Autofocus 2012.01.26 13:48:22

Viisszatérő, mondhanám tipikus jelenség, hogy amikor ez a szociokulturálisan determinált budapesti értelmiségi szubkultúra a belterjes, egymás gyíkját fényesre szopkodó világából kénytelen kitekinteni, és szembesülni azzal, hogy az ország egészét meghatározó közgondolkodást tekintve mennyire marginális a torz világképe, egyből elkezd fizetettrománozni meg szervezettüntetőzni.

Ennyit tudnak, és ezt is végtelenül kiszámítható módon.

Autofocus 2012.01.22 20:50:30

A zebra a rabruhás ló.

Autofocus 2012.01.22 10:38:25

@partfish: Szerintem meg egyetlen tanulsága van a rendezvénynek: befoghatjátok a mocskos pofátokat.

Autofocus 2012.01.19 01:36:34

Csak hogy legyen mit moderálnod te szerencsétlen senkiházi félkegyelmű. Ja: és menj a picsába. Hazaáruló patkány vagy akit lámpavasra kellene fellógatni, de kurva nagy szerencséd hogy ennyire toleráns és demokratikus jogállamban élsz, ahol a magadfajta hulladék is hallathatja a hangját.
Rohadj meg, és légy átkozott.

Üdvözlettel:

Autofocus

Autofocus 2012.01.17 01:16:01

"Nem lepne meg, ha – hasonlóan az orbán-kormány általános társadalmi-gazdasági elképzeléseihez – itt is egy „nemzeti nagybirtokos réteg” megteremtése, „helyzetbe hozása” és „feltőkésítése” lenne az igazi cél."

Szívből remélem hogy ez a cél.

Autofocus 2012.01.13 19:11:42

Eredetileg ezt a kommentemet a "nem kell a szex a japán fiataloknak" c. hírhez írtam, de úgy gondolom hogy ide vonatkozik igazán. Japán helyébe a térképen kék színnel jelzett országok bármelyikét be lehetne helyettesíteni.

Japán most fizeti meg a II. VH. utáni hihetetlen gazdasági expanzió árát: egy fegyelmezett, kollektivista társadalom egy emberként lett ráállítva a termelékenység mindenek felettiségének szolgálatára, miközben a termékenység elfelejtődött.

Japán az egyik legtisztább példája a modern társadalmak nyugdíjparadoxonának, ami Magyarorságra éppúgy igaz mint bármelyik jóléti társadalomra.

Amíg a hagyományos társadalomban a sok utód felnevelése volt a gondtalan öregkor záloga, a társadalom alapvető szövetét a családok és nemzetségek finom, íratlan szabályokkal átszőtt hálója tartotta egyben.

Az állami nyugdíj, mint az egyik legfőbb modern szociális vívmány azonban ezt a motivációt kiirtotta az emberekből, és még egy ilyen, kollektív egymásra utaltságra épülő társadalmat is atomizált mint a japán, nem hogy az eleve individualista magyart.

Az állami nyugdíj ugyanis gazdaságilag ellenérdekeltté teszi a gyermekvállaláson alapuló öngondoskodást és társadalmi reprodukciót, mert azt a hamis illúziót kínálja, hogy ha a jövedelmed - ahelyett hogy utódokat hoznál létre és a felnevelésükre, oktatásukra költenéd - befekteted, "államadósságot veszel rajta", akkor majd gondtalan és kiszámítható öregkorod lesz. (Mindegy hogy ezt állami kalapba adod vagy magánpénztárba)

Csakhogy ami egyes ember szintjén működhet mint kivétel, a sokaságot, az egész társadalmat romba dönti:

Jelenleg a Japán ipar azért fejleszt humanoid robotokat, mert már jelenleg sincs aki az idősotthonokban emelgesse a magatehetetlen öregeket.

Az állam, mint abszztrakt atya paternalizálódott, de ezzel párhuzamosan a japán egyén saját maga iránti felelőssége háttérbe szorult, infantilizálódott: harmincas férfiak bámulják gyermeki naivitással a pacsinkószalonok csilingelő gépeit esténként, míg női kortársaik tízévesnek vagy rajzfilmfiguráknak öltözve Hello Kitty táskákkal vásárolgatnak, miközben generációnyi fiatal veszítette el a hagyományos nemi szerepeket.

A nyugdíjparadoxon másik alapvető hatása, hogy a "fejlett" demokráciákban a mindenkori kormányok a nyugdíjasok fogságába estek. Amint a korfán belül meghatározóvá válik a nyugdíjas szavazók súlya, nincs többé reálpolitikai esély a folyamat megfordítására az általános választójog hagyományos keretei (egy nagykorú - egy szavazat elve) között, hiszen a túszul ejtett kormányok nem csökkenthetik a nyugdíjasok felé áramló jövedelemtranszfert.

Nem véletlen, hogy az összefüggéseket átlátó, stratégiai gondolkodásra és problémaérzékelésre képes szakemberek és politikusok között egyre gyakoribb téma a gyermekek utáni szavatzati jog kérdése, amely általában (mint pl. itton is) félremagyarázások és felszínes aktuálpolitikai csatározások kereszttüzében került le az asztalról, anélkül hogy a valódi értelméről és céljáról szó eshetett volna.

Végső soron a modern demokráciák belekerülnek a nyugdíj paradoxon okozta öregedési spirálba, és megássák a saját sírjukat. Ez ma még nem látott konfliktusok egész sorát fogja hozni (pl. az elöregedő társadalom bevándorlással, mint tűzoltó intézkedéssel kezelése) és Magyarország szempontjából Japán azért is jó példa mert hagyományosan kulturálisan zárt társadalom, mint a nyelvébe zárt magyarság a Kárpát-medencében, ezért a majdani bevándorlás okozta kulturális sokk borítékolható mindkét országban.

Most 2012 Magyarországában történelmi lehetőségünk lenne hogy ezt a folyamatot a huszonharmadik órában egy alkotmányozásra és stratégiai törvényalkotásra jogilag képes parlament megállítsa, és a családi adózás bebetonozásával, a szülőtartás utáni adókedvezmény bevezetésével, kiszámítható lakhatási politikával, a nyugdíjak reálértéken tartása helyett az oktatási - nevelési ágazat előtérbe helyezésével, és a politikát a nyugdíjasok fogságából kiszabadító gyermekek utáni szavazati jog bevezetésével megállítsuk és 20-30 éves távlatban megfordítsuk a negatív demográfiai spirált. Ez a Fidesz-kormány valódi felelőssége, a Japánok kárán pedig tanulnunk kellene amíg nem késő.

Autofocus 2012.01.14 21:29:25

@Kettes: A korlátozott képességeid az oka hogy minimális stratégiai gondolkodásra vagy az elemi társadalmi összefüggések alapvető értelmezésére sem vagy képes, és ezért feltételezett látszatkövetkeztetéseket próbálsz bedobni, esetleg nettó provokációs céllal, amit az értékrendedet ismerve nem nehéz feltételezni rólad. Kevés kommentelő testesíti meg ilyen tisztán mint te azt az embertípust akire a legkevésbé van szüksége ennek az országnak, így csak bíztatni tudlak hogy az önreprodukció területén is messzemenőkig érvényesítsd az elveidet.

Autofocus 2012.01.14 18:52:06

@ősbölény: Természetesen nem szociológiai tanulmányokat publikálok hanem magánvéleményt fogalmazok meg egy kommentben, ezért nem teszem hozzá minden állításomhoz hogy tisztelet a kivételnek. Nyilván Dr. Völgyesi Miklós bíróról, aki a 2006-os októberi események kapcsán az egyik legkeményebben képviselte a bűnösök számonkérését, egyáltalán nem feltételezem at a fajta morális alkalmatlanságot amit számonkérek.

A mogyorós csokoládés hasonlatom ugyanakkor ide is áll, csak fordítva: a mogyorós csokiban is van csokoládé, nyilván az idősebb bírók némelyike is bizonyos világnézeti és szakmai személyiségfejlődésen ment végig, bár azt azért tudnod kell, hogy annak idején csak a népköztársaság és a Párt szempontjából megbízható személy lehetett bíró, mint ahogy az is kutatott és dolkumentumokkal alátámasztottan bizonyított (nem mint ha bárki az ellenkezőjét feltételezte volna) hogy az MSZMP KB ugyanúgy kézi vezérléssel irányította az LB (pro forma már akkor is "független"-nek hirdetett) ítélkezési munkáját mint ahogy az élet minden területén érvényesítette az állampárt hatalmi érdekeit (ilyen alapon nem is volt diktatúra, hiszen választások is voltak a kádár-rendszerben, nem?)

