Adatok
Melhárt Dávid
3 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A minap volt szerencsém belebotlani egy, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánjával készített interjúba az mno.hu-n. Botos Máté dékán úr szinte minden egyes szavával egyet lehet érteni, és egyet is értek a többségével, azonban…..
(forrás: kdnp.hu)
Remélem, mindenki hallotta, hogy Hoffmann Rózsa most éppen azt találta ki, angol helyett az iskolákban tanítsanak németet, mert az úgyis nehezebb, és különben is bizonyos német kutatások szerint, akik először angolul tanulnak meg anyanyelvükön kívül,…..
Melhárt Dávid
2012.11.06 13:37:00
@Fermentátor: Ezt nagyon szépen megfogalmaztad, de nem látom azt az átütő igazságot mögötte. Mi a "köz"? Miért állhat fel olyan helyzet, amiben az átlag diáknak nem jó, ami a "köznek" jó? Ki dönti el, hogy mi jó a "köznek"?
Érdekel, mire gondolsz, de a megfogalmazásod több kérdést állít, mint amennyit megválaszol.
Érdekel, mire gondolsz, de a megfogalmazásod több kérdést állít, mint amennyit megválaszol.
Melhárt Dávid
2012.11.06 18:01:32
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Mellément. Felsőfokon beszélek angolul. Kérlek legközelebb mellőzd az ilyen személyeskedés szagú, félmondatos, feltételezem, hogy odabökök válaszokat. A vitát nem viszi előbbre.
És még mindig kitartok amellett, hogy az angol nem egy bonyolult nyelv. Persze van jó sok szabály itt is, de szerintem átlátható és könnyen tanulható nyelv.
És még mindig kitartok amellett, hogy az angol nem egy bonyolult nyelv. Persze van jó sok szabály itt is, de szerintem átlátható és könnyen tanulható nyelv.
Melhárt Dávid
2012.11.06 18:17:11
@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Látom nem megy magasló és személyeskedés nélkül.
De én kérek elnézést, nem tudtam, hogy csak a diplomás nyelvészek képesek nyelveket megtanulni és megérteni. No mindegy, kösz a kioktatást, megjegyzem.
Itt viszont a magam részéről befejeztem a kísérletet egy normális beszélgetésre.
De én kérek elnézést, nem tudtam, hogy csak a diplomás nyelvészek képesek nyelveket megtanulni és megérteni. No mindegy, kösz a kioktatást, megjegyzem.
Itt viszont a magam részéről befejeztem a kísérletet egy normális beszélgetésre.
Mindig furcsának találom, mikor egy csoport, aki nyíltan zsidózik, cigányozik, a szociális és gazdasági problémákat etnikai átrendeződésre vezeti vissza, beszédjeikben azt hangoztatja, hogy a magyar embernek eleve magasabb életszínvonala van, csak mert magyarnak született, kikéri…..
A mai állam gépezetét egyre jobban áthatja a manuális irányításra való törekvés. Több, a múltban bevezetett szabályozás és a nemrég felröppent új adónemek, mind-mind ebbe az irányba mutatnak. 2013-tól a kormány megadóztatná a sárga csekket, a pénzügyi tranzakciókat, a…..
Manapság elég sok helyen találkozni a demokratikus deficittel, különböző forrásokból. Annak ellenére, hogy nagyon sokan hivatkoznak a problémára, az már nem igazán szerepel sehol, hogy valójában mit is takar ez a fogalom. Nem akarok messzemenő magyarázatokba bocsátkozni, mivel a…..
Melhárt Dávid
2012.02.14 13:15:21
@ZF2: A Tanács, tudom nem egyértelmű az Európai Unió Tanácsa egyike az Unió három legfőbb szervének melyek a jogalkotásban és a döntéshozatalban vesznek részt. (Ugye ezek a Parlament a Bizottság és az Európai Unió Tanácsa). Az Európai Tanács, ettől függetlenül szintén az Európai Unió szervének, vagy intézményének számít, de csak az irányvonalak kijelölésében van szerepe és nem a jogalkotásban.
Az én olvasatomban a cikk sehol se állítja, hogy az Európai Parlament lenne a demokrácia záloga. Azonban egy demokratikus rendszertől elvárható, hogy a törvényhozó szerv (Európai Parlament) felügyelni tudja a végrehajtói szervet (Európai Bizottság).
Attól, egyébként még, hogy egy nemzetközi szervezet egyik intézményét Parlamentnek hívják, és a tagjai demokratikusan választott államok, egyáltalán nem biztos, hogy demokratikus legitimitással rendelkezik. Ami egyébként nem is baj, hiszen a nemzetközi szervezetektől ezt eleve nem várták el, pl Európai Parlamentről szóló 1976, szeptember 20-as törvényben nem is szerepel a demokrácia szó.
