Adatok
freiwilliger
0 bejegyzést írt és 57 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Háborús hétköznapok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 2.
A háború kitörésekor a gyanús nemzetiségeket sok esetben súlyos vádakkal illették. Így volt ez az ország központi vármegyéjében is.
A magyar lakosság és a helyi nemzetiségiek, illetve az itt…..
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 19. rész
A halott testvérét váltó baka, az elesett olasz alezredes körgallérjából készült nadrág és a temetetlen hullák bűze miatti olasz parlamenter esete. Néhány kiragadott epizód doktorunk 1915 augusztusának végén…..
Ismét egy csoportkép a frontról. Amikor először kézbe vettem, nem is gondoltam, hogy mennyi információ kiderülhet róla. Pedig csak épp egy kicsit keresgéltem…
Az alábbi fotólapot Cservenka Károly, a 24. vadászzászlóalj oberjägere küldte haza az olasz frontról, 1915…..
freiwilliger
2012.07.16 22:26:08
@Natasa Gajdarova: Tényleg még előtte lehetnek...
Mondjuk azért az is jó, hogy József főherceg előre látja a sorsukat!
Mondjuk azért az is jó, hogy József főherceg előre látja a sorsukat!
Dr. Kemény Gyula ezredorvos blogon közreadott naplójában különleges leírásokat olvashatunk az irányítása alatt álló segélyhely működéséről. A katonaorvos a háborút követően néhány tanulmányban is összefoglalta első világháborús tapasztalatait. Ezeket az írásait,…..
A két világháború között, akinek lehetősége volt, visszalátogatott az egykori harcok helyszínére, így is tisztelegve az elhunyt bajtársak előtt. Az alábbi részletet egy volt katona írásából idézzük, amit az Isonzónál 1936 júliusában tett látogatása után vetett papírra.…..
Két jótékonysági mérkőzés a háború alatt Az elkövetkező időszakban a Bajnokok Ligája döntő majd a lengyel–ukrán közös rendezésű Európa Bajnokság okán Európa, de talán az egész világ figyelme a labdarúgás felé irányul. A sportág az I. világháború előtt is…..
freiwilliger
2012.05.18 11:43:32
@hechtgrau: Jó történet! :)
Érdekes lenne, hogy vidéken mennyire dívott a foci, voltak-e vidéki csapatok is, vagy ott tényleg csak az "urak passziójának" számított. A fenti posztból viszont az derül ki, hogy Budapesten már sok csapat volt és a meccsek nagy tömegeket vonzottak. 20.000 ember ma sem megy ki egy bajnoki mérkőzésre...
A poszthoz gratulálok, érdekes volt, szívesen olvasnék még ilyeneket, s arról is hogy a frontokon a magyar katonáknak mennyire nyílt lehetősége a sportolásra, a focira. A nyugati frontról több ilyen történet ismert, film is készült ezekből, nálunk voltak ilyen események?
Érdekes lenne, hogy vidéken mennyire dívott a foci, voltak-e vidéki csapatok is, vagy ott tényleg csak az "urak passziójának" számított. A fenti posztból viszont az derül ki, hogy Budapesten már sok csapat volt és a meccsek nagy tömegeket vonzottak. 20.000 ember ma sem megy ki egy bajnoki mérkőzésre...
A poszthoz gratulálok, érdekes volt, szívesen olvasnék még ilyeneket, s arról is hogy a frontokon a magyar katonáknak mennyire nyílt lehetősége a sportolásra, a focira. A nyugati frontról több ilyen történet ismert, film is készült ezekből, nálunk voltak ilyen események?
freiwilliger
2012.05.18 18:00:19
@StencingerNorbert: Köszönöm, kíváncsian várom!
Ezek szerint csak a soproni huszárok nem ismerték a labdát? :)
Az aradi meccs érdekes, nem sokkal később már más küzdelemben csaptunk össze a szerbekkel...
Ezek szerint csak a soproni huszárok nem ismerték a labdát? :)
Az aradi meccs érdekes, nem sokkal később már más küzdelemben csaptunk össze a szerbekkel...
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 10. rész
Ezredorvosunk 1915 júliusában az Isonzó partján éjjelente az állásokban a bakákkal beszélget, akik panaszáradatot zúdítanak rá. Máskor fényképeket hív elő ugyanott, majd részt vesz az olasz foglyok…..
(„Sose hal meg az, ki a hazájáért hal”) Mai posztunk szerzője, dr. Ravasz István ismét érdekes kérdést „jár körbe”. A Nagy Háború első hősi halottjáról elmélkedik, anélkül, hogy „ex cathedra” lándzsát törne Kovács Pál gyalogos elsősége…..
freiwilliger
2012.04.26 22:06:36
freiwilliger
2012.05.10 22:57:29
@Ravasz István: Az utolsó nem magyar lehetett az biztos, hacsak nem a nyugati fronton szolgált...
Húsvétkor tettük közzé egy Slapák Mihály nevű tüzér Rozman Mariskához írt fényképes üdvözlőlapját . A harctéri fotón tíz katona látható, pihenőben. Nem csak az olvasókat, engem is foglalkoztatott, hogy vajon melyikük lehet Mihály. Melyikük lehet Slapák…..
freiwilliger
2012.05.04 11:34:11
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 5. rész
Életsorsok hirtelen változása, személyes és családi tragédiák sora villan fel a napló mai fejezetéből. Kemény doktornak orvosként és bajtársként is sok munkája akad. A Krn-ről indított és balul végződött…..
freiwilliger
2012.04.15 17:18:05
@-kraci- @PintérTamás: : Köszönet mindenkinek a magyarázatért! Valóban jó lenne ezekről a lőszerekről egy poszt. Az is érdekes kérdés még, hogy ilyen sörétre emlékeztető őrlövedéket alkalmaztak-e más hadseregek is, illetve ez a lövedék megfordítás mennyire volt tényleg csak az olaszokra jellemző?
freiwilliger
2012.04.19 17:12:56
@RózsafiJános: Köszönöm, a beidézett válasz tulajdonképp részben az én kérdéseimre is választ adott.
freiwilliger
2012.04.20 16:03:30
@PintérTamás: Hát azért ez is elég durva, milyen lehet, ami kimaradt... Szegény honvédek! :(
A Nagy Háború
Rozman Mariska úrilánynak és minden kedves olvasónknak: Kellemes húsvéti ünnepeket!
2012.04.06 09:57:00
Feladó: Slapák Mihály; 21 cm. Mörs. Batt. 11/6 [11/6. számú 21 cm-es mozsár üteg] feldpost 415 Őnagys[ága]. Rozman Mariska úrilánynak Budapest Kellemes husvéti ünnepeket kiván! Slapák Mihály 31/III 1917. ..
Mai posztunkban a császári és királyi esztergomi 26. gyalogezred történetéről kapunk áttekintést. Megismerhetjük azt is, hogy milyen tervek készültek a nagy múltú ezred háborús emlékművének az elkészítésére és végül az miért nem valósult meg.
1867. január 9-én…..
Gépházunk még 2008-ban járt az egykori Somme-i harcok színhelyein, és nagyjából a blog indulása óta írta a következő posztot az ott szerzett élményeiről és tapasztalatairól. Érdekes megfigyeléseket tett, amiből még érdekesebb tanulságokat lehet levonni… Sose…..
Vajon a XX. században egy vagy két világháborúról beszélhetünk? Az alábbiakban dr. Ravasz István alezredes, hadtörténész-muzeológus írásának közreadásával „kitekintünk a Nagy Háború lövészárkaiból”, és szélesebb összefüggésekbe próbáljuk helyezni az…..
freiwilliger
2012.02.28 23:55:59
@PollmannFerenc: A hadtörténész urakhoz képest csak laikusként tudok a témához szólni, de számomra érdekes volt Ravasz István gondolatmenete is. Egy háborút megszakíthatnak békeszerződések, majd folytatódik tovább. Erre szerintem sok példát lehetne találni a történelemben. Ez igaz lehet a világháborúra is. Az 1870-es német-francia háború még lokális, helyi érdekű összecsapás volt, kevésbé lehet ide csapni. A történtek vizsgálata a két világháború egynek tekintése esetén is ugyanúgy történhetne, mint eddig, nem gondolom, hogy kezelhetetlenné válna a kérdés, terminológiailag kell jól kezelni. Az egy másik ügy, hogy valóban szükség van-e rá, vagy csak öncélú játék? :)
freiwilliger
2012.02.29 10:32:25
@PollmannFerenc: De jure bizonyára így van, de a békeszerződéseket a mindenkori aktuális nemzetközi jog általuk értelmezett keretei között (vagy az épp azon kívül) a győztesek diktálták, s ezáltal a történelem, s a háborúk periodizálását, "sorszámozását" is ez határozta meg. Ha jól értelmezem a fenti cikkben mintha Ravasz István is erre, vagy erre is alapozná, hogy a békediktátum ellenére ez csak átmeneti fegyvernyugvásnak volt tekinthető az egy háborún belül.
Érdekes lehet még, hogy a "béke" ellenére a legyőzöttek igyekeztek tovább fegyverkezni, s pl. Magyarországon is az antant megfigyelők jelenlétében titokban tovább folyt a rejtett felkészülés, fegyvergyártás. Gondolom, hogy ez hasonlóan mehetett a németeknél is, készültek a folytatásra...
Érdekes lehet még, hogy a "béke" ellenére a legyőzöttek igyekeztek tovább fegyverkezni, s pl. Magyarországon is az antant megfigyelők jelenlétében titokban tovább folyt a rejtett felkészülés, fegyvergyártás. Gondolom, hogy ez hasonlóan mehetett a németeknél is, készültek a folytatásra...
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 61. rész
Hazafelé
Hősünk kalandos hazaszökése a frontról Magyarországon folytatódik. A magyar kalauzokkal már könnyebb a dolga, mint a „vad” horvátokkal. A végcél előtt Nagyszalontán azonban egy rutén őr…..
A háborút, akárcsak a kormány bármely más termékét, el kell adni a lakosságnak. […] A háborús propaganda többek között azzal veszi rá a lakosságot a háború terheinek vállalására, hogy bagatellizálja a vérontást. A fiúk jó helyen vannak, csak egy kis kirándulásra mentek, s mire a falevelek…..
freiwilliger
2012.02.15 22:13:29
@burqus: Köszönöm, "benéztem", valóban az egészre vonatkozik az 1915 eleje, én ezt csak a belgrádira gondoltam... Akkor ez még valóban eléggé a háború kezdete, amikor még viszonylag él háborús lelkesedés.
Később is mehetett ez a gyerek bolondítás, amikor már a valóság megtapasztalása után az emberek jelentős része inkább ideges lett, ha ilyeneket látott?
Később is mehetett ez a gyerek bolondítás, amikor már a valóság megtapasztalása után az emberek jelentős része inkább ideges lett, ha ilyeneket látott?
freiwilliger
2012.02.18 17:58:15
@burqus: Ez számomra elég meglepő, mert azt gondolnám, hogy azért elég gyorsan hazajutott annak a híre, hogy milyen is ez a "gyerekjáték" valójában. Szaporodtak az elesettek, a hátországban is megjelentek a sebesültek, hadirokkantak tömegei, rengetegen estek hadifogságba. A zenés, zászlós, virágos frontra indulások mellett, majd egyre inkább helyett a síró nők, anyák, feleségek, testvérek hada kísérte az katonákat, s ők maguk sem olyan könnyű szívvel mentek már a "halál torkába", ahogy itt a blogon is olvashattuk: nagyhaboru.blog.hu/2011/04/04/b_sarkozy_gergely_visszaemlekezese_a_vilaghaborura_14_resz
Szóval erről a kissé bugyuta gyerekbolondításról én azt gondolom, hogy egy idő után inkább ellentétes hatást válthatott ki, ha valóban tényleg végig folyt. De lehet, hogy rosszul gondolom.
