Adatok
Analoglued
99 bejegyzést írt és 432 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egészen bizonyos vagyok benne, hogy minden lemezjátszó-gazda sorstársunk fejében megszületett valaha ( előbb vagy később, mindegy ) az a dilemma, hogy
mennyi az az összeg, amit hangszedőre érdemes egyáltalán költeni?
Azoknak, akik valamilyen alapgéppel rendelkeznek ( Rega Planar…..
Analoglued
2023.11.23 23:01:05
@FerkovMiklós: Kedves Miklós! Milyen vastag APM jön? És lehet-e állítani a karbak magasságán?
Üdv, Gábor
Üdv, Gábor
Analoglued
2024.10.26 10:55:44
@Kováts.L: Ortofon T10
Egy MC habgszedő normál lezáró impedanciája a hangszedő belső ellenállásának a 7-10- szerese szokott lenni. Azaz a 3 Ohmos Ortofonokhoz egy 21-30 Ohmos bemenő ellenállású illesztő egység dukálna. Ezt természetesen az Ortofon saját trafói tudják.
Ugyanakkor, ez nem jelenti azt hogy ettől ne lehetne eltérni, ha a hangszedő egyéb tulajdonságai ezt indokolják. Az MC10 Super esetében az a helyzet hogy az egy fázislinearitásra tervezett hangszedő, aminek a frekvencia menete minden csak nem kiegyenlített. Van egy jól hallható magas hang kiemelése. Itt jön képbe a lezárás kérdése, minél alacsonyabb impedanciával zárunk le egy hangszedőt, annál jobban "fogjuk" a magas tartományt, annak a kiemelése így csökken, a hangkép balanszba kerül. Ebből következően ha egy magasabb impedanciát kívánó hangszedőhöz párosítunk egy alacsonyabbhoz tervezett trafót, abból magas hang vágás és dinamika csökkenés várható.
Rendszerépítési szempontból a Heybrook HB1 nem szerencsés partnere egy NAD lemezjátszónak egy MC hangszedővel, különösen nem egy DL103-al, amihez egy nagyon nehéz kar kell hogy jól szóljon. Az említett komponensekből következtetett büdzsét alapul véve, azt a javaslatot tenném, hogy engedd el az MC hangszedő kérdést. Helyette a NAD-ba vennék egy AT-VM520EB-t, ami egy jó mélytartományú pickup, és mozgalmas rajta a zene. Beragasztanám a tűtartót, ezzel megjön az MC-s simaság, elmúlik az MM-ekre jellemző reszelősség. MC hang ötöd áron. Eladnám a trafót meg az MC-10-et, a DL-160-at és a Yamaha erősítőt is, ezeknek az árából vennék egy Heed Obelisket phono panellel, vagy felhajtanék egy régebbi Luxman L-410-et használtan, ezek sima hangú, jó erősítők, amikkel jól passzolna a HB-1.
Mindkettőben kitűnő phono panel van, illesztési probléma nélkül egy AT MM-el.
Ha még mindig nincs elegendő mély hang a hangkép balanszához, akkor a NAD-on egy az eredetivel azonos vastagságú plexi tányér javít a helyzeten.
Ez így a végén egy teljesen kerek rendszer, sokkal jobb mint amit egy mechanikailag és elektromosan is illesztetlen MC-ből egyáltalán ki lehet hozni.
Ez persze csak egy variáció a néhány, kevés számú lehetőség közül.
A másik lehetőség hogy eladod az MC-10-et és a Denont, és felhajtasz egy Ortofon Rondo Bronze-t, az egy nagyszerű hangszedő. Jól fog szólni a T-10-el, és a NAD-hoz is passzolni fog.
Üdvözlettel, Gábor
AudioWorld / Gauss
Egy MC habgszedő normál lezáró impedanciája a hangszedő belső ellenállásának a 7-10- szerese szokott lenni. Azaz a 3 Ohmos Ortofonokhoz egy 21-30 Ohmos bemenő ellenállású illesztő egység dukálna. Ezt természetesen az Ortofon saját trafói tudják.
Ugyanakkor, ez nem jelenti azt hogy ettől ne lehetne eltérni, ha a hangszedő egyéb tulajdonságai ezt indokolják. Az MC10 Super esetében az a helyzet hogy az egy fázislinearitásra tervezett hangszedő, aminek a frekvencia menete minden csak nem kiegyenlített. Van egy jól hallható magas hang kiemelése. Itt jön képbe a lezárás kérdése, minél alacsonyabb impedanciával zárunk le egy hangszedőt, annál jobban "fogjuk" a magas tartományt, annak a kiemelése így csökken, a hangkép balanszba kerül. Ebből következően ha egy magasabb impedanciát kívánó hangszedőhöz párosítunk egy alacsonyabbhoz tervezett trafót, abból magas hang vágás és dinamika csökkenés várható.
Rendszerépítési szempontból a Heybrook HB1 nem szerencsés partnere egy NAD lemezjátszónak egy MC hangszedővel, különösen nem egy DL103-al, amihez egy nagyon nehéz kar kell hogy jól szóljon. Az említett komponensekből következtetett büdzsét alapul véve, azt a javaslatot tenném, hogy engedd el az MC hangszedő kérdést. Helyette a NAD-ba vennék egy AT-VM520EB-t, ami egy jó mélytartományú pickup, és mozgalmas rajta a zene. Beragasztanám a tűtartót, ezzel megjön az MC-s simaság, elmúlik az MM-ekre jellemző reszelősség. MC hang ötöd áron. Eladnám a trafót meg az MC-10-et, a DL-160-at és a Yamaha erősítőt is, ezeknek az árából vennék egy Heed Obelisket phono panellel, vagy felhajtanék egy régebbi Luxman L-410-et használtan, ezek sima hangú, jó erősítők, amikkel jól passzolna a HB-1.
Mindkettőben kitűnő phono panel van, illesztési probléma nélkül egy AT MM-el.
Ha még mindig nincs elegendő mély hang a hangkép balanszához, akkor a NAD-on egy az eredetivel azonos vastagságú plexi tányér javít a helyzeten.
Ez így a végén egy teljesen kerek rendszer, sokkal jobb mint amit egy mechanikailag és elektromosan is illesztetlen MC-ből egyáltalán ki lehet hozni.
Ez persze csak egy variáció a néhány, kevés számú lehetőség közül.
A másik lehetőség hogy eladod az MC-10-et és a Denont, és felhajtasz egy Ortofon Rondo Bronze-t, az egy nagyszerű hangszedő. Jól fog szólni a T-10-el, és a NAD-hoz is passzolni fog.
Üdvözlettel, Gábor
AudioWorld / Gauss
Zeke Attila egy úriember.
Ismerjük egymást egy ideje, de nem állíthatom, hogy az eddigi kapcsolatunk szorosnak vagy gyakorinak lett volna mondható. Párszor beszélgettünk, hifiről, zenékről, zeneszerető emberekről. Vittem egy-két erősítőt is, megmutatni, hogy most épp itt tartok, mondjon egy…..
Minél régebb óta foglalkozom komolyabban hifivel ( ez már vagy 35 éves visszatekintés, bizony, ilyen vén csont lettem) és ezen belül is, fő témám, az elektronikák mellett az analóg lemezjátszás apró-cseprő (sok kicsi sokra megy ) nyűgével, annál inkább rájövök, hogy akik…..
Analoglued
2020.02.26 07:56:26
@bitstream: Kedves András!
Az mindig jó ha valaki újra felfedezi az analóg lemezjátszás báját, remélem sok örömöd lesz benne az új lemezjátszóval.
Hangszedő vonalon, elég sok dolgot figyelembe kell venni a jó választáshoz. A kar-hangszedő rezonancia az ugye egy alap, de itt van még az, hogy minden hangszedőnek saját egyénisége van, és minden rendszer más, amihez jó ha illeszkedik a hangszedő karaktere, úgy, hogy a végeredmény illeszkedjen a tulajdonos hangzásideáljához. Hát... nem könnyű tanácsot adni.
Mindenesetre a kar úgy 12 g körüli mozgó tömegű, ehhez egy Goldring pl. jól illeszkedik, nem tartanék túlzásnak egy 2200 vagy 2300-as MM-et. Ha egy kicsit olcsóbb vonalon gondolkodunk, egy Shelter 201 igazán jó választás, dús mélytartománnyal, kicsit édeskés hanggal,de ehhez 2 mm-t emelni kell a karon, szerencsére ezen a gépen ezt meg lehet tenni.
Ha a rendszerednek elég mélye van, szóba kerülhet még egy Denon DL-110 magas kimenetű MC is, annak egy kicsit vékonyabb a tónusa, viszont közép és magas tartományban olyan teret és levegősséget ad, amit MM-el nehéz elérni. Szintén emelni kell hozzá 2 mm-t a karon.
A harmadik lehetőség egy Hana EH, ami szintén egy magas kimenetű MC, a japán Excel gyártmánya, ők igazán értenek a hangszedőgyártáshoz. Minden Excel gyártmány nagyon zenei, folyékony hang, de a Hanáknak hosszabb a bejáródási ideje, ezzel számolni kell, eltelik egy 100 lemezoldalba mire beül a felfüggesztés, és lesimul a hangja. Utána szenzációs.
Ha MM-et választasz, régi ajánlásom, ragaszd rá a tűtartót a hangszedő testre, nagyon sok torzítástól lehet így megszabadulni, és az MM-ek is elkezdenek MC-s simasággal szólni.
Nem tudom mindezekből mennyit tudsz majd profitálni, de remélem sikerül megtalálnod a Neked megfelelő hangot.
Ortofon - felejtős ezen a szinten.
Üdv, Gábor
Az mindig jó ha valaki újra felfedezi az analóg lemezjátszás báját, remélem sok örömöd lesz benne az új lemezjátszóval.
Hangszedő vonalon, elég sok dolgot figyelembe kell venni a jó választáshoz. A kar-hangszedő rezonancia az ugye egy alap, de itt van még az, hogy minden hangszedőnek saját egyénisége van, és minden rendszer más, amihez jó ha illeszkedik a hangszedő karaktere, úgy, hogy a végeredmény illeszkedjen a tulajdonos hangzásideáljához. Hát... nem könnyű tanácsot adni.
Mindenesetre a kar úgy 12 g körüli mozgó tömegű, ehhez egy Goldring pl. jól illeszkedik, nem tartanék túlzásnak egy 2200 vagy 2300-as MM-et. Ha egy kicsit olcsóbb vonalon gondolkodunk, egy Shelter 201 igazán jó választás, dús mélytartománnyal, kicsit édeskés hanggal,de ehhez 2 mm-t emelni kell a karon, szerencsére ezen a gépen ezt meg lehet tenni.
Ha a rendszerednek elég mélye van, szóba kerülhet még egy Denon DL-110 magas kimenetű MC is, annak egy kicsit vékonyabb a tónusa, viszont közép és magas tartományban olyan teret és levegősséget ad, amit MM-el nehéz elérni. Szintén emelni kell hozzá 2 mm-t a karon.
A harmadik lehetőség egy Hana EH, ami szintén egy magas kimenetű MC, a japán Excel gyártmánya, ők igazán értenek a hangszedőgyártáshoz. Minden Excel gyártmány nagyon zenei, folyékony hang, de a Hanáknak hosszabb a bejáródási ideje, ezzel számolni kell, eltelik egy 100 lemezoldalba mire beül a felfüggesztés, és lesimul a hangja. Utána szenzációs.
Ha MM-et választasz, régi ajánlásom, ragaszd rá a tűtartót a hangszedő testre, nagyon sok torzítástól lehet így megszabadulni, és az MM-ek is elkezdenek MC-s simasággal szólni.
Nem tudom mindezekből mennyit tudsz majd profitálni, de remélem sikerül megtalálnod a Neked megfelelő hangot.
Ortofon - felejtős ezen a szinten.
Üdv, Gábor
Analoglued
2020.03.08 15:04:14
@b31: Nándi!
Paul Miller írt erről, és tett közzé mérési eredményeket az angol HiFi News lapjain, 2010 Júniusában. Google keresésben jó néhány oldal foglalkozik ezzel, az Oracle cég pedig még megoldást is kínál a problémára.
Lásd:
hifiwigwam.com/forum/topic/121079-project-carbon-tone-arm-upgrade-from-oracle/
Üdv, Gábor
Paul Miller írt erről, és tett közzé mérési eredményeket az angol HiFi News lapjain, 2010 Júniusában. Google keresésben jó néhány oldal foglalkozik ezzel, az Oracle cég pedig még megoldást is kínál a problémára.
Lásd:
hifiwigwam.com/forum/topic/121079-project-carbon-tone-arm-upgrade-from-oracle/
Üdv, Gábor
Analoglued
2024.10.09 07:35:48
@Vargab: Szia!
A shell a megadott adatok alapján 11g, az S-karok jellemző saját tömege kb.5-8g shell nélkül. Ez kb. 13--14g kompenzált mozgó tömeget fog eredményezni. Ez egy közepes érték, ami sok hangszedőhöz jó.
Ha ez a shell marad benne, akkor pl.egy Nagaoka MP-200 kitűnő választás lehet, vagy olcsóbban egy AT-VM520EB, különösen ha beragasztod a tűtartót.
MC vonalon egy Goldring Eroica vagy drágábban egy Ortofon Quintet Black, esetleg egy Clearaudio jöhetnek szóba. Nehezebb shellel egy Denon DL-103 is lehet jó, de annak kell min.18-20g-os kar.
Üdvözlettel, Gábor
A shell a megadott adatok alapján 11g, az S-karok jellemző saját tömege kb.5-8g shell nélkül. Ez kb. 13--14g kompenzált mozgó tömeget fog eredményezni. Ez egy közepes érték, ami sok hangszedőhöz jó.
Ha ez a shell marad benne, akkor pl.egy Nagaoka MP-200 kitűnő választás lehet, vagy olcsóbban egy AT-VM520EB, különösen ha beragasztod a tűtartót.
MC vonalon egy Goldring Eroica vagy drágábban egy Ortofon Quintet Black, esetleg egy Clearaudio jöhetnek szóba. Nehezebb shellel egy Denon DL-103 is lehet jó, de annak kell min.18-20g-os kar.
Üdvözlettel, Gábor
Kedves Olvasó!
Kísértést éreztem, hogy úgy kezdjem a bevezetőt, mint Leonyid Brezsnyev (ne mondd azt, hogy ki az?) szokta anno a Vörös téren, a Győzelem Napján rendezett hagyományos dísszemlén, már tudniillik hogy "Uvazsajemuje tovarisi i druzjami" de aztán felrémlett előttem hogy ez részben nem is…..
Ami valójában nem is igazán teszt.
Bemutatónak, figyelem felkeltőnek, szemlélet-formáló pillanatfotónak szánom. Ez sajnos egy nagyon hosszú, jelentős információ-tartalmú cikk lett, nem egy könnyű ebéd utáni olvasmány. Y-Z-generációsoknak javaslom, itt lépjenek ki, és nézegessenek inkább…..
Analoglued
2024.07.19 17:00:24
@gondolkodnitilos: Kedves Zsolt!
Igen.
Épp az történt ami veled "szokott", amikor diadalittasan megmondtad a frankót, és azt mindenki elfogadja.
Szegény te.
Valójában azért szokott ez történni veled, mert épp úgy volt azokban az esetekben is mint most. Nem, nem az hogy mindenkinél okosabbnak bizonyultál, hanem az, hogy a náladnál sokkal okosabb emberek teljesen reménytelennek, felesleges időtékozlásnak, szellemi síkon galambbal sakkozásnak minősítették a veled való további "eszmecserét" és kiszálltak a mókuskerékből.
Senki nem szeretne veled tovább "beszélgetni".
Én mint a blog tulajdonosa, egyben adminja, nem szeretek alanyi alapon bárkit is kitiltani, de ugyanakkor a blog színvonala, céljai, a normális olvasóközönség felé kötelező felelősség, és lássuk be, a te romboló emberi magatartásod miatt remeg a mutatóujjam a gomb fölött.
Talán egyszerűbb, ha megkérlek, hogy legyél kedves kiszállni innen, és eltűnni az éterben. Javaslom, csatlakozz inkább Kékedi Leventéhez, azonos platformon vagytok.
Ennek a blognak megvan a célközönsége, egy intelligens, fejlődőképes, érdeklődő, nyitott szemléletű csoport. Nekik írok.
Nem tartozol ide.
Lehet engem fikázni nyugodtan, minősíteni, az írásaimat is. Az csak egy vélemény. Szemben ezer másfajtával. Gondolod, hogy ha hülyeségeket írnék, akkor tíz év óta maradt volna akár száz ember is aki elolvassa ami itt megjelenik? (Költői kérdés, nem vár választ!)
Azzal a mentális hamuban sült pogácsával bocsájtanálak utadra, (hogy útközben legyen valamiféle sütnivalód) hogy próbáld valahogy pörgetni magadban a gondolatot, s talán egyszer csak meg is érteni, hogy amit MI (nem csak én, hanem a Többiek is, akik részt vesznek ebben) itt csinálunk, az egy SZOLGÁLAT, egyetlen Forintot sem keresünk ezzel. Én biztosan nem. Lehetővé tesszük másoknak, hogy a mi szemléletmódunk mentén láthassák a dolgokat. Ez egy opció. Senki sincs rákényszerítve ennek az elfogadására. Mindenki eldöntheti, számára mennyire hiteles. Viszont egészen biztos vagyok abban, hogy ez a fajta látásmód pozitívumokat hordoz magában, és aki kellő bizalommal, és/vagy tapasztalattal rendelkezik ennek a befogadására, profitálhat mindabból amit mi itt átadunk. Ez egy felkínált lehetőség.
Az egyet nem értő Tónik legyinthetnek, minősíthetnek, de valójában saját magukat zárják ki egy progresszív folyamatból.
Mivel a hifi egy nagyon sok összetevős, komplex témakör, amit nagyjából mindenki, vagy majdnem mindenki sejt, mindig fenntartjuk az eltérő tapasztalat, az eltérő eredmény, az eltérő ítélet lehetőségét.
Egyvalamit azonban nem tudok elfogadni, annak utat engedni. A végtelen butaság eluralkodását a világomban. Ez itt az én blogom, és nem fogom megengedni, hogy bárki is teleszemetelje.
Felkínálom a saját döntés lehetőségét. Most utoljára, udvariasan megkérlek, hogy lépj ki innen, és ne gyere vissza.
Nem kell választ írnod, erre sem vagyunk kíváncsiak. Ha egyetlen szót is írnál, azonnal törlöm, és kitiltalak. Ez már az én döntésem lesz, az értelmes olvasóim védelmében. Nem szoktam üresen ígérgetni.
Viszlát Erdei Zsolt.
Igen.
Épp az történt ami veled "szokott", amikor diadalittasan megmondtad a frankót, és azt mindenki elfogadja.
Szegény te.
Valójában azért szokott ez történni veled, mert épp úgy volt azokban az esetekben is mint most. Nem, nem az hogy mindenkinél okosabbnak bizonyultál, hanem az, hogy a náladnál sokkal okosabb emberek teljesen reménytelennek, felesleges időtékozlásnak, szellemi síkon galambbal sakkozásnak minősítették a veled való további "eszmecserét" és kiszálltak a mókuskerékből.
Senki nem szeretne veled tovább "beszélgetni".
Én mint a blog tulajdonosa, egyben adminja, nem szeretek alanyi alapon bárkit is kitiltani, de ugyanakkor a blog színvonala, céljai, a normális olvasóközönség felé kötelező felelősség, és lássuk be, a te romboló emberi magatartásod miatt remeg a mutatóujjam a gomb fölött.
Talán egyszerűbb, ha megkérlek, hogy legyél kedves kiszállni innen, és eltűnni az éterben. Javaslom, csatlakozz inkább Kékedi Leventéhez, azonos platformon vagytok.
Ennek a blognak megvan a célközönsége, egy intelligens, fejlődőképes, érdeklődő, nyitott szemléletű csoport. Nekik írok.
Nem tartozol ide.
Lehet engem fikázni nyugodtan, minősíteni, az írásaimat is. Az csak egy vélemény. Szemben ezer másfajtával. Gondolod, hogy ha hülyeségeket írnék, akkor tíz év óta maradt volna akár száz ember is aki elolvassa ami itt megjelenik? (Költői kérdés, nem vár választ!)
Azzal a mentális hamuban sült pogácsával bocsájtanálak utadra, (hogy útközben legyen valamiféle sütnivalód) hogy próbáld valahogy pörgetni magadban a gondolatot, s talán egyszer csak meg is érteni, hogy amit MI (nem csak én, hanem a Többiek is, akik részt vesznek ebben) itt csinálunk, az egy SZOLGÁLAT, egyetlen Forintot sem keresünk ezzel. Én biztosan nem. Lehetővé tesszük másoknak, hogy a mi szemléletmódunk mentén láthassák a dolgokat. Ez egy opció. Senki sincs rákényszerítve ennek az elfogadására. Mindenki eldöntheti, számára mennyire hiteles. Viszont egészen biztos vagyok abban, hogy ez a fajta látásmód pozitívumokat hordoz magában, és aki kellő bizalommal, és/vagy tapasztalattal rendelkezik ennek a befogadására, profitálhat mindabból amit mi itt átadunk. Ez egy felkínált lehetőség.
Az egyet nem értő Tónik legyinthetnek, minősíthetnek, de valójában saját magukat zárják ki egy progresszív folyamatból.
Mivel a hifi egy nagyon sok összetevős, komplex témakör, amit nagyjából mindenki, vagy majdnem mindenki sejt, mindig fenntartjuk az eltérő tapasztalat, az eltérő eredmény, az eltérő ítélet lehetőségét.
Egyvalamit azonban nem tudok elfogadni, annak utat engedni. A végtelen butaság eluralkodását a világomban. Ez itt az én blogom, és nem fogom megengedni, hogy bárki is teleszemetelje.
Felkínálom a saját döntés lehetőségét. Most utoljára, udvariasan megkérlek, hogy lépj ki innen, és ne gyere vissza.
Nem kell választ írnod, erre sem vagyunk kíváncsiak. Ha egyetlen szót is írnál, azonnal törlöm, és kitiltalak. Ez már az én döntésem lesz, az értelmes olvasóim védelmében. Nem szoktam üresen ígérgetni.
Viszlát Erdei Zsolt.
Analoglued
2024.07.28 09:06:30
@VoltperMikroszekundum:
Idézlek: "Aki szakember, az aligha fogja megváltoztatni a több évtizedes beidegződéseit"
Valóban, az esetek nagy százalékában ez így van. Ugyanakkor, a "szent grál" keresése közben, hosszú idő után, amikor már az ember mindenfélét kipróbált, egyszer csak nem marad más választása, csak a szemléletmód változtatás. Különben logikus is. Ha az eddigi ismert módszerek nem hoztak átütő sikert, a módszerekkel, a szemléletmóddal van a baj. Ez a legnehezebb váltás. Alkatrészeket cserélgetni, tranzisztorról csőre váltani, réz helyett ezüsttel kábelezni nem nehéz, csak pénzkérdés. Ezek a dolgok egy meglévő elv eredményének finomítgatásai, nem igényelnek szemléletváltást. Ezzel párhuzamosan, bár hoznak pozitív - vagy negatív - változásokat, alapvető változást nem tudnak okozni.
Csak az a fejlesztés valós, ami más elvet próbál megvalósítani. Ehhez kell egy viszonylag mélyebb ismeret és egy nyitott gondolkodásmód. Plusz pénz, idő, és némi bátorság is.
Hogy ez ritkán van meg együtt?
:-)
Idézlek: "Aki szakember, az aligha fogja megváltoztatni a több évtizedes beidegződéseit"
Valóban, az esetek nagy százalékában ez így van. Ugyanakkor, a "szent grál" keresése közben, hosszú idő után, amikor már az ember mindenfélét kipróbált, egyszer csak nem marad más választása, csak a szemléletmód változtatás. Különben logikus is. Ha az eddigi ismert módszerek nem hoztak átütő sikert, a módszerekkel, a szemléletmóddal van a baj. Ez a legnehezebb váltás. Alkatrészeket cserélgetni, tranzisztorról csőre váltani, réz helyett ezüsttel kábelezni nem nehéz, csak pénzkérdés. Ezek a dolgok egy meglévő elv eredményének finomítgatásai, nem igényelnek szemléletváltást. Ezzel párhuzamosan, bár hoznak pozitív - vagy negatív - változásokat, alapvető változást nem tudnak okozni.
Csak az a fejlesztés valós, ami más elvet próbál megvalósítani. Ehhez kell egy viszonylag mélyebb ismeret és egy nyitott gondolkodásmód. Plusz pénz, idő, és némi bátorság is.
Hogy ez ritkán van meg együtt?
:-)
Analoglued
2024.09.04 09:27:49
@baryll: Kedves Laci!
Köszönöm a hozzászólásod!
Elméletben (!!!) úgy gondolom igazad van akkor, amikor a berendezés gyártójától várod a megoldást a saját eszközének megfelelő legjobb táplálási (kábel) módszer szállítására.
A gyakorlatban azonban ennek számos ellenérv mond ellent.
1. Minden berendezés (készülék-együttes + lehallgató helyiség) saját jelleggel rendelkezik, plusz ehhez jön a hallgató saját hangzási preferenciája, ami szintén tág határok között változni szokott. Nem biztos hogy ehhez az adott kábel passzol.
2. Az igazán jó kábelek elég jelentős összeget képviselnek, pl. most épp egy 150 ezres kábel lett jó egy 790 ezer Forintos erősítőhöz. Ha a gyártó ezt hozzácsomagolja, az a kereskedőnél plusz 300-ezerként fog a végső árban jelentkezni, ami sem a vevőnek, sem a gyártónak nem jó. Pláne ha ez a hang ennyiért még egyeseknek nem is tetszik.
3. Némelyik spec kábel nem sorolható be egy érvényes érintésvédelmi (CE) kategóriába, márpedig a gyártó a készülék mellé csak egy ilyet adhat.
Szóval, mégiscsak az a jó, ha mindenki megveszi a készülékhez a pénztárcája és a minőségi igénye szerinti kábelt.
Egyáltalán nem gondolom, hogy ez a vevő becsapása lenne. A kábelek hangzásra gyakorolt hatása, mint információ közismert, még ha ezt néhányan tagadják is. Sok komolyabb gyártónál eleve a termékleírás tartalmazza azt az információt, hogy a termék jobb minőségre képes egy speciálisan erre a célra gyártott kábellel (pl. a Gauss erősítők leírásában is ott van). Azzal egyetértek, hogy egy-két javasolt típust esetleg meg lehet említeni, hogy könnyebbé váljon a keresgélés, de senkit sem szabad rákényszeríteni egy-egy típusra, afféle kapcsolt értékesítéssel.
Különösen igaz ez a kiemelkedően jó kábelek árszintjén.
Üdvözlettel, Gábor
Köszönöm a hozzászólásod!
Elméletben (!!!) úgy gondolom igazad van akkor, amikor a berendezés gyártójától várod a megoldást a saját eszközének megfelelő legjobb táplálási (kábel) módszer szállítására.
A gyakorlatban azonban ennek számos ellenérv mond ellent.
1. Minden berendezés (készülék-együttes + lehallgató helyiség) saját jelleggel rendelkezik, plusz ehhez jön a hallgató saját hangzási preferenciája, ami szintén tág határok között változni szokott. Nem biztos hogy ehhez az adott kábel passzol.
2. Az igazán jó kábelek elég jelentős összeget képviselnek, pl. most épp egy 150 ezres kábel lett jó egy 790 ezer Forintos erősítőhöz. Ha a gyártó ezt hozzácsomagolja, az a kereskedőnél plusz 300-ezerként fog a végső árban jelentkezni, ami sem a vevőnek, sem a gyártónak nem jó. Pláne ha ez a hang ennyiért még egyeseknek nem is tetszik.
