Regisztráció Blogot indítok
Adatok
grizek

0 bejegyzést írt és 34 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az alábbi ügy az  NNH és egy jogos észrevételeket felvető ügyvéd tanulságos levelezéséről szól. A Hatóság tájékoztatása szerint a médiaigazgatásra vonatkozó jogszabályok arra vonatkozóan nem tartalmaznak előírásokat, hogy a műsorokban nyilatkozó személyekre…..
grizek 2012.05.06 13:45:11
@makádi vízp.pecaház kiadó 70/ 302-3412:

Ez nem megoldás, hisz a másik csatornán is egy "szakértő" magyarázza el a témát.
A Zugügyvéd is járt már úgy, hogy a perköltség  mértékét megfellebbezte, erre az egész pertárgy értékére követelték az illetéket, majd hirtelen saját hatáskörben javították a végzést. 800.000 Ft-ról 6200-ra.Tisztelt Zugügyvéd!Perújítási kérelmet nyújtottam be a…..
grizek 2012.01.17 16:37:00
T@Pascal:

Természetesen szó sincs hasonló ügyben hozott másik ítéletről. Én azt a jegyzőkönyvet csatoltam, melyben az alperesi képviselő elismeri, hogy rágalmazó kijelentését nem tudja bizonyítani, ennek perjogi következményeit vállalja.

Ezt a bíróság meg sem meri említeni ítéletében, csak annyit ír a 3. oldal első bekezdésében,hogy „az ügy érdemében is”.

Jól sejted, hogy a hamis tanuzást nem akárki követte el, ezért nem meri leírni sem a tényállást, sem a hamis tanú személyét.

Az eredeti kérdésre visszatérve: Ha a bíró az OIT Hivatalától megjelent képviselő törvénysértő kérésének, - miszerint a perújítási kérelem elkésett – helyt ad, utólag miért állapít meg 8.000 Ft perköltséget az őt lóvá tevő hivatalnok javára és az én terhemre?

Igazad van, erre a válasz az alperesi képviselő személye.

Ha az ügy tárgya a határidők vizsgálata, akkor a bíróság határozatának erre kell szorítkoznia, nem foglalhat állást az ügy érdemében. Ha igen, akkor az prejudikációnak minősül. (Magyarán szólva teljesen fölösleges őt utasítani az érdemi folytatásra.)
Sokan szabad prédának hiszik az interneten fellelhető fotókat, pedig akár komoly, büntetőjogi  következményei is lehetnek, például ha egy képmást használnak fel jogosulatlanul. Kedves Zugügyvéd!Fotós vagyok, lehetőleg ebből is szeretnék megélni (általában nem…..
grizek 2011.12.26 23:55:52
@bestpixel:

Ez így van, ha a szerző személye megállapítható.

Állásfoglalást kértem hasonló ügyben (ahol nem lehetett megállapítani, hogy ki készítette a képet) a lényeget ide másolom:

"Válaszaim a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.), valamint az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezésein alapulnak.

Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A szerzői jogi védelem egyedileg vizsgálandó, melyre vonatkozóan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SzTNH) mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye tehet konkrét megállapítást.

Amennyiben az Ön által említett fotó szerzői jogi védelem alatt álló alkotás és Ön azt a Wikipedián megjelenítené úgy e tevékenysége szerzői jogi értelemben vett felhasználásnak minősül, mely az Szjt. [16. §-ának (1) bekezdése] szerint kizárólag a jogosult engedélye alapján lehetséges. Az Szjt. kizárja fotóművészeti alkotás idézését [Szjt. 67.§ (5)], így ez a szabad felhasználási lehetőség kizárt.

Levelében említette, hogy értesült az „árva mű felhasználása esetén alkalmazható bírságokról”, ez azonban téves információ. Az SzTNH az Szjt. 57/A. §-ának (1) bekezdése alapján - a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett - felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző felkutatására az érintett műtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel. Az ún. „árva művekre” vonatkozó felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, a Magyar Köztársaság területére terjed ki, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §) nem jogosít. Az SzTNH előtti hatósági eljárás szabályait az R. tartalmazza.

A szerző (esetleges örökösei) felkutatására tett (az adott helyzetben általában elvárható mértékű) intézkedések kapcsán az R. 3. §-a adhat iránymutatást az Ön részére. Amennyiben az Szjt.-re és az R.-re figyelemmel folytatott kutatása nem vezet eredményre, az SzTNH-hoz a felhasználás engedélyezése érdekében igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettség mellett kérelmet terjeszthet elő.

Ajánlom szíves figyelmébe az SzTNH honlapján elérhető adatbázist is (elérhető: www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/kutatasi_adatbazis.html oldalról), mely további segítséget nyújthat a szerző [vagy a jogutód(ok)] felkutatásában.

Az árva mű felhasználásának engedélyezése iránti kérelem (elérhető: www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/arva/Kerelem_V3_20091001.pdf oldalról) és tájékoztató (elérhető: www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/arva/Tajekoztato2_20091001.pdf oldalról) szintén letölthető az SzTNH honlapjáról."