Regisztráció Blogot indítok
Adatok
tokagabor

0 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Piroslap Nekik találkozni kellett 2013.04.26 17:17:40
És íme, a legújabb előbányászott bizonyíték a Zelmúltnyolcévből, amivel remekül be lehet támadni az ellenzéket. Konkrétan van egy hangfelvétel, amin valakik beszélgetnek valamiről. Ebből az egyik maffiózó, a másik a titkosrendőrség volt vezetője, és arról beszélgetnek,…..
A 195 ezer négyzetméteres föld alatti világ a magyar repülőgépgyártás egyik titkos fellegvára volt. A pincerendszer egyik részlete (Fotó: Falanszter.blog.hu)..
Tanulságos újraolvasni azt a sok különböző nyilatkozatot, ami mondjuk csak az elmúlt egy hónapban az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban a magyar kormánypárt politikusaitól elhangzott. Tárgyalástechnika – mondják erre baráti értelmezők. Totális káosz – vélik mások.…..
tokagabor 2012.01.06 14:51:04
Van egy negyedik magyarázat is az ellentmondásos kommunikációra. Egyik héten valaki bejelenti a tárgyalások kezdeményezését az IMF-fel. A forint-dollár visszakúszik 237 felettről 224 alá, ekkor valaki, nevezzük csak S. Lajosnak, nagyon sok forintot átvált dollárra. Aztán S.Lajos közvetlen vagy közvetett tanácsára olyan dolgok történnek, ami miatt megszakadnak az előkészítő megbeszélések, és a kormányzati kommunikáció ismét azt hangsúlyozza, hogy nem is olyan nagyon kell az IMF pénze. A forint-dollár január 5-én ebédre felkúszik 250 fölé, mire S. Lajos nagy mennyiségben forintot vásárol dollárért. Jan. 5–én Fellegi bejelenti az újabb politikai fordulatot, a forint nagyon gyorsan erősdni kezd. És így tovább, profitszivattyú vagy minek szokta ezt Bogár László mondani.

Összeesküvés-elmélet? Hát persze. Ennek megfelelően a barrikád.hu-ról származik (ld.
barikad.hu/magyarorsz%C3%A1got_haszonpr%C3%A9sbe_k%C3%A9nyszer%C3%ADtik-20120105). De tudjuk, hogy vannak néha összeesküvések. Londoni banki elemzők tegnap délután arról kezdtek írni, hogy irreálisan negatív lett Magyarország csődkockázatának megítélése, ilyen árfolyamok stb. azért nem indokoltak – annyira meg voltak lepődve, aligha az ő tanácsukra jutottak a piacok oda, ahova tegnap délután. Azt meg tudjuk, a kormány már november táján belátta bukását (Orbán akkor mondta állítólag, hogy ha az IMF jön, akkor ő megy). Németh Lászlóné esetéből pedig tudjuk, hogy mennyire maximálisan függnek tettei Simicska Lajostól (ld. erre hirszerzo.hu/velemeny/2012/1/5/Ne_legyen_egyetertes_NTX4UN), és a kormány és Németh Lászlóné a mai napig nem tudott a leghaloványabb alternatív magyarázatot se adni arra, hogy miért is ő lett a fejlesztési miniszter.

Én persze szeretném azt hinni, hogy ez az egész csak egy cinikus ostobaság, úgyhogy várom a magyarázatokat és bizonyítékokat, hogy mindez miért nem igaz. Mert az ugye nem lehet, hogy ennyi szív hiába onta vért.
Liberatórium Törökvész 2012.01.01 10:41:00
Mire kell ébrednem? Új év, új hülyeség. Török Gábor alighanem meglehetősen bepezsgőzött, mert attól retteg, hogy "külföld" átveszi az irányítást. "Ma ugyanis nem az a kérdés, hogy figyelembe vesszük-e katonai, politikai és gazdasági partnereink,…..
tokagabor 2012.01.01 18:56:20
Kedves Gábor,
szerintem a pezsgőzést leszámítva Lord Valdeznek igaza van. Ez a bejegyzésed olyan metafórás, szezont-fazont összecsúsztató, érzelemkeltő és gondolatölő kifejezéseket használt (“a „külföld” venné kezébe az irányítást”, “valaki az országhatáron túlról „leveszi” végre a pályáról a kétharmados magyar miniszterelnököt”), ami nem a Te blogodra, hanem a kurucinfo-ra vagy az EchoTv-re való, maximum a HírTV-re. Persze, lenne nagy mítoszgyártás a Búsúló Turulban, ha külföldi kritikák özöne után váltaná le Orbánt a Fidesz (vagy, ami valószínűbb, mondana le saját magától), de mi is következik ebből? A jegyzeted sugalmázása szerint az, hogy minden demokrata sorakozzon fel a külföldről bírált Orbán mögött. Nyilván nem így értetted a dolgot, de pontosan így szól, amit írtál. De ez az egész beállítás hazug, és maga is a mítoszgyártást szolgálja, hiszen senki sem Orbánt magát bírálja (leszámítva azt, hogy képtelen nyugton végigülni egy egészéjszakás brüsszeli tárgyalást), hanem egy sor olyan intézkedést, amelyekkel a magyar kormány illetve törvényhozás megsértette részben az elődjei általa önként bevállalt európai uniós tagsággal járó normákat (demokrácia, jogállam, versenysemlegesség, nemzeti bank függetlensége), részben pedig azokat a kritériumokat, ami alapján az amerikai külügy demokratikus, az általuk fontosnak tartott alapokat (vallásszabadság, bíróságok függetlensége, sajtószabadság, stb.) tiszteletben tartó országnak minősítette eddig Magyarországot, és az ennek megfelelő kezelésre javasolta az USA kormányszervek és törvényhozás felé. Ha ezeket az intézkedéseket a magyar kormány/parlament visszavonja stb., akkor megszűnik a kritika, függetlenül attól, hogy Orbán marad-e a miniszterelnök. Ha Orbán lemond, de utódja fenntartja az intézkedéseket, a kritika folytatódik. Szóval ennek az egésznek semmi köze Orbán személyéhez, és amit írsz, az pontosan azt a Fideszes kommunikációs stratégiát követi, amire Lord Valdez viszontválasza is utalt.

Persze, én egy tévedés alapján még nem tartalak Téged egy soronkövetkező Kumin Ferinek, és egyetértek Veled abban, hogy éppen a mítoszképzést csökkentendő az lenne ideális, ha Orbán maradna a miniszterelnök és ő vonatna vissza nagyjából mindent, amit 2011-ben alkotmányba/törvénybe/stb. foglaltak. De gondolom Te sem hiszed, hogy ez be fog következni, mint ahogy nyilván abban sem, hogy a Fidesz-KDNP szembefordul majd vele. Ahogy a dolgok most kinéznek, az elkövetkező év alternativája ehelyett az, hogy (a) Orbán miniszterelnök és vele együtt, legalább részben, a Fidesz-KDNP által eddig maximálisan támogatott alkotmány/intézkedések/stb. is maradnak, az IMF megállapodás elesik, az EU-ban (ami ugyanabban az értelemben nem külföld, mint ahogy az IMF a „mi bankunk”) különféle szankciók születnek az uniós alapszerződéseket és a csatlakozással vállalt koppenhágai kritériumokat szembeszökően megsértő Magyarországgal szemben, és aztán meglátjuk, meddig lesz elég az MNB valutatartaléka az államcsőd halogatására, illetve hogy mire mennek egymással a belföldi tíltakozómozgamak és az Orbán-kormány; vagy (b) Orbán saját valamikori remélt visszatérését előkészítő módon, az általad rettegett mítoszgyártást maximalizálva lemond, valami botvacsinált utód kelletlenül visszavonogat szinte mindent (minusz a Rábára, Malévre, MOL-ra közben már elkaszinózott nyugdíjmegtakarítások államosítását), meglesz az IMF megállapodás, a valutatartalék felélése nélkül tartósan elkerülik az államcsődöt, és a Fidesz-KNDP még két és fél évig az eddiginél is kaotikusabb belharcokkal tovább kormányoz. Szerintem ebből az alternatívából (b) még mindig jobb, mint (a). De a lényeg az, hogy kár volt így megírnod a jegyzetedet erről a fontos témáról.

Azért én maradok mély tisztelőd és érdeklődő olvasód:)

