Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Madár István

0 bejegyzést írt és 53 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az Európai Bizottság jelezte, néhány déli országnál hajlandó lehet elfogadni, hogy azok ne, vagy csak később érjék el a kitűzött 3%-os GDP-arányos deficitcélt. Mi annyira rossz viszonyban vagyunk velük, hogy nálunk ez fel sem merül. (Fotó: facebook.com/orbanviktor) Az…..
Madár István 2013.05.14 08:46:50
"Az Európai Bizottság jelezte, néhány déli országnál hajlandó lehet elfogadni, hogy azok ne, vagy csak később érjék el a kitűzött 3%-os GDP-arányos deficitcélt. Mi annyira rossz viszonyban vagyunk velük, hogy nálunk ez fel sem merül."

Ez egy közkeletű tévedés: simán kapnánk haladékot, még szinte kérnünk sem kellene. Mindkét ehhez szükséges feltételt teljesítjük: a strukturális kiigazítás mértéke bőven eléri a vállaltat, illetve a hiánycél esetleges elvétése magyarázható a makrogazdasági pálya romlásával.

Vagyis annyira nincs kettős mérce, hogy simán megkapnánk a haladékot, egyetlen oka van, hogy nem kapjuk: hogy nem kérjük. Helyette verjük az asztalt, hogy a szemét EU kettős mércéje, az EU meg néz értetlenül, hogy miről beszélnek már megint a magyarok.

Ha jóindulatúan fogjuk fel, akkor azt mondhatjuk, hogy a kormány egy EU-ellenes retorikát használ fel a szigorú költségvetés politikai kárainak mérséklésére.

Marad persze a kérdés, hogy miért jó ez nekünk. A következők lehetségesek szerintem:
1. az EU elvárásain túl akarunk szigorú költségvetést
2. nem is jön rosszul a nemzetközi szervezetekkel vívott szabadságharc, úgy tűnik, erre vevő a magyar szavazópolgár
3. a gyenge közép távú növekedési kilátások miatt a csökkenő adósságpálya csak alacsonyabb hiánnyal teljesíthető
4. van egy ostoba adósságszabályunk az alaptörvényben, ami kikényszeríti az optimálisnál szigorúbb költségvetési politikát.
Madár István 2013.05.27 20:17:08
Ugyanerről Gyévai Zoli:

tagokvagyunk.postr.hu/utoljara-a-kettos-mercerol

"De vegyünk egy másik, mostanában gyakran emlegetett példát. Tőlem is nemegyszer megkérdezték már, miként lehetséges az, hogy Franciaország kap újabb két évet, miközben Magyarország korábban nem részesült ilyen kegyben. Itt is fennáll az az érv, miszerint nem teljesen azonos két helyzetről van szó. Ugyanis, a tévhittel szemben, de facto a magyar kormány is kaphatna „haladékot”, ehhez például elég lett volna, ha nem születik meg a Varga-csomag."
A Fidesz kormányzása három éve esélyt kapott arra, hogy szemben az elmúlt két évtized kurzusaival, lezárja a haverok számára mindig nyitva hagyott kiskapukat. Nagyon nem ez történt. (Fotó: MTI) Minél több dolog kerül nyilvánosságra a Portik-Laborc ügyről, annál jobban…..
A finanszírozóknak most meg kellett mutatniuk, nem csak mézesmadzag van náluk, hanem egy jó nagy bunkósbot is. Ám egy bankpánik néhány nap alatt bedönthet egy országot, a bankrendszer összeomlása utáni kilábalás pedig hosszabb ideig tart, mint bármilyen más krízis…..
Madár István 2013.03.20 20:45:22
Laci, egyetértek, szerintem is van elvi és gyakorlati alapja a kimentés ezen formájának, a gondot a pontos kivitelezésben látom. 100 ezer euró alatti rész mentességéhez ragaszkodnia kellett volna az EU-nak. Ciprus valamiért azt hihette, hogy ha kisebb mértékben sújtja a nagybetéteseket, akkor nem sérül az off shore nimbusz. Pedig a szellemet kiengedték a palackból, alig hiszem, hogy racionális nagybetétesek tömege maradna meg Cipruson. Ezt most már látják ők is, meg is indult a chicken game.