3. Némelyik spec kábel nem sorolható be egy érvényes érintésvédelmi (CE) kategóriába, márpedig a gyártó a készülék mellé csak egy ilyet adhat.
Szóval, mégiscsak az a jó, ha mindenki megveszi a készülékhez a pénztárcája és a minőségi igénye szerinti kábelt.
Egyáltalán nem gondolom, hogy ez a vevő becsapása lenne. A kábelek hangzásra gyakorolt hatása, mint információ közismert, még ha ezt néhányan tagadják is. Sok komolyabb gyártónál eleve a termékleírás tartalmazza azt az információt, hogy a termék jobb minőségre képes egy speciálisan erre a célra gyártott kábellel (pl. a Gauss erősítők leírásában is ott van). Azzal egyetértek, hogy egy-két javasolt típust esetleg meg lehet említeni, hogy könnyebbé váljon a keresgélés, de senkit sem szabad rákényszeríteni egy-egy típusra, afféle kapcsolt értékesítéssel.
Különösen igaz ez a kiemelkedően jó kábelek árszintjén.
Üdvözlettel, Gábor
Nem írok többet az örök darabokról, mert látszólag a kutyát sem érdekel.
Na mindegy, a gyűjtemény teljessége kedvéért, még egy kis kóstoló a nagyszerű nyolcvanas évekből, amit sokan ( lássuk be, nem teljesen indokolatlanul ) az HiFi aranykorának tartanak. Erről már néhány fórumon kifejtettem a…..
Maradjunk még egy kicsit a 60-es évek elejétől kb.25 évig tartó időszaknál, a sztereo rádiózás koránál. A rádió csatornák akkoriban sok jó zenét sugároztak, nem volt annyi pofázás, talk-show, konzum-szemét mint most. Véleményem szerint, ma Magyarországon a rádió csatornák hallgathatatlanok, bár…..
Az, hogy eddig is sok volt a lemezjátszós visszaemlékezés, attól van, hogy a 60-as, 70-es években a hanglemez volt az első számú audiofil média, ezen volt elérhető jó minőségben a zenék túlnyomó hányada. Ez a helyzet egészen a 80-as évek végéig tartott, amikor elkezdtek elterjedni a CD-lemezek.…..
Kicsit maradjunk még a 70-es évek magasságában, és nézzük meg, mikkel párosították akkoriban az előző részben tárgyalt jó kis futóműveket.
Hangkarok.
Ezek között is akad néhány Örök Darab, most csak néhányat említek, így a 70-es éveknél maradva, de majd később lesz még több.
Szerintem ha ezer…..
Bevezető
Úgy gondoltam, itt volna az ideje ismét egy ismeret-terjesztő poszttal jelentkezni. Az AudioWorld szándékoltan nem egy afféle Hifi-bulvár, ahol orrba-szájba minden piacra kerülő holmit tesztelgetni kell jó pénzért, az olvasottság meg a cash-flow fenntartására. Erre vannak kis hazánkban más…..
AudioWorld
Veres Attila (Audiolife) : Az utolsó utáni első poszt – Shuguang SG-211-S
2022.04.02 08:26:00
Az elmúlt egy évben miközben végig néztem, ahogy a magyar nyelvű ún, „hifi”, úgy nevezett „sajtó” egyenesen beleáll a földbe, előtte sem sok minden volt, de hát a semmiben az a kevés is soknak tűnik, szóval miközben egyértelmű és nyilvánvaló lett a helyzet, hogy ingyen senki nem csinál semmit,…..
Analoglued
2024.03.09 08:11:24
@Zoli Vitális:
Kedves Zoltán!
Tudom hogy ezt nem nekem címezted, de valószínűtlen hogy Attila olvasni fogja, így helyette én válaszolok. Veres Attila saját maga soha nem épített semmilyen elektronikát. A névazonosság véletlen, az említett erősítő biztosan nem Attila keze alól került ki. Ha az erősítődről szeretnél valamit kideríteni, a kapcsolás és a megépítés alapján elég sok lényegi dolgot meg lehet tudni róla, ehhez kell a rajz és fotók, meg egy-két mérés (tápfeszültségek). Szakmai szemmel a "végtelen igényesség" egy nagyon-nagyon relatív fogalom, ami szép kívülről, az még lehet tele helytelen méretezéssel, hibás alkatrészválasztással, gyenge minőségű kábelezéssel, rossz kapcsolástechnikával, alulméretezett tápegységgel, rossz paneltervezéssel, inhomogén áramutakkal, rossz impulzus-válaszú kondenzátorokkal, stb. elég hosszú ez a sor. A legtöbb DIY elektronika egy-egy híres vagy ismertebb kapcsolás otthoni újraelkövetése, anélkül, hogy az illető tisztában lenne az apró részletek végzetes összefüggéseivel. Így aztán legtöbbször a végeredmény sem tud kibontakozni. Nagyon kevés a kivétel. Ezzel nem minősíteni, pláne nem lehúzni szeretnék senkit, semmit, csak egy általános igazság a DIY cuccokkal kapcsolatban. Ettől még az adott darab lehet hallgatható, élvezhető, akár még szubjektíve jobb is mint sok gyári. Mert a legtöbb gyári eszköz mögött sem áll több tudás, ismeret, és a pénzt a külcsínbe tolják, mert az látszik. A végeredmény nem azon múlik, hogy valami "gyári" vagy a konyhaasztalon készül, hanem azon, hogy aki megépíti, amögött van-e 20-30 év napi fejlesztői ismeret, vagy nincs. EZ fog különbséget tenni. A pár ember aki rendelkezik ezzel az ismerettel, nem nagyon építget mást, csak a saját elektronikáit. Itt zárul ez a kör. Hozzáértéssel egy-egy ismert, jobban sikerült kapcsolásból lehet sokkal jobbat is csinálni mint a gyári, lásd pl. Quad-405 Extreme, de amúgy a DIY értelme inkább a saját alkotás öröme, és ez akkor is megvan, ha a végeredmény nem lesz űberjó.
Egyébként a Veres Audio-ról még én sem hallottam 40+ év alatt. De ez nem jelent semmit, néha előkerülnek rejtett kincsek. :-)
Üdvözlettel,
Gábor /AudioWorld /Gauss
Kedves Zoltán!
Tudom hogy ezt nem nekem címezted, de valószínűtlen hogy Attila olvasni fogja, így helyette én válaszolok. Veres Attila saját maga soha nem épített semmilyen elektronikát. A névazonosság véletlen, az említett erősítő biztosan nem Attila keze alól került ki. Ha az erősítődről szeretnél valamit kideríteni, a kapcsolás és a megépítés alapján elég sok lényegi dolgot meg lehet tudni róla, ehhez kell a rajz és fotók, meg egy-két mérés (tápfeszültségek). Szakmai szemmel a "végtelen igényesség" egy nagyon-nagyon relatív fogalom, ami szép kívülről, az még lehet tele helytelen méretezéssel, hibás alkatrészválasztással, gyenge minőségű kábelezéssel, rossz kapcsolástechnikával, alulméretezett tápegységgel, rossz paneltervezéssel, inhomogén áramutakkal, rossz impulzus-válaszú kondenzátorokkal, stb. elég hosszú ez a sor. A legtöbb DIY elektronika egy-egy híres vagy ismertebb kapcsolás otthoni újraelkövetése, anélkül, hogy az illető tisztában lenne az apró részletek végzetes összefüggéseivel. Így aztán legtöbbször a végeredmény sem tud kibontakozni. Nagyon kevés a kivétel. Ezzel nem minősíteni, pláne nem lehúzni szeretnék senkit, semmit, csak egy általános igazság a DIY cuccokkal kapcsolatban. Ettől még az adott darab lehet hallgatható, élvezhető, akár még szubjektíve jobb is mint sok gyári. Mert a legtöbb gyári eszköz mögött sem áll több tudás, ismeret, és a pénzt a külcsínbe tolják, mert az látszik. A végeredmény nem azon múlik, hogy valami "gyári" vagy a konyhaasztalon készül, hanem azon, hogy aki megépíti, amögött van-e 20-30 év napi fejlesztői ismeret, vagy nincs. EZ fog különbséget tenni. A pár ember aki rendelkezik ezzel az ismerettel, nem nagyon építget mást, csak a saját elektronikáit. Itt zárul ez a kör. Hozzáértéssel egy-egy ismert, jobban sikerült kapcsolásból lehet sokkal jobbat is csinálni mint a gyári, lásd pl. Quad-405 Extreme, de amúgy a DIY értelme inkább a saját alkotás öröme, és ez akkor is megvan, ha a végeredmény nem lesz űberjó.
Egyébként a Veres Audio-ról még én sem hallottam 40+ év alatt. De ez nem jelent semmit, néha előkerülnek rejtett kincsek. :-)
Üdvözlettel,
Gábor /AudioWorld /Gauss
AudioWorld
Keresztezési torzítás kontra nyugalmi áram, A-osztály, B-osztály, AB-osztály
2023.10.28 20:22:35
Ismét egy technikai témájú cikkel jelentkezem. Közkívánatra, mert ezt a cikket mértékadó helyen kifejezetten kérték tőlem, hogy ha ráérnék, ugyan írjam már meg, mint hiánypótló összefoglalót.
Jó téma, mert talán nem volt eléggé kifejtve korábban ezen a blogon, nemkülönben azért is, mert…..
A hangkar
Beszéljünk másodjára front-endünk második építőeleméről, a karról. A kar szerepe a lemezjátszásban (mindenki számára egyértelmű ez??? ) hogy a hangszedőt egy számára kvázi-ideális mechanikai állapotban tartsa, miközben a lemez a tű alatt kvázi-ideális…..
