Adatok
Levaia
0 bejegyzést írt és 40 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Teleki Pál miniszterelnök lassan az asztalra tette a fegyvert…
- Főméltóságú úr! – mondta másnap a kormányzónak. – Nem állunk a gazemberek oldalára! Nem engedjük át hazánkon a német hadsereget, és nem támadjuk meg Jugoszláviát, amellyel négy hónapja kötöttünk örök…..
Már korábban is rossz érzéseim voltak a Paralimpia kapcsán, de most hogy a szemünk előtt zajlanak a rendezvény részletei, csak megerősödtek ezek a gondolataim.
Látom a neon-kék fényben úszó megnyitót a gyönyörű londoni stadionban és deja vu élményem van. Eljön az…..
A romantikus mítosz, mely szerint egy ember, esetleg egy nemzedék képes megváltoztatni az ország, a nemzet, a közösség sorsát, egyszerűen nem igaz. A nagy emberek hamis legendája vérbeli XIX. századi ostobaság, amely Magyarországon sajnos ma is meghatározza némely politikai…..
Levaia
2012.08.21 09:05:00
@IGe:
A Német - Római Császárság az Ottók ideje alatt meglehetősen komoly képződmény volt, szó nem volt az általad említett korszak feudális széttagoltságáról. 1000 - 1250 között eltelt azért néhány év.
A poszthoz néhány észrevétel:
Magányos ember előzetes ismeretek nélkül valóban képtelen nagy dolgokra rábukkanni - viszont megfelelő személy nélkül az adott dolog nem jött volna létre, vagy nem úgy. Pl: Dzsingisz kán nélkül nincs Mongol Birodalom, Napóleon nélkül nincs győri csata - nomád hadi, francia technológiai fölény nélkül hiába nagy hadvezérek, úgy jártak volna mint Lucullus.
Ugyanakkor legitim trónörökös esetében hataloméhségről beszélni több mint ostobaság. Jogos örökséged ha valaki elvitatni akarja, te sem hagyod. Hogy akkoriban a háborút nem a diplomácia alkalmazása más eszközökkel, hanem gyakran maga a diplomácia megalapozása volt, hát e van. Istvánnak meg kellett szereznie tekintélyét - lásd: primogenitúra - szeniorátus útján öröklődik a hatalom?
Az állam kialakulásában sajnos a magyar elem játszotta a főszerepet. Nem rátelepedett az ittmaradt feudális struktúrákra, hanem kialakította a maga társadalmát, berendezkedését. Ha a szláv - avar - német elem lett volna létszámban meghatározó, szláv, germán vagy avar nyelvű nép lennénk - lásd: Bulgária. Szláv lakosság, török népnév.
Az ispánság magyar sajátosság, Angliában alakult ki hasonló, néhány évtizeddel később.
S igen, Géza és István kalibere kellett hozzá hogy Magyarország ma a nyugati kultúrkörhöz tartozik. Koppány is jó eséllyel keresztény európába vitte volna az országot, csak éppen a bizánci rítus szerint. Ugyanakkor nincs kizárva, nem történt-e volna meg később a latinra váltás. Vö: Bulgária, Morvaország mint példák.
Összemosni az ezredfordulót az Orbán - ellenességgel viszont több mint dőreség.
A Német - Római Császárság az Ottók ideje alatt meglehetősen komoly képződmény volt, szó nem volt az általad említett korszak feudális széttagoltságáról. 1000 - 1250 között eltelt azért néhány év.
A poszthoz néhány észrevétel:
Magányos ember előzetes ismeretek nélkül valóban képtelen nagy dolgokra rábukkanni - viszont megfelelő személy nélkül az adott dolog nem jött volna létre, vagy nem úgy. Pl: Dzsingisz kán nélkül nincs Mongol Birodalom, Napóleon nélkül nincs győri csata - nomád hadi, francia technológiai fölény nélkül hiába nagy hadvezérek, úgy jártak volna mint Lucullus.
Ugyanakkor legitim trónörökös esetében hataloméhségről beszélni több mint ostobaság. Jogos örökséged ha valaki elvitatni akarja, te sem hagyod. Hogy akkoriban a háborút nem a diplomácia alkalmazása más eszközökkel, hanem gyakran maga a diplomácia megalapozása volt, hát e van. Istvánnak meg kellett szereznie tekintélyét - lásd: primogenitúra - szeniorátus útján öröklődik a hatalom?
Az állam kialakulásában sajnos a magyar elem játszotta a főszerepet. Nem rátelepedett az ittmaradt feudális struktúrákra, hanem kialakította a maga társadalmát, berendezkedését. Ha a szláv - avar - német elem lett volna létszámban meghatározó, szláv, germán vagy avar nyelvű nép lennénk - lásd: Bulgária. Szláv lakosság, török népnév.
Az ispánság magyar sajátosság, Angliában alakult ki hasonló, néhány évtizeddel később.
S igen, Géza és István kalibere kellett hozzá hogy Magyarország ma a nyugati kultúrkörhöz tartozik. Koppány is jó eséllyel keresztény európába vitte volna az országot, csak éppen a bizánci rítus szerint. Ugyanakkor nincs kizárva, nem történt-e volna meg később a latinra váltás. Vö: Bulgária, Morvaország mint példák.
Összemosni az ezredfordulót az Orbán - ellenességgel viszont több mint dőreség.
Levaia
2012.08.21 09:45:42
@Pékszakállú Henceg:
Tény, hívott be idegeneket, jelesül bajorokat. Viszont ellentétben az ideiglenesen itt állomásozó oroszokkal, azok a lovagok akik bejöttek Gizellával, jó magyar hazafikká váltak.
Segédcsapatok alkalmazása általánosan elterjedt volt akkor, nem csak nálunk.
Koronát kért a Vatikántól - nos, akkor nem így hívták. Koronát 3 helyről lehetett kérni - vagyis legitimálni a hatalmat: a pápától, bizánctól és a német római császártól. Akitől kérted a koronát, attól kerültél "függő" helyzetbe. Hadd ne vezessem le, melyik volt a legjobb választás. Legjobb példa Orseolo Péter.
3. erőszakos hittérítés - tessék a kort nézni. Hittérítés = az üdvösség útjának megnyitása. Nem a földi lét a fontos, a túlvilági. Az egyház célja elvezetni az embert ebbe az állapotba. Nem besegíteni, elvezetni. ;-)
Tény, hívott be idegeneket, jelesül bajorokat. Viszont ellentétben az ideiglenesen itt állomásozó oroszokkal, azok a lovagok akik bejöttek Gizellával, jó magyar hazafikká váltak.
Segédcsapatok alkalmazása általánosan elterjedt volt akkor, nem csak nálunk.
Koronát kért a Vatikántól - nos, akkor nem így hívták. Koronát 3 helyről lehetett kérni - vagyis legitimálni a hatalmat: a pápától, bizánctól és a német római császártól. Akitől kérted a koronát, attól kerültél "függő" helyzetbe. Hadd ne vezessem le, melyik volt a legjobb választás. Legjobb példa Orseolo Péter.
3. erőszakos hittérítés - tessék a kort nézni. Hittérítés = az üdvösség útjának megnyitása. Nem a földi lét a fontos, a túlvilági. Az egyház célja elvezetni az embert ebbe az állapotba. Nem besegíteni, elvezetni. ;-)
Ingyenes országimázst kanyarított Magyarországnak a német RTL "Megmentjük a nyaralásod" c. reality sorozata. A műsorban megszivatott turisták a helyszínről telefonálnak Ralf Benkönek, aki odarepül és szétcsap az elkanászodott vendéglátósok között. Hogy-hogynem az idei évad…..
Képzeljük el, hogy Gaius Iulius Caesar római dictator csak egy kicsit gyanakvóbb. Csupán egy árnyalattal elővigyázatosabb. Csak egy kissé jobban hallgat a hírszerzőire, meg a besúgókra…Csak annyira, hogy attól még kellőképpen Caesar marad…Ama március idusán az…..
Levaia
2012.04.25 11:18:12
@bz249: Csakhogy Caesar nem Augustus és Tiberius, s Arminius sem élt még. Arminius volt az, aki első ízben összefogta a germán törzseket - hadikirályság! - s jól ismerte a római harci taktikákat.
S Caesart se vessük össze Varussal, azokat a hibákat nem követte volna el, ami ama katasztrofális vereséghez vezetett.
Caesar nem jajongott volna élete végéig,mint Augustus, hanem átdob még 5-6 légiót, végérvényesen megoldani a kérdést..
S Caesart se vessük össze Varussal, azokat a hibákat nem követte volna el, ami ama katasztrofális vereséghez vezetett.
Caesar nem jajongott volna élete végéig,mint Augustus, hanem átdob még 5-6 légiót, végérvényesen megoldani a kérdést..
Levaia
2012.04.25 23:34:47
@bz249: Mint ahogyan nem erőltette Britanniát sem. Ugyanakkor a germánokat veszélyesnek találta a Birodalom békéjére nézve - a gall meghódítottak tartottak tőlük, ez éppen elegendő ok volt rá hogy komolyan vegye őket. Igaz, ekkoriban még éppen kialakulóban voltak a hadikirályságok - egy -egy törzsfő hadjárat idejére egyesített több törzset a nagyobb erő reményében.
Erőforrás a frissen pacifikált Germániában nem sok lett volna kezdetben, mint ahogyan Galliából sem az első időkben.
Ugyanakkor érdemes lenne Egyiptomra is vetni egy pillantást. Octavianus azért pacifikálta, mert Antonius és Kleopátra fellegvára volt akkoriban. Antonius előtt Caesar szeretője volt a fent nevezett hölgy, tőle származik fia, Caesarion is, akit majd Octavianus gyilkoltat meg pár éves korában.
Nomármost: Caesar túléli a merényletet, ergo nem kerül sor Egyiptom rómaivá tételére, viszont Caesarion jó eséllyel fáraó lesz, így a Iuliusok biztos bázisa lesz az ország, miközben szilárdan uralják Rómát is. Hogyan változik a történelem ebben az esetben?
Erőforrás a frissen pacifikált Germániában nem sok lett volna kezdetben, mint ahogyan Galliából sem az első időkben.
Ugyanakkor érdemes lenne Egyiptomra is vetni egy pillantást. Octavianus azért pacifikálta, mert Antonius és Kleopátra fellegvára volt akkoriban. Antonius előtt Caesar szeretője volt a fent nevezett hölgy, tőle származik fia, Caesarion is, akit majd Octavianus gyilkoltat meg pár éves korában.
Nomármost: Caesar túléli a merényletet, ergo nem kerül sor Egyiptom rómaivá tételére, viszont Caesarion jó eséllyel fáraó lesz, így a Iuliusok biztos bázisa lesz az ország, miközben szilárdan uralják Rómát is. Hogyan változik a történelem ebben az esetben?
Van vmi penetránsan izgalmas abban, amikor egy, jóformán minden elemében Szent Istvánra alapozó eszmerendszer képviselője költői életművében félreérthetetlenül, kategorikusan tagadja meg nevezett életmű egyik központi, máig érvényes, máig ható gondolatát. Pontosabban, ez…..
Levaia
2012.04.18 19:27:25
@Pásztörperc: Azért "picit" erős hogy fogalma sincs a szerzőnek a helyesírásról. A nagy átlaghoz képest pl. kimondottan jó helyesírással rendelkezik. Hogy maga a vers némi csiszolásra szorult volna, az viszont kétségtelen. Azonban a bűnrossz kategóriától oly messze áll, mint a témája a hozzászólók számára. :)
A költői szabadság témakörbe meg belefér a tudatosan alkalmazott helyesírási, fonetikai hiba. Követelmény hogy tudatosan alkalmazott, a vers mondanivalóját alátámasztó, megerősítő, a gondolatmenetet továbblendítő legyen.
A költői szabadság témakörbe meg belefér a tudatosan alkalmazott helyesírási, fonetikai hiba. Követelmény hogy tudatosan alkalmazott, a vers mondanivalóját alátámasztó, megerősítő, a gondolatmenetet továbblendítő legyen.
Levaia
2012.04.20 16:12:03
@ipartelep:
Tartalmi szempontból hordoz üzenetet - mint ahogyan az is üzenethordozó volt, amikor az esemény után Erdélyben nem szolgáltak ki magyarországi magyarokat a helyi vendéglátóiparban.
Igen, érzelmekkel operál, mert a magárahagyatottság érzésére reagál - arra meg nem lehet másképp. Persze, akinek nincs felelősségtudata nemzettársaival szemben az nem értheti. Ezért nem megvetés, sajnálat jár.
Hogy esztétikailag kinek mi a vers, az magánügy, vicceset meg nem látok benne.
Sajnálom hogy szélsőbalon meg itt tartanak, ennyit tudnak.
Tartalmi szempontból hordoz üzenetet - mint ahogyan az is üzenethordozó volt, amikor az esemény után Erdélyben nem szolgáltak ki magyarországi magyarokat a helyi vendéglátóiparban.
Igen, érzelmekkel operál, mert a magárahagyatottság érzésére reagál - arra meg nem lehet másképp. Persze, akinek nincs felelősségtudata nemzettársaival szemben az nem értheti. Ezért nem megvetés, sajnálat jár.
Hogy esztétikailag kinek mi a vers, az magánügy, vicceset meg nem látok benne.
Sajnálom hogy szélsőbalon meg itt tartanak, ennyit tudnak.
Levaia
2012.04.20 16:12:47
@ipartelep:
Tartalmi szempontból hordoz üzenetet - mint ahogyan az is üzenethordozó volt, amikor az esemény után Erdélyben nem szolgáltak ki magyarországi magyarokat a helyi vendéglátóiparban.
Igen, érzelmekkel operál, mert a magárahagyatottság érzésére reagál - arra meg nem lehet másképp. Persze, akinek nincs felelősségtudata nemzettársaival szemben az nem értheti. Ezért nem megvetés, sajnálat jár.
Hogy esztétikailag kinek mi a vers, az magánügy, vicceset meg nem látok benne.
Sajnálom hogy szélsőbalon meg itt tartanak, ennyit tudnak.
Tartalmi szempontból hordoz üzenetet - mint ahogyan az is üzenethordozó volt, amikor az esemény után Erdélyben nem szolgáltak ki magyarországi magyarokat a helyi vendéglátóiparban.
Igen, érzelmekkel operál, mert a magárahagyatottság érzésére reagál - arra meg nem lehet másképp. Persze, akinek nincs felelősségtudata nemzettársaival szemben az nem értheti. Ezért nem megvetés, sajnálat jár.
Hogy esztétikailag kinek mi a vers, az magánügy, vicceset meg nem látok benne.
Sajnálom hogy szélsőbalon meg itt tartanak, ennyit tudnak.
A jövő hétre májusos verseket tervezek, így hát a globális ünnep előtt (költőtársaimmal) fel kell hívnunk figyelmeteket a globalizálódás veszélyeire. Hernyók, nyüvek, álcák, molyok, nagy giliszták élősködnek az örök erőkön stb. No, hát ennek a satöbbinek avatott…..
Levaia
2012.04.19 18:23:06
@Alonee: Ej, ej, nem tudtad? Jézus magyarul mondta a hegyibeszédet, csak lenyúlták a zsidók, átültették héberre, onnét görögre, s adott a történet többi része...
Kunics első verse bármely kocsmában születhetett volna, kellő mennyiségű etiléntartalmú ital elfogyasztása után.
A másik már izgalmasabb, haló poraiból inkább a főnix szokott feltámadni mint a turul, de ez legyen a szerző baja.
Kunics első verse bármely kocsmában születhetett volna, kellő mennyiségű etiléntartalmú ital elfogyasztása után.
A másik már izgalmasabb, haló poraiból inkább a főnix szokott feltámadni mint a turul, de ez legyen a szerző baja.