Azonban ha már demokratikusságról beszélünk, ott vannak bizonyos alapelvek, melyeknek úgy gondolom teljesülnie kell, így pl. a nép _által_ a népért alapvetés, mely az Unió működésénél sérül. A Bizottság, mint végrehajtó és döntéshozó szerv, nem egy választott intézmény. Az elnököt jelölik, a biztosokat kinevezik, így hiába a Parlament általi legitimálás, ez nem a nép által történő kormányzás, főleg, hogy bár a Parlamentnek kell elfogadnia, teljes mértékben mégsem felügyeli annak működését.
Ez a rendszer nem mondható teljesen átláthatónak, a polgárok és a végrehajtó hatalom (értsd kormány) között nincs közvetlen kapocs. Persze közvetett módon több helyről nyerik ezek az intézmények is legitimitásukat. Ezért van az, hogy az Unió intézményi rendszere demokratikus deficitben szenved, ami _még egyszer_ _nem azt jelenti, hogy nem demokratikus_ csak, hogy a demokratikus alapelvek sérülnek.
A demokratikus deficitet csípőből elutasítani azzal, hogy ilyen már pedig nincs, és csak a parlamenti képviselők által kitalált izé.. Hááát.. Én utánaolvasnék.. Még azok a tanulmányok, amik elvetik a vizsgálatát, mondván, hogy irreleváns, még ők sem tagadják, hogy létezne ilyen.
A "bibi" az, hogy az Unió alapja a jogalkotásban és döntéshozatalban az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság, míg az irányelvek kialakításában az Európai Tanács.. Ha már helyre szeretnéd igazítani a dolgokat.
A hiba a végében ott van, hogy nem a tagállamok deficitesek (pontosabban az egy külön téma, mert bizony a tagállamokban is megfigyelhető a jelenség), hanem itt az Unió, mint önálló, egységes szervezet demokratikus deficitjéről van szó.
El kell, hogy keserítselek de a Bundesrat parlamenti szerv. A német parlament ugyanis kétkamarás.
A parlament a törvényhozás szerve, a kormány pedig a végrehajtásé. Az Európai Unióban persze nincs konkrét kormány, de ha megnézzük a hatásköröket, ehhez mégis csak a Bizottság áll a legközelebb. Vagyis ha szeretnél összehasonlítást tenni egy állam kormányát vesd össze az adott állam parlamentjével és ne egy két kamarás parlament két házát, és ezt hasonlítsd az EU szerveihez, de még ez is eléggé torzítani fog, lévén, hogy az EU-ban máshogy oszlanak meg a hatáskörök..
Az én olvasatomban a cikk sehol se állítja, hogy az Európai Parlament lenne a demokrácia záloga. Azonban egy demokratikus rendszertől elvárható, hogy a törvényhozó szerv (Európai Parlament) felügyelni tudja a végrehajtói szervet (Európai Bizottság).
Attól, egyébként még, hogy egy nemzetközi szervezet egyik intézményét Parlamentnek hívják, és a tagjai demokratikusan választott államok, egyáltalán nem biztos, hogy demokratikus legitimitással rendelkezik. Ami egyébként nem is baj, hiszen a nemzetközi szervezetektől ezt eleve nem várták el, pl Európai Parlamentről szóló 1976, szeptember 20-as törvényben nem is szerepel a demokrácia szó.
Azonban ha már demokratikusságról beszélünk, ott vannak bizonyos alapelvek, melyeknek úgy gondolom teljesülnie kell, így pl. a nép _által_ a népért alapvetés, mely az Unió működésénél sérül. A Bizottság, mint végrehajtó és döntéshozó szerv, nem egy választott intézmény. Az elnököt jelölik, a biztosokat kinevezik, így hiába a Parlament általi legitimálás, ez nem a nép által történő kormányzás, főleg, hogy bár a Parlamentnek kell elfogadnia, teljes mértékben mégsem felügyeli annak működését.
Ez a rendszer nem mondható teljesen átláthatónak, a polgárok és a végrehajtó hatalom (értsd kormány) között nincs közvetlen kapocs. Persze közvetett módon több helyről nyerik ezek az intézmények is legitimitásukat. Ezért van az, hogy az Unió intézményi rendszere demokratikus deficitben szenved, ami _még egyszer_ _nem azt jelenti, hogy nem demokratikus_ csak, hogy a demokratikus alapelvek sérülnek.
A demokratikus deficitet csípőből elutasítani azzal, hogy ilyen már pedig nincs, és csak a parlamenti képviselők által kitalált izé.. Hááát.. Én utánaolvasnék.. Még azok a tanulmányok, amik elvetik a vizsgálatát, mondván, hogy irreleváns, még ők sem tagadják, hogy létezne ilyen.
A "bibi" az, hogy az Unió alapja a jogalkotásban és döntéshozatalban az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság, míg az irányelvek kialakításában az Európai Tanács.. Ha már helyre szeretnéd igazítani a dolgokat.
A hiba a végében ott van, hogy nem a tagállamok deficitesek (pontosabban az egy külön téma, mert bizony a tagállamokban is megfigyelhető a jelenség), hanem itt az Unió, mint önálló, egységes szervezet demokratikus deficitjéről van szó.
El kell, hogy keserítselek de a Bundesrat parlamenti szerv. A német parlament ugyanis kétkamarás.
A parlament a törvényhozás szerve, a kormány pedig a végrehajtásé. Az Európai Unióban persze nincs konkrét kormány, de ha megnézzük a hatásköröket, ehhez mégis csak a Bizottság áll a legközelebb. Vagyis ha szeretnél összehasonlítást tenni egy állam kormányát vesd össze az adott állam parlamentjével és ne egy két kamarás parlament két házát, és ezt hasonlítsd az EU szerveihez, de még ez is eléggé torzítani fog, lévén, hogy az EU-ban máshogy oszlanak meg a hatáskörök..
Melhárt Dávid
2012.02.16 12:50:37
@ZF2: A demokratikus felhatalmazás még nem jelenti, hogy a rendszer maga belső legitimitással rendelkezik. A demokratikus deficit kérdését irrelevánsnak tartó elemzők pont ezt emelik ki, hogy ha demokratikusan megválasztott kormányok delegálnak, akkor fölösleges demokratikus deficitről beszélni, mivel a demokratikus kormányok legitimálják az egyébként nem-demokratikus működést. (mint ahogy a legtöbb nemzetközi szervezet esetében is látjuk) Ez nem jelenti azt, hogy a rendszer rendelkezik belső demokratikus legitimitással.
Az, hogy valakiket választanak még nem jelent demokráciát. A legjobb példa az USA, ami elég messze van egy demokráciától (bármit is mondjon Obama elnök), ami nem is baj. Az amerikai rendszer már a kezdetektől elutasította a demokráciát. A legitimitás és a demokratikusság szintén két külön dolog.
A demokratikus deficit nem jelenti, hogy nincs demokratikus felhatalmazás, sem azt, hogy valakit nem-demokratikus módon választanak meg. Pont azt jelenti, hogy igenis van, de valamilyen okok miatt, az elmélet sérül.
A demokratikus deficit egyébként ezer féle módon jelenhet meg a rendszerben, ilyen lehet pl. az ún. „tárgyalás-felelősség probléma”, ahol azt látjuk, hogy a kisebb, nemzeti vagy regionális parlamentek nagyobb hatáskört szereznek, így egyrészt megerősítik a rendszer középső pilléreit, és a felső réteg átláthatóbb lesz, ami jó pont a demokratikus legitimitás szempontjából. Másrészt ez rugalmatlanná teszi a rendszert, ami miatt a döntéshozatal informális mederbe kényszerül, hogy gyorsan tudjon reagálni, ami viszont pont az ellenkezőjét váltja ki a várt hatásnak, és a rendszer elveszi átláthatóságát, a képviselők számon kérhetősége romlik. A civil szféra nehezen tudja majd kezelni a rendszert és sérül a demokratikus legitimitás. Ahhoz ugyanis egyszer kell egy input oldal, amit ált. közvetlen választással érnek el, egy output oldal, amit a jólét megteremtésével és a szabadságjogok kiterjesztésével érnek el és kell egy identitáshoz kapcsolódó oldal is, ami nagyon hiányzik az EU-ból. Nincs homogén európai közösség, ami valódi demokratikus felhatalmazást adhatna.
Ha a három elem valamelyike nem tud minden gond nélkül száz százalékig teljesülni, akkor demokratikus deficit van. Ez nem csak az EU-ra jellemző egyébként, a legtöbb demokratikus rendszer kénytelen kompromisszumokat kötni a flexibilitás jegyében.
A demokratikus deficit így nem is mindig égető és hatalmas probléma, és a cikk pont ezt célozná, hogy ne húzogassuk elő mindenre, mint valami jolly-jokert, hogy aha, hát ez biztos azért van, mert demokratikus deficit és az EU válságban van és stb. Demokratikus deficit van. A legtöbb demokráciában van egyébként, de ez még nem jelenti a rendszer végét, vagy a demokratikus alapelvek és legitimitás felrúgását.
