Adatok
madiborasz
0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A tokajiak nemcsak tüntetnek és az Indexnek nyilatkoznak mostanában, mármint a szerencsi erőmű-beruházás miatt, hanem levelet is írtak. Magának a miniszterelnöknek. A levél nyílt, úgyhogy ezt mi most teljes terjedelmében közöljük. Olvassák el mindannyian.Nyílt levél Gyurcsány…..
madiborasz
2007.10.30 21:09:30
itt jön a következő, és ebben pontos adatokkal linkcímekkel, hivatkozásokkal minden rajta van!
mindenki okulására váljanak a következők!
A BHD sajnos téves információkkal rendelkezik a hazai mezőgazdasági melléktermékek tekintetében. Azt állítják, hogy hazánkban 45 milliót tonna szalma keletkezik évente! Ebből Szerencs 250ezer tonnát használna fel! A KSH honlapján szereplő számok mást mutatnak!
2006-ban hazánkban 1.173.000 ha volt a búza vetésterülete. Hektáronként 3,6 t szalma termelődik. Ez azt jelenti, hogy évente 3.866.000 t búzaszalma keletkezik. Ez tizede a BHD által említettnek. Azt hangoztatják, hogy 10db, a szerencsihez hasonló erőművet terveznek az országban. Ez gyakorlatilag hazánk teljes szalmakészletét fel kellene, hogy használja!
BAZ, SZSZB és HB-megyékben összesen 165.000 ha búza vetésterület van. Ezen a területen 594 ezer tonna szalma termelődik. Az erőmű 80 kilométeres körzetében az összes szármaradvány (gabona, napraforgó, stb.) mennyisége kb. 50 ezer tonna. Honnan fogják fűtőanyaggal ellátni az erőművet?
Jelenleg ez a szalma és szármaradvány nem rohad kint a mezőn, hanem az állattenyésztésben az egyedül jól alkalmazható alomanyag, valamint a kommunális szennyvíztisztítás során felhasználják, mint egyedül üdvözítő nedvszívó anyagot. Éppen ezért komoly ára van a szalmának és más mezőgazdasági termények szármaradványainak. A szalma többségét körbálázva tömörítik jelenleg, mert 25%-al olcsóbb, mint a kockabála. A körbálát viszont az erőmű nem tudja felhasználni.
A BHD honlapján ez szerepel: „A szalma vásárlása 3 milliárd forint plusz bevételt jelent a környék gazdálkodói számára”
Jelenleg a kisméretű szalmabála (kb.20kg) darabja 250 és 400 Ft között van! Ha 300 Ft-os áron számoljuk, akkor jelenleg a gazdák 3,75 milliárdért tudják értékesíteni a szalmát. Bizony e fölé az ár fölé kell ígérni, ha meg akarják venni tőlük! –Vagyis nem várható plusz bevétel a területen dolgozó gazdáknál!
A szerencsi erőmű a szalmáért a szerződésében 2000 Ft/t árat kínál a gazdáknak. Eddig még senki nem írta alá a szerződést! Jelenleg a gazdák a következő árat kaphatják érte:
A kisbálás (10-15 kg) szalma ára 250-300 Ft/bála. Ez tonnánként kb. 25.000 Ft.
www.expressz.hu/allat_noveny/haszonnoveny/showAdvert,5966791,1253,1.html
www.expressz.hu/allat_noveny/haszonnoveny/showAdvert,5560148,1253,1.html
A nagy kockabálás szalma (3-4 mázsás) 4500 Ft. Ez tonnánként kb. 10.000 Ft
www.expressz.hu/allat_noveny/haszonnoveny/showAdvert,5302002,1253,1.html
A szerződésben a gazdát kötelezik, hogy a hamut (műtrágyaként) át kell, hogy vegye. Mivel a hamu döntő részben káliumot tartalmaz, ezért nem fognak a gazdák érte kapkodni. A hamuban nincs nitrogén, ami pedig a legfontosabb műtrágya lenne. Van viszont hatalmas mennyiségben vas, mangán, réz, cink, és a többi nehézfémek. Emiatt gyakorlatilag rendkívül veszélyes kijuttatni a területre, mivel koncentráltan az egészségre veszélyes anyagokat juttatunk ki a talajba.