Boldog Új Évet,
Gábor
tokagabor 2012.01.02 13:31:03
Nemcsak a "külföld megbuktatja Orbánt" és a "külföld kierőszakolja Orbán megbuktatását", illetve a tengerészgyalogosok megjelenése és egy IMF megállapodás között kell disztingválnunk, hanem a "külföld kierőszakolja Orbán megbuktatását" illetve az “egy IMF megállapodás is korlátozná az ország szuverenitását” megfogalmazások helyett is sokkal tényszerűbb és tartalmasabb megfogalmazást kell használnia annak, akinek fontos az ép ész megőrzése és a mártírmítoszképzés elleni küzdelem. Pl: “Magyarország szövetségesei és barátai jelzik, hogy szívesen látnák az Orbán nevével fémjelzett kormányzati politikák egész sorának radikális felülvizsgálatát”: ez így helyes. A mítoszképzés sikere ugyanis attól is függ, hogy miként beszélnek azok, akik nem hisznek a mítoszban. Tehát ha valaki nem akar Jobbik kormányt, akkor ne tessék úgy beszélni, hogy a pénzpiacok “rákényszerítik Magyarországot [Orbán leváltására, a kereszténység felvételére, vagy bármi másra]”, hiszen “a pénzpiacok” nem csinálnak semmit: csak annyi történik, hogy világszerte számtalan befektető (pl. a saját pénzemmel én magam is, és felteszem hogy Habony Árpád meg Orbán Viktorné is) egymást figyelve, ám egymással nem egyeztetve úgy döntött, hogy a magyar csődkockázat megnőtt, és ezért most inkább eladna, mint venne magyar állampapírokat és részvényeket, és lehetőleg menekülne a forintból, sőt még a magyarországi bankokból is.

Az IMF megállapodás még egy további értelemben sem függ össze a szuverenitás kérdésével. Amikor egy ország csatlakozik egy vámunióhoz, közös belső piachoz, valutaunióhoz, katonai szövetséghez, akkor tényleg feladja szuverenitása egy részét, meghatározatlan időre, közvetlen ellentételezés nélkül. Például vállalja azt, hogy nem ró ki diszkriminatív különadót a Spar-ra, miközben a CBA-t felmenti az alól, mivel ő immár nemcsak magyar, hanem európai állam is (abban az értelemben, ahogy a mi útleveleink is azt mondják, hogy nemcsak magyar hanem EU polgárok is vagyunk), ennek minden várható ám semmi esetre sem garantált előnyével. Nem hiszem, hogy Orbán ki akarna lépni az EU-ból, de a különadók versenysemlegességet sértő kivetésével a szuverenitás egy olyan elemét próbálta gyakorolni, amit most már csak a többi EU-s tagállammakal közösen gyakorolhatna.

Az IMF-fel való megállapodással viszont csak meghatározott időre, konkrét ellentételezés fejében vállalna a magyar kormány ideiglenes önkorlátozást. A dologból bármikor ki lehet lépni, és persze eleve nem muszáj aláírni. Itt megint igaz, hogy “a piacok” reagálnának, de nem azért, hogy “Magyarországot rákényszerítsék” valamire, hanem mert veszteség helyett nyereségre törekednek a zemberek. Persze, Orbán/Fidesz azt szeretné, hogy kapjon is baráti alapon hitelt, meg a notórius megbízhatatlanságát és részegeskedését se kelljen feadnia. Szeretne diszkriminatívan adóztatni is, meg az EU-ban is maradna. De nem az korlátozza cselekvőképességét (Magyarország szuverenitását), aki erre azt mondja, hogy így nem lesz baráti hitel és EU tagság, hanem az a kormánypárt/miniszterelnök, aki részben nem képes koherens preferenciákat kialakítani, részben meg annyira kockázatvállaló egy ország irányításában, és annyira nem szavahihető a vállalt megegyezések megtartásában, mintha egy kalózhajó legénysége volna.

A görög és az olasz esetek szerintem is nagyon érdekesek, de Berlusconinak Napolitano államelnök és szinte az összes olasz párt általi lemondatására azért került sor, mert Berlusconi nem volt hajlandó/képes az államcsődkockázat elfogadható szintre hozó reformokra (nyugdíj, munkaerőpiac, stb.) Az „erőszakoskodó külföld” szerepe ebben a szerint a WSJ cikk szerint, ami két napja a fő hivatkozási pontja azoknak az olasz politikusoknak, akik most arról ágálnak, hogy sérelem érte az olasz demokráciát és szuverenitást, csupán annyi volt, hogy Angela Merkel egyszer felhívta Napolitanot, és udvariasan-burkoltan azt sejtette, hogy szerinte jó lenne, ha a nem csak Itália, hanem valamennyi eurozóna ország nemzeti valutájának értékét, kamatlábát, kölcsönfelvételi lehetőségeit, növekedési kilátásait kedvezőbben befolyásoló miniszterelnöke lenne Olaszországnak. A közösen gyakorolt szuverenitás (közös valuta) világában szerintem ez ésszerű volt azok után, hogy Berlusconi egy vállvonással felhagyott azoknak a (viszonylag szerény) reformoknak a keresztülvitelével, amiket beígért az Európai Központi Banknak, és amelyeknek a fejében az ECB az eurozóna országok közös valutatartaléka terhére olasz állampapírokat kezdett vásárolni Berlusconi meghirdetett reformjai segítésére 2011 őszén. Csak azért, mert Silvio pártjában néhány mítoszépítő, amikor éppen ez áll érdekükben, mindezt az olasz demokrácia sérelmének állítja be, nem ok arra, hogy Török Gábor blogján is a nemzeti szuverenitást féltsék az ilyen telefonbeszélgetésektől. Egyébként Magyarország esetén ilyenre szerintem nem is kerülne sor, egyrészt mivel nem vagyunk részei a valutauniónak (és ezért mi nem mondtunk lenne a pénzugyi öngyilkosság szent nemzeti jogáról), másrészt mivel nekünk olyan elnökünk és kormánytöbbségünk van, akikről Merkel telefonhívása ugyanúgy leperegne, mint Gábor felelősségteljes viselkedést kérő bejegyzése. Azaz: Lázár János és Rogán Antal felelősségérzete helyett inkább a hazai tíltakozómozgalmak és civil kurázsi sikerében reménykedjünk, és ne nagyon aggodalmaskodjunk azon, hogy mit szólnak majd a Búsuló Turulban, ha Magyarország szövetségesei helyenként majd ugyanazt mondják, mint a tüntetők.

Lábjegyzet: Persze nem minden rossz, ami népszerű a Turulban. Szerintem helyes, hogy Fidesz/Orban azt hiszi, hogy csak akarat kérdése, és lehet változtatni az EU játékszabályain. A diszkriminatív különadók esetében azonban minden épeszű ember számára előre látható volt, hogy egyrészt a multikból kivasalt különadók nem érnek annyit, mint amekorra kárt a befektetési klímában okoz a jogbiztonság sérülése, másrészt hogy úgyis vissza kell majd fizetni az egész bevételt, hacsak nem vállaljuk fel az EU- ból való kilépést. Nem azért kerültünk ebbe a helyzetbe, mert voltak/vannak különadók, hanem mert az EU jogot megsértve a CBA-t felmentették a fizetése alól (mint ahogy Járai biztosítási vállalkozását is szerették volna). Tehát most választania kell nem csak Orbánnak, hanem a magyar közvéleménynek is: az EU-tagságot szereti jobban, vagy azt a jogot, hogy másként adóztassa a “nemzeti” és a “külföldi” óriáscégeket. Hasonló megfigyeléseket tehetnénk a magánnyugdíjpénztárak történetét vizsgálva is: nem önmagában az államosítás volt a gond (azt még indokolta is az EU Kelet-Európa számára kedvezőtlen és kifejezetten felháborító döntése a deficitszabályokról), hanem a törvénytelenség, a konspiratív, erőszakos, hazudozó lebonyolítás, a pucshangulat állandósítása, a megtakarítások rövid úton való elherdálása, és a befektetői bizalom ebből következő eljátszása.
tokagabor 2012.01.02 14:22:36
@Alt Gr: A megjegyzése elejével nem értek egyet, hosszabban írtam erről egy általánosabb kommentben 13:31-kor a liberatorium.blog.hu/2012/01/01/torokvesz_1 oldalon. Egyébként a WSJ cikk, amire ott hivatkoztam, és amiről az olaszországi kuruckodók is hivatkoznak, mint annak hiteles leírására, hogy miként néz is ki egy ilyen testvérországi beavatkozás, itt található meg:
online.wsj.com/article/SB10001424052970203391104577124480046463576.html
Szerintem, amit ez a cikk leír, az egy ésszerű, jogos, és udvarias, bár valóban szokatlan telefonhívás, nem pedig belügyekbe való beleavatkozás vagy Berlusconi “levétele a pályáról”.
Ha olyan köztársasági elnöke lenne az országnak – nem is lenne példátlan, az előző például biztosan ilyen volt -, akit a haza sorsa jobban érdekel, mint megválasztóinak vélt vagy valós politikai érdeke, akkor az újévi beszédében nem a kitartásról, a jó irány…..
tokagabor 2012.01.01 19:13:46
Kedves Gábor,
szerintem ez a bejegyzésed olyan metafórás, szezont-fazont összecsúsztató, érzelemkeltő és gondolatölő kifejezéseket használt (“a „külföld” venné kezébe az irányítást”, “valaki az országhatáron túlról „leveszi” végre a pályáról a kétharmados magyar miniszterelnököt”), ami nem a Te blogodra, hanem a kurucinfo-ra vagy az EchoTv-re való, maximum a HírTV-re. Persze, lenne nagy mítoszgyártás a Búsúló Turulban, ha külföldi kritikák özöne után váltaná le Orbánt a Fidesz (vagy, ami valószínűbb, mondana le saját magától), de mi is következik ebből? A jegyzeted sugalmázása szerint az, hogy minden demokrata sorakozzon fel a külföldről bírált Orbán mögött. Nyilván nem így értetted a dolgot, de pontosan így szól, amit írtál. De ez az egész beállítás hazug, és maga is a mítoszgyártást szolgálja, hiszen senki sem Orbánt magát bírálja (leszámítva azt, hogy képtelen nyugton végigülni egy egészéjszakás brüsszeli tárgyalást), hanem egy sor olyan intézkedést, amelyekkel a magyar kormány illetve törvényhozás megsértette részben az elődjei általa önként bevállalt európai uniós tagsággal járó normákat (demokrácia, jogállam, versenysemlegesség, nemzeti bank függetlensége), részben pedig azokat a kritériumokat, ami alapján az amerikai külügy demokratikus, az általuk fontosnak tartott alapokat (vallásszabadság, bíróságok függetlensége, sajtószabadság, stb.) tiszteletben tartó országnak minősítette eddig Magyarországot, és az ennek megfelelő kezelésre javasolta az USA kormányszervek és törvényhozás felé. Ha ezeket az intézkedéseket a magyar kormány/parlament visszavonja stb., akkor megszűnik a kritika, függetlenül attól, hogy Orbán marad-e a miniszterelnök. Ha Orbán lemond, de utódja fenntartja az intézkedéseket, a kritika folytatódik, de mi köze ennek ahhoz, hogy „külföldről irányítanák” az országot? Nem jönnek tengerészgyalogosok, bombázók, helytartók, csupán a baráti országok kritikája (Putyin még nem szólt egy szót sem, és Kuba sem, nekik nyilván tetszik, amit édes hazánk csinál). És ennek az egésznek semmi köze Orbán személyéhez, tehát amit írsz, az pontosan azt a Fideszes kommunikációs stratégiát követi (rabok tovább nem leszünk!), amire Lord Valdez viszontválasza is utalt.

Persze, én egy tévedés alapján még nem tartalak Téged egy soronkövetkező Kumin Ferinek, és egyetértek Veled abban, hogy éppen a mítoszképzést csökkentendő az lenne ideális, ha Orbán maradna a miniszterelnök és ő vonatna vissza nagyjából mindent, amit 2011-ben alkotmányba/törvénybe/stb. foglaltak. De gondolom Te sem hiszed, hogy ez be fog következni, mint ahogy nyilván abban sem, hogy a Fidesz-KDNP szembefordul majd vele. Ahogy a dolgok most kinéznek, az elkövetkező év alternativája ehelyett az, hogy (a) Orbán miniszterelnök és vele együtt, legalább részben, a Fidesz-KDNP által eddig maximálisan támogatott alkotmány/intézkedések/stb. is maradnak, az IMF megállapodás elesik, az EU-ban (ami ugyanabban az értelemben nem külföld, mint ahogy az IMF a „mi bankunk”) különféle szankciók születnek az uniós alapszerződéseket és a csatlakozással vállalt koppenhágai kritériumokat szembeszökően megsértő Magyarországgal szemben, és aztán meglátjuk, meddig lesz elég az MNB valutatartaléka az államcsőd halogatására, illetve hogy mire mennek egymással a belföldi tíltakozómozgamak és az Orbán-kormány; vagy (b) Orbán saját valamikori remélt visszatérését előkészítendő, az általad rettegett mítoszgyártást maximalizálva lemond, valami botvacsinált utód kelletlenül visszavonogat szinte mindent (minusz a Rábára, Malévre, MOL-ra közben már elkaszinózott nyugdíjmegtakarítások államosítását), meglesz az IMF megállapodás, a valutatartalék felélése nélkül tartósan elkerülik az államcsődöt, és a Fidesz-KNDP még két és fél évig az eddiginél is kaotikusabb belharcokkal tovább kormányoz. Szerintem ebből az alternatívából (b) még mindig jobb, mint (a). De a lényeg az, hogy kár volt így megírnod a jegyzetedet erről a fontos témáról.

Azért én maradok mély tisztelőd és érdeklődő olvasód:)

Boldog Új Évet,
Gábor