Levaia
2012.04.19 18:42:29
@Lasombra: Nem rossz ez a Gavallér - vers, csak éppen se füle, se farka. Jól indít, a "Nem tudom", "Akarom," ill. "Vigyázz, soha" kezdetű sorok keretbe foglalják az egyes versszakokat. Kár hogy a közepén vált át az Akarom - Vigyázzba, így megtöri a vers egységét.
Maga a versszakkeret többszörözése a gyengéje, ezáltal vész el a mondanivalója, s nem derül ki, mit is szeretne a költő.
A kívánságlista - "Mit akar..." - rendszertelen, összecsapott. A vers folytatása helyenként a keretnek, helyenként semmi köze hozzá, így érthetetlenné teszi az egész költeményt.
Helyes lett volna az utolsó versszakra tenni azt, mit szeretne a szerző, nem pedig már az első versszak második sorában "lelőni a poént".
Ami különösen izgalmas: a címnek semmi köze a vershez. Magyar vagy -oké, de miért olyan nagy slusszpoén ez? A versnek semmi köze a magyarsághoz - leszámítva a kereteit - általános emberi tulajdonságokat említ meg, valamint az utolsó versszakot.
Abszolút felejthető alkotás. :)
Maga a versszakkeret többszörözése a gyengéje, ezáltal vész el a mondanivalója, s nem derül ki, mit is szeretne a költő.
A kívánságlista - "Mit akar..." - rendszertelen, összecsapott. A vers folytatása helyenként a keretnek, helyenként semmi köze hozzá, így érthetetlenné teszi az egész költeményt.
Helyes lett volna az utolsó versszakra tenni azt, mit szeretne a szerző, nem pedig már az első versszak második sorában "lelőni a poént".
Ami különösen izgalmas: a címnek semmi köze a vershez. Magyar vagy -oké, de miért olyan nagy slusszpoén ez? A versnek semmi köze a magyarsághoz - leszámítva a kereteit - általános emberi tulajdonságokat említ meg, valamint az utolsó versszakot.
Abszolút felejthető alkotás. :)
Eheti versünket egyáltalán nem kellett keresgélnem: műértő olvasóink küldték el nekem levélben. Annyira jelentős műről van szó, hogy ketten is, egymásról mit sem tudva. Úgyhogy élvezzétek — és ha hasonló remekekre bukkantok, csak küldjétexorgosan!Frenyó György: A…..
Levaia
2012.04.18 19:30:40
@Pásztörperc: Nem kell hozzátenni semmit. Elég utánanézni szakirodalomban. Valahol a politológia témakörben kell keresni. :)
Levaia
2012.04.19 17:53:50
@jotunder: Igazságod vagyon, a Konventben valóban nem voltak nyílt monarchisták - ennyit a Wikipédia megbízhatóságáról. Viszont az 1789-es ben igen. Régen foglalkoztam francia forradalommal s nem nagyon volt más forrásom mint a wiki.
A munkásságnak osztályként nem volt érdekérvényesítési lehetősége, talán igénye sem akkoriban. Franciaország a forradalom idején talán kivétel, később a Bourbon restauráció, majd a polgárkirályság jelentősen szűkítette a választójogot, amely nem feltétlenül fedte a választhatósági jogot. Vagyis, aki választott, nem biztos hogy választható is volt.
A munkásságnak osztályként nem volt érdekérvényesítési lehetősége, talán igénye sem akkoriban. Franciaország a forradalom idején talán kivétel, később a Bourbon restauráció, majd a polgárkirályság jelentősen szűkítette a választójogot, amely nem feltétlenül fedte a választhatósági jogot. Vagyis, aki választott, nem biztos hogy választható is volt.
Harmadik rész Provence lakossága keményen megszenvedte a magyarok jövetelét. Károly hűbéresei közül csak néhányan kíséreltek meg ellenállást, a zömük sietett hódolatáról biztosítani Együgyű Károlyt és szövetségeseit, a magyarokat. A Bosonida dinasztiába tartozó…..