A BHD azt írja a honlapján (www.bhd.hu/hirek/engedelyezesi_folyamat.pdf) hogy angliában is létesült ilyen erőmű. Azt felejtik leírni, hogy az az erőmű a világon jelenleg a legnagyobb „Ely Power Station at 38MW, is the largest straw burning power station in the world.”.
Tehát a jövőben a szerencsi lesz a világ legnagyobb ilyen erőműve. Az angol erőművet 28 ember működteti, és 200.000 tonna szalmát és más mezőgazdasági mellékterméket használnak el. www.eprl.co.uk/assets/ely/overview.html
Ha számolunk, akkor kiderül, hogy 31%-al több energiát fog Szerencs termelni, miközben csak 25%-al több szénát használ fel.
Mit kellene támogatni?
Egy szélerőmű 700 millióba kerül. (Most adtak át egyet Onga és Felsőzsolca határában) Ennek névleges teljesítménye 2 MW. 50MW-nyi szalmaerőművet 25 szélkerék tudna kiváltani, ami 17 milliárd forintba kerülne. Ennek pedig nem lenne semmilyen kibocsátása, nem kellenének a kamionok! A kivitelezése jóval olcsóbb lenne, mint a tervezett szerencsi. Az üzemeltetés pedig nagyságrendekkel kevesebbe kerülne. Vajon más országokban miért inkább szélkerekekbe fektetik a pénzt a befektetők? Ha annyira megéri szalmaerőműt építeni, akkor miért nem Japánban vagy Olaszországban építik fel a befektetők a világ legnagyobb szalmaerőművét, és miért Szerencs határában?
Szerencs döntött!
Szerencs döntött: az iparosodást választja! Nem is lenne ezzel gond, ha a Tokaj-Hegyalja települései nem lennének egymásra utalva. Ez a döntés ugyanis befolyásolja a többi település lehetőségeit, pontosabban beszűkíti. Tokaj-Hegyalja és szélesebb értelemben a Zemplén települései válaszút előtt állnak. Beengedik-e a kétes céllal megjelenő, de annál pénzesebb befektetőket a környezetszennyező beruházásaikkal, vagy a táj megőrzésére, a turizmus fejlesztésére adják a voksukat? Sajnos ma még úgy tűnik, hogy nagyon sok döntéshozó két széket szeretne egyszerre megülni. Pedig kettőt nem lehet! Választani kell! A turizmus és a környezet tönkretétele nem élhet egymás mellett.
Szerencs döntött: a pillanatnyi érdekeket választja! Ezt azonban nem teheti meg anélkül, hogy ne sértené más és saját hosszútávú érdekeit. Tokaj-Hegyalján kialakulóban van egy értelmiségi réteg, akik már látják, hogy olyan értékkel bír a táj, mely lehetőséget biztosít a kitörésre, és ismét a világ egy gyöngyszemévé válhatunk. Szerencs azonban bebizonyította, hogy ez a réteg még gyenge. Szerencs polgármestere elmondta: nem hagyhatnak ki egy ilyen történelmi pillanatot. Valószínű, hogy ma még sok polgármester hasonlóan döntött volna. Szomorú vagyok hogy naivak voltunk, azt hittük változóban van a világ, és a vezetőink felfogják, hogy pillanatnyi látszólagos érdekekért nem szabad a jövőt feláldozni. Ezt a döntést éretlenek hozták meg, akik üveggyöngyért eladták Tokaj-Hegyalját. Szerencs a Zemplén kapuja szeretne lenni, de kinek van kedve egy koszos kapun belépni!??
Szerencs döntött, és gyanítom nem az utolsó település, akinek a vezetői azt hiszik, hogy a fejlődésbe beletartozhat egy ipartelep és plusz húszezernyi kamion. Ezt hitték Diósgyőr, Kazincbarcika, Ózd, Dunaújváros és a többi település vezetői is annak idején. Most Szerencsen volt a sor, és ők döntöttek! Sikerül-e azonban felnőni egy világörökségi címhez? Biztos vagyok benne, hogy igen, a kérdés inkább az, hogy mikor? Most, ha nem sikerül útját állnunk talán felépül egy újabb monstrum, ami akár 20 évig is üzemelni fog. Addigra azonban az újabb generációnak lesz-e még lehetősége másképpen dönteni? A szalmaerőmű precedens, és ha az már felépül, legközelebb hivatkozási alap lehet, hogy már úgyis ott van egy szennyező forrás, akkor miért ne lehetne egy újabb is? Most is elhangzott érvként, hogy Szerencsen már úgyis vannak hatalmas kémények a cukorgyárban, akkor miért ne lehetne néhány újabb? Igen, ez precedens, ami jó érv lehet arra, hogy legközelebb valami energiaigényes gyárat építsenek, hiszen helyben az energiaforrás!
Szerencs döntött, és vezetői bebizonyították, hogy képtelenek távolabbra látni. Talán a jóhiszeműség vezette őket, de sikerült becsapni hamis érvekkel, meggyőzni egy ilyen beruházásról a kistérségi települések vezetőinek egy részét is. Európa azt tanítja nekünk, hogy csak az összefogás viheti előre a helyi ügyeket. Szerencs azonban felrúgta a körvonalazódó együtt-gondolkodás és cselekvés lehetőségét. A Szerencs Kistérségi polgármesterek egy része még a köztársasági elnököt is megbírálta, ami azt bizonyítja, hogy nem is értik miről beszél az elnök, miről beszélnek a tiltakozók. Próbálják magyarázni a hirtelen támadt tiltakozást irigy polgármesterekkel, konkurens energialobival, külföldi tőke mozgatta borászatokkal és hőzöngő zöldekkel. Nem értik miért a tiltakozás, így pedig nem is várhatjuk, hogy felülbírálják a hibás döntést.
Szerencs döntött, és nekünk, Hegyaljáért aggódóknak bebizonyította, hogy a tudatlanság hatalmas károkat okozhat, ha hatalommal párosul. Ez pedig feladatot jelent számunkra, mégpedig azt, hogy erősíteni kell a civil társadalmat! Az értelmiségnek ki kell lépni a baráti köreiből, és utat kell mutatni a helyi politika képviselőinek, hogy olyan vezetőket választhassunk, akik képesek hosszútávon gondolkodni. Hosszú út áll előttünk, talán évtizedek, de hiszünk benne, hogy Tokaj-Hegyalja ki tud emelkedni a szellemi sekélyességből és lehetünk ismét Európa közepén nem csak mértani értelemben!
mindenki okulására váljanak a következők!
A BHD sajnos téves információkkal rendelkezik a hazai mezőgazdasági melléktermékek tekintetében. Azt állítják, hogy hazánkban 45 milliót tonna szalma keletkezik évente! Ebből Szerencs 250ezer tonnát használna fel! A KSH honlapján szereplő számok mást mutatnak!
2006-ban hazánkban 1.173.000 ha volt a búza vetésterülete. Hektáronként 3,6 t szalma termelődik. Ez azt jelenti, hogy évente 3.866.000 t búzaszalma keletkezik. Ez tizede a BHD által említettnek. Azt hangoztatják, hogy 10db, a szerencsihez hasonló erőművet terveznek az országban. Ez gyakorlatilag hazánk teljes szalmakészletét fel kellene, hogy használja!
BAZ, SZSZB és HB-megyékben összesen 165.000 ha búza vetésterület van. Ezen a területen 594 ezer tonna szalma termelődik. Az erőmű 80 kilométeres körzetében az összes szármaradvány (gabona, napraforgó, stb.) mennyisége kb. 50 ezer tonna. Honnan fogják fűtőanyaggal ellátni az erőművet?
Jelenleg ez a szalma és szármaradvány nem rohad kint a mezőn, hanem az állattenyésztésben az egyedül jól alkalmazható alomanyag, valamint a kommunális szennyvíztisztítás során felhasználják, mint egyedül üdvözítő nedvszívó anyagot. Éppen ezért komoly ára van a szalmának és más mezőgazdasági termények szármaradványainak. A szalma többségét körbálázva tömörítik jelenleg, mert 25%-al olcsóbb, mint a kockabála. A körbálát viszont az erőmű nem tudja felhasználni.
A BHD honlapján ez szerepel: „A szalma vásárlása 3 milliárd forint plusz bevételt jelent a környék gazdálkodói számára”
Jelenleg a kisméretű szalmabála (kb.20kg) darabja 250 és 400 Ft között van! Ha 300 Ft-os áron számoljuk, akkor jelenleg a gazdák 3,75 milliárdért tudják értékesíteni a szalmát. Bizony e fölé az ár fölé kell ígérni, ha meg akarják venni tőlük! –Vagyis nem várható plusz bevétel a területen dolgozó gazdáknál!
A szerencsi erőmű a szalmáért a szerződésében 2000 Ft/t árat kínál a gazdáknak. Eddig még senki nem írta alá a szerződést! Jelenleg a gazdák a következő árat kaphatják érte:
A kisbálás (10-15 kg) szalma ára 250-300 Ft/bála. Ez tonnánként kb. 25.000 Ft.
www.expressz.hu/allat_noveny/haszonnoveny/showAdvert,5966791,1253,1.html
www.expressz.hu/allat_noveny/haszonnoveny/showAdvert,5560148,1253,1.html
A nagy kockabálás szalma (3-4 mázsás) 4500 Ft. Ez tonnánként kb. 10.000 Ft
www.expressz.hu/allat_noveny/haszonnoveny/showAdvert,5302002,1253,1.html
A szerződésben a gazdát kötelezik, hogy a hamut (műtrágyaként) át kell, hogy vegye. Mivel a hamu döntő részben káliumot tartalmaz, ezért nem fognak a gazdák érte kapkodni. A hamuban nincs nitrogén, ami pedig a legfontosabb műtrágya lenne. Van viszont hatalmas mennyiségben vas, mangán, réz, cink, és a többi nehézfémek. Emiatt gyakorlatilag rendkívül veszélyes kijuttatni a területre, mivel koncentráltan az egészségre veszélyes anyagokat juttatunk ki a talajba.
A BHD azt írja a honlapján (www.bhd.hu/hirek/engedelyezesi_folyamat.pdf) hogy angliában is létesült ilyen erőmű. Azt felejtik leírni, hogy az az erőmű a világon jelenleg a legnagyobb „Ely Power Station at 38MW, is the largest straw burning power station in the world.”.
Tehát a jövőben a szerencsi lesz a világ legnagyobb ilyen erőműve. Az angol erőművet 28 ember működteti, és 200.000 tonna szalmát és más mezőgazdasági mellékterméket használnak el. www.eprl.co.uk/assets/ely/overview.html
Ha számolunk, akkor kiderül, hogy 31%-al több energiát fog Szerencs termelni, miközben csak 25%-al több szénát használ fel.
Mit kellene támogatni?
Egy szélerőmű 700 millióba kerül. (Most adtak át egyet Onga és Felsőzsolca határában) Ennek névleges teljesítménye 2 MW. 50MW-nyi szalmaerőművet 25 szélkerék tudna kiváltani, ami 17 milliárd forintba kerülne. Ennek pedig nem lenne semmilyen kibocsátása, nem kellenének a kamionok! A kivitelezése jóval olcsóbb lenne, mint a tervezett szerencsi. Az üzemeltetés pedig nagyságrendekkel kevesebbe kerülne. Vajon más országokban miért inkább szélkerekekbe fektetik a pénzt a befektetők? Ha annyira megéri szalmaerőműt építeni, akkor miért nem Japánban vagy Olaszországban építik fel a befektetők a világ legnagyobb szalmaerőművét, és miért Szerencs határában?
Szerencs döntött!
Szerencs döntött: az iparosodást választja! Nem is lenne ezzel gond, ha a Tokaj-Hegyalja települései nem lennének egymásra utalva. Ez a döntés ugyanis befolyásolja a többi település lehetőségeit, pontosabban beszűkíti. Tokaj-Hegyalja és szélesebb értelemben a Zemplén települései válaszút előtt állnak. Beengedik-e a kétes céllal megjelenő, de annál pénzesebb befektetőket a környezetszennyező beruházásaikkal, vagy a táj megőrzésére, a turizmus fejlesztésére adják a voksukat? Sajnos ma még úgy tűnik, hogy nagyon sok döntéshozó két széket szeretne egyszerre megülni. Pedig kettőt nem lehet! Választani kell! A turizmus és a környezet tönkretétele nem élhet egymás mellett.
Szerencs döntött: a pillanatnyi érdekeket választja! Ezt azonban nem teheti meg anélkül, hogy ne sértené más és saját hosszútávú érdekeit. Tokaj-Hegyalján kialakulóban van egy értelmiségi réteg, akik már látják, hogy olyan értékkel bír a táj, mely lehetőséget biztosít a kitörésre, és ismét a világ egy gyöngyszemévé válhatunk. Szerencs azonban bebizonyította, hogy ez a réteg még gyenge. Szerencs polgármestere elmondta: nem hagyhatnak ki egy ilyen történelmi pillanatot. Valószínű, hogy ma még sok polgármester hasonlóan döntött volna. Szomorú vagyok hogy naivak voltunk, azt hittük változóban van a világ, és a vezetőink felfogják, hogy pillanatnyi látszólagos érdekekért nem szabad a jövőt feláldozni. Ezt a döntést éretlenek hozták meg, akik üveggyöngyért eladták Tokaj-Hegyalját. Szerencs a Zemplén kapuja szeretne lenni, de kinek van kedve egy koszos kapun belépni!??
Szerencs döntött, és gyanítom nem az utolsó település, akinek a vezetői azt hiszik, hogy a fejlődésbe beletartozhat egy ipartelep és plusz húszezernyi kamion. Ezt hitték Diósgyőr, Kazincbarcika, Ózd, Dunaújváros és a többi település vezetői is annak idején. Most Szerencsen volt a sor, és ők döntöttek! Sikerül-e azonban felnőni egy világörökségi címhez? Biztos vagyok benne, hogy igen, a kérdés inkább az, hogy mikor? Most, ha nem sikerül útját állnunk talán felépül egy újabb monstrum, ami akár 20 évig is üzemelni fog. Addigra azonban az újabb generációnak lesz-e még lehetősége másképpen dönteni? A szalmaerőmű precedens, és ha az már felépül, legközelebb hivatkozási alap lehet, hogy már úgyis ott van egy szennyező forrás, akkor miért ne lehetne egy újabb is? Most is elhangzott érvként, hogy Szerencsen már úgyis vannak hatalmas kémények a cukorgyárban, akkor miért ne lehetne néhány újabb? Igen, ez precedens, ami jó érv lehet arra, hogy legközelebb valami energiaigényes gyárat építsenek, hiszen helyben az energiaforrás!
Szerencs döntött, és vezetői bebizonyították, hogy képtelenek távolabbra látni. Talán a jóhiszeműség vezette őket, de sikerült becsapni hamis érvekkel, meggyőzni egy ilyen beruházásról a kistérségi települések vezetőinek egy részét is. Európa azt tanítja nekünk, hogy csak az összefogás viheti előre a helyi ügyeket. Szerencs azonban felrúgta a körvonalazódó együtt-gondolkodás és cselekvés lehetőségét. A Szerencs Kistérségi polgármesterek egy része még a köztársasági elnököt is megbírálta, ami azt bizonyítja, hogy nem is értik miről beszél az elnök, miről beszélnek a tiltakozók. Próbálják magyarázni a hirtelen támadt tiltakozást irigy polgármesterekkel, konkurens energialobival, külföldi tőke mozgatta borászatokkal és hőzöngő zöldekkel. Nem értik miért a tiltakozás, így pedig nem is várhatjuk, hogy felülbírálják a hibás döntést.