Az EU szerintem lehet kemény, ha a görögöknél az volt a kérdés, hogy ők ballaszt-e vagy fertőzési góc, Ciprus esetében még inkább igaz lehet, hogy az előbbi - a bedőlése nem rázná meg az uniót. Az a sors fintora és nagy tanulság, hogy Ciprus igazából nem azért dőlt be, ami az igazi "bűne" volt. Az energiaínség és a görög kapocs pecsételte meg a sorsát, nem pedig az, hogy Európa jó része ott került adót.

Több tanulság is van a ciprusi esetben (és nem az a legfontosabb, hogy nézd már, az EU is unortodox - ami persze így butaság is). Kettőt említek:

1. Ha valaki szembe megy az EU-val, hiába tökéletlen ez az integráció, előbb-utóbb meglesz a lehetőség, hogy Brüsszel "büntessen".

www.portfolio.hu/gazdasag/igy_sullyed_el_egy_orszag.181288.html

2. Ha mégis lesz valamiféle betét haircut, akkor a görög tűzfal mellett lesz már egy ciprusi tűzfal is. Vajon milyen lesz a spanyol?
Ma Magyarországon a vagyonnyilatkozatok funkciója nem más, mint lehetőséget adni a képviselőknek, államtitkároknak és minisztereknek, hogy letagadhassák valódi életszínvonalukat és vagyonukat. (Fotó: MTI) A múlt héten kellett nyilvánosságra hozniuk az országgyűlési…..
Az állam akarja az e-útdíj rendszert megépíteni, mert a tender nyertese visszalépett, miután megzsarolták az alvállalkozóját. Kár, hogy egy nagy és új dolog felépítését célzó projektet a magyar államigazgatás képtelen önállóan megvalósítani. (Fotó:…..
Ha tíz hónap múlva újraválasztják Merkelt, valószínűleg nekivágnak a föderális Európa létrehozásának. Nem is foghattunk volna bele rosszabbkor a fene nagy függetlenségi harcunkba. (Fotó: AFP/Getty) Az elmúlt napok fejleményei egyre valószínűbbé teszik, hogy 2013 végén…..
Az IMF-hitelre nem azért van szüksége Orbánnak, mert az olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé, hanem azért, mert tényleg baj van és az IMF nélkül esély sincs kihúzni a jövő évet. (Fotó: MTI) Orbán Viktor szerint a magyar közvélemény félreérti, hogy miért is van…..
Madár István 2012.07.17 19:44:34
@ontheonehand: egyetértve veled ehhez hozzátenném, hogy éppen azért, mert a most látványosan megnyomott forintkibocsátás egyre hosszabb időre látszik biztosítani a fizetőképességet, szerintem a kormány egyre inkább fog arra hajlani, hogy ne kösse meg a megállapodást a választásokig. (Sőt, tulajdonképpen a szabadságharc pozitív extern hatásaként még az államadósság forintaránya is emelkedik.)

az egyetlen gond, hogy az így elnyert "függetlenségünk" eddig csak arra volt jó, hogy unortodox intézkedéseket hozzunk - ezek pedig éppen a hosszabb távon fenntartható adósságpályát rombolják, hiszen a gyenge gazdasági teljesítmény mellett még a kockázati felárak is emelkedtek.

én tényleg nem tudom, az "IMF-megállapodás nélküliségben" mi az a pozitívum, ami megér havi 10 milliárd forintot. Nem csak közgazdaságilag nem tudom, hanem politikailag sem.
Egységes európai kormányt vizionál a német pénzügyminiszter és a nemzetállamokról megkerülendő akadályként beszél. Az európai elit jó része hisz az egységesülésben, a nép azonban „nacionalista". A Der Spiegelnek adott interjújában Wolfgang Schäuble német…..
A német vezetés számára a válság valójában egyben lehetőség is, hogy elválasszák az ocsút a búzától. Magyarország vajon melyik? A visegrádi országokat nem biztos, hogy egyformán kezelik majd. (Fotó: AFP/Getty) Tegnap Angela Merkel nagyon fontos interjút adott,…..
Ha a kormányfő nem ragaszkodott volna annyira az egykulcsos adóhoz, a most bejelentett 600 milliárdos megszorításra semmi szükség nem lenne. Sőt 200 milliárd még a zsebünkben is cincogna. (Fotó: MTI) A kormány immár a harmadik vagy negyedik megszorítócsomagját jelenti be…..
Madár István 2012.04.24 20:13:00
Az ma már szerencsére konszenzusos álláspont, hogy a kormány 2010 közepén félremérte a lehetőségeit, voluntarizmusának és vakhitének köszönhetően olyan gazdaságpolitikai utat választott, amelynek az esetében már induláskor sem jött ki matek.

Ugyanakkor azt rögzítsük: az elmúlt évek még a konszenzusos (egészségesen konzervatív) makropályához képest is pocsékul alakultak - és ez nem csak a gazdaságpolitikai hibák miatt volt így, sőt, még azt is megkockáztatom, hogy ELSŐSORBAN NEM ezért alakult így. (külső környezet, adósságválság stb.)

Vagyis azért az amúgy teljesen ostoba szja-csökkentést már sokszor elköltöttük. "Ha nem lett volna szja-csökkentés, akkor
a) nem kellett volna bevezetni a beruházásokat visszavető ágazati különadókat!
b) nem kellett volna államosítani a magán-nyugdíjpénztárakat!
c) nem kellett volna a tavalyi szigorú konvergenciaprogram (bérbefagyasztással stb.)!
d) nem kellett volna elvenni a teljes adójóváírást!
e) nem kellett volna a SZKT 2.0 adóemelő megszorítása!"

Lássuk be, ennyi mindenért nem lehet felelős sem a rossz adópolitika, sem a kiadáscsökkentő politika egyéves csúszása. Inkább úgy fogalmaznám meg a problémát, hogy a hibás kiinduló koncepció miatt a magyar gazdpol egy pillanatra sem tud a víz fölé kerülni, és folyamatosan a rögtönzések, csodaváró hibás koncepciók mentén működik. Ezt lehetett volna elkerülni egy reális helyzetfelméréssel. Persze, hogy az úgynevezett "unortodoxia" mennyiben endogén (és így mennyire volt törvényszerű, hogy mind az induláskor, mind később elképesztő színvonalon működött az ötletbörze),az egy másik kérdés.
A szerző közgazdász, az MTA kutatója  A magyar népesség jelentős hányada úgy érzi, rosszul él. A szegénység mérésével foglalkozó európai statisztikák alapján úgy tűnik, nem is nagyon téved ebben: az Eurostat idén februárban közzétett adatai szerint…..
Madár István 2012.04.24 19:54:53
Attila,

szabad egy kicsit kötözködni? :)

Tudni vélem, melyik statisztika alapján született az írásod, de szerintem az interpretáció kicsit félrecsúszott. Abban ugyanis a mi hátulról számított negyedik helyünk egy abszolút szegénységmérce alapján készült, amiben olyanok szerepelnek, mint hogy legalább kétnaponta egyen valaki húst stb. Egy ilyen mérce sok mindenre jó nyilván, de tegyük fel magunknak a kérdést: hányadiknak kellene lennünk egy ilyen abszolút mérce alapján az EU-ban? Merthogy mintha ez a mutató erősen korrelálna az országban megfigyelhető jövedelemszinttel (ahogy írod is). És akkor számoljunk visszafelé: Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia... talán még Lengyelország... és ennyi. Eddig stimmt, ezt kb. Te is írod, de miért nem lehet, hogy inkább Lengyelországban van valami nagyon máshogy, mint általában?

Ennél jobb pozícióba egy abszolút szegénységi listában akkor jutnánk, ha
1. több jövedelmet állítana elő az ország, de hát ezt tekinthetjük most talán adottságnak, illetve
2. a javak elosztása egyenlőtlenebb ("igazságtalanabb"), mint máshol.

Itt ugye a második az érdekes a lengyel példa miatt, és hopp, azt látjuk, hogy a magyar társadalomban az átlagjövedelem 60%-ánal alacsonyabb szinten európai összevetésben sem élnek sokan. Hm... Pedig még a jövedelemeloszlás is eléggé balra ferde.

Vagyis, lehet, hogy nincs olyan óriási elosztási kudarc a magyar társadalomban? (A Gini mutatók is ezt sejtetik...) Jó, azért olyan nagyon elégedettek nem lehetünk, de talán a probléma máshol van, nem az elosztásban (legalábbis a 2010-es adatok szerint, a 2012-es már lehet, hogy itt is mást mutatna...).

Nem nagyon gondolom, hogy a mélyszegénység jelensége ott fogható meg, hogy "A magyar gazdasági szereplők ugyanis ma extrém mértékben bizalmatlanok, bizonytalanok. A lakosság fogyasztása, a vállalkozások beruházási aktivitása és ezekkel összefüggésben a pénzintézetek hitelezési tevékenysége jelenleg rendkívül visszafogott, ezzel részben maguk a pesszimista várakozások képezik a fellendülés gátját, jóformán ördögi kört hozva létre." Sőt, azt sem, hogy a l'art pour l'art béremelés ezt leszámítva jó kezelési mód lenne.

Nem akarom húzni, a lényeg, hogy szerintem pont az nem hangzik el, hogy a mélyszegénység fő oka a társadalom legszegényebb rétegének katasztrofális foglalkoztathatósága. Vannak hasonló mintáink más régiós országokban is, de általában ez a réteg vagy vékonyabb, vagy valamiért jobban foglalkoztatható. Ráadásul ami eredményt ez ügyben elértünk az utóbbi időben (szakmunkás képzésig elterelés) sem ért sokat, mert erre meg ott kezdett el romlani a foglalkoztathatóság. Ez szerintem nem a bizalom ördögi köréről szól, hanem hatalmas oktatási, szocializálási erőfeszítésről, amit a 4-10 éves korosztályban valahogyan újra kellene szervezni ebben a társadalmi szegmensben. Különben a segélyfüggőség és az inaktivitás újratermelődik.
A kormányfő úgy érzi, Magyarország immár nyíltan felvállalhatja az EU-IMF megállapodás megkérdőjeleződését. Az álláspontokat tudatosan távolítja: vagy ászai vannak, vagy blöfföl. (Fotó: Burger Barna) Rég nem látott dolog történt tegnap: Matolcsy Györgyöt újra…..
Madár István 2012.04.19 20:44:20
@Lánczi Tamás: Hát... Tamás, erre a bejegyzésedre én is elkezdhetném most gyártani a "nem-közgazdász" értelmiség furcsa viszonyát a gazdasági realitásokhoz. ;)

De maradjunk a tényeknél, ugyanis több félreértés is van a felvetésedben, amitől ebben a formájában (szerintem, tenném hozzá, de ezúttal nagyon határozott a véleményem, úgyhogy nehezen teszem) értelmét veszíti.

1. A poszt sehol nem állítja, hogy az IMF rohanni akarna hozzánk pénzt adni, csupán azt, hogy MI nemigen igyekszünk eljutni a hitelmegállapodásig. Érdemes Kovács Krisztián mai indexes írását elolvasni, többek között ebben is világosan benne van az, amit amúgy minden megfigyelő láthat és érthet: az IMF egyelőre az egész ügyben outsider. Ezt nem is ragoznám tovább, a kormány azon komikus igyekezete, hogy úgy csinál, mintha ő az IMF-fel tárgyalna, úgy tűnik mégis megtévesztő lehetett.

