Regisztráció Blogot indítok
Adatok
sam2sam

0 bejegyzést írt és 43 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Eltekintve a konkrét sztori komikusságától, szerintem a két egykori politikus körüli felhajtásból az is átjön, ahogy mi magunk rájátszunk a vezető politikusok "különlegességére". Hogy egy parlamenti képviselőnek polgári állása legyen az elképzelhetetlen. Király Zoltán…..
sam2sam 2014.05.30 11:47:29
@hungarisztan: Ez a kis eszmecsere, olyan, Magyarra sikeredik. Két ember nem eszmét cserél, hanem eszmét kiált a másik felé.
Akkor ennek értelmében, megkísérlem röviden elemezni kettősségünket.
Te -úgylátom- felfokozott érzelmi állapotban, leírsz és érzékelsz esetet tendenciát, Magyar jövőt, melynek (jelene és) végkimenetele nem rózsás, sőt egy szakadékba vezeti a Nemzetet (remélem nem ragadtattam el magam költői magasságokba, a Nevedben :)) Ennek illusztrálására elemezzük a kórházi esetet, tapétázva, elburkolva, kivasalva falat, emberi lelket, megjátszás, gerinctetelenség stb... summa summárum az egész jelenség nem magától való, emberekhez de főleg egyhez köthető, aki ma dönt életről-halálról, meg még a portás egyenruhájának aranysúlytásairól.
Ennek következményei emberre állatra kihatnak, és nem kizárt, hogy száz év múlva a Magyar ember gerincének S vonala, a Kárpát-medencében O vonallá módosul, mint ujabb Hungarikum, Hungarisztánban :) (elnézést ha leegyszerűsítő voltam)
Én meg, valamelyest igazodva a post gonodlatához (mer azé mégiscsak itten koszoljuk a papírt), egy béka (nem béke) perspektívából tekintek egy jelenségre, ami valóság (és nem egy álom). Megpróbálom megérteni, hogy miért és mit éreznek, tesznek. Korházban ápolóként, orvosként, takarítónőként, vagy hullatologató közmunkásként.
Te felrázni akarsz, én megérteni, hogy mi történik. Te az elkövetőkkel foglalkozol, és az áldozatokkal. Téged a kriminológia, engem a victimológia foglalkoztat. Nem lesz igazunk a másikkal szemben mert, nem érvelünk egymással szemben. Vitatkozni meg, bármin lehet. A londoni példa is egy ilyen, és én sajnálom, hogy nem voltam artikulált. Persze hogy a kaját a vendég veszi és eszi meg. Naná, hogy neki főz a szakács és utána mosogat el a mi derék diplomás polgártársunk. De én ezt nem vitatom. Csak annyit mondtam, hogy eleve megalázó és méltatlan helyzetben leledző polgártársaink (vö: mosogatók) az adott szituációt respektálva, helyezik el magukat egy társadalom, kaszt-rendszerében, amivel szemben nem lázadnak (sajnos).
Attól a gondolattól pedig, hogy a politikus a választópolgár szolgáló leánya vagy mosogató fiúja, azt hiszem, mosolyogni/sírni valóan Russo-i távolságra vagyunk. A Putyinosodás mindenhol jelen van, a különbségek majdnem csak stilárisak. Berlusconi, Merkel, Sárközi, Fico, V. Ponta, és a hazai, legjobb tanítvány. Számomra az a szomorú kép körvonalazódik, hogy az ujkori demokráciák, súlyosan és gyorsan (a keleteurópaiak pedig fény sebességgel) bizonyították önmaguk fenntarthatatlanságát. (Kelet-Európa annyira eminens hogy negyedszádon belül legyőzte a szocializmust is és a demokráciát is). Az európai példák, paradox módon azt bizonyítják, hogy élhető polgári demokráciák, jellemzően királyságokban vannak. Nagy-Britannia, Skandinávia, Benelux. A jóhír hogy lehet hogy, -nem is sokára- csatlakozhatunk ezekhez az országokhoz :-).
sam2sam 2014.05.30 14:11:05
@hungarisztan: Ja és a skála. Ugy tanultuk, hogy minden szakasz tetszőleges számú további szakaszra bontható. Ha lehet -nem megalázkodva:)-, nekem ez egy szakasz vagy vektor, aminek iránya és előjele is van. Persze elvágható. Ahol Te elvágtad, az legyen mondjuk az emberi méltóság vonala. Én pedig a hajlítható hátgerincek forgás szögének a fokát látom benne. És azért egy a szakasz, mert az egyén és a társadalom viszonyát jellemzi mindenkor. Mert hogy, ugyanaz a személy életben érintheti ennek a szakasznak bármely pontját, miközben Ö maga - lehet hogy, - nincs is birtokában annak, a tudásnak, hogy Ö bizony egyet lépett a skálán.
sam2sam 2014.05.31 10:55:43
@hungarisztan: :-) (és legyen ez a taps smile.ja ) XX
Mielőtt pótkötetet kellene nyitni..., lássuk az egyetértéseket. (ha már a különbségekkel nem boldogultunk. De előre szólok, hogy nem lesz sok :).
1.bek) Igen hitványság. Nincs vita. És... ,,,,, ????
Mi a teendő ? Átnevelő tábor ? Géppuska ? Hányan is vannak ? 80-90% ? Ha valamit nem értek, megpróbálom megérteni. Ez nem relatív. Őszintén szeretném megérteni egy másik ember gondolatait, mert tényleg nem értem a gondolatait, cselekedeteit. Én azt hiszem, hogy a fehér-fehér, és Ők mégis narancssárgának látják. Látod itt vagy Te. Értem, hogy mit gondolsz, de az nem az én gondolatom. Te meg sem akarod érteni Őket. Miért is?
Mert elítéled Őket.
Nem érdekes, hogy, hogyan és miért teszik amit tesznek. Értékrendeden kívül esik.
Na látod, pont ez van ma, nagyban. Van turbó-magyar és vannak a többiek akik már nem is Magyarok. Másként gondolkodsz, mint kellene ? Az értékrenden kívül kerültél, el vagy ítélve. Ki vagy rekesztve a nemzetből, jogfosztott lettél. Ha meghallgatsz egy évértékelőt, csak arról hallasz, hogy "az összefogás, az egyet akarás" meghozza a gyümölcsét. Kik akarnak egyet? cca 4%, mellé butítva még 15%, a kárpátmedencéből hozzáírunk még 2%-ot, és kész a 2/3-ad. Szerinted nincs mit megérteni a a 15% gondolkodásán, hát szerintem meg VAN.
2.bek)
Az első re-postomban megpróbáltam, egy kérdésben az én megfejtésemet megadni erre a kérdésre, ami röviden annyi, hogy ez a helyzet kikényszerített. De hogy tovább emelkedjünk az emelkedettségben (huhaha :), Ide idézem B. Brecht: Rettegés és nyavalygás (esetleg félelem) a harmadik birodalomban c. örökbecsét, abból is a Zsidófeleség, fejezetből.
„A jellem - csupán idő kérdése. Ennyi és ennyi ideig hordhatjuk, mint valami kesztyűt. Ha jobbfajta kesztyű, valamivel tovább tart. De az se tart örökké". Amúgy az egész mű újraolvasása, többeknek lehet tanulságos (felekezeti hovatartozástól függetlenül :)
3.bek) Grazia, frau Merkeltől. Nem mentség, de lista és nem sorrend. (Ha a másik végére írom az sem lett volna Neki tetsző. :) Cseveghetünk stílusokon, de ugyan az a monolitikus berendezkedés, mint nálunk, pont olyan töke vesztett ellenzékkel, és pont olyan választói attitűddel, hogy nem-jó-nem-jó, de nincs jobb. Eszközeiben lehet humánusabb, de ha sok ötletet kap keletről, lehet hogy bevezeti azokat is. De jó, Ő a listába legkevésbé való.
4.bek) Ebben nehéz lesz engem megingatni. Amit írsz az inkább megerősít, mint sem elbizonytalanít. (Ha figyelsz Magadra, itt is az ítélet: "az ok-okozati összefüggés látszólagos" ) Igen, Szerinted!....,de lehet, hogy tévedsz (?) Nálam az élhető nemzetnek két, mérőléce van. Az első: tudom-e hogy mi a neve a Királynak vagy az állam elnöknek. Ha nem tudom 10 pont. Ez alapján felzárkózik, Kanada és Ausztrália is (Bár mintha ott is Bözske II ülne a csúcson, de tévedhetek). A második: ha sétálok egyet az utcán vagy leülök a fűre a parkban, akkor jó érzés-e vagy sem. A többit leszarom. Az én listám városaiban (ahol jártam) ezt éreztem. A megfejtést pedig valójában, -nagyon tisztán- éppen Te adtad meg. Az az ország működik jól ahol nem kell naponta beleavatkozni polgárság életébe. Ahol a traíiciók és professzionális kormányzás együtt működtetik a masinát. Lehet, beltenyésztett, teáját félre nyelő az uralkodó, mégis megtestesíti a valódi egységet. Ha sikerül valamelyiket elüldözni,- jegyezd fel magadnak - 10 éven belül nagy-nagy szarban lesznek.
Svájcot a pénzmosás, tartja tömörarany lélegeztetőgépen, a klubba nem való. Finnország kétségkívül felmutat hasonló értékeket, de nehezen emelném ki a Skandináv egységből, ha van királya ha nincs.
A TV24 összeszedte néhány magyar TV sorozat népszerűségét az IMDB alapján. A lista lehetne bővebb is, de így is egyértelműen látszik, hogy az újabb sorozatok meg sem közelítik a régi klasszikusok népszerűségét. Szerintem egy nyilvánvaló törés következett be 1990-ben a…..
sam2sam 2014.05.24 09:46:49
De jó, végre egy kis közélet politika mentesen. Nem szeretnék mélyen szakmázni de, azt hiszem a válogatás kicsit eklektikus. Abigél, Linda, Bors nagyon különböző műfajok. Talán egyedül a készítés ideje, vagy korszaka köti őket egymáshoz. Anélkül hogy érték vitába bonyolódnék bárkivel, -úgy hiszem- a véleményezők születési ideje döntően befolyásolja az élmény nagyságát, és napjainkban megélt csalódás mértékét. Az én korosztályomnak gyermekkorához az Orion űrhajó kaladjai, a Belfegor című horror kezdemény kacsolódik, meg az üvegajtókon keresztüli leselkedés. Nem gondolom, hogy mai szemmel esztétikai vagy szakmai elemzésre méltóak lennének, de hiszen éppen ebben van a lényeg.
Miért kellene egy 1970/80-ban készült műalkotásnak megfelelnie a 2014-es elvárásoknak. Szerintem a fenti filmeket nem az Örökkévalóságnak hanem a jelen kor szórakoztatására készítették. Ebből adódik, hogy miként egy jóízzel elfogyasztott vacsorát, a korábban havonta élvezhető Coca Cola ízét sem fogom tudni ma megélni, éppen úgy mint az első Platói vagy testi szerelmet sem. Legfeljebb felidézem, hogy mit nyújtott akkor nekem és a másiknak jelenidőben. Nem pedig ma. Ma már csak az emlékét szerethetem. A fenti opuszokkal szembeni véleményekben is érzek kis megcsalatást. Kicsit olyan mintha 30-40 év után gyermekkkorom szerelme megvastagodott csípőjét hasonlítanám, érintetlen korának nádszálderekához, ráncos arcát korábbi baba bőréhez. Minden esztétikai élményt csak jelenkorban élvezhetek, nem tisztességes a megélt jövőből visszafikázni.
Mindezzel együtt vannak klasszikus értékek amik megállják a helyüket (kinek ez kinek az). Zsurzs Éva, Várkonyi Zoltán és még sokan mások míves munkákat hagytak hátra. Bujtor, Szurdi, Gát, Kabay nem hiszem hogy a legjobb 100 magyar alkotás közé akartak kerülni. Az akkoriban robbanó média-ban akartak maximális nézettséget elérni. Dejszen a lényeg talán éppen ez. Nem a művek determinálják a kort, hanem fordítva. Amíg 1 vagy 1,5 csatorna volt addig mindenki azt nézte. Futball meccs, Szilveszteri kabaré, Pártkongresszus az építők székházából. És mindenki másnap azt szídta, arról vitatkozott a munkahelyén ahelyett hogy dolgozott volna. A '90-es évek 3-6 csatornája nem beszélve a parabolák betöréséről, döntően új szempontokat adott. Az állami finanszírozás megszünt, nézettséget reklámpiacot kellett felépíteni, egy szűz pályán. Ide csöppentek a most fumigált "ujhullámosok". Az emberek már nem kívánták a nagy érzelmeket, a nagy gondolatokat, röhögni szórakozni vágytak, és az akkori társadalmat ezek a művek szórakoztatták. Nem véletlen hogy a felsorolt művek maradtak fenn, leértékelve vagy értékelve.
A mai szappanoperákat pedig ócsárolhatjuk vagy sem a korábbi Szabó család videósított formáját örökítik tovább, ami azért elélt vagy 40 évig, miközben azt is ócsárolták a saját korában.
Amikor a választás éjszakáján olyan 20%-os feldolgozottság körül megláttam a HVG.hu első ilyen térképét, akkor ugyanúgy összeszorult a gyomrom, mint 2012-ben az első Békemenet alkalmával, amikor az elhaladt a maga tömegével az orrom előtt az Oktogonnál. Ilyen mértékű…..
sam2sam 2014.05.02 17:58:08
Jól besűrűsödött az intellektus a kommentek jelentős részébe. Kicsit meglepett, mert eddig valahogy több vélemény, gondolat és kevesebb - no azért messze nem nulla - szenvedély jutott a korábbi post-okra, amitől azok olvashatóbbak voltak. No hát, ezek meg élvezetesebbek. Különösen ha valaki klinikailag foglalkozik lélekgyógyítással:)
Ennyit a kommentekről, lássuk a mai leckét.
Mindig vallásos révülettel tiszteltem, a közvélemény kutatók munkáját. Kategorizálnak, besúvasztanak embereket csoportokba néhány kérdésre adott válasz alapján. Jó-jó tudom súlyozás, átlag,iteráció,eloszlás ... statisztika ..hmm. Nagy tudomány, mert a végén mégis csak (nagyszámban) igazuk lesz. Ezzel együtt, -végig nézve a felkínált kategóriákat - szinte mindegyikbe beleillőnek tartom magam, többé-kevésbé. Talán a Tradicionalista és az Idős bezárkózó csoportokból lógnék ki, de szerencsére - úgy tűnik, hogy - azokba is jutottak elegen. Persze teljesen érdektelen, hogy én hova tartoznék, ha benne lennék, 1/1513-ad erejéig a reprezentatív mintában. Nézzünk néhány korábbi - nálamnál jóval -jelentékenyebb személyt, hova csatlakoz(ná)nak.

Egy bezárkózó paternalista:

"Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom..."

Egy (elátkozott) szabadelvű:

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szivű sihederje,
Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.

Egy "boldog" individualista:

"Magamban bíztam eleitől fogva -
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam..."

Egy nyitott konzervatív, aki később bezárkózóbb lett

"Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen...."

A fenti megnyilvánulók, (forrást szándékosan nem írtam, hiszen pedagógusok és értelmiségiek között ez megalázó lenne), életük másik szakasza, avagy más irományaik alapján bátran cserélhetnének, kasztot (vagy klaszert:).
Ebből pedig arra merek következtetni, hogy az emberi-állat, - már amennyiben nem csak egy táplálkozó, emésztő és ürítő véglény, -sokkal inkább, több-kevesebb intellektussal rendelkező lélek, - melyet az Isten saját képére formált - ami képes érzelmei, értékei, hite, neveltetése, hagyományai, és embertársaihoz való viszonyulásai alapján önálló értékrendet kialakítani és életének adott pillanatában megválaszolni azt az egyszerű kérdést, hogy :
Rendben vannak-e a dolgok velem és körülöttem ?
Ha igen a szavazatomat a folytatásra,
Ha nem a szavazatomat másnak kell adnom.
Ez ennyire egyszerű.
Nem biztos, hogy képes vagyok Paks2, az MNB árfolyam politikája, vagy a pedagógusok búja-baja, az egészségügy állapota, a honi futball problémái, a korrupció, vagy a politikusok itt lop/ott lop játékait etc.. átlátni vagy megoldani (persze ha csak nem vagyok az adott csoport része, de akkor meg azzal együtt kell tudnom, hogy rendben vannak-e a dolgok),a fenti kérdésre viszont kell tudnom a választ, és nem relatíve hanem abszolút.
Szingapúri barátaim társaságában töltöttem el pár napot, és ők ajánlották figyelmembe Stephanie Koh youtube videóját, ami hatalmas felháborodást váltott ki Szingapúrban. Engem a videó egészen más okból fogott meg, mint amiért megmutatták, de nézzük először az…..
...és még annyit, hogy Lezárás 2013.09.25 09:27:51
2008 Novemberében kezdtem ezt a blogot írni. Írtam olyan 200-300 bejegyzést, eléggé változatos témákban. Nincs bennem egy állandóság, inkább olyan tudatállapotaim vannak, amik 5 év távlatában elég sokat változnak. Ma se tudom mi egy blog. Elemzésnek kevés, diskurzusnak is,…..
Olyan 20 évvel ezelőtt, amikor valakinek meséltem a szakmámról, akkor kenetteljes tisztelet vett körül. Hogy micsoda áldozat és szent dolog fogyatékosokkal meg pszichiátriai betegekkel foglalkozni. Idegesített akkor ez, mert éreztem benne szörnyülködést is, hogy olyan ez, mint a WC…..
Augusztus 8-án ünnepli Szingapúri az ottani államalapítás nemzeti ünnepét. Ilyenkor hagyományosan beszédet mond a miniszterelnök.  Akik nem szeretnek sokat olvasni, azoknak itt a bejegyzés zanzásított verziója: - a kommunista/szocialista múlttal nem vádolható Szingapúr az…..
sam2sam 2013.08.12 15:03:26
Szingapur. Rejtő Jenő korában -ami cca 80 évvel ezelőtt volt- a hamis kártyások, és az internacionális alvilág vezetőinek háborítatlan földje. Sehol nem volt kontrasztosabb fény és árnyék mint ott volt/van. Kiválóan felépített kaszt-rendszer működik. A (kiragadott) gazdasági mutatók jó kormányzati teljesítményt mutatnak. Uj buszok szelik keresztbe-hosszába a metropolisok utjait. Uj gyorsvasutak átadása várható, és már tervezik a következő(ke)t. A kormányzat különös gondot fordít a lakásproblémák megoldására. Az életszínvonal, a munkalehetőség csökkenése, soha nem látott fejlődést ígérnek.
Nem értek egyet ZSOOLT. Mért gondolod, hogy mi más úton haladunk és nem csak hogy nem leszünk, de hogy már nem vagyunk, Európa Szingapurja? Miért ne, hangozhatna el ez a beszéd a következő évértékelőn mondjuk az Operában?
Ezt a beszédet elmondhatja Horthy Miklós kicsinyített lovasszobra éppúgy, mint d'Artagnan túlsúlyos unokája vagy a Szingapuri miniszterelnök.
A lényeg nem a beszédben van. Ez egy politikusi beszéd, a szerkezetével a tartalmával a derűs jövőképével és a lelkesítő lózungjaival egyetemben. A lényeg, hogy a beszédnek ki a rejtett és ki az általános alanya. Az előbbi beszédének általános alanya az ország lakossága aki azt hiszi, hogy neki és róla szól, (neki igen,de nem róla). A rejtett, de valóságos alany az az 1 millió (abból is különösen az a 40-50e ) akinek a beszédből, bármi jó következik. Ha a beszédet a második mondja akkor meg lehet hogy valamit csökken a kontraszt, zárul az olló, és a hétköznapi túléléshez nem kell Angliában mosogatni, de alapvetően szürke és gyötrelmes lejtő alján a pocsolyában dagasztjuk a sarat még hosszú évekig.
...és még annyit, hogy A Drót 2013.07.27 13:27:45
Öt évvel az utolsó epizód vetítése után jutottam oda, hogy megnézzem A drót című sorozatot. Sokan ajánlották korábban, elsősorban azzal a megjegyzéssel, hogy nagyon reális, igazi szociológiai mélységű TV-sorozat. Most, hogy egyben megnéztem mind az öt epizódját, csak…..
sam2sam 2013.08.07 14:58:05
Nagy kár, hogy a legbezzegebb demokráciák, a legtöbbet e célra költő és azt megoldani vágyó társadalmak bizonyítják, tételről tételre, hogy sérült lelkek gyógyítására nincs jó struktura, nem építhető fel "megoldó" szervezet. Sőt mintha kontraproduktivitás lenne fellelhető a reászánt pénz mennyiség és az eredményesség között.
No vajon miért ?? - kérdezhetnénk (ha tökhülyék lennénk)
Talán azért mert az egészséges társadalmat alkotó, és az onnan a (sérült lelkületű) segítségre szorulókat ellátó, felemelő, személyek sem rendkíivűli emberek, Szent Ferencek - tisztelet a tisztelni való kisebbségnek - hanem vélhetően szintén lelki segítségre szoruló, de azt jól kompenzáló álláskeresők. Szerintem, ők sem hisznek abban a társadalomban amelynek tisztes polgárává kívánják "felemelni" a rájuk bízott, őszintén és láthatóan lázadó, elégedetlen (a társadalmi szótár szerinti) deviánsokat, ellenben nekik is fizetni kell a rezsit a kölcsönt az iskolát..... Ebből következik, hogy a felépített (és a mindenféle filmekben is bemutatott) megoldó szervezetek célja, nem a sérült emberek rehabilitációja és rendszerbe való visszaillesztésük, hanem sokkal inkább, a többségi társadalom kényelmét szolgáló indulat levezetés, elfojtás, ami kényelmes és kvázi biztonságos utcán sétálást, és zavartalan kerti BBQ, + hot-tub party-k lebonyolítását ígéri, egy kaszttal lejjebb pedig tisztes megélhetést.
A létező és valódi megoldások, eleddig, nem szervezetekhez, hanem elhivatott - és rendszerint önfeláldozó -személyekhez köthetőek. Ők azok, akik képesek külön választani a saját személyes érdekeiket és a rájuk bízott rászorulók érdekeit, ráadásul úgyhogy a sajátjuk elé helyezik a másik jobbulását.
Remélem, hogy nagyon tévedek, és lesz egy olyan film, könyv vagy sorozat ami ezt bebizonyítja nekem.
Idén év elején a Sydney Egyetem vendégoktatójaként Ausztráliában jártam és élőben láthattam a Mardi Gras 2013-at. A rendezvény a Budapest Pride (melegfelvonulás) Ausztrál változata. Idén 35-ödször rendezték meg Sydney-ben. http://www.mardigras.org.au/ Suta telefonos…..
sam2sam 2013.07.09 11:21:10
Divat mainapság, "jófejnek", toleránsnak llenni. Kérdés, hogy mindnyájan csakugyan elfogadók, toleránsok vagyunk-e. Én, magamat -mai szemmel- inkább homofob, mint toleránsnak ítélem, 30 éve valószínű ugyanezzel az atitüddel inkább toleránsnak számítottam volna. Lehet hogy ez a -társadalmi- fejődés , egyszersmind az én fejlődés képtelenségem ? Lehet.
Fontosabbnak gondolom, az őszinte véleményt, mint a trendit. Már pedig, -sújtson akár megvetés - engem taszít a mássággal való parádézás. HA kell, legyen. Nem hiszem ,hogy meg kell kérdeznie bárkinek engem arról, hogy ki-kit-mit-hogy szerethet. Legyen ez mindenki személyes szabadsága. De lehessen az én személyes szabadságom az, hogy nekem mi tetszik vagy mi nem. Sajnos gusztustalannak élem meg ha két hím, egymásba forró ajakkal, hódol a test szenvedélyének a közterületen, mellesleg ugyanezt érezhetem, ha pl egy 80 éves heteró oár gyömöszölné egymást a Metro mozgólépcsőjén, de lehet a heteró pár 18 éves is és még mindig gusztustalan, ha úgy teszi -mégegyszer mondom csak nekem-. Ezek a hétköznap parádéi, a Pride ugyan ez kicsit töményebben. Nem gondolom, hogy egy parádé önmagába véve jó vagy rossz dolog. Rioban (lehet hogy Sydney-ben is) ha karnevál van az a nemzeti kultúra része. ÉS ha egy országban karnevál, fiesta van, akkor biztos, ott a helye hidegnek melegnek, szivárványnak, naplementének. És ott is vannak és fel sem tűnik. De mi a rossebbnek, egy deprímált ezer lelkisebből vérző társadalomnak, ahol az utca nem az öröm kifejezésének, hanem a tüntetésnek, békemenetnek, barrikád harcnak, forradalomnak, ellenforradalomnak a grundja, parádét rendezni, mintha mindenki krva jól érezné magát. Ez ugyanis hazugság. És én nem vagyok hazugság párti. Ha csak azért nem mert - nemzeti hagyományaink szerint - ez nem a féktelen öröm boldogság kifejezése, hanem tüntetés. Na de ha tüntetés akkor már nem a szimpátiám, hanem a véleményem kifejezése. És bár lehetek (és mellesleg vagyok is) személy szerint mindenkivel toleráns, de véleményem mégis csak az, hogy én egy provokáció áldozata vagyok. Arra kényszerítenek, hogy kötelezzem el magam valamiről, amiről nekem magán véleménynem van és tegyem azt közzé. Ezzel inkább szembe mint sem mellé állít valaminek, amivel személyes szinten tudok, de társadalmi szinten nem kívánok azonosulni.
Egy korábbi bejegyzésben ígéretet tettem arra, hogy leírom, miért gondolom azt, hogy Magyarország öles léptekkel halad egy olyan világ felé, amit Örményországban felnagyítva, a maga brutalitásában látok. Az ország gyakorlatilag 20 éve, a Szovjetúnióból való kiválás…..
Kb. egy évvel ezelőtt felvettem a kapcsolatot kommunikációs szakemberekkel, általam ismert olyan arcokkal, akik szoktak szavakba önteni gondolatokat, üzeneteket. Beszélgetni akartam velük a következőkről. Egy a PR Herald hasábjain kb. 15 éve megjelent cikk adta az alapötletet, a…..
sam2sam 2013.05.19 11:25:41
Ó,Ó igen a szerelmetes AnyaNyelv. Minden kötődés között az egyik legerősebb. Mert a nemzet -ugye- nyelvében él. A K und K rendszer -fenetudja miért - a Magyar emberek számára Német nyelven követelte meg az ügyintézést. Vajon miért ? Elsősorban azért mert megtehette, és talán azért, hogy az elbíráló, már eleve anyanyelve jogán felsőbbrendű legyen a Magyar nyelvű -esetleg Németül sem beszélő- folyamodóhoz képest. Mennyivel nehezebb idegen nyelven kérni és mennyivel könnyebb anyanyelven hibát lelni, érthetetlenséget találni vagy félreértelmezni a kérést a szándékot?
Ma Magyar nyelven vagyunk kétnyelvűek. Vannak a jogilag képzettek, meg a többi. Valami született barom, azt gondolta a rendszerváltás környékén, hogy az élet eseményeinek leírására, szabályozására nem az irodalmi, a beszélt, hanem a jogi nyelv való. Akinek van hozzá kedve, próbálja meg pl. a seggbe rúgás tényállását, és a követő szankciókat törvénybe fogalmazni :) A nyelv gyilkosság eredménye két évtizede élvezhető. Azt hogy ez mennyire igaz, éppen a rendszerváltás egyik kiváló személyisége, és hozzá teszem - kevés számú tisztességes képviselőjének egyike - a saját sorsával példázta. Szegény Sólyom professzor, államelnökként 4 éven keresztül beszélt hozzánk, és tisztelet a laikus kivételnek, de a jogászokon kívül -de lehet hogy ők se mind - nagyon kevesen értették, hogy mit akar mondani.