Képzeljük el, hogy Szulejmán szultán nem áll meg Szigetvár előtt, mert erre nincs szükség. Azért nincs, mert az uralkodó Zrínyit a fősereghez rendeli a katonaságával egyetemben. Szigetváron mindössze ezerötszáz katona állomásozik, spanyolok, olaszok, németek és magyarok…..
Levaia
2012.02.07 21:06:23
@bz249:
Bécs 1566-os elesténél hasonló lehetett volna a helyzet mint volt 1683-ban.
Akkor Kara Musztafa serege előtt meghódolt a Dunántúl, Thököly előtt a Felvidék nemessége. Így a hátország adott lett volna, viszont az események továbbgondolása valóban izgalmas.
Az tény, Bécs a legnépesebb város, amelyet a török Európában Konstantinápoly után elfoglalt...
Bécs 1566-os elesténél hasonló lehetett volna a helyzet mint volt 1683-ban.
Akkor Kara Musztafa serege előtt meghódolt a Dunántúl, Thököly előtt a Felvidék nemessége. Így a hátország adott lett volna, viszont az események továbbgondolása valóban izgalmas.
Az tény, Bécs a legnépesebb város, amelyet a török Európában Konstantinápoly után elfoglalt...
Levaia
2012.02.08 20:36:19
@L. N. Peters:
Nem tudom, a protestáns fejedelmek nekimentek-e volna ismét a Habsburgoknak a törökkel a túlfélen. Az tény, Luther később a törököt már átoknak tartotta, s az ellene való küzdelemre szólított fel.
1683-ban is elég kritikus volt a bécsi erődrendszer, elég csak az ostrom leírására hagyatkozni. Valamiféle "Német - Római Birodalom nagy hadivállalkozása" dologra sor kerülhetett volna mindenképpen, mint 1542-ben Buda ellen.
A nemzetközi politikai helyzet nagyjából hasonló volt mint 1683-ban. Csak Thököly helyett helyettesítsük be János Zsigmondot, a protestáns fejedelmek helyett meg a Francia Királyságot. Ugyanis 1690-ben megtámadta a Habsburgokat a törökök tehermentesítésére.
Nem tudom, a protestáns fejedelmek nekimentek-e volna ismét a Habsburgoknak a törökkel a túlfélen. Az tény, Luther később a törököt már átoknak tartotta, s az ellene való küzdelemre szólított fel.
1683-ban is elég kritikus volt a bécsi erődrendszer, elég csak az ostrom leírására hagyatkozni. Valamiféle "Német - Római Birodalom nagy hadivállalkozása" dologra sor kerülhetett volna mindenképpen, mint 1542-ben Buda ellen.
A nemzetközi politikai helyzet nagyjából hasonló volt mint 1683-ban. Csak Thököly helyett helyettesítsük be János Zsigmondot, a protestáns fejedelmek helyett meg a Francia Királyságot. Ugyanis 1690-ben megtámadta a Habsburgokat a törökök tehermentesítésére.
Vegyük szemügyre a támadókat!Az 1566-os hadjárat a források egybehangzó tanúsága szerint nem volt váratlan. A szultán már az előző esztendőben elhatározta. Magyarországon hónapokon keresztül találgatták, mi lesz majd a támadás célja, melyik vár.Eger talán, hogy…..
Levaia
2012.02.07 21:00:38
@L. N. Peters:
Az 1663-64-s eseményeknél nem a kétbalkezes felső vezetéssel volt a baj. Montecuccoli üldözte volna a törököt s könnyen hasonló lehetett volna az eredmény mint 20 évvel később.
De:
Európa vezető hatalmai a spanyol eseményekre figyeltek, már ekkor megkezdődött a felkészülés arra a konfliktusra, amely a spanyol örökösödési háború néven vonul be a történelembe. Azt senki sem gondolta, erre a konfliktusra egészen a 18. század elejére kell várni.
II. Lipót még 1683-ban is be szerette volna fejezni a török háborút. Hogy ez nem következett be, nagyrészt az oszmán birodalmi vezetés hajthatatlansága miatt történt. Utána már az események sodorták magukkal az Udvart. A török hódoltság tulajdonképpen 1684-1690 között omlott össze. Ami ezután jött, már csak töketlenkedés volt.