Az amerikaiak szinte csak a legvégén kapcsolódtak be a "játékba", 1918-ban ők szinte a nulláról indultak, nekik még mindent be lehetett adni. Akkor is...
Szóval erről a kissé bugyuta gyerekbolondításról én azt gondolom, hogy egy idő után inkább ellentétes hatást válthatott ki, ha valóban tényleg végig folyt. De lehet, hogy rosszul gondolom.
Az amerikaiak szinte csak a legvégén kapcsolódtak be a "játékba", 1918-ban ők szinte a nulláról indultak, nekik még mindent be lehetett adni. Akkor is...
Hírek a nagyvilágból Francia régészek 21 első világháborús német katona maradványaira bukkantak egy tökéletesen konzerválódott föld alatti fedezékben. A lövészárokrendszerre útépítési munkálatok közben találtak rá. 1918-ban a szövetségesek egy óriási tüzérségi…..
freiwilliger
2012.02.12 18:47:13
freiwilliger
2012.02.14 16:57:49
@RózsafiJános: Elég megrázó történet. Könnyen ők is ott maradhattak volna örökre! Vajon a tiszti szolga miért nem kapta meg a kitüntetést? Nem kapott kisebbet sem?
freiwilliger
2012.02.15 14:57:03
@RózsafiJános: Köszönöm, érdekes, szép sztori, az amcsik biztos filmre vitték volna, a végén megszólaltatva a megmentő és a megmentett unokáit a helyszínen...
italiano
San Martino del Carsó-i olasz barátaink a segítségünknek is köszönhetően januárban fontos felfedezésre jutottak a Doberdó-fennsíkon: megtalálták a magyar visszaemlékezésekben is gyakran emlegetett Szent Borbála kápolna helyét a Brestovec magaslaton. A kutatásról Gianfranco Simonit számol…..
freiwilliger
2012.02.12 18:51:16
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 56. rész
Egy magyar hős emléke
Hősünket is visszaküldik a vippachi tábori kórházból a századához. A Haidenschaft felé vezető úton egy templom előtt érdekes magyar emléket figyel meg a napóleoni időkből. Rostás Pál magyar huszár…..
freiwilliger
2012.01.25 15:58:00
@calabar2012: Hát, bevallom őszintén, én inkább gondoltam volna a titói idők áldozatának, mint az olaszénak... Ez a terület ezek szerint még Olaszországhoz tartozott a két vh között, s nem Jugoszláviához? Nekik miért nem tetszhetett a szobor? S itt nem az esztétikumra gondolok...
freiwilliger
2012.01.29 22:28:39
@calabar2012: Szurkolunk, hajrá, s bízunk a megvalósulásban! :)
freiwilliger
2012.02.08 23:52:26
A Nagy Háború
A szegedi 46/III. zászlóalj temetőjének lokalizálása a Mrzli Vrh északi oldalán
2012.01.25 07:19:00
A bécsi Hadilevéltárban a 3. hegyidandár anyagából előkerült egy, az Isonzó mellett található Mrzli Vrh védelmi rendszeréről készített térképvázlat, amelyen az alakulat kötelékében harcoló alegységek temetői is szerepelnek. A harcok során az elesett katonák egy részét az…..
freiwilliger
2012.01.25 15:23:26
freiwilliger
2012.01.29 22:41:45
@negyesil: Köszönöm, az ottani sírokról nem készült temetői nyilvántartás? Vagy ezt már az olaszoknál kellene keresni?
@MTi: @Natasa Gajdarova: Nagyok vagytok, köszi, megszemélyesítettétek a neveket, a sírokat, a temetőt! Most már csak az lenne még érdekesebb, ha a hozzátartozók is jelentkeznének!
@MTi: @Natasa Gajdarova: Nagyok vagytok, köszi, megszemélyesítettétek a neveket, a sírokat, a temetőt! Most már csak az lenne még érdekesebb, ha a hozzátartozók is jelentkeznének!
freiwilliger
2012.01.20 14:58:38
48 = 60? avagy a mozdonyfüstbe ment haditerv A Monarchia tisztképzésében – akárcsak a többi korabeli nagyhataloméban – a matematikai tudományoknak igen nagy szerepe volt. Ez érthető, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a vasutak háborújának idején a tömeghadseregek…..
freiwilliger
2012.01.18 15:53:42
@PollmannFerenc: Köszönöm! A románok 1916 nyarától tényleg jelentős erőket kötöttek le, csak a másik oldalról... Azt lehet tudni egyébként, hogy rájuk mekkora erőt szánt a számzsonglőr?
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 55. rész
Vippachon
Hősünk számára a vippachi tábori kórházban sem könnyű az élet. A gyenge élelmezés mellé rendszeres gyakorlatozás párosul, ami a katonák soknyelvű összetétele, különböző kiképzése és egészségügyi állapota…..
A volt-nincs ütközet, avagy az állítólagos szerb támadás Keveváránál Miközben az osztrák-magyar döntéshozókat még a Putnik-affér fejleményei tartották izgalomban, hamarosan újabb különös eseményre került sor, olyanra, amire a (had)történelemben valószínűleg nem…..
freiwilliger
2012.01.11 22:13:57
freiwilliger
2012.01.11 23:22:46
@MTi: Mondjuk érdekes lenne, ha épp egy szerb nyelvű kötetben szerepelne, ezáltal mégis csak a szerbek nyakába varrva a háború ódiumát!
A laktanya-tébolyda metamorfózis nagyon passzol ehhez a cikkhez! :)
A laktanya-tébolyda metamorfózis nagyon passzol ehhez a cikkhez! :)
freiwilliger
2012.01.12 16:09:51
@PollmannFerenc: Ok, köszönöm, de miért volt (lett volna) szüksége a Monarchiának egy ilyen műbalhéra is, ez azért nem teljesen világos a számomra! S ki találta ki, rendelte ezt meg, az nem derült ki?
Triboulet notesza „Dilettánsabban még soha nem szabadítottak el háborút, mint 1914 júliusában a Szerbia ellenit” – fogalmaz egészen kendőzetlen nyíltsággal Fritz Fellner, az egyik legtekintélyesebb osztrák történész, és véleményét sok szakember is hajlamos…..
freiwilliger
2012.01.04 14:52:59
freiwilliger
2012.01.04 18:48:31
@PollmannFerenc: A szerbek oldaláról nézve én úgy emlékszem, hogy mint ha ők nem akartak volna kezdetben háborúzni (vagy igen?), tehát Putnik fürdőztese talán nem volt dilettantizmus.
A Monarchia oldaláról ebben az értelemben valóban dilettáns volt az agg uralkodó viselkedése, de ő még a XIX. század gyermeke volt. Vagy csak már szenilis volt? Nem biztos, hogy ide kellene keverni, de azért mondjuk az aradi tizenhárom és a többiek kivégeztetésénél még nem volt ilyen "nagyvonalú"...
A Monarchia oldaláról ebben az értelemben valóban dilettáns volt az agg uralkodó viselkedése, de ő még a XIX. század gyermeke volt. Vagy csak már szenilis volt? Nem biztos, hogy ide kellene keverni, de azért mondjuk az aradi tizenhárom és a többiek kivégeztetésénél még nem volt ilyen "nagyvonalú"...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Azért lehetett egy légkör az országban (s gondolom szerte a világban), ha ilyen atrocitások előfordultak! Én a váci eseten röhögtem jót előszörre, majd belegondolva el kezdtem sajnálni szegény vasutasokat!