Azt gondolom hogy a janus arcú, vagyis kétlépcsős, kétarcú rendszerváltással kapcsolatos véleményem is elég általánosan ismert tényeken és kutatásokon alapul, a kilencvenes években több História szám is foglalkozott a témával. Mivel a szereplők nagy része él, nyugodtan meg lehet nézni az egykori állami válallatok vezetőinek életrajzait, vagy akár mind a privatizációs jogalkotás folyamatát (törvénytár), vagy az ÁVÜ majd ÁPV Rt. működése során akár csak a nyilvánosságra hozott dokumentumok is bőséges adatforrás annak aki számára ez nem közismert tény.

Végső soron elég szomorú hogy már húsz évvel a rendszerváltás után is megkérdőjelezi valaki ezeket a mindenki által ismert tényeket, és harminc év múlva meg valószíbnű hogy ugyanúgy vitatkozni fognak róla, mint ahogy ma a holokauszttal kapcsolatos tényeket megkérdőjelezik sokan.

Autofocus 2012.01.14 19:11:27

@ősbölény: Nem a jogállami biztosítékok kiiktatása a cél, hanem a rendszerváltás befejezése. Azt szoktam mondani, hogy 20 évvel a rendszerváltás után ez ugyanolyan fájdalmas, de szükségszerű, mint az eltört de rosszul összeforradó csontok helyrerakása.
Más érdés hogy van amit én sem látnék feltétlenül szükségszerűnek, de az is igaz hogy nincs is mindenről információm a közvélemény nagy részével egyetemben.
Nem vagyok elfogult, Schmittet emberileg és szakmailag a plágiumvádak igazságtartalmától függetlenül alkalmatlannak tartottam, viszont pl. Simor Andrást hiába tartanám szakmailag alkalmasnak, ha személyében méltatlan produkciókkal elhíresült offshore-huszárként méltatlan a jegybank vezetésére. Erre viszont megint csak azt mondom, hogy ha kiderül hogy a pilóta lefeküdt a feleségünkkel, nem biztos hogy a levegőben kell kitekerni a nyakát, legalább várjuk meg amíg a repülő leszáll, vagyis itt is a döntés időzítése a problémás.

Autofocus 2012.01.14 19:30:20

@sch.old: Nagyon szellemes! Bár ha itt tartunk, az LMP lámpán átmenő piktogramja is nemsokára zöldből pirosra vált, mint a görögdinnye bele.
Ami az irigységet, rosszindulatot és kárörömöt illeti, ha ezeket Magyarországon forgómozgássá lehetne alakítani, be lehetne zárni Paksot. Én felőlem 16 milliót is kaphatna havonta jegybank elnökként tehát engem pont ez nem zavart (amúgy is végtelenül demagóg dolognak tartom azt a szocik végnapjaiban képmutató módon elkezdett és a Fidesz által populista módon folytatott fizetéscsökkentési látszatintézkedés halmazt, ami azt sugallja hogy az ország ettől jotányit is beljebb lesz. Vicces hogy ha megkérdezzük az utca emberét, 10-ből 9 azt várná el a képviselőktől vagy vezetőktől hogy kivételes szakmai tudás mellett megkérdőjelezhetetlen tisztességgel, a tisztséggel járó felelősséggel, de lehetőleg ingyen dolgozzanak a közjóért, mint ha a hobbipolitikus nemesség idejében élnénk.)

Autofocus 2012.01.12 00:41:49

Kellett ez a sok doktor, kellett ez a polgári tőkés rendszer, ez a sok flancos papír. Mennyivel egyszerűbb volna ha egyszerű, magunkfajta bányász lehetne az elnöki tanács elnöke, senki sem kérné rajta számon hogy ugyanazzal a csákánnyal fejtett mint az apja.