És hogy a helyzet még ennél is rosszabb legyen, nem elég nekünk, hogy a hatóságok elhagyták anyáink nyelvét és a saját "über-fogalomrendszerükben " magabiztosan ítélnek felettünk, ezt áttették a polgárjogi ügyek, magán, és banki szerződések etc..etc.. nyelvévé is. Vélhetően ezért is van nekünk -egyebek mellett -svájci frank problémánk, mert ha a pénzintézet, mikor a hitelt adta, nem egy 60 oldalas szerződés 39.oldalán - apróbetű lábjegyzet,- említi meg, hogy marha ember mit kockáztatsz, hanem egy 2 oldalas szerződés 1. oldalán kiemelten a hitelező kötelezettségének 3 pontja között említi, talán néhány kevésbé félbolond nem írta volna alá azt amit elé tesznek. Most pedig nem nyögné egy teljes ország, 20 féle direkt vagy bújtatott elvonás formájában az árfolyam gátat meg egyéb terminusz technkuszba rejtett kötelezettséget. De ha mosógépet, autót vagy fűnyírót veszel akkor sem fogod tudni, hogy pontosan mit és hogy mellé milyen garanciális szolgáltatást vásárolsz, csak azt tudod meg, a 38 nyelven leírt brossurában -ha megtalálod a Magyart-, hogyha nyálas újjal belenyúlsz a fűnyíróba akkor sem az áram ütéssel sem a kézlevágással kapcsolatban, nem követelhetsz semmit a készülék gyártójától, mert erre is meg még 1000 másra előre felhívta a figyelmet.
Változásra pedig esély sincs, hiszen miért mondana le a hatalom gyakorlás, az ügyintézés nyelvi primátusáról, hiszen ez már az ő nyelve, érti és őt szolgálja, azzal 9,6 Millióval szemben, aki csak elszenvedi.
Előadást tartottam pénteken egy örményországi egyetemen. Az ország északi részén, egy magas hegyek által ölelt városban, Vanadzorban. Nem tudtam, hogy előadást fogok tartani, arra számítottam, hogy találkozom 8-10 hallgatóval, akiket esetleg önkéntesként meg tudok nyerni az…..
Megnéztem ezt a „kiszivárogtatott” videót az ún. Kubatov lista működéséről. Több dimenzióban is elgondolkodtatott, de azt kell, hogy mondjam, én a problémát nem ott látom, ahol a hozzászólók, vagy a témában nyilatkozók általában problémát látnak ebben, és az ehhez…..
sam2sam 2012.12.17 16:40:26
@Mária: Amit írsz arra 1 bit is elég :)
A választási győzelemhez meg 1 karéj zsíroskenyér, és egy zsák krunpli ígérete.
Olyan 20 éve, a rendszerváltás hajnalán, volt egy Darnel Krisztián nevű fazon, aki brutálisan arrogáns tréningeket tartott csarnoknyi embernek, személyiségfejlesztő módszer gyanánt. Sokan kóklernek tartották, ám sokaknak bejött, a lényeg talán az volt, hogy az arroganciával…..
(A bejegyzés egy régebbi írásom Thomas Szász 2012. szeptemberében bekövetkezett halála alkalmából  átdolgozott verziója) Öt évvel ezelőtt volt alkalmam élőben találkozni Thomas Szásszal. Mindig sokat jelent, amikor találkozhatok valakivel élőben, aki sokáig csak egy név…..
sam2sam 2012.10.27 10:46:23
Azt hiszem, hogy egy -újfent több dimenzióban szemlélhető- problémahegyet talált a posztoló és persze a néhai Szász professzor. Ellentétben -az ez alkalommal ritka színvonalas- kommentekkel, nem a részek, hanem az egész problematikáját tartom fontosnak. Címszavakban a részek: orvosi túlhatalom, szcientológia, pénz, elmebetegség, tudomány, tudós, múlt és jelen szerepek. Lehet persze hogy a felét kihagytam :) Összességében, a nyugati vagy jóléti társadalomnak nevezett szerkezet tökéletlenségeit, a világ gazdasági feljődésének(?) társadalmilag le nem követett változásának egy reprezentáns része.
Ha egy kicsit is normálisan állunk a fenti problémákhoz, csak egy válasz lehet, ami nem a problémák tételes megoldása, hanem az egész komplett tagadása.
Hogyan merülhet fel a gondolat, hogy egy orvos (több)pénzért (jobban)gyógyít. Nem elmebetegség, ha ezt a lehetőséget elfogadjuk ? De az, pedig szépen lassan azt tesszük. Hiszen az orvos is a boltban vásárol. Méltánytalannak érezzük, hogy egy kicsit is rosszabb anyagi körülmények között éljen mint egy egyszerű gengszter, vagy mondjuk politikus? Nem, mert Ő értékes(ebb) munkát végez. Aztán meg az én vagy az enyéim egészsége, értékesebb mint a szomszédé. És áldoznék arra, hogy a jó Dr.Úr/Nő több figyelmet szánjon az én érdekemnek. Ezért lefizetem, megvesztegetem. Miért, hogy a másikat kiszorítsam a mára igencsak összezsugorodott gyógyítókapacitásból. Hogyan ? Hát pénzzzzel. Na most ha az orvos pénzből él lehet olyan érdek, hogy a szomszédot, kényelmetlen családtagot stigmával (félcédula ?) lássam el, - vagy esetleg üzleti, politikai ellenfelemet - kiálltsam ki hülyének, és lesz előbb vagy utóbb egy olyan orvos és lesz annyi pénz amiért kapok rá cédulát. Ha az orvos a szcientológia híve akkor a pénz sohasem lehet elég, ezért kicsit félünk óvatosak vagyunk. Az orvosok régebben (tudósok Dottore) a tudomány emberei voltak, társadalmi és anyagi megbecsülés járt nekik hivataluknál fogva. Intellektuálisan, tanultságban, viselkedésben, példát adtak nem voltak rászorulva arra, hogy a piacról éljenek a társadalmi gondoskodás ernyője rájuk vetült. A tudósokra gy általában is de a tanítokra kisebb közösségükben detto. Nem kellett tudósnak látszaniuk, "Rodini" pózokban bohockodniuk. A társadalom nem a szerepet, hanem a feladatot osztotta rájuk és tisztelte bennük. Nem kellett a piacról tarhálniuk a kutatásaikhoz szükséges forrásokat.
Talán ez itt a lényeg, a szerep tévesztés, vagy nem is hanem a kötelező hibásan kiosztott szerepekben tetszelgés. Ez igaz a politikusokra akik celebbé és főmusorrá tették magukat a médiában, pedig a kutya sem kíváncsi rájuk. De a pénzzel fenntartják ezt a rémségek kicsiny TV-jében. A szellem emberei a tudósok -akik nem maguktól, de - rákényszerítették őket a strichelésre. És a polgárok, akik meg, vágó birkaként elszenvedik, hogy a társadalmukat a pénzközpontú gondolkodás, az értékek totális devalvációjával élhetetlenné tegye (mi közben büszke rá mert ez a fejlődés maga:)).
Ez persze nem csak Magyar átok, éppen csak átmenetileg elviselhetőbb, olyan országokban ahova a néhai Szász prof. is elköltözött, de úgy tűnik, hogy összeroskadóban van.
Van egy bögrém itthon, az van ráírva: Building Gentle Communities. (gyengéd közösségeket építünk) Egy michigani fogyatékos emberekkel foglalkozó szervezettől kaptam majd 15 évvel ezelőtt. Ők azzal foglalkoznak, hogyan érdemes kis lakóközösségeket szervezni fogyatékos emberek…..
Foglalkoztat egy ideje engem az a kérdés, hogy mi a gyökere ennek a lekezelő pökhendiségnek, arroganciának és leszámolás hangulatnak. Azt látom, hogy hatalmas távolságok lettek emberek, csoportok között, kormányzati program az „elbánás”, lejáratás, margóra helyezés és…..
sam2sam 2012.07.12 20:22:14
El .......vagyok ..... képedve.
Van egy pali aki, időről időre felvillant, az életünket meghatározó szarságok tömegéből egy-egy szilánkot, amit egy kaleidoszkóp-ban forgathatunk, próbálgathatjuk összerakni képpé egésszé. És ahelyett, hogy -ha már érteni nem értjük- tisztelnénk sikeres vagy sikertelen kísérletét, szöveg hosszon, terjedelmen, elolvassam vagy sem (?!?), szinten tiszteljük meg a művét. A 11 eddigi hozzászólásból talán ha 4 volt aki -legalább részben- tartalmilag megnyilvánult, egyébként néma csönd. Azt még értem, hogy a post-oló, szegénységgel és nyomorúsággal kapcsolatos bejegyzéseire nincs reakció. Jól van igaz, mit törődjünk vesztesekkel, takarítsák el őket tolólappal csak ne kelljen látnunk. Na de, a mostani írás sem szól másról, mint stílusról, Angolról, USA-ról ruházkodásról, evőeszköz használatról ??
Hát, lehet, hogy a postoló egy felszínes ember aki nem tudja rendesen röviden leírni a semmit, akkor nyilván az én fantáziám nagyítja fel a jelentőségét.
T. Hölgyek és Urak Zsoolt a lényegek lényegére tapintott! A post -nekem- arról szól, hogy hogyan kellene -személy szerint- mindannyiunknak, értéket, jövőt választanunk, egy felszínes, napról napra létező világban, amiben jelenleg igen fontos dolgok dőlnek el, a fejünk felett, rólunk, utódaink sorsáról. Mit tartunk kívánatosnak, követendőnek:
Egy elitista, a társadalmi osztályokat újra teremtő, és a dinasztikus hatalom gyakorlás útján év századokra elrendezett jövőt? Amelyben ki-ki pozíciókat rögzítve, érdemek szerzése mellett folyamodhat, a kasztjából való feljebb lépésre,vagy esetleg méltatlan viselkedése által kasztjából való kibukást is elszenvedheti? Emellett joga és kötelessége a vakbuzgalom, engedelmesség és hagyomány tisztelet, gondolkodás és kétség mentes létezés.
Vagy egy egalista, minden embert egy értéken mérő (Teréz anyutól, az emberi érzésektől mentes, Móri tömeggyilkost, az olaszliszkai lincselőket, a soha más embernek jót nem tevő, ámde mindenkinek ártó emberszabású csótányokig, akik miatt évről évre felmerül a halálbüntetés visszaállításának gondolata) ,nekik választó jogot, segélyt emberi létezést biztosító pazarló jövőt. Ahol a társadalom alja (ami nem sokára elég nagy létszámú lesz) ellátását Neked kell biztosítani. Mert nincs más. és ha eddig fájt, hogy az adódat segélyekre költik akkor most ez tíz-szer jobban fog fájni mert tíz-szer több adóból fogják csak tudni teljesíteni, és Te is szépen elszegényedsz.
Tessék választani. Vagy tessék elgondolkodni, hogy hogyan fogok választani, ha majd kell. Soha a rendszer váltás óta nem volt artikuláltabb a politika. Eddig mindenki ugyanazt ígérte-hazudta (örök élet + egy sör, minden hónapban 2 havi bér és nyugdíj...) a választások előtt, és mindenki tudta, hogy hazudik és jól megválasztotta. Nem az értékelv, nem a jövő, hanem a harag döntésével, hogy lehetőleg az előző rohadék garnitúrát jól megbüntessem. Mert eleget lopott, csalt, hazudott, vagy esetleg már nagyon megszedte magát mert hát az irígység....
Talán ennél is fontosabb a post azon gondolati vonala, amiben a kis-számú jelentős államférfi követendő példáját, és annak adaptálhatóságát járja körül. Ez pedig proviniciális nézőpontunkból szerintem annyiban tartozik ránk, hogy a fenti -nem könnyü- választáshoz ad kapaszkodót. Melyik irányzat képes arra, hogy gazdasági, társadalmi deficitünk mellett, ggyé és újjá teremtse a nemzetet, és a reális felemelkedés kézzel fogható vízíóját, és annak megvalósítását elkötelezetten véghez vigye.
Megalakult a Magyar Családtudományi Társaság. Céljuk, hogy társadalmunkat arra neveljék, ne legyen szex a házasság előtt. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a házasság előtti élettársi viszonyokat is elítélik, károsnak tartják.Sajnálatos módon a Magyar…..
sam2sam 2012.05.30 17:54:36
@theof: Számokkal -ugyebár- nehéz vitatkozni, elhiszem, hogy a Keresztény felekezetek híveinek házassága statisztikailag döntően kevesebb válást hoz. A kérdés az, hogy arra is igaz-e a statisztika, hogy egyszersmind valamennyien a nászéjszakán élték át az első érintkezést? Nem állítanám, hogy igen. A számok talán inkább arról árulkodnak, hogy Keresztyén (neveltetéssel ? ,)erkölcsösséggel és felelősséggel bíró emberek nem sietnek a család intézményét rombolni. Vajon arról van-e statisztika, hogy a házasságban maradók egyben a hűséget is megtartották-e? Úgy gondolom, hogy -noha amit leírsz azzal nemhogy vitatkozni nem kívánok, de még akár céllá is tehetném,(ha tehetném :))- ez a kérdés is becsatlakozik minden kérdések kérdésébe, kell-e, van-e társadalmi erkölcs, vagy csak társadalmi jog és valláserkölcs van. Öles léptekkel haladunk arra, hogy újra éljük 1920-as éveket és újra játszuk le az elrontott száz évet, próbáljuk meg összekaparni azt amitől az még működöt (Széll Kálmán tér, terv 1,2,3...). Amennyiben létezik társadalom erkölcs akkor felekezettől függetlenül sem teszek semmi olyat ami a párkapcsolat a család a közösség, a város/falunak vagy a nemzetnek árt (nem köpök a földre, nem szemetelek, nem lopok, nem szúrom le a szembe jövőt,nem vágom ki az erdőt, nem orvvadászok, nem fektetem le más feleségét, nem uralkodok másokon, csak azért mert éppen megtehetem ... stb). A kérdés az, hogy az idő visszaforgatása, vagy az új vallásosság tarthat-e ettől távol kizárólag,vagy van e mellett XXI. századi megoldás is, amit a most cseperedő felnőttek a 20-30-as korosztálya kíván megélni?
sam2sam 2012.06.01 21:07:50
@theof: Érdekes diskurzus. Amit írsz (1. bek.) azzal 95 %-ban azonos véleményen vagyok. (Furcsa egy náció vagyunk miért nem elég 95%, miért kell nekem ezután deezni ?) Az a kis különbség is inkább stiláris, vagy szóhasználati (látszólag). Mint lányos apa megütközök a "feleség engedelmességének" kívánalmán. Biztosan XXI., századi elvárás? Odaadás, áldozatvállalás, sírig tartó ragaszkodás, szeretet, hűség... bármi, de engedelmesség ? Őszintén tetszik a relativizálása szó, bár magyarul inkább a megtagadását használom. Talán érdekesebb amit a (vallás)erkölcs-hit viszonyáról vallasz. Nem vitatható, hogy az erkölcsi parancsokat a világ-vallások legszentebb könyvei tartalmazzák. Úgy a judeo-keresztény, Mózes kőtáblái - Biblia (10 parancsolat), mint a nagy keleti vallások szent könyvei. Nekem ebből nem következik, hogy ez XXI., századi igazság. Hiszem, hogy nem kizárólag vallásos emberek erkölcsösek. Én legalábbis ismerek kivételeket. Sokkal inkább vallom, hogy az erkölcs (ahogy írod) belső meggyőződés, de nem egy bizonytalan befektetés, aminek nem látom a pillanatnyi hasznát, de mégis teszem, egy hosszútávú cél érdekében. Sokkal inkább a cselekedeteimet, döntéseimet alapvetően meghatározó kényszer, amelyből nem tehetek engedményeket mert az a személyiségemmel való konfrontációt jelentené, függetlenül annak pillanatnyi vagy távlati hasznosságától. (mint írtam stiláris a különbség)
Megint csak 95 % egál ( 2. bek) amit az állam szabályozó szerepével kapcsolatban írsz. Hát persze, hogy nemzeti érdek, hogy egészséges lelkületű és boldog, egymást egy életen át megbecsülő, közös célokat örömmel megvalósító, boldog utódokat (akik kiváló életvezetési mintákat visznek magukkal) felnevelő, mini építőkockákból lehet Tündérországot építeni. Hülye aki mást mond. Azt, hogy ezért a példás családmodellért az állam "jutalmaz" nem csak, hogy érthető, de egyenesen követelendő. Mert hogy csak, társadalmi haszna van annak, ha az állam a pénzét családi prémiumra költi, ahelyett hogy a szétesett családok következményeinek gyógyítására, menhelyeket, drogambulanciát, idegszanatóriumot, onkológiai központokat ..stb épít. Hogy hol ezzel az 5% baj. Hát ott, hogy ugyanaz az állam jelentős mértékben felelőssé tehető, a családok széthullását okozó környezetért. Hogyan várható el 30-40 évre tervezett családi idill, amikor napi szintű a lét bizonytalanság. Mit várunk a mai 20-onasoktól, örök szerelmet, házasságig tartó önmegtartóztatást. Igen, ha az állam megteremti a lehetőségét, hogy Jancsi és Juliska (akik már óvodába is egymás kezét fogták) a fatornyos falujukban végig élhessék az életüket megelégedettségben, és működő állami közszolgáltatásokat élvezve. Ne kelljen a városba vagy pláne Angliába, Norvégiába ..stb költözni, Ők legyenek Tündérország apró téglái, akik a házasságig izgalommal várják a beteljesülést. A mai jelszó: Carpe diem. Élj úgy mintha nem lenne holnap, ebbe pedig nem fér bele, a hűség, az önmegtartóztatás. Az államnak, talán a - hűség-család bónusz mellett- erre kellene megoldást találnia. (de ne kádárjánososat, hogy most egy kicsit rossz lesz, hogy aztán jó legyen). Nem gondolom, hogy a XXI., századi megoldáshoz a Nagyszülöi szerep újra gondolása visz közelebb. Az iskola-szülő kooperációján pedig csak javítani való van, mert azt az elmúlt évek (évtizedek) a végletekig tönkre tették.
sam2sam 2012.06.03 08:27:49
@theof: Az engedelmesség szót nehéz megszabadítani, hierarchikus tartalmától. Az Ószövetségi többnejűségi férfi szerep, de az Újszövetségi párkapcsolat is férfi dominanciájú (jogalap: Éva azzal az almázással bizonyította hogy hibás döntéseket hoz), de mára bizonyított, hogy a fizikális képességek háttérbe szorításával a XXI., században ki az erősebb nem.
A relativizálás szóhasználat tényleg smile-díjas eufemizmus, és őszintén tetszik. " a húség, és tisztaság,.. kizárólagosságának.... relativizálása" ugyanis relative nem értelmezhető. Ugyanúgy ahogy nem létezik másodlagos frissességű szendvics a büfében (Vő: Bulgakov:M & M :). Frissesség ugyanis egy van. A hűség nem fokozható (hűségesebb, legesleg...) és nem osztható: félre, negyedre. A hűséget a szeretetet vagy megtartod vagy elengeded.
Az állam felelőssége "többek között", kitétel pedig inplicit utal arra hogy részbeni. Ugyanakkor nem elhanyagolható. Merthogy azé van. Az államot ugyanis nem l'art p l'art tartjuk fenn. Az állam szerepe, hogy területén polgárai számára biztosítsa, a nemzet fennmaradását mind szellemi (nemzeti örökség, kultúra, lelki/vallási értékek megtartása) mind pedig fizikális (jog-, lét-, anyagi-, egészség ...stb) értelemben. ( Persze nem azt kell biztosítania, hogy Jancsi-kazánkovács és Juliska-szövölány 40 évnyi kazánkovácskodás és szövőlánykodás után mehessen nyugdíjba. Ha kell legyen, 5-10 évenként válthasson, de legyen mire,kiért, és minek.) Ha a fenntiek bármelyikét -az állam- nem teljesíti, nincs rá szükség, ugyanis szükségszerűen elfogy a nemzet. Akkor pedig jön a törzsi lét és nem Széll Kálmánhoz hanem Koppányhoz érünk vissza, és nem az elcseszett XX., századot, hanem az Az István a királytól kell újra játszani mindent, az meg már nagyon fárasztó lenne.
