Adatok
btam
0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Hétfőn megszavazta az országgyűlés a Fidesz az új felsőoktatási törvényt, amely szeptembertől gyakorlatilag bábszínházzá silányítja az egyetem eddigi vezetését. Mostantól valójában a kormány által odaültetett konzisztórium irányítja majd a felsőoktatási…..
btam
2015.07.15 14:33:09
@xclusiv: Örülök :)
btam
2015.07.11 11:44:01
@xclusiv: Hogy akkor miért írtam példákat számítógépes nyelvészeti álláshirdetésekre, amikor te azt állítottad, hogy digitális bölcsészettel nem lehet elhelyezkedni?
1. Lásd a fenti komplikált viszonyt a kettő között. Ha valaki digitális bölcsészetből kap diplomát, az könnyen elhelyezkedhet számítógépes nyelvészként is (ipari cégnél vagy egyetemen doktoranduszként egyaránt).
2. A felsorolt számítógépes nyelvészeti állások egy része mindenképp digitális bölcsészeti állásnak is tekinthető.
3. A Linguist List-et ismerem. Ez egy tök jó lista, ami világszerte összefogja a nyelvésztársadalmat. Itt egy kattintással nagyon sok példát lehet találni. Nem tudom, hogy más területeken, pl. a digitális bölcsészeknél, van-e ilyen.
4. De azért rákerestem arra is a Google-ban, hogy "jobs digital humanities", és két találat linkjét szintén megosztottam fentebb.
"A faszért nem lehet a nevén nevezni a dolgokat"
Feltételezem, hogy a káromkodást és a hiba másokra való kenését (azokra, akik világszerte "nem nevezik néven a dolgokat") úgy kell értelmeznem, hogy "elnézést kérek, amiért tudatlanságomban butaságokat írtam".
1. Lásd a fenti komplikált viszonyt a kettő között. Ha valaki digitális bölcsészetből kap diplomát, az könnyen elhelyezkedhet számítógépes nyelvészként is (ipari cégnél vagy egyetemen doktoranduszként egyaránt).
2. A felsorolt számítógépes nyelvészeti állások egy része mindenképp digitális bölcsészeti állásnak is tekinthető.
3. A Linguist List-et ismerem. Ez egy tök jó lista, ami világszerte összefogja a nyelvésztársadalmat. Itt egy kattintással nagyon sok példát lehet találni. Nem tudom, hogy más területeken, pl. a digitális bölcsészeknél, van-e ilyen.
4. De azért rákerestem arra is a Google-ban, hogy "jobs digital humanities", és két találat linkjét szintén megosztottam fentebb.
"A faszért nem lehet a nevén nevezni a dolgokat"
Feltételezem, hogy a káromkodást és a hiba másokra való kenését (azokra, akik világszerte "nem nevezik néven a dolgokat") úgy kell értelmeznem, hogy "elnézést kérek, amiért tudatlanságomban butaságokat írtam".
Nincs ekezetem, a poszt olvasasa ezert nagyobb intellektualis kihivas lesz a szokasosnal. Sorry. