Adatok
országjáró
0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Tavaly májusban tudtuk meg, hogy Bayer Zsolt az NKA miniszteri keretből nyújtott 35 milliós támogatásával újraforgatja a régi nagysikerű Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatot.
Bayer az Indexnek úgy nyilatkozott, a Magyarországon készülő, 14 részes és a…..
Tudom, hogy nem most kezdték ellopni, de mára teljesen eltűnt az ünnep.15-én reggel bekapcsoltam a TV-t, és nem akartam hinni a szememnek és fülemnek. Le is ellenőriztem, hogy jó csatornát nézek-e (bár eddig a szolgáltatóm kínálatában nem volt lengyel adó), mert hosszú perceken…..
Mi jut eszünkbe a Magyarország, szeretlek!-ről, az október 2-a óta vasárnap esténként az M1-en játszott vetélkedőről? Fideszes propaganda? Vagy egészséges országimázs, ami manapság úgyis kevés van? Kevéssé burkoltan jobbos műsor a köznép szoftfideszesítése…..
Urbanista
160 éves ágyúgránátot találtak Kőbányán? Fura mód a média most nem mozdult rá, pedig ezúttal fotó is van róla
2012.02.08 08:00:00
A bombariadók gyakorisága tulajdonképpen a fővárosi ingatlanpiac pörgésének indikátora. Amikor jól megy a szektornak sok bomba kerül elő, amikor rosszabbul, akkor kevesebb. Mostanában ugye nem nagyon hallani róluk. Persze mindez csak a II. világháborús robbanószerekre igaz, mert…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Írta: Handler Ármin, országjáró
Bóly, handler@boly.hu
Az elmúlt húsz évben - Rockenbauer Pál hazát bemutató sorozatától indíttatást merítve - egy hazai kiadó jóvoltából, hétszer bejártam Magyarország 3176 települését. Nyolc autóval kétmillió km.-t tettem meg, egy országjárás két és fél évig tartott, megfordultam az 1 lakos Nagygéc-től Bp.-ig, minden településen, sokszor még tanyákon is. Egy országjárás alakalmával 250 szálláshelyen élveztem a vidéki ember felejthetetlen vendégszeretetét. Ez a világon egyedülálló teljesítmény, folyamatosan kint élek vidéken az emberek közt, tapasztalatom a következő:
A rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt, az ország és mi, benne lakó polgárok -- küzdve a szebb és jobb létért -- sok mindenen mentünk keresztül. Vannak, akiknek sikerült "feltörni", és fennmaradtak, és még többen vannak, akik alámerültek és elvesztek az élet könyörtelen viharában. Mára pedig, kialakult egyfajta politikai és gazdasági káosz, össznépi létbizonytalanság, aggódás és félelem a jövőtől. Napjaink emberét eszi a mindennapi stressz, a küzdelem a létért, a holnapért, a megélhetésért. A társadalom jelentős része fáradt, egészségileg megromlott, elszegényedett sorsú, csalódott, pesszimista, mosolymentes, közömbös és boldogtalan ember. Az egykoron vidám magyar ember mára megkeseredett, szomorú arcúvá vált. Azzá lett, mert ilyenné tették a hazai körülmények, a közéleti viszonyok. Magyarország esetében, még egyáltalán nem beszélhetünk egy jól működő, virágzó demokráciáról. Napjaink Magyarországában sajnos teljesen más értékrendek dominálnak, és ezek alapján ítélik meg az embert. Európában az egyetlen ország vagyunk, ahol a "semmit", a gagyiságot fizetik meg a legjobban. Egyszóval, itt nem a becsületes, dolgozó embernek áll ma a világ. Ezen a helyzeten feltétlenül és sürgősen változtatni kell, mert elvész saját mocskában a magyar nemzet. A lakosság csalódott a politikusainkban, úgy teljesítményileg, mint emberileg. A parlamenti "show-k" pedig egyszerűen hiteltelenné, érdemtelenné teszik, és lejáratják politikusainkat, sokan már amúgy is közutálatnak örvendenek a lakosság körében. A népszerűtlen törvények, rendeletek, pedig csak fokozzák mindezt. Cél legyen jövőben a gondokon javítani, a biztonságos élet és egy piacképesebb Magyarország megteremtése, az adóterhek csökkentése, feltétlenül elsőrendű feladat legyen, munkahelyek létrehozása, a foglalkoztatottság növelése. Ezáltal egyszerre több gond is megoldódik, aminek hiánya napjainkban családokat, embereket nap, mint nap, sújt és tönkretesz, padlóra küld. Nagyon fontos és sürgős feladat az egészségügyi és szociális háló rendbetétele – egyes kórházakban katasztrofális, balkáni állapotok vannak! - stabilizálása és fejlesztése, az ország jobb és eredményesebb menedzselése a világban, valamint az idegenforgalom növelése, hogy csak egy párat kiemeljek a problémás területekről. Országjáró ember lévén, én fanatikusan a vidék mellett emelek szót. Ne legyen Budapest centrikus gazdaságunk és politikánk! Mert úgy tűnik, mintha Budapestnek lenne egy Magyarországa, és nem fordítva. A vidéki ember is magyar ember! Magyarországon nagyon gyerekcipőben jár a vidékpolitika, a vidékfejlesztés, de van, ahol nyoma sincs. Lásd pl. Ormánság, észak- borsodi falvakat, a zalai Göcsej kistelepüléseit, az Őrség egyes falvait, de újabban egyre több – korábban jó prosperáló - térségben üti fel fejét a teljes elszegényedés. Egyes települések arculatát, a benne lakók szociális és mentális helyzetét tekintve, hazánkban időutazást lehet tenni, vissza lehet menni több évtizedet az időben! Elfeledett települések ezek, mert itt semmi sincs már: se óvoda, se iskola, se posta, se kultúrház, se bolt, se kocsma. Vagy ha mégis, az csak az utóbbi lehet még, bár nyitva tartani már annak sem éri meg. A lakosság ezekben a kisközségekben elöregedett és elszegényedett, szociálisan, mentálisan és egészségileg leromlott, az önfenntartásra sem jut, nemhogy az ember környezetének, lakhelyének rendbetételére. A nagymértékű munkanélküliség, az elszegényedés egyenes következménye a tömeges eladósodás, a banki és közműhátralékosok nagyszámú emelkedésének.
Ez kilátástalanságot, bizonytalanságot és kétségbeesést gerjeszt, ami nagyon meglátszik az embereken, az egész országon. Fiatalok tömegesen hagyják el az országot egy reményteljesebb, szebb jövő érdekében. A munkanélküliség óriási léptékkel halad előre, településeink nagy többségében az egyedüli foglalkoztató az önkormányzat, amely gazdaságilag amúgy is az összeomlás határán áll. A már tehetetlen idős lakosság ügyeinek intézését, gyógyszer ellátását, a szükséges dolgok beszerzését, a falugondnok fáradhatatlan és odaadó tevékenysége igyekszik megoldani. Kormányaink eddigi vidékpolitikáját látva félek, hogy ezeknek a településeknek valahol már megpecsételődött a sorsa. Már most kivehető, hogy 20-25 év múlva sok Gyűrűfű sorsú falunk lesz. Több törődést, figyelmet és segítséget kell biztosítani ezeknek a kis falvaknak, a benne élők érezzék és lássák, ők is Magyarország polgárai, akiket a bajban, gondban próbálunk felkarolni, segíteni, ne érezzék magukat a nemzet mostohagyerekeként. Vallom, hogy Magyarország mondanivalója, értéke és varázsa tulajdonképpen a vidékben, a falvakban rejlik, és minél kisebb az, annál nagyobb a varázsa, a mondanivalója, az üzenete számunkra. Hát ezért se felejtsük őket! Önkormányzati reformra szintén sürgősen szükség van, új finanszírozási alapokra kell helyezni őket – ne hitel legyen az egyedüli kiút - mert a jelenlegi struktúra, úgy ahogy van, rossz, az önkormányzatok gazdasági vegetálásához, csődjéhez vezet. Természeti csapások, károk esetén – anyagi kondíciók hiányában - szinte tehetetlenek, együtt sírhatnak az elszegényedett, sorsverte lakossággal. Tudom, hogy egyesek lelkébe gázolok – de sok honfitársam szerint is - nincs szükség ilyen nagy számú parlamenti képviselő gárdára. Ha pedig takarékosságról van szó, mint úgy manapság általában, azt, tessék kérem "fentről" kezdeni - és nem csak ékes szóval hirdetni - mert a lakosságot irritálja, amit felsőbb szinten megengednek maguknak egyesek, mindezt a takarékosság jegyében. Látható és érezhető, hogy kormányaink már rendszerváltástól hosszú ideje sikertelenek és rengeteget hibáznak. Mivel nem fognak tudni maradéktalanul eleget tenni a választási ígéreteknek, az emberek elvárásainak, valószínű nem fogja ismételt siker kísérni őket a következő választáson. A nadrágszíjon való " szorítsuk meg még egy kicsit" már húsz éve gyakoroljuk, jelentem: nincs mit meghúzni, a nadrágszíjat elárverezték.
Véleményem szerint, Magyarországon egy teljesen új generációváltásra lesz szükség - vagyis, közel 20 évnek kell eltelnie – ahhoz, hogy megtisztuljon a hazai politikai arculat, rend legyen a fejekben és lelkekben, ami teljesen más a mentalitást és gondolkodásmódot, értékrendet fog eredményezni, és akkor valóban rátérhetünk nemzetünk felemelkedéséhez vezető útra.
Ez az ország csodálatosan szép, és óriási értékek rejlenek benne, ezeket megbecsülve, most már csak jól kellene élni benne. Én hiszem és remélem, hogy egyszer eljön az idő, mely pozitív változásokat hoz, és akkor a magyar nép ismét egy büszke, optimista szemléletű, felemelkedésében és jövőjében hittel és reménnyel bizakodó, boldog nemzet lesz.
Ui. Igaz, hogy autóval tettem meg ezt a hét országjáró túrát, település Krónika beindítása, bevezetése volt a küldetésem, aztán a Hősök Könyve, az I. és II. vh.-s hősöket, áldozatokat megörökítő díszkiadvány elkészítése, és sorolhatnám....Itt nem lehetett szó gyalogos tempóról...Nagyra becsülöm egész éltemben Rockenbauer Pált és csapatát, akik egy valós és emberközeli, emberbaráti kameraállásból tárták elénk Magyarországot, úgy, ahogy az annak idején volt, ahogy azt a kort mi megéltük, átéltük. Azt vallom ennyi országjárás után: igaz valóságában csak akkor ismerheted meg a Hazát, ha azonosulni tudsz a benne élők életével, sorsával. Aki erre nem képes, az előtt nem nyílik meg az út a Haza szívéhez, az ország népéhez, és annak megismeréséhez