Analoglued
2019.10.08 16:34:58
@galrob: Szia! Az OL Alliance egy jó kar, talán valamivel jobb mint egy Rega, bár a legújabb Regák ( RB 330-tól fel ) azért nagyon-nagyon jó karok. Én a helyedben feljebb nyújtóznék egy Onyxra, vagy ha S-kart szeretnél, egy Jelco SA-750 is jó tud lenni. Vagy...és ez egy titkos tipp, egy Roksan Tabriz....
Üdv, Gábor
Üdv, Gábor
Analoglued
2019.11.30 18:14:20
@galrob: Helló!
Gratulálok az Onyx karhoz, nagyszerű vétel.
Az, hogy az Onyx kicsit vékonyabban szól, igaz, de csak az igazán nagy karokhoz képest, pl. egy dupla árú Zephyr-hez képest, ami a maga 1000 angol Fontos árához képest egy félelmetesen alulárazott kar, minőségében a 3-5.000 Dolláros karokkal van egy síkon. Ehhez képest egy kicsi basszusenergia veszteség persze fellelhető az Onyx-on, de azért az árért az Onyx egy kitűnő kar!
Ami még csalóka lehet, hogy az OL karok elég nyíltan szólnak, ez szubjektíve lehet olyan, mintha mintha mélyhiány volna.
Ettől függetlenül, érdemes volna kiszámolni a rezonancia frekvenciát.
Hogy milyen hangszedőt érdemes venni, az nagyon ízlés és rendszerfüggő, nálam egy Clearaudio Koncept MC nagyon él egy Zephyrben....
Üdv, Gábor
Gratulálok az Onyx karhoz, nagyszerű vétel.
Az, hogy az Onyx kicsit vékonyabban szól, igaz, de csak az igazán nagy karokhoz képest, pl. egy dupla árú Zephyr-hez képest, ami a maga 1000 angol Fontos árához képest egy félelmetesen alulárazott kar, minőségében a 3-5.000 Dolláros karokkal van egy síkon. Ehhez képest egy kicsi basszusenergia veszteség persze fellelhető az Onyx-on, de azért az árért az Onyx egy kitűnő kar!
Ami még csalóka lehet, hogy az OL karok elég nyíltan szólnak, ez szubjektíve lehet olyan, mintha mintha mélyhiány volna.
Ettől függetlenül, érdemes volna kiszámolni a rezonancia frekvenciát.
Hogy milyen hangszedőt érdemes venni, az nagyon ízlés és rendszerfüggő, nálam egy Clearaudio Koncept MC nagyon él egy Zephyrben....
Üdv, Gábor
Analoglued
2023.09.03 07:14:45
@Sanyek0072: Szervusz!
Ha akar magasságát nem tudod lejjebb állítani, azt javaslom, hogy szerezz be egy Achromat lemezalátétet. Ez kétféle méretben kapható, 3 és 5 mm vastagsággal, és egyébként is nagyon sokat javít a hangon, ezzel együtt a jelzett problémát is valószínűleg megoldja. Mérd meg hogy melyik méret lenne jó, a Dreamaudioban lehet kapni.
Üdv, Gábor
Ha akar magasságát nem tudod lejjebb állítani, azt javaslom, hogy szerezz be egy Achromat lemezalátétet. Ez kétféle méretben kapható, 3 és 5 mm vastagsággal, és egyébként is nagyon sokat javít a hangon, ezzel együtt a jelzett problémát is valószínűleg megoldja. Mérd meg hogy melyik méret lenne jó, a Dreamaudioban lehet kapni.
Üdv, Gábor
A FUTÓMŰ
Hol is kezdjem a harmadik részt?
Jó, kezdjünk egy rendhagyó definícióval. Mi a (lemezjátszó) futómű?
A lemezjátszás elmélete szerint a lemeznek el kell fordulnia a tű alatt. Az elfordulás állandó sebességen kell történjen, úgy, hogy közben a tű mozgását a…..
Analoglued
2019.06.11 17:57:28
@Tivadar Magyar: Ez a pót-csapágyazás a motor tengelyét emeli meg egy picit, hogy az simábban fusson. Nem a tányér csapágyát!
Sehány plusz grammal nem lehet terhelni, mert a motor forgórésze adott tömegű.
Üdv, Gábor
Sehány plusz grammal nem lehet terhelni, mert a motor forgórésze adott tömegű.
Üdv, Gábor
Analoglued
2019.06.12 10:35:17
@Tivadar Magyar: Nem, ez a Rega vagy ahhoz hasonló (azonos) egyéb Premotec, Airpax stb. szíjhajtáshoz készült motorokhoz való.
Analoglued
2023.07.25 07:07:19
@Kis Atti: Szia Attila!
Általában, a 40+ éves japán DD gépek szépen teszik a dolgukat. Ritka esetben, különösen az olcsóbbak között ( Pioneer PL-200 ) előfordul, ami végülis egy drágábbal is előfordulhat, hogy az elektronikájában le kell cserélni az elektrolit kondenzátorokat, mert azok élettartama véges, és kevesebbet bírnak mint a gép mechanikai része.
A Denon servo tracker karja további elektronikákat tartalmaz, ez egy kicsit tovább bonyolítja a helyzetet.
Nem kell megijedni egy ilyen "baleset-megelőző" munkától, némi gyakorlattal és alkatrész ismerettel felvértezve ez nem igazán nehéz dolog, és jó eredménnyel kecsegtet. A szét és összeszerelés több veszélyt rejt, mint maga a művelet, nagyon kell vigyázni a mechanikai integritásra, különösen a kar vonatkozásában.
Kondicserénél a gyári feszültség értékeket szentírásként kell kezelni, kevesebb nem lehet a cseredarab, a kapacitás pontos értéke nem annyira kritikus, inkább a méret, a rendelkezésre álló hely mutatja meg, mit lehet oda betenni. Minőségben a Kemet, a Nichicon, a Rubycon vagy a hazai boltokban is kapható Teapo kondik megbízhatóak, érdemes 105 fokos specifikációjúakat választani, azok hosszabb élettartamúak.
A tányércsapágy egy DD gépnél kevésbé szokott elkopni, mert nem húzza a szíj állandóan egy irányba, de egy ilyen felújításnál érdemes egy kis arktikus olajat (vékony műszerolaj) belecsöpögtetni, előtte persze fültisztító pálcikával ki kell tisztítani.
A Denon gépeket megbízhatónak ismeri a nagyközönség, a japánok abban az időben nagyon kitettek magukért, ami a maiakra talán már nem annyira igaz. Remélem tudtam segíteni valamennyire. Üdv, Gábor
Általában, a 40+ éves japán DD gépek szépen teszik a dolgukat. Ritka esetben, különösen az olcsóbbak között ( Pioneer PL-200 ) előfordul, ami végülis egy drágábbal is előfordulhat, hogy az elektronikájában le kell cserélni az elektrolit kondenzátorokat, mert azok élettartama véges, és kevesebbet bírnak mint a gép mechanikai része.
A Denon servo tracker karja további elektronikákat tartalmaz, ez egy kicsit tovább bonyolítja a helyzetet.
Nem kell megijedni egy ilyen "baleset-megelőző" munkától, némi gyakorlattal és alkatrész ismerettel felvértezve ez nem igazán nehéz dolog, és jó eredménnyel kecsegtet. A szét és összeszerelés több veszélyt rejt, mint maga a művelet, nagyon kell vigyázni a mechanikai integritásra, különösen a kar vonatkozásában.
Kondicserénél a gyári feszültség értékeket szentírásként kell kezelni, kevesebb nem lehet a cseredarab, a kapacitás pontos értéke nem annyira kritikus, inkább a méret, a rendelkezésre álló hely mutatja meg, mit lehet oda betenni. Minőségben a Kemet, a Nichicon, a Rubycon vagy a hazai boltokban is kapható Teapo kondik megbízhatóak, érdemes 105 fokos specifikációjúakat választani, azok hosszabb élettartamúak.
A tányércsapágy egy DD gépnél kevésbé szokott elkopni, mert nem húzza a szíj állandóan egy irányba, de egy ilyen felújításnál érdemes egy kis arktikus olajat (vékony műszerolaj) belecsöpögtetni, előtte persze fültisztító pálcikával ki kell tisztítani.
A Denon gépeket megbízhatónak ismeri a nagyközönség, a japánok abban az időben nagyon kitettek magukért, ami a maiakra talán már nem annyira igaz. Remélem tudtam segíteni valamennyire. Üdv, Gábor
A Kedves Olvasó talán már megszokhatta tőlem, hogy csak olyankor vetemedem toll (azaz inkább billentyű) forgatásra, amikor annak jó oka, értelme van. Nem írogatok szíre-szóra minden érdemtelen holmiról, ami a saját értékítéletem szerint nem elegendően jó ahhoz, hogy egy rendszerben hosszabb távra…..
Ma eljött a nagy nap. Hosszasan várni kellett rá, aminek a legfőbb oka, hogy az egész Audiofiliát hobbyként, és nem kenyérkereseti forrásként élem meg, és a napi munka az utóbbi időben durván leterhelő volt, nem jutott időm hobbyzgatni. Este pedig, már nem lehet elvinni a hűtőbordákat homokfúvatni,…..
Analoglued
2020.05.04 16:36:05
@magery: Kedves Gergő!
Az én tapasztalatom az, hogy a PRP egy kicsit loudnesses, a Dale meg pont az ellentéte, egy kissé élettelen. Harmadikként a Holco is szóba jöhetne, az épp a kettő közé esik, a Takman REY pedig még simább, talán a leginkább neutrális az összes közül. Ezek azonban drágák. Az SFR25 egy nagyon-nagyon jó kompromisszum minden tekintetben. Nem túl drága, nem szól unalmasan, de nem is loudnesses, hangra közel esik a Takman-hoz, de annál egy kicsit fátyolosabb, van egy pici köd a magas hangokon. De mondom, ennyiért...soha rosszabbat. Régen Roedersteint használtam, de az kimúlt, a Draloric, hm... de amióta megtaláltam ezt a Vishay-t, azóta ezt használom, és nagyon rendben van. Ha nagyon-nagyon kukacos akarnék lenni, meg lehetne találni azt a kombinációt, ahol elegendő PRP - Dale és Vishay van a rendszerben hogy kompenzálják egymás hibáit.
Üdv, Gábor
Az én tapasztalatom az, hogy a PRP egy kicsit loudnesses, a Dale meg pont az ellentéte, egy kissé élettelen. Harmadikként a Holco is szóba jöhetne, az épp a kettő közé esik, a Takman REY pedig még simább, talán a leginkább neutrális az összes közül. Ezek azonban drágák. Az SFR25 egy nagyon-nagyon jó kompromisszum minden tekintetben. Nem túl drága, nem szól unalmasan, de nem is loudnesses, hangra közel esik a Takman-hoz, de annál egy kicsit fátyolosabb, van egy pici köd a magas hangokon. De mondom, ennyiért...soha rosszabbat. Régen Roedersteint használtam, de az kimúlt, a Draloric, hm... de amióta megtaláltam ezt a Vishay-t, azóta ezt használom, és nagyon rendben van. Ha nagyon-nagyon kukacos akarnék lenni, meg lehetne találni azt a kombinációt, ahol elegendő PRP - Dale és Vishay van a rendszerben hogy kompenzálják egymás hibáit.
Üdv, Gábor
Analoglued
2023.04.02 09:37:45
@Kecskes Attila: Kedves Attila!
Most készül a Quad 405 Extreme-hez egy új panel, ami kisebb mint a korábbi, így használható lesz olyan dobozokban, aminek az oldalán vannak a bordák, ráültetve magára a bordára. Így sokkal több hely marad a készülék házban a trafónak, védelemnek. Nemsokára meglesz. A helycsökkentés ezzel a NYÁK lappal könnyebb lesz, igaz át kell szerelni a régiről az alkatrészeket.
Ha lejjebb mész a tápfeszültséggel, az azzal jár, hogy az A-osztályú fokozat árama (ezzel a melegedése is) csökken. Ezt lehet kompenzálni az 560 Ohmos ellenállások kisebbre cserélésével, kb. 390-430 Ohmra. Arra kell figyelned, ha most megméred a Tr8 bázisán levő feszültséget, ugyanazt kell elérned 35V-on is.Ennek megfelelően kell az ellenállások értékét megválasztani. Jól látod, a Zenerek előtét ellenállását is csökkenteni kell, 35-15=20V / 10mA= 2 KOhm
A Quad különben simán tud 4 Ohmra dolgozni, 50V-os tápról is, ez inkább táp és hűtési kérdés. Régen a régi végtranzisztorok nem tudtak akkora áramokat mint a mostaniak, ma egy 2SC5200 pl. 15A-t tud, ez bőven benne van abban az ablakban amit egy 4 Ohmos terhelés kíván. Csak a tápnak is tudnia kell a 15 Ampert. Ez az ami gyakran a DIY erősítők esetében nincs meg. A hangminőség nem fog magában az alacsonyabb feszültségtől romlani. A táp puffer kondenzátorainak minősége viszont kritikus e téren. Jellemzően a nagyobb tápfeszültségen működő kapcsolások valahogy feszesebb, megfogottabb hangot adnak, az alacsonyabbak kicsit lötyögősebb, kevésbé gyors válaszúak. De ennyi.
Ha adhatok egy javaslatot, én nem mennék lejjebb a tápfesszel. Inkább a hűtés legyen kielégítő, és a táp elég erőteljes.
Üdv, Gábor
Most készül a Quad 405 Extreme-hez egy új panel, ami kisebb mint a korábbi, így használható lesz olyan dobozokban, aminek az oldalán vannak a bordák, ráültetve magára a bordára. Így sokkal több hely marad a készülék házban a trafónak, védelemnek. Nemsokára meglesz. A helycsökkentés ezzel a NYÁK lappal könnyebb lesz, igaz át kell szerelni a régiről az alkatrészeket.
Ha lejjebb mész a tápfeszültséggel, az azzal jár, hogy az A-osztályú fokozat árama (ezzel a melegedése is) csökken. Ezt lehet kompenzálni az 560 Ohmos ellenállások kisebbre cserélésével, kb. 390-430 Ohmra. Arra kell figyelned, ha most megméred a Tr8 bázisán levő feszültséget, ugyanazt kell elérned 35V-on is.Ennek megfelelően kell az ellenállások értékét megválasztani. Jól látod, a Zenerek előtét ellenállását is csökkenteni kell, 35-15=20V / 10mA= 2 KOhm
A Quad különben simán tud 4 Ohmra dolgozni, 50V-os tápról is, ez inkább táp és hűtési kérdés. Régen a régi végtranzisztorok nem tudtak akkora áramokat mint a mostaniak, ma egy 2SC5200 pl. 15A-t tud, ez bőven benne van abban az ablakban amit egy 4 Ohmos terhelés kíván. Csak a tápnak is tudnia kell a 15 Ampert. Ez az ami gyakran a DIY erősítők esetében nincs meg. A hangminőség nem fog magában az alacsonyabb feszültségtől romlani. A táp puffer kondenzátorainak minősége viszont kritikus e téren. Jellemzően a nagyobb tápfeszültségen működő kapcsolások valahogy feszesebb, megfogottabb hangot adnak, az alacsonyabbak kicsit lötyögősebb, kevésbé gyors válaszúak. De ennyi.
Ha adhatok egy javaslatot, én nem mennék lejjebb a tápfesszel. Inkább a hűtés legyen kielégítő, és a táp elég erőteljes.
Üdv, Gábor
Analoglued
2023.04.03 16:55:48
@Kecskes Attila: Kedves Attila!
A 2SC5200 SOA max értéke 50V- on valóban 3 Amper. Azonban ezt úgy kell értelmezni, hogy amikor a kollektor és emitter között 50V a fesz különbség, azaz a kimeneten nulla fesz van, akkor a hangazóró felé nem folyik áram. Van 3 A tartalék, de ez is indokolatlan. Ahogy a tranzisztor nyitni kezd, az emitter feszültség növekszik, azaz a kollektor-emitter közötti fesz csökken. 100W-on 3 Ohmon a kimeneti fesz negyzetgyök 300 azaz 17,3V. 50-17=33. Ez a 100W-on 3 Ohm terhelés melletti kollektor-emitter feszültség. A diagramon ehhez az értékhez 10 Amper nem DC max áram tartozik, miközben a 3 Ohmon 100W-ra 100/17=5,88 Amper megy ki. A disszipáció 0,7071×33×6= 135W A 2SC5200 tökéletes eszköz ebben a felállásban, a hűtését kell jól megoldani. Üdv, Gábor
A 2SC5200 SOA max értéke 50V- on valóban 3 Amper. Azonban ezt úgy kell értelmezni, hogy amikor a kollektor és emitter között 50V a fesz különbség, azaz a kimeneten nulla fesz van, akkor a hangazóró felé nem folyik áram. Van 3 A tartalék, de ez is indokolatlan. Ahogy a tranzisztor nyitni kezd, az emitter feszültség növekszik, azaz a kollektor-emitter közötti fesz csökken. 100W-on 3 Ohmon a kimeneti fesz negyzetgyök 300 azaz 17,3V. 50-17=33. Ez a 100W-on 3 Ohm terhelés melletti kollektor-emitter feszültség. A diagramon ehhez az értékhez 10 Amper nem DC max áram tartozik, miközben a 3 Ohmon 100W-ra 100/17=5,88 Amper megy ki. A disszipáció 0,7071×33×6= 135W A 2SC5200 tökéletes eszköz ebben a felállásban, a hűtését kell jól megoldani. Üdv, Gábor
Utóbbi időben megint belecsöppentem ebbe a hangszedő-mizériába. Nem mintha a meglévő Clearaudio Concept MC-m ne volna elég ( vagy inkább nagyon is ) jó, és nem is csak amire nekem kell, hanem úgy egyáltalán, szinte minden téren. Mondjuk ki, kerek-perec, ez egy állati jó hangú cucc, pestiesen szólva,…..
Elöljáróban, ez nem teszt. Inkább egy kis történet, megélés. Ekként tessék olvasni. Tesztnek nem lesz jó.
Érdekes, hogy az ember milyen fura átalakulásokon tud átmenni viszonylag rövid idő alatt is. Na, nem mintha bárki is alapvetően tudna megváltozni, de az élet bizonyos aspektusaihoz való…..
Analoglued
2022.11.25 08:04:16
@Szekeres István (VINIL.HU, Pointe):
Azért ez már nem ugyanaz a hozzáállásod ehhez a kérdéshez mint 3-4 éve. A tapasztalat mindig fontos.
Szekeres Pista fejlődik. Jó ezt látni. Ölelés. :-)
Azért ez már nem ugyanaz a hozzáállásod ehhez a kérdéshez mint 3-4 éve. A tapasztalat mindig fontos.
Szekeres Pista fejlődik. Jó ezt látni. Ölelés. :-)
Most hogy átnyálaztuk magunkat a hangszedő-hegyeken (lásd AW a Facebookon), nézzük meg – két részletben – hogy miként lesz mindebből jó hang. Azt – remélhetőleg – már tudjuk, hogy a kar-hangszedő rezonancia nagyon lényeges, és nekünk célzottan a 10 Hz körüli értékek…..
Analoglued
2022.10.21 20:15:37
@Tom555: Sajnos az a baj, hogy a kommented nem csak indokolatlanul kritikus hangvételű, hanem műszakilag sem alátámasztható.
Megindoklom. A tisztán Ohmos lezárás megváltozása igenis okoz jól hallható változásokat a frekvencia menetben.
Példaként javasolnám ennek a cikknek a harmadik diagramját megtekinteni, ill. az egész cikket behatóbban tanulmányozni:
www.hagtech.com/loading.html
Máskülönben, egy kis magyar nyelvű magyarázat, a Lenz törvény értelmében az indukált áram ( ami ugye a lezárással változik ) mágneses tere ellentétes az indukciót létrehozó mágneses térrel, azaz fékező hatást vált ki. Ha egy hangszedőt jobban terhelünk, akkor ez a folyamat azt eredményezi, hogy a fékező hatás először a kis kitéréseket (magas hangok) fogja kinullázni, majd a terhelés növekedésével egyre alacsonyabb frekvenciákon is jelentkezni fog ez a hatás. Ez fizika, nehéz ezzel vitatkozni, bármekkora is az önbizalom. Továbbra is nyitott vagyok egy műszaki vitára, Veled vagy bárkivel, ha az kellően megalapozott.
Legjobb üdvözlettel, Gábor
Megindoklom. A tisztán Ohmos lezárás megváltozása igenis okoz jól hallható változásokat a frekvencia menetben.
Példaként javasolnám ennek a cikknek a harmadik diagramját megtekinteni, ill. az egész cikket behatóbban tanulmányozni:
www.hagtech.com/loading.html
Máskülönben, egy kis magyar nyelvű magyarázat, a Lenz törvény értelmében az indukált áram ( ami ugye a lezárással változik ) mágneses tere ellentétes az indukciót létrehozó mágneses térrel, azaz fékező hatást vált ki. Ha egy hangszedőt jobban terhelünk, akkor ez a folyamat azt eredményezi, hogy a fékező hatás először a kis kitéréseket (magas hangok) fogja kinullázni, majd a terhelés növekedésével egyre alacsonyabb frekvenciákon is jelentkezni fog ez a hatás. Ez fizika, nehéz ezzel vitatkozni, bármekkora is az önbizalom. Továbbra is nyitott vagyok egy műszaki vitára, Veled vagy bárkivel, ha az kellően megalapozott.
Legjobb üdvözlettel, Gábor
Mi lehetne a baj egy szöggel?
Amíg egy falba üthető szeg(!)-ről beszélünk, amit a köznyelv szögediessen csak szögként ismer, azzal semmi, maximum elgörbül kalapálás közben, de azt némi odafigyeléssel el lehet kerülni, meg ki is lehet egyenesíteni. ( Néhai keresztapám – vagy inkább „körösztapám” –…..
Analoglued
2022.09.26 10:19:40
@Malac Passat: Először is, újat sem lehet kapni. Másodszor, aki ebben hitt és megvette, az továbbra is ebben hisz, és nincs miért eladnia. Ennyire egyszerű. Amúgy sem volt belőle túl sok.
Analoglued
2022.09.26 11:08:22
@tunerman: A lényegesen rövidebb karhosszúság csak egy látszólagos előny. Gyakorlatban a hangszedőnek (így gyártják őket) szüksége van egy bizonyos mozgó tömegre, ahhoz hogy a rugalmas rendszer rezonancia pontja beállhasson 10Hz környékére. A rövid kar ezt nem tudja a legtöbb hangszedő számára biztosítani, csak a nagyon magas, 20-22 fölötti engedékenységű hangszedőkkel lesz jó. Az, hogy a rövid kar ne rezegne, azt ne vizionáljuk, az is tud ugyanúgy rezegni, csak más frekvencián. A rövidebb karcsövek rezonanciái a szokásos 200-300 Hz-ről felcsúsznak a kHz-es tartományba, ahol jobban hallhatóvá válik. Úgyhogy ez nem előny. A 12"-os meg a még hosszabb karok iránti rajongásnak ez a magyarázata, hogy a hosszabb karcső lefelé tolja a saját rezonancia pontját, ami így egyre kevésbé színezi a középhangokat.
Ami a csapágyazást illeti, a jó csapágy szabadon engedi a hangszedőt futni a barázdában, anélkül, hogy bármely irányban gátolná annak mozgását, amit csak a kar-hangszedő rezonancia-ponttal beállított tehetetlenségi erő tart a helyén annyira, hogy a tű barázda-követése biztosított legyen( a tűmozgáshoz képest a hangszedő testnek virtuálisan álló helyzetben kell maradnia, abban a pillanatban). Ha az antiskating jól van beállítva egy jó csapágyazású hagyományos karon, akkor annak a hangszedőre gyakorolt, a hangszedő-test barázda-követését gátló hatása sokkal kisebb, mint egy tangenciális karé, ami mindenképpen ki kell térjen az ideális barázda-síkból, hogy az utánhúzás megtörténhessen. És mivel a mozgó tömeg kicsi, a hangszedőnek is nagy engedékenységűnek kell lennie, azaz a tű elnyomódása fog először megtörténni, majd amikor az már elég jelentős, akkor következik be az a szöghiba határ, amire a karbak utánhúzása megtörténik. Ez szimpla fizika, nem nagyon vitatható. Egy tény, hogy a tangenciális karok elkerülik a nagyobb szöghiba létrejöttét, de ennek ára van. Ha a szöghiba megléte azonnal észrevehető volna, akkor a tangenciális karoknak volna egy kevés értelme, de a való világ tapasztalatai mást mutatnak. Végeredményben, a tangenciális kar sok hűhó (és vaskos összeg), semmiért, vagy alig-alig észlelhető előnyökért. A műszaki haladás felé nem ezen az úton célszerű elindulni. Ezt a lemezjátszás története során sok cég felismerte, mondok egy példát. A Technics totális birtokában van minden technológiának, ami egy gyakorlatilag bármilyen lemezjátszó megépítését lehetővé teszi. Anno ők is próbálkoztak a tangenciális karú megoldásokkal, sőt sorozatban is építettek ilyen gépeket. Aztán most, hogy újra beszálltak ebbe a bizniszbe, és újra magas szintű készülékeket gyártanak, sőt az SP-1000R kaliberében, árkategóriájában bármit gyárthatnának, ami a legjobb, mégis hagyományos karral hozták ki azt a gépet. Pedig az általad oly nagyra tartott, a "műszaki fejlődés útján járó" technológia a rendelkezésükre áll. Mégsem használják. Ez nem véletlen. Ehelyett, a DD motor precizitására, egyenfutására helyezték a fő hangsúlyt, mert az számít igazán, fényévekkel többet, mint a szöghiba.
A mai ultra-High-End nagyon nagy mértékben a figyelemfelkeltésről, a státusz-szimbólumok birtoklásáról szól, akik ebben a szegmensben utaznak, azok azt sem tudják mivel rukkoljanak elő, ami elég látványos, de legalább nem szokványos, és rájuk irányítja a figyelmet. Egy lemezjátszó esetében a tangenciális kar erre a legalkalmasabb, meg a jó vastag 30 kilós plexi tányérok, stb. Jól láthatóan mások mint egy szokványos (akármennyire jó) lemezjátszó. Valódi értelme egyiknek sincs, de a haverok hasra esnek tőle. Ezért vásárolják.
Ami a csapágyazást illeti, a jó csapágy szabadon engedi a hangszedőt futni a barázdában, anélkül, hogy bármely irányban gátolná annak mozgását, amit csak a kar-hangszedő rezonancia-ponttal beállított tehetetlenségi erő tart a helyén annyira, hogy a tű barázda-követése biztosított legyen( a tűmozgáshoz képest a hangszedő testnek virtuálisan álló helyzetben kell maradnia, abban a pillanatban). Ha az antiskating jól van beállítva egy jó csapágyazású hagyományos karon, akkor annak a hangszedőre gyakorolt, a hangszedő-test barázda-követését gátló hatása sokkal kisebb, mint egy tangenciális karé, ami mindenképpen ki kell térjen az ideális barázda-síkból, hogy az utánhúzás megtörténhessen. És mivel a mozgó tömeg kicsi, a hangszedőnek is nagy engedékenységűnek kell lennie, azaz a tű elnyomódása fog először megtörténni, majd amikor az már elég jelentős, akkor következik be az a szöghiba határ, amire a karbak utánhúzása megtörténik. Ez szimpla fizika, nem nagyon vitatható. Egy tény, hogy a tangenciális karok elkerülik a nagyobb szöghiba létrejöttét, de ennek ára van. Ha a szöghiba megléte azonnal észrevehető volna, akkor a tangenciális karoknak volna egy kevés értelme, de a való világ tapasztalatai mást mutatnak. Végeredményben, a tangenciális kar sok hűhó (és vaskos összeg), semmiért, vagy alig-alig észlelhető előnyökért. A műszaki haladás felé nem ezen az úton célszerű elindulni. Ezt a lemezjátszás története során sok cég felismerte, mondok egy példát. A Technics totális birtokában van minden technológiának, ami egy gyakorlatilag bármilyen lemezjátszó megépítését lehetővé teszi. Anno ők is próbálkoztak a tangenciális karú megoldásokkal, sőt sorozatban is építettek ilyen gépeket. Aztán most, hogy újra beszálltak ebbe a bizniszbe, és újra magas szintű készülékeket gyártanak, sőt az SP-1000R kaliberében, árkategóriájában bármit gyárthatnának, ami a legjobb, mégis hagyományos karral hozták ki azt a gépet. Pedig az általad oly nagyra tartott, a "műszaki fejlődés útján járó" technológia a rendelkezésükre áll. Mégsem használják. Ez nem véletlen. Ehelyett, a DD motor precizitására, egyenfutására helyezték a fő hangsúlyt, mert az számít igazán, fényévekkel többet, mint a szöghiba.