Szerencs döntött, és nekünk, Hegyaljáért aggódóknak bebizonyította, hogy a tudatlanság hatalmas károkat okozhat, ha hatalommal párosul. Ez pedig feladatot jelent számunkra, mégpedig azt, hogy erősíteni kell a civil társadalmat! Az értelmiségnek ki kell lépni a baráti köreiből, és utat kell mutatni a helyi politika képviselőinek, hogy olyan vezetőket választhassunk, akik képesek hosszútávon gondolkodni. Hosszú út áll előttünk, talán évtizedek, de hiszünk benne, hogy Tokaj-Hegyalja ki tud emelkedni a szellemi sekélyességből és lehetünk ismét Európa közepén nem csak mértani értelemben!
Amint azt az Index a minap ügyesen megírta, épül már a nyomorult szalmaerőmű Szerencsen, és emiatt október 27-én, szombaton tüntetést szerveznek a tokaji borászok. Akkor még csak a hírt tettük közzé, azóta azonban megvannak a részletek is. Eszerint 13:00-kor menet indul…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Hegyalja Kapuja
Szerencs városa a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kapujában áll évszázadok óta. Ezt a Kaput, jelképesen, a közelmúltban fel is építették a város bejáratánál.
Ez a Kapu jelképes ugyan, de azért létezik és a Kapu őrének, Szerencs városának ezzel nemcsak szerepe, hanem felelőssége is van.
Szerepe és felelőssége abban áll, mint minden kapu őrnek, hogy őrizze kapun belüli értékeit, azokat védje meg, eressze be azokat akik azt gazdagítják, tartsa távol azokat, akik azt rombolják.
Hát ezt a szerepet tévesztette el Szerencs városa és feledkezett meg felelősségéről akkor, amikor helyet kínált egy olyan ipari létesítménynek, ami térségének környezetét súlyosan veszélyezteti.
Ez a veszélyeztetés nem abban a provinciálisan és demagóg módon leegyszerűsített értelmezésben van, hogy a tervezett hőerőmű szennyezi, vagy nem szennyezi a levegőt, van-e káros emissziója, mennyi és milyen. Nem is abban, hogy évi hány ezer kamion robog majd keresztül Hegyalja szőlődombjai között, szalmát szállítva onnan, ahol szalma van, de erőmű nincs, oda, ahol erőmű van, de szalma nincs.
Viszont van (még) szőlő és van (még) bor. Hát ez a szőlő és ez a bor van most súlyosan veszélyeztetve ezzel a tervezett hőerőművel.
A veszély abban áll ugyanis, hogy egy világszerte ismert és híres bor, mint biológiailag természetes képződmény (és nem ipari termék, mint a sör) rendkívül kényes anyagi lény és szubjektív fogalom. Kényességének sokkal kisebb részét viseli anyagi entitása (amennyiben ezt a részt veszélyezteti az emisszió), jóval nagyobb részét képezi hírnevének érzékenysége. Amennyiben ez utóbbi sérül, annak azonnal gazdaságilag hátrányos hatása keletkezik.
Márpedig a hírnév, mint tudjuk, szubjektív fogalom, felépítéséhez, elfogadtatásához hosszú idő szükséges, amit Tokaj-hegyalja szőlő- és bortermelő polgárai 400 éven át sikeresen megteremtettek.
Hát ezt a hírnevet rombolja le a tervezett hőerőmű puszta léte is (és kezdi ki már a tervezés gondolata is) és ez az, ami visszafordíthatatlan károsodást okoz a környezetben. Mert környezeten nemcsak a természeti-földrajzi környezet állapotát kell érteni, hanem az emberi, szellemi, értelmi és érzelmi, sőt ez esetben a gazdasági környezetét is.
És ez az, amiről Szerencs városa megfeledkezett, vagy nem ismert fel.
Szerencs városának polgármestere 133 feltételezett munkahely reményében, szűk városi önérdekből, kész lenne feláldozni azt a hírnevet és elismerést, amit Tokaj-hegyalja polgárai szorgalmas munkájukkal, szakértelmükkel, sőt sokszor nélkülözéseikkel és szenvedéseikkel, az elmúlt évszázadok során boraikkal szereztek.
Ezt az értékrombolást pedig az értékteremtők unokái, akik ezt a 400 éves történelmi értéket ma is gondozzák és őrzik, nem fogják beengedni Tokaj-hegyalja szimbolikus Kapuján.