A probléma nem egyszerű egyébként, mivel eleve ötven fajta álláspont van, és minden megoldásban ott van a tárgyalás-felelősség problémához hasonló kettősség.
Ha szeretnél utána olvasni a témában a következő szerzők foglalkoznak a témával: Majone, Moravcsik, Mestmäcke, Kielmannsegg, Hix, Liebset Hooghe, Gary Marks, Von Bogdandy, Lord, Beate Kohler-Koch, Collington és stb..
Az, hogy valakiket választanak még nem jelent demokráciát. A legjobb példa az USA, ami elég messze van egy demokráciától (bármit is mondjon Obama elnök), ami nem is baj. Az amerikai rendszer már a kezdetektől elutasította a demokráciát. A legitimitás és a demokratikusság szintén két külön dolog.
A demokratikus deficit nem jelenti, hogy nincs demokratikus felhatalmazás, sem azt, hogy valakit nem-demokratikus módon választanak meg. Pont azt jelenti, hogy igenis van, de valamilyen okok miatt, az elmélet sérül.
A demokratikus deficit egyébként ezer féle módon jelenhet meg a rendszerben, ilyen lehet pl. az ún. „tárgyalás-felelősség probléma”, ahol azt látjuk, hogy a kisebb, nemzeti vagy regionális parlamentek nagyobb hatáskört szereznek, így egyrészt megerősítik a rendszer középső pilléreit, és a felső réteg átláthatóbb lesz, ami jó pont a demokratikus legitimitás szempontjából. Másrészt ez rugalmatlanná teszi a rendszert, ami miatt a döntéshozatal informális mederbe kényszerül, hogy gyorsan tudjon reagálni, ami viszont pont az ellenkezőjét váltja ki a várt hatásnak, és a rendszer elveszi átláthatóságát, a képviselők számon kérhetősége romlik. A civil szféra nehezen tudja majd kezelni a rendszert és sérül a demokratikus legitimitás. Ahhoz ugyanis egyszer kell egy input oldal, amit ált. közvetlen választással érnek el, egy output oldal, amit a jólét megteremtésével és a szabadságjogok kiterjesztésével érnek el és kell egy identitáshoz kapcsolódó oldal is, ami nagyon hiányzik az EU-ból. Nincs homogén európai közösség, ami valódi demokratikus felhatalmazást adhatna.
Ha a három elem valamelyike nem tud minden gond nélkül száz százalékig teljesülni, akkor demokratikus deficit van. Ez nem csak az EU-ra jellemző egyébként, a legtöbb demokratikus rendszer kénytelen kompromisszumokat kötni a flexibilitás jegyében.
A demokratikus deficit így nem is mindig égető és hatalmas probléma, és a cikk pont ezt célozná, hogy ne húzogassuk elő mindenre, mint valami jolly-jokert, hogy aha, hát ez biztos azért van, mert demokratikus deficit és az EU válságban van és stb. Demokratikus deficit van. A legtöbb demokráciában van egyébként, de ez még nem jelenti a rendszer végét, vagy a demokratikus alapelvek és legitimitás felrúgását.
A probléma nem egyszerű egyébként, mivel eleve ötven fajta álláspont van, és minden megoldásban ott van a tárgyalás-felelősség problémához hasonló kettősség.
Ha szeretnél utána olvasni a témában a következő szerzők foglalkoznak a témával: Majone, Moravcsik, Mestmäcke, Kielmannsegg, Hix, Liebset Hooghe, Gary Marks, Von Bogdandy, Lord, Beate Kohler-Koch, Collington és stb..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Szóval mindenféle messzebb menő politológiai fejtegetések elkerülése végett, próbáljuk megértelmezni a wiki-pedia sorait (ha már az annyira fekszik):
"Communism (from Latin communis - common, universal) is a revolutionary socialist movement to create a classless, moneyless and stateless social order structured upon common ownership of the means of production, as well as a social, political and economic ideology that aims at the establishment of this social order."
"Capitalism is an economic system based on the private ownership of capital goods and the means of production, with the creation of goods and services for profit."
Egyébként a nyugati világon kívül gyakorlatilag értelmezhetetlen a "demokrácia" vagy a "kommunizmus". Persze Kína kommunistának mondja magát, valójában Mao idején sem volt valódi kommunista. Kína, a nyugati rendszerektől teljesen eltérő, sajátos fejlődési utat járt be, nem húzhatóak rá a nyugati politikai ideológiákat leíró fogalmak. De egy rendes sinológus erről napokat tudna mesélni.