A mai ultra-High-End nagyon nagy mértékben a figyelemfelkeltésről, a státusz-szimbólumok birtoklásáról szól, akik ebben a szegmensben utaznak, azok azt sem tudják mivel rukkoljanak elő, ami elég látványos, de legalább nem szokványos, és rájuk irányítja a figyelmet. Egy lemezjátszó esetében a tangenciális kar erre a legalkalmasabb, meg a jó vastag 30 kilós plexi tányérok, stb. Jól láthatóan mások mint egy szokványos (akármennyire jó) lemezjátszó. Valódi értelme egyiknek sincs, de a haverok hasra esnek tőle. Ezért vásárolják.
Hát, kérem szépen, ez a pillanat is elérkezett. Ideje komolyabban körüljárni a (most épp) legnagyobb, egyben legjobb GAUSS végfokot. Az előző verziója ennek a bemutató cikknek hosszabbra sikerült a kelleténél, úgyhogy íme egy rövidebb változat.
Eddigi legnagyobb, és legjobb képességű erősítőm, a…..
Most hogy az legutóbbi részt elolvasva a virtuális tekinteteken megcsillant a katódfűtés fénye, időszerű ugrani egyet a tér-időben, és meglátni a jót abban is, ami talán nem ennyire szép. Viszont…
Gondolkodtam azon, vajon egy véletlen egybeesés műve, vagy tényleg az asztrológusok által is tárgyalt…..
Analoglued
2020.11.25 08:35:53
@baryll: Kedves László!
Az A-osztályú erősítők nagyon melegszenek. NAGYON. Emiatt izmos hűtőbordákra van szükség, ezek nagyon jól látszanak kívülről. Ha egy erősítő relatív kis ( 10-50W ) teljesítményű, de hatalmasak a hűtőbordái, az biztosan A-osztályú. A nagy bordák AB osztályú erősítőknél is előfordulnak, csak ehhez jellemzően több száz Watt kimeneti teljesítmény társul. Egy D-osztályú erősítőben alig van hőtermelődés, viszont nagy a teljesítmény, több száz Watthoz 10 cm borda is simán elég. Minden komolyabb erősítő gyári leírásában szerepel az osztály információ, kommersz elektronikákban ezt nem tartják szükségesnek.
Kívülről kb. ennyi látszik. Üdv, Gábor
Az A-osztályú erősítők nagyon melegszenek. NAGYON. Emiatt izmos hűtőbordákra van szükség, ezek nagyon jól látszanak kívülről. Ha egy erősítő relatív kis ( 10-50W ) teljesítményű, de hatalmasak a hűtőbordái, az biztosan A-osztályú. A nagy bordák AB osztályú erősítőknél is előfordulnak, csak ehhez jellemzően több száz Watt kimeneti teljesítmény társul. Egy D-osztályú erősítőben alig van hőtermelődés, viszont nagy a teljesítmény, több száz Watthoz 10 cm borda is simán elég. Minden komolyabb erősítő gyári leírásában szerepel az osztály információ, kommersz elektronikákban ezt nem tartják szükségesnek.
Kívülről kb. ennyi látszik. Üdv, Gábor
Analoglued
2021.02.24 19:35:47
@baryll: Kedves László!
Köszönöm a kérdésed, sajnos a Clarus termékek eddig nem fordultak meg nálam, így hát nem is tudok semmi értelmeset mondani róluk se pro, se kontra.
Elvi síkon nézve, annak valószínűleg van oka, hogy az audiofil világban nem nagyon lett a márka felkapva, de ez lehet véletlen is.
A tavalyi bemutatót megtartottuk, szerintem jól sikerült, számomra mindenképp nagy tapasztalat volt, sokat tanultam belőle.
Ma már hála az Égnek, idehaza is nagyon jó hangú sztereo láncokat lehet építeni tisztán hazai berendezésekből. Szigorúan ebben gondolkodva, én simán összepárosítanék egy Heed Standart Jubilee dobozt pl. egy Soner integrált erősítővel, meg egy Soner DAC-al, vagy épp a Soner hangdobozt egy Flow 2-essel, esetleg az NCS R1-et egy saját gyártmányommal, a Gauss Optheronnal, vagy egy Taylor Acoustic dobozt a nagyobb erősítőmmel, a Neuronnal. Ezek nem túl olcsó konfigurációk, de el lehet indulni egy Heed Obelisk-el is, bár ebben az árkategóriában nem tudok magyar dobozt ajánlani hozzá. A VAn Damme kábelek jó kiegészítői ezeknek a rendszereknek, de ellehet menni komolyabb szintekre is, ezekkel a kombinációkkal.
Üdv, Gábor
Köszönöm a kérdésed, sajnos a Clarus termékek eddig nem fordultak meg nálam, így hát nem is tudok semmi értelmeset mondani róluk se pro, se kontra.
Elvi síkon nézve, annak valószínűleg van oka, hogy az audiofil világban nem nagyon lett a márka felkapva, de ez lehet véletlen is.
A tavalyi bemutatót megtartottuk, szerintem jól sikerült, számomra mindenképp nagy tapasztalat volt, sokat tanultam belőle.
Ma már hála az Égnek, idehaza is nagyon jó hangú sztereo láncokat lehet építeni tisztán hazai berendezésekből. Szigorúan ebben gondolkodva, én simán összepárosítanék egy Heed Standart Jubilee dobozt pl. egy Soner integrált erősítővel, meg egy Soner DAC-al, vagy épp a Soner hangdobozt egy Flow 2-essel, esetleg az NCS R1-et egy saját gyártmányommal, a Gauss Optheronnal, vagy egy Taylor Acoustic dobozt a nagyobb erősítőmmel, a Neuronnal. Ezek nem túl olcsó konfigurációk, de el lehet indulni egy Heed Obelisk-el is, bár ebben az árkategóriában nem tudok magyar dobozt ajánlani hozzá. A VAn Damme kábelek jó kiegészítői ezeknek a rendszereknek, de ellehet menni komolyabb szintekre is, ezekkel a kombinációkkal.
Üdv, Gábor
Analoglued
2022.04.25 14:27:53
@BGyua: Azt javasolnám, fussunk neki még egyszer ennek a kérdésnek, mert nem teljesen értem. Mit kellene vezérelnie és miről hajtva?
Üdv, Gábor
Üdv, Gábor
Viccen kívül, nagyjából három évvel ezelőtt ha Bakk Viktor nevét említi nekem valaki, néztem volna hülyén, hogy " akki" (kukac upcmail.hu) majd a véletlen, és egy hazai kereskedő cég bemutatója a budai Barabás Villában úgy rendezte, hogy belefutottam a Parabox dobozokba (Tempesta). Az ottani első…..
Gauss Audio
Gauss Optheron MOS-FET végfokozat, avagy a jó bornak is elkél egy kis reklám
2022.03.11 11:18:08
Szeretném előre bocsátani, hogy az alábbi cikk marketing célokat szolgál. Reklám, nevezzük nevén.
Az alábbi ismertető az AudioWorld blogon megjelent cikkem kicsit finomított, rövidített változata, az eredetit lásd itt:
https://audioworld.blog.hu/2021/04/07/gauss_optheron_mos-fet_vegfokozat
Nincs…..
Ahogy az a hifi világában lenni szokott, időnként felbukkan egy-egy olyan termék, ami viszonylag hamar közismertté, esetleg közkedveltté válik. Kellő idő elteltével akár legendássá is válhat. Érdekes módon, valahogy a legenda maga időtállóbbnak szokott bizonyulni, mint az őt kiváltó termék minősége,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az a gép egy elég jól megépített, precíz, jó hangú gépnek látszik. A régi japán DD-knek a tányér a szűk keresztmetszete, bár érdekes hogy erre csak mostanában jött rá a világ. A gép többi része megérdemelné, hogy kezeljük ezt a hibát, és a futómű feljebb lépjen egy (két) kategóriát. Erre egy elég egyszerű módszert javaslok, a Funk Firm APM egy kifejezetten erre kifejlesztett lemezalátét, ami erőteljesen csökkenti a tányér rezonanciáit, miközben ideális alátámasztást nyújt a lemeznek. Egy ilyen kezelés után a gép egy komolyabb hangszedőt is "elvisel". Hogy milyen legyen ez, az függ a shell tömegétől, és az árkategóriától. Ha ezt megírná, esetleg könnyebben segíthetnék egy javaslattal. Üdv, Gábor