika bámulta a kezében lévő gyrost. Nem harapott bele, csak nézte. Talán azt kereste, hol kezdhetné úgy meg, hogy ne csöpögjön ki belőle minden, de Koldi élt a gyanúperrel hogy ebből sem lesz nagy lakmározás. – Bele is harapsz, vagy csak nézed?! – mérgelődött a tündér.…..
Koldi a kórházi ágy lábrészének rácsán ült. Nem lóbálta a lábát, nem cigánykerekezett, és nem akarta megnevettetni Loncikát. Csak nézte a sápadt, semmibe tekintő arcát, és tudta, ő most egészen máshol jár. Attól félt a tündér, hogy talán ez az a pont, amikor örökre…..
Írta: Karádi Zsolt
Bocsássa meg nekem, tékozló fiúnak, hogy csak most írok Önnek, ennyi év után, most, amikor már nem várhatok választ, hiszen elmúlt a párbeszéd lehetősége, csak az efféle, nem-evilági kommunikációra van mód, csak én beszélek, csak én írok Magának,…..
Vaskó Ilona
2012.09.20 18:38:39
Remélem én is ilyen tanárrá tudok, majd válni...
A Duna part felé tartott Loncika és Koldi biciklivel. Meleg, kora őszi délután volt, és gondolták lemennek kacsázni a folyó partra. A tündért mindig nagyon boldoggá tették ezek a spontán kitalált kirándulások, hiszen most is munka után indultak neki a városnak. A Népfürdő…..
Loncika már második óráját töltötte unottan a bankban. Tőle látványosabban csak tündér énje, Koldi unatkozott, mikor megszólalt a várva várt csilingelés, és mellé a 150-es sorszám. Őket hívták az egyes pulthoz. Aznap már bejártak legalább két pultot, és két pénztárt,…..
A kósza tündéreket fürkészte Loncika éppen, mikor megint csak kiszúrta Áront. A lány nagyon örült, mert a tündér fiú a helyén üldögélt! Ott, ahol azok a tündér ének üldögélnek, akiknek az ember énjük tudatában van létezésükről. Szóval Áron ott csücsült Cseke jobb…..
- Koldi! Miért jobb nekem veled, mint nélküled? Mért nem vagy velem, ha másokkal vagyok, miért csak akkor vagy velem, ha egyedül vagyok? – suttogta bele a hajnali napfelkeltébe Loncika. – Tudod, már olyan sok év telt el, már nem vagyok gyerek, már annyit tapasztaltam, már tudom,…..
- Koldi! Kérlek, hagyjál már aludni! Már hajnali egy van, és te még mindig itt csúszdázol az ágyam fejvégén. Pihenni kellene már, mert reggel nem fogok bírni felkelni! – kérlelte Loncika Koldit. – Ugyan mááááááááááááár! - sivalkodott a pimasz kis tündér én. –…..
Ostobán, bele a közepébe vágva kezdtem el mesémet, mely rólam, Loncikáról, és bolondos tündér énemről szól, aki már nagyon régen ott csücsül a vállamon. De hogy ki is ő, és hol találkoztam vele, azt még nem is mondtam el.
Koldi, mert ez a neve, egy kobold fiú és egy…..
Kockás pizsama nadrágomban, atlétában ültem a nagy ágyam közepén, velem szemben a bohókás, mókás tündér énem a fátyolzöld szoknyácskája csengőivel matatott. Fején szórakozottan oldalra csúszott koszorúja, és pont olyan, kissé tanácstalan, kissé szomorú, de leginkább…..
Írta: Vaskó Ilona …falhoz szegezett, nem menekülhettem… Szemeiben az azóta jól ismert, mindenkinek kijáró „most meg foglak csókolni” nézés volt. Illetve már akkor is sejtettem, hogy kijár mindenkinek. Hátrálni kezdtem. Nem akartam, hogy felüljön a…..
Vaskó Ilona
2012.06.11 19:04:04
@Barkaszharcos: Köszönöm :)
Hallottam jó néhányszor, olvastam is róla az újságban, mégsem hittem el, hogy valamikor elkezdik. Maga a megváltoztathatatlan poshadt állandóság, amióta ismerem, és ismerem, amióta megvagyok. Több, mint egy évtizede történt. Megálltam autómmal Tunyogmatolcsnál, kiszálltam…..
Vaskó Ilona
2012.04.20 07:20:01
A középkori Európában megbecsülték és tisztelték a scriptorokat. Ezek a névtelen szerzetesek az ismert világ egyetemes örökségét, kultúráját másolták éjt-nappallá téve a kolostorokban. Hiába égett a körmükre a gyertya, hiába romlott el idő nap előtt a szemük, kaptak…..
Vaskó Ilona
2012.04.02 10:37:58
Két zuhanyzás közé ékelődik az életünk. Megengedem a vizet. Várok. Még hideg. Várok pedig az egyik lábam már a kádban. Aztán jön a forró. (Bemászik. Élvezi.) A meleg víz ébreszt, a meleg víz altat. Kimossa az alvás novokainját majd, ha leszáll az est álomba ringat. Az…..
Vaskó Ilona
2012.02.20 22:16:21
(esélytelen nyelvi próbálkozás Kerekes Elek világáról) Soha nem felejtem el a napot, amikor a Városházán megláttam egy különleges festményt. Egy téglap alakú, narancs keretes festményről beszélek, amin egészen sajátos ecsetkezeléssel egy zseni festette meg Krúdy Vörös…..
Írta: Vaskó Ilona Mostanában mókásan egyfajta dalt dúdolgatok magamban, ami imígyen szól: „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály…” Persze közben újrateremtettem önmagam egy vakmerő huszárvágással. Igazából zavaros napok fognak…..
Vaskó Ilona
2012.02.20 08:14:50
@perszepone: Köszönöm :)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz