Adatok
LacOS
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egy jó barátom a rendszerváltás éveiben egyik nagyvárosunk egyetemére járt. Mivel rühellte őkelme a kollégiumok világát, kitarhálta az egyetemista kölkükre büszke szüleitől, hogy albérletbe mehessen. A háziura egy kedélyes öregedő meteorológus volt, akinek családi házas…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Kérlek nézz utána, hogy hogyan készítik a meteorológusok az előrejelzéseket manapság. Biztos nem úgy, hogy hátra mennek a kertbe és leolvassák a műszereket...
A meteorológia tudománya elsősorban a matematikára és a fizikára épül. Az előrejelzéseket matematikai modellek lefuttatásával hozzák létre a meteorológusok. Ezeket a modellszámításokat nagy teljesítményű szuperszámítógépekkel végeztetik el, mivel akkora számítási kapacitást igényelnek, hogy csak ezek alkalmasak a feladat megoldására.
Hogy mekkora nehézségű feladat egy hétre előre meghatározni az időjárást arra egy jó példa a következő. Ott ülsz a rulett asztalnál, és az a feladatod, hogy a következő körben megmond az eredményt. Elvben nagyon egyszerű dolgod van, hiszen csak néhány egyszerű fizikai összefüggést kell ismerned, például a gravitációt és a súrlódást. Mégis miért nem tudod megmondani, hogy mi lesz az eredmény? Hát nyilván a bizonytalanság miatt. Egyszerűen annyi bemeneti paramétert kellene figyelembe venned a modellszámítás során, melyet lehetetlen megfigyelni és megadni. Tehát mit csinálsz? Csökkented a bemeneti paraméterek számát, azaz egyszerűsíted a modelled. Ennek viszont ára van. A pontosság. Minél inkább egyszerűsítesz, annál pontatlanabb lesz a végeredmény. Azt is könnyű belátni, hogy minél közelebb vagy az esemény bekövetkeztéhez, azaz a golyó megállásához, annál kevesebb paramétert kell figyelembe venned, illetve annál több pontos információval rendelkezel a golyó mozgásáról, így annál pontosabb eredményt is kapsz. Az utolsó másodpercben lényegében már 100%-os pontossággal meg tudod becsülni a végeredményt.
Ezt a meteorológiára vetítve már világosan látható, hogy milyen nehéz feladattal állnak szemben a meteorológusok a több napos előrejelzések elkészítése során. Nem csak néhány fizikai összefüggést kell figyelembe venni, hanem rengeteg sokat. Kezdve a napsugárzás intenzitásától a Föld forgásán át a földfelszín jellegéig. Erre van egy nagyszerű, a köznyelvben is használt tudományos elmélet a pillangóeffektus. Egy lepke az Amazonasznál meglebegteti a szárnyát, erre Európában elered az eső. Minden paramétert nem lehet figyelembe venni, ez pedig az előrejelzés pontosságát rontja. Nem is meglepő, hogy a jelenlegi ismeretek alapján azt mondhatjuk, hogy 5 napra előre lehet időjárást előrejelezni. Ennél hosszabb táv esetén annyira megnő a bizonytalanság, amely a bekövetkezés várható valószínűségét drasztikusan csökkenti. A rulettes példánál maradva: a rulett golyó megállásának pontos helyét sokkal könnyebb meghatározni annak indulásakor, mint az időjárást egy hétre.
Remélem kedves Posztoló, így már érthető, hogy miért csak néhány napra kaphatsz pontos előrejelzést és egy kicsit jobban fogod értékelni a meteorológusok munkáját és a meteorológia tudományát.
ui.: nem vagyok meteorológus és semmi közöm a meteorológiához, max annyi, hogy 1-1 félévet hallgattam az egyetemen légkörtant és meteorológiát