18. éve dolgozom mentális problémában érintett emberekkel. Dolgoztam kórházban, közösségben, állami és civil szervezetnél, az utóbbi években pedig egyetemi oktatóként és kutatóként az átfogóbb szakmapolitikai szinteken foglalkozom a témával itthon és külföldön egyaránt.…..
sam2sam 2012.05.26 07:53:45
@Sir Galahad: Nagyon tetszik ez a kis parabola a Párizsi lovakkal vs. Akadémikusok. De nem biztos, hogy a következtetésed helyes. A Franciák úgy gondolkodtak, hogy 100 év múlva kellemetlen lesz Párizsban élni, ezért már ma gondolkodjunk a megoldásról. Szerintem bölcs és tisztelni való állam/város-szervezési gondolat. Te ugye szellemesen leütöd, hogy nem számoltak azzal, hogy közben feltalálják az autót, ezért a megoldás keresésre fordított erő, energia pocsékba ment. Mi van, ha -mondjuk- nem találják fel az autót, vagy csak 150 év múlva, akkor is lehülyézzük Öket? Vajon az autó feltalálása ténylegesen megoldotta az eredeti problémát nevezetesen a zaj teher emelkedését ? Hogy egy klasszikust idézzek, egy nagy francot oldottak meg. A korbeli automobilok hangja pöfögése és csattogása hallatán bizonyára visszarítták a jó párizsiak azt a kis nyerítést. És született még további probléma is a zaj mellé a füst. Na most ha időben kezdünk egy majdan felmerülő probléma megoldásához, akkor esetleg adaptálhatjuk a megoldásokat további újonnan felmerülő problémák megoldására (megszületett pl. a gumi rádli). Ha viszont úgy summázzuk a történetet, hogy az ostobák, megakartak oldani egy problémát ami közben magától megoldódott, abból az következhet, hogy ne foglalkozzunk a jövővel, mert a karma úgyis felülírja az erőfeszítéseinket. Hát tegyük át ezt az aktuális post témájára. Kell-e nekünk ezzel az egész demográfiai (mert alapvetően ki nem mondva erről beszélünk) problémával foglalkoznunk. Ha fenti parabolát visszük tovább, nem mert a jövő megoldja magától. Hogy technológiai síkon folytassuk, megvalósul a Mátrix (a film) és minden emberből lapos elem lesz.:)) Na jó ez csak marhaság (remélem). Na de a fő kérdés dönteni kell hogy ki szaporodhat. Ugye egyszerűsítve így szól a kérdés ? A javaslatod könnyen követhető, kössük jövedelem vagy vagyoni helyzethez, hogy ne kelljen segélyezni. Nem lehetséges, hogy hamarost kihalunk mondjuk 100 éven belül? Szerintem lehet. Ha ugyanis, Te, aki megteheted 2 gyermeket nevelsz, akkor semmit sem tettél csak reprodukálod a népességet (fére ne érts én is 2-t neveltem). Hol, milyen vagyoni helyzet engedi meg a 3, 4 vagy több gyereket ? Hány évre előre tudod garantálni, hogy képes leszel a mai állapotok szerint fenntartani azt a gazdasági hátteret ami ma van. Mi lesz ha feltalálják az autót. Ne adja Isten: elveszíted a munkahelyed, megbetegszel, tönkre megy a vállakozásod, házasságod... stb, stb. Hol a garancia ? Nem lehet, hogy évuska -mint nő- tudhat valamit az anyaságról, vagy az élet értelméről, a szeretetről, a gondoskodás öröméről ? És nem kikérni való, hogy erről "magasabb" fórum döntsön ? Nem hasonlít ez az 50-es évek Abortusz bizottságához, ahol aki odatévedt azt szó szerint lekurvázták, megalázták és eldöntötték helyette azt amit Neki kell eldönteni ?
Nincs baj a renddel. A rend jó, én szeretem. De a rend ott kezdődik, hogy egy nemzet akar valamit. Például fennmaradni. Szokták mondani a tőke szereti a nyugalmat, csak oda megy ahol az meg van. Mi egy nemzet tőkéje, a polgárai, az Ősei a hagyományai. Ehhez pedig olyan ország kell ahol a polgárai otthon vannak, és nem érzik üldözöttnek magukat saját országukban.
sam2sam 2012.05.29 11:08:15
@zellerlevél: Biztosan nem voltam kellően értelmes. Semmiképpen nem azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy hány gyerekhez mekkora pénztárca kell. Az én gyerekeimnek a száma biztos, hogy nem ettől függött, amikor megszülettek -még a r.váltás előtt,- sem anyagi sem társadalmi garanciák nem voltak. Ha nem derült ki, éppen erre szerettem volna kilyukadni, hogy család és nemzet nem gyarapodhat úgy, hogy előtte bankbetét formájában megalapozzuk, inkább úgy, -hogy kellő felelősséggel-megteremtjük (nem segélyből) a feltételét. Erre példa volt egy korábbi világban a 2. 3. állás vállalása ha már egyből nem jött össze a szükséges. (persze, hogy mi a "szükséges" az egy külön regény)
Nemzetközi és magyar civil szervezetek fordultak az ENSZ Fogyatékosügyi Bizottságához az új magyar Polgári Törvénykönyv tervezete kapcsán. A héten az International Disability Alliance, a European Disabiliy Forum és a magyar civil Caucus Genfben terjesztette elő kifogásait a tervezet…..
sam2sam 2012.05.24 15:34:46
Talán nem véletlen, hogy a post kevés reakciót vált ki. Vagy a régi szemérmes reflexek, hogy a fogyatékossággal szemben, "süsd le a szemed, ne bámuld" magatartást visszük tovább, vagy ha -esetleg- érintettek vagyunk valamely közeli vagy távoli családtag, ismerős stb okán, akkor meg elhárítjuk a közösséget mert ránk is rossz fényt vet a közösség vállalás, meg aztán "erre jól felkészült intézményekben sokkal vidámabban telnek a percek". Pedig a postoló nyilván tudja miről ír, amikor csak a "kizáró gondnoksággal" érintettek számait jegyzi. Én viszont aki -hasonlóan a nagy-nagy többséghez- egyáltalán nem értek a témához, csak mondjuk beleélni tudom magam. Ez annál is könnyebb mert ezt az állapotot, mindenki karnyújtási távolságból meg fogja tapasztalni. A fenti jelenség enyhébb vagy súlyosabb mértékben minden felmenő életének vég szakaszában (az érelmeszesedéssel, Parkinson, Alzheimer és egyéb "népszerű" betegségek neve alatt) lappangva bekopogtathat hozzánk. Érdemes tehát viszonyunkat tisztázni (társadalmi és/vagy személyes oldalon egyaránt) ne hogy - az egyébként jogosan ostorozott állami alkalmatlanság mellett -, mi magunk is az intézmények lakóit szaporítsuk, mert rászoruló hozzátartozók, barátok gondozásának vállalása helyett, rá bízzuk Őket a nagy megoldó rendszerre a "Népegészség és népgondozás ügyre" brrrr még leírni is rémes.