2. Mindebből azonban világosan következik, hogy a "mit kérhet cserébe az imf, amiért ilyen olcsó hitelt akar adni, biztosan nem szívjóságból adja" felvetés irreleváns.

Elnézést, és nem tudom megállni: ez az okfejtés amúgy is Bogár László-i mélységekben van.

Az IMF valóban nem szívjóságból ad hitelt, de nem is az egyes körökben sugalmazott összeesküvés elméletek miatt. Lender of last resort - így hívják ezt. Ez a dolga, azért. Ha majd eljut oda a tárgyalás, akkor persze lesznek feltételei. Hogy ebben mennyire fogja vezérelni az a józan belátás, hogy a pénzét egy értelmes (tehát nem a mostanihoz hasonló) gazdaságpolitikához akarja adni, vagy mennyire a rosszindulat és a sértett lobbik befolyása, azért értelmetlen találgatni, mert az IMF (még egyszer) egyelőre outsider.

(A kamat amúgy nem 5,5%, hanem mai ismereteink szerint még kisebb, 3-4% lenne.)

Amúgy abban én sem feltétlenül vagyok biztos, hogy az IMF által kierőltetett gazdaságpolitika feltétlenül az ország számára optimális gazdaságpolitika lesz. Sajnos azonban az a szomorú helyzet, hogy az még mindig közelebb fog állni az ideálishoz, mint a jelenlegi. Szóval szerintem úgy áll a helyzet, hogy sokkal inkább a hú de szuverén gazdaságpolitikánk miatt aggódnék, mintsem azért rágjam a körmömet, hogy vajon hány jó magyar birkát kell az IMF oltárán feláldozni.

Hogy végül a közgazdász flegmaságát is illusztráljam, kikacsintva a gazdasági racionalitás mögül azt jegyezném meg: a fentiektől függetlenül persze a kormány érezheti majd úgy, hogy POLITIKAILAG nagyon költséges az IMF-hitel. (Ez az érzése feltehetően még attól sem enyhül, ha közben mégis megsejti, hogy IMF nélkül sincsen túl sok mozgástere karakteresen más gazdaságpolitikát csinálni. Ráadásul ezt IMF-fel a háta mögött is meg fogja próbálni, de ez egy másik kérdés.) Az azonban, hogy az IMF politikailag költséges, engem nem érdekel. Ugyanis az világosan látszik, hogy az IMF-hez (vissza)vezető utat a kormány önszántából járta végig. Arról, hogy csak azért, mert közben be volt csukva a szeme, nem tehet senki más, csak ő maga.
Cselekvőképtelen állam tér vissza és telepszik rá az életünkre, ez az igazi baj. A magyar állam képességei, hatékonysága sokkal jobban leszakadt az európai átlagtól, mint a gazdaságunk. (Fotó: Nagy Attila/origo) Ahogyan azt Szalai Ákos tegnapi hozzászólásában írta,…..
Madár István 2012.04.13 12:50:29
@Lánczi Tamás: az időbeli megszorítás a magyar értelmiség egy kedvelt közhelye ebben a kérdésben, csak éppen nem igaz, és ez egyre nyilvánvalóbb. Ha végignézünk a magyar munkapiac strukturális gondjain (rokkantnyugdíjasoktól gyermekesélyig és oktatásig), a reformok hiányán, az intézményépités furcsaságain (pl. manyup), akkor belátható, hogy itt az elit (mert azzal mélyen egyetértek, hogy itt erről van szó) gyenge teljesítménye bizony nem 2002-től indult.
Kiadáscsökkentés helyett újabb sarc: a már kitaposott posztkommunista utat követik. A gazdaság egyik fő artériájának elszorítása, a pénzügyi szféra tudatos gyengítése viszont saját találmány. (Fotó: kormany.hu) Amikor éppen felvillanóban volt a remény, hogy a…..