Az 1663-64-s eseményeknél nem a kétbalkezes felső vezetéssel volt a baj. Montecuccoli üldözte volna a törököt s könnyen hasonló lehetett volna az eredmény mint 20 évvel később.
De:
Európa vezető hatalmai a spanyol eseményekre figyeltek, már ekkor megkezdődött a felkészülés arra a konfliktusra, amely a spanyol örökösödési háború néven vonul be a történelembe. Azt senki sem gondolta, erre a konfliktusra egészen a 18. század elejére kell várni.
II. Lipót még 1683-ban is be szerette volna fejezni a török háborút. Hogy ez nem következett be, nagyrészt az oszmán birodalmi vezetés hajthatatlansága miatt történt. Utána már az események sodorták magukkal az Udvart. A török hódoltság tulajdonképpen 1684-1690 között omlott össze. Ami ezután jött, már csak töketlenkedés volt.
A tizenöt éves háború - az úgynevezett "hosszú háború" legfontosabb ütközetét 1596. október 26-án vívták. A Habsburg Miksa főherceg…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Kicsit régen jártam már errefelé. :)
Teleki dilemmája kb az lehetett: Itt vannak a németek elmebeteg birodalmukkal és nyomasztó fölényükkel. Ráadásul szövetségesek vagyunk. Az angolok messze vannak, éppen elveszteni készülnek a világháborút. A franciák már le vannak győzve.
A közvélemény németbarát a revíziós politika eredményessége miatt.
Teleki ugyanakkor látja, Jugoszlávia az egyetlen kapu melyen át szabadon tartható a kapcsolat a szövetségesekkel, az egyoldalú német elkötelezettségnek beláthatatlan következményei lennének.
Szovjetunióról akkor még szó sem volt, áprilisban járunk, a Barbarossa csak júniusban indul, elképesztő sikerekkel az első 2 évben.
Mit lehetett volna tenni?
1.Átengedjük a németeket és részt veszünk a Jugoszlávia elleni fellépésben.
2.Ugyanezt, de feltételekkel - a trianoni határokon belül maradva - amint megvalósult
3. Nem engedjük át a németeket és nem veszünk részt az akcióban, hivatkozva az örökbarátsági szerződésre.
1. lehetőség: a magyar hadsereg a némettel együtt támadásba lendül, jó eséllyel kiváltva Nagy Britannia hadüzenetét - a Párizsi békében elveszítünk további területeket, nem csak a pozsonyi hídfőt.
2. lehetőség - ismertek a következmények.
3. lehetőség: a/ Horthy elmozdításával hatalomra segítik a németek Szálasit, így a nyilas uralom évekkel korábban kezdődik Magyarországon. Szó sincs korlátozott magyar részvételről a szovjetek ellen, így a későbbi következmények is gyászosabbak az országra nézve.
b/ A német diplomácia megbízhatatlan szövetségesként tekint Magyarországra, mivel kettőből 2 esetben megtiltotta a csapatok, utánpótlás áthaladását. Horthy marad, de német biztatásra Románia és Szlovákia hadat üzen, a Honvédséget annak rendje - s módja szerint helyrerakják. Nemrég indult be a Győri program, hatásai még kevéssé érződtek.
Amint a társadalom érzékelte, a román - szlovák megszállásnak a németek nem vetnek véget, a németbarátság eltűnik. A szovjet front közeledtével a magyar antifasiszta ellenállás nagyságrendekkel erőteljesebb lesz, mint valójában volt - nincs kormányzó, aki biztonsági szelepként működne, ellenben van szomszédos hadsereg megszállása korábbi szövetséges jóváhagyásával.
Következmény: az 1947-s békeszerződésben a revízió során megszerzett területeket megtarthatta az ország - mivel hivatalosan nem vett részt a háborúban! Hadüzenetet csak a Szu elleni akció után kaptunk a britektől. S mivel a történet szerint nem vettünk részt Jugoszlávia megszállásában, ellenben a románok, szlovákok megszálltak minket, így nem volt értelme a bécsi döntések felülvizsgálatának.