Adatok
nahát_nahát
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Rihaj!Előszöris visszautasítom azokat a vádakat, hogy mostanában nem jelenek meg olyan rendszerességgel, mint megszoktátok tőlem!Ez minden Olvasótól aljas rágalom!!Mely ráadásul minden alapot nélkülöz!!!!!!Mi több, már az egész EU engem szorongat!A ritkább megjelenésnek…..
nahát_nahát
2012.01.13 13:44:04
@Laci Today Magazin: Az írásban jelöletlen zöngésség szerinti részleges hasonulás ez esetben azt jelenti, hogy "g"-vel ejtjük és "k"-val írjuk.
www.helyesiras.com/a_reszleges_hasonulas
"A részleges hasonulásról
Mostani írásomban olyan hangkapcsolásról szeretnék szólni, amikor ugyancsak két szomszédos mássalhangzó hat egymásra, de nem alakul egy új, harmadik hanggá. A két egymás mellett lévő mássalhangzó közül az egyik részben lesz olyan, mint a másik. Például a színpad szóban az -np- mássalhangzópár közül a kiejtésben az -n- hang helyett -m- hangot mondunk. Így a szó írása színpad, ejtése viszont szímpad lesz helyesen.
Ezt a fajta hangkapcsolódást részleges hasonulásnak nevezzük. Egy másik példa: a népdal szavunk a kiejtésben így hangzik: nébdal, vagyis a -pd- mássalhangzó-kapcsolat közül a -p- hang helyett -b-t mondunk.
A részleges hasonulásnak két típusa él a magyar nyelvben. Az egyik a zöngésség szerinti, a másik a képzés helye szerinti részleges hasonulás.
A zöngésség szerinti részleges hasonulás akkor érvényesül a kiejtésben, amikor a zöngés mássalhangzók helyett a zöngétlen párjukat ejtjük, illetve a zöngétlen mássalhangzók helyett a zöngés párjukat mondjuk az egymás mellett álló két mássalhangzó hatására. Például a dobtam, rakd, mészbe, hadfi, szeszgyár, vasgolyó, háztartás, rozscipó stb. szavakat így kell helyesen mondani: doptam, ragd, mézbe, hatfi, szezgyár, vazsgolyó, hásztatrtás, roscipó stb."
Lehetőségek:
1: "Magyarhonban má mindent lehet"
2: Más emberek (wikipédia, stb) hibáznak
3: Te hibáztál
www.helyesiras.com/a_reszleges_hasonulas
"A részleges hasonulásról
Mostani írásomban olyan hangkapcsolásról szeretnék szólni, amikor ugyancsak két szomszédos mássalhangzó hat egymásra, de nem alakul egy új, harmadik hanggá. A két egymás mellett lévő mássalhangzó közül az egyik részben lesz olyan, mint a másik. Például a színpad szóban az -np- mássalhangzópár közül a kiejtésben az -n- hang helyett -m- hangot mondunk. Így a szó írása színpad, ejtése viszont szímpad lesz helyesen.
Ezt a fajta hangkapcsolódást részleges hasonulásnak nevezzük. Egy másik példa: a népdal szavunk a kiejtésben így hangzik: nébdal, vagyis a -pd- mássalhangzó-kapcsolat közül a -p- hang helyett -b-t mondunk.
A részleges hasonulásnak két típusa él a magyar nyelvben. Az egyik a zöngésség szerinti, a másik a képzés helye szerinti részleges hasonulás.
A zöngésség szerinti részleges hasonulás akkor érvényesül a kiejtésben, amikor a zöngés mássalhangzók helyett a zöngétlen párjukat ejtjük, illetve a zöngétlen mássalhangzók helyett a zöngés párjukat mondjuk az egymás mellett álló két mássalhangzó hatására. Például a dobtam, rakd, mészbe, hadfi, szeszgyár, vasgolyó, háztartás, rozscipó stb. szavakat így kell helyesen mondani: doptam, ragd, mézbe, hatfi, szezgyár, vazsgolyó, hásztatrtás, roscipó stb."
Lehetőségek:
1: "Magyarhonban má mindent lehet"
2: Más emberek (wikipédia, stb) hibáznak
3: Te hibáztál
nahát_nahát
2012.01.13 16:55:05
Szia Laci,
Igazad van, semmi értelme vitázni. Azért hívtam fel erre a figyelmed, mert hála istennek sokan olvassák a blogodat, és nyilvánvalóan hatással vagy az emberekre, ami nagyszerű és klassz eredmény. Ezért minden elismerésem.
Sosem néznélek le a véleményedért, mert jogod van hozzá.
A helyesírás szabályai azonban nem véleményen alapulnak, hanem megegyezésen. Az MTA adja ki őket a Magyar helyesírás szabályai című könyvben.
Az alábbi idézet ebből van (mek.oszk.hu/01500/01547/):
A mássalhangzó-hasonulás
51. Vannak olyan mássalhangzópárok, amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük, csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül, tehát zöngétlenül, a másikat a hangszalagok rezgésével, tehát zöngésen. Ilyen párok: p–b, t–d, k–g, f–v, sz–z, s–zs, ty–gy, c–dz, cs–dzs. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé, a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. A h-nak nincs zöngés párja, így zöngétlenít ugyan, de maga nem zöngésülhet. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül, de nem zöngésít. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük:
alkotó tagok: ejtés: írás:
ablak+ban ablagban ablakban
tűz+höz tűszhöz tűzhöz
ad+hat athat adhat
lök+dös lögdös lökdös
nép+dal nébdal népdal
víz+szint víszszint vízszint
eszik + belőle eszig belőle eszik belőle
hideg + tél hidek tél hideg tél stb.
Az „l” zöngés mássalhangzó ezért a kiejtésben az elé került „k” legtöbbnyire „g”-vé hasonul.
Ez alapján az írásod, amiben sajnos lenézően nyilatkozol a riporterről okafogyott, hiszen ő az MTA által is közzétett nem véleményen, hanem megegyezésen alapuló szabályt követte.
Biztos vagyok benne, hogy rengeteg nagyon jó írásod van, és abban is, hogy ha utánanézel ennek a szabálynak a megfelelő helyen (MTA), akkor ezeket a mondatokat nem fogod komolyan gondolni:
"De hogyan vált riporterré? Ezen a rögös úton mennyit foglalkozott a magyar nyelvvel mint olyannal?
Tudja-e, hogy maga a bicikli már önmagában egy szóösszetétel? Illetve a háromkerekűt vajon triciglinek hívja-e?
A bicigli egyébként kb elfogadható a hétköznapi nyelvben egyszerű emberek között, de egy országosan sugárzott tévécsatorna riportereként? .. EHH!!"
Üdv: Zita (Gondoltam, most hogy már ilyen kiterjedt levelezésben vagyunk legyen ott a nevem is. :) )
Igazad van, semmi értelme vitázni. Azért hívtam fel erre a figyelmed, mert hála istennek sokan olvassák a blogodat, és nyilvánvalóan hatással vagy az emberekre, ami nagyszerű és klassz eredmény. Ezért minden elismerésem.
Sosem néznélek le a véleményedért, mert jogod van hozzá.
A helyesírás szabályai azonban nem véleményen alapulnak, hanem megegyezésen. Az MTA adja ki őket a Magyar helyesírás szabályai című könyvben.
Az alábbi idézet ebből van (mek.oszk.hu/01500/01547/):
A mássalhangzó-hasonulás
51. Vannak olyan mássalhangzópárok, amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük, csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül, tehát zöngétlenül, a másikat a hangszalagok rezgésével, tehát zöngésen. Ilyen párok: p–b, t–d, k–g, f–v, sz–z, s–zs, ty–gy, c–dz, cs–dzs. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé, a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. A h-nak nincs zöngés párja, így zöngétlenít ugyan, de maga nem zöngésülhet. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül, de nem zöngésít. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük:
alkotó tagok: ejtés: írás:
ablak+ban ablagban ablakban
tűz+höz tűszhöz tűzhöz
ad+hat athat adhat
lök+dös lögdös lökdös
nép+dal nébdal népdal
víz+szint víszszint vízszint
eszik + belőle eszig belőle eszik belőle
hideg + tél hidek tél hideg tél stb.
Az „l” zöngés mássalhangzó ezért a kiejtésben az elé került „k” legtöbbnyire „g”-vé hasonul.
Ez alapján az írásod, amiben sajnos lenézően nyilatkozol a riporterről okafogyott, hiszen ő az MTA által is közzétett nem véleményen, hanem megegyezésen alapuló szabályt követte.
Biztos vagyok benne, hogy rengeteg nagyon jó írásod van, és abban is, hogy ha utánanézel ennek a szabálynak a megfelelő helyen (MTA), akkor ezeket a mondatokat nem fogod komolyan gondolni:
"De hogyan vált riporterré? Ezen a rögös úton mennyit foglalkozott a magyar nyelvvel mint olyannal?
Tudja-e, hogy maga a bicikli már önmagában egy szóösszetétel? Illetve a háromkerekűt vajon triciglinek hívja-e?
A bicigli egyébként kb elfogadható a hétköznapi nyelvben egyszerű emberek között, de egy országosan sugárzott tévécsatorna riportereként? .. EHH!!"
Üdv: Zita (Gondoltam, most hogy már ilyen kiterjedt levelezésben vagyunk legyen ott a nevem is. :) )
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A "Rihaj" című íráshoz:
bicigli --> bicikli (írásban jelöletlen zöngésség szerinti részleges hasonulás)
Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Helyes%C3%ADr%C3%A1s/Gyakori_el%C3%ADr%C3%A1sok_list%C3%A1ja
A magyar nyelv szabályai szerint "g"-vel kell ejtenünk. Ez nem arról szól, hogy "olyan helyen nőtt föl, ahol elmegy", hanem ez a helyes módja. A magyar nyelv szabályai szerint. Mely esetben ez az írásod erősen visszaüt rád. Az utolsó öt sor pedig nevetségessé tesz.