Adatok
Janos Smal
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Azt mondta a Való Világ egykori nyertese, főállású médiaceleb A Dal indulóiról a Facebookon, hogy:
Nézem az Eurovíziót, és nem értem, hogy a miniszterelnök miért is hagyhatja azt, hogy Magyarországot adott esetben egy afrikai, egy ázsiai vagy egy Magyarországtól eltérő, teljesen idegen…..
Janos Smal
2016.01.28 12:41:19
A leggyönyörűbb a PC beszéd és az ilyen szörnyű béklyók alatt szenvedő fekázó, niggerező, libsiző, cionistázó, buzizó véresszájú neonáciban, hogy amíg maguknak vindikálják a szabadságjogot, hogy mindenkiről a legótvarabb tapló stílusban fröcsögjenek, addig ha valamelyik agyhányásukra válaszreakció mer születni, azonnal sírnak, mint a fürdős ribanc, hogy ők csak elmondták a más véleményüket, miért bánccsa őket az a sok csúnya véleményterrorista. Mert a véleményszabadságot természetesen úgy fogják fel, hogy nekik de csak nekik szabadon lehet gyűlölni másokat ok nélkül is, és a fröcsögéseikre tilos másoknak reagálni. Valami katasztrófa.
Ayaan Hirsi Ali írása
Sokszínűség – nagyra értékelt elve ez a társadalmunknak, az erény, az erkölcsi fejlődés és a befogadóbb társadalom ismérve. Politikusok, vállalatok, médiák, és főleg az olyan egyetemek, mint a Harvard, mindenféle fajú, etnikumú, társadalmi…..
A múlt héten a fővárosi önkormányzat 15 órás kiürítési határidő után váratlanul megpróbálta bezáratni a Sirályt. A konkrét történésekbe nem mennék bele, csupán a különböző újságszerű izékben és újságokban megjelent, összeesküvések mentén raknánk össze mi…..
85 évesen hagyott itt minket Herskó János. Az örök vívódó. Kezdetben, mint legtöbb rendezőtársa, a szocializmus híve volt, a hatvanas évek közepére szatirikus szellemű kritikusa lett. A megalkudni megtanuló, majd minden megalkuvásra képtelen művész. Aki a hatalom birtokában…..
Janos Smal
2011.10.19 22:52:59
@Orosdy Dániel: Kedves Dani, elég sok mindent nehéz megemészteni bizonyos embereknek Herskó Jánossal és sok más hasonlóval szemben. Leginkább azt, hogy ezek az emberek komolyan hittek egy jobb világban, néha szerepet is vállaltak annak népszerűsítésében, de annak visszásságaival szembesülve képesek voltak művészetükkel nyílt kritikát gyakorolni, gyakran saját pozícióikat is kockára téve, s mindezt elképesztően magas színvonalon, emlékezetesen, olyan módon, hogy még évtizedek távlatából is hatnak.
Ezek a művészek eljutottak odáig emberségben, művészetben, sőt gerincességben, ahová az 1945 előtti berendezkedés lelkes hívei a nagy ellenállás közepette még gondolatban sem merészkedtek. Ez roppant kínos.
Ezeket az ikonokat tehát dezavuálni kell úgy emberileg, mint művészileg. Egy szintre kell őket hozni magukkal. A "múltat végképp eltörölni" korát éljük. Be kell beszélni először maguknak, aztán mindenkinek, hogy ők csak a rendszer szelepei voltak, azokat szolgálták ki, következésképp annak eszközei voltak. Ha még ilyen kampós orrú lágerszökevények is voltak pluszban, akik nem átallották antiszemita hírét kelteni ennek a legendásan nem antiszemita, nem rasszista, übertoleráns stb. országnak, akkor meg aztán pláne.
Amíg ezek a művészek és alkotásaik élénken élnek mindazok emlékezetében, akiknek maradandó élményt nyújtottak, addig kell ütni a vasat, fűrészelni az agyakat. Addig, amíg ezek a művek és üzeneteik élnek, mindig lesznek ilyen rágalmakkal és fröcsögésekkel teli hozzászólások, amelyekről messziről süt, hogy a politikai agitáción túl semmi nem motiválja őket, és csak azzal lennének elégedettek, ha az 1945 és 1989 közti művészvilág elismert alkotóit csupán egy véres elnyomó rendszer talpnyalóiként emlegetnék mindenütt.
Remélem, tudunk tenni érte, hogy ez ne sikerüljön.
Ezek a művészek eljutottak odáig emberségben, művészetben, sőt gerincességben, ahová az 1945 előtti berendezkedés lelkes hívei a nagy ellenállás közepette még gondolatban sem merészkedtek. Ez roppant kínos.
Ezeket az ikonokat tehát dezavuálni kell úgy emberileg, mint művészileg. Egy szintre kell őket hozni magukkal. A "múltat végképp eltörölni" korát éljük. Be kell beszélni először maguknak, aztán mindenkinek, hogy ők csak a rendszer szelepei voltak, azokat szolgálták ki, következésképp annak eszközei voltak. Ha még ilyen kampós orrú lágerszökevények is voltak pluszban, akik nem átallották antiszemita hírét kelteni ennek a legendásan nem antiszemita, nem rasszista, übertoleráns stb. országnak, akkor meg aztán pláne.
Amíg ezek a művészek és alkotásaik élénken élnek mindazok emlékezetében, akiknek maradandó élményt nyújtottak, addig kell ütni a vasat, fűrészelni az agyakat. Addig, amíg ezek a művek és üzeneteik élnek, mindig lesznek ilyen rágalmakkal és fröcsögésekkel teli hozzászólások, amelyekről messziről süt, hogy a politikai agitáción túl semmi nem motiválja őket, és csak azzal lennének elégedettek, ha az 1945 és 1989 közti művészvilág elismert alkotóit csupán egy véres elnyomó rendszer talpnyalóiként emlegetnék mindenütt.
Remélem, tudunk tenni érte, hogy ez ne sikerüljön.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz