Adatok
szennyaimaria
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Dörner Györgynek sikerült felkavarnia az állóvizet. Ez nem semmi, ha meggondoljuk, hogy a Jobbik rendesen izmozott annak érdekében, hogy összejöjjön nekik a témában egy tizedennyire sikeres médiahack. Bár született a tárgyban nagyon jó szakmai elemzés, a reakciók többsége…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
- De! Elképesztőnek tartom, ha egy embert - jelen estben színészt - akit nem három napja ismerünk, kiteszünk a szégyenpadra irígységből, rossz kevből, vagy más érdekekből.
Dörner partnere volt évtizedeken át embereknek - akik ez idő alatt nem tiltakoztak - sem elvei ellen, sem művészi színvonala ellen.
Nem nácizták, nem kommunistázták stb.
- Vagy ma, aki nem a kommunista gennyet nyalja, az náci?
A tömeggyilkosok nem csak a nácik között léteztek - akik közül ma is élnek köztünk, a leszármazottjaik is - akiket sok esetben nagyobb becsben tartanak, mint akiket gyilkoltak, vagy az ő leszármazottjaikat. (Nem láttam tiltakozást).
A dolog erősen úgy fest, hogy két fasiszta szemlélet csap össze, a fasiszta-kommunista, meg a fasiszta-fasiszta...
Nem tudják elviselni, hogy más is van - így vagy náciznak, (bolsizni nem mernek, mert a seb még friss, és estleg megkérdezik őket, ki tépte ki az anyám füléből a fülbevalót - vagy demokrácia hiányra hivatkoznak.
Az mindenesetre örvendetes, hogy lehet tüntetni, ki lehet mondani az érzelmeinket, ítéleteinket, van rá orgánum, meg is jelenhet.
Azzal nem értek egyet, hogy bárkit felelőtlenül, átgondolatlanul lehet gyalázni.
A szakmai elemzést olvasva:
Nem értek egyet azzal, hogy a színházigazgatónak ne legyen "karizmája" - sőt, kötelező, még jobb, ha taársulatának is van.
Az elemzés ezen része, egy kicsit összekuszáltnak tűnik - persze a helyzet is az.
Ha magán-színházról van szó, akkor a piac úgyis megítéli. Itt nincs semmilyen elv - kivéve a mindenkor kötelező művészi elkötelezettség. (Lásd Színész Charta)
Ha állami kinevezésről van szó, akkor a törvénynek kell uralkodnia, és annak kell megfeleni, ez rendben van a magán-színháznál is, ott is meg kell ennek felelni, csak ott nincs állami pénz, azt meg kell keresni.
"Egy kulturális intézmény fenntartható és átlátható működését nem a vezető karaktere vagy karizmája kell, hogy garantálja, hanem az alaposan előkészített törvényi háttér, illetve a vezetővel kötött pontos és korrekt szerződés. Nem a vezető ad missziót egy állami intézménynek, hanem maga az állam. A vezető a misszió megvalósításához szükséges stratégiát kell, hogy meghatározza. Ennek a kifejtésére ad alkalmat a nyilvános pályáztatás, ennek várható következményeit bírálja el a szakmai bizottság, amelynek javaslatait mérlegeli a fenntartással megbízott állami szerv képviselője."
Ebben a passzusban sokmindennel nem értek egyet, a kapitalizmusban való létezéssel, a profit szerzéssel is ellentétben áll.
Az alaposan előkészített törvényi háttér szavatolja a gazdasági működés egy részét, de nem szavatolja a vezető tehetségét, képességét, felkészültségét. Erre semmilyen törvény nem képes. Márpedig a (nem csak) színházak vezetésében erre van szükség. Enélkül halott az ügy, egy poszt-kommunista üres rendszerré válik, ahol csak az születhet meg, amire "engedély" van.
Ha a vezetőnek nics "missziója", nincs elképzelése, küldetéstudata, (van művész enélkül?, akkor teljesen mindegy, ki a kinevezett, végrehajtja a hatalom elvárását és kész.
EZ Az AMIT NEM AKARUNK - NEVER MORE!!!
Ha a szakmai bizottság azt bírálja el, amit az állam már amúgy is elbírált, akkor nincs is rá szükség.
Amúgy is újat kellene választani.
Elemezgethetnék hosszan, de fölöslegesnek tartom.
Ha egy embert hirtelen nácizni kezdenek, főként azok, akik eddig kézenfogva mentek vele, ott valami nem igaz. Vagy eddig sem volt az.
Óvatos lennék nácizás ügybe - mert akkor a kinevező is az.
Senki sem kelt ki magábóla most nácizók közül, sem azért, mert filmeket hamisítottak, embereket tettek tönkre, kiszolgáltak ócska, mocskos rezsimet, rezsimeket -miért is? -
mert volt egy hadsereg, amelyik garantálta a büntetlenséget.
A gyilkosoknak is.
Ma már nincs.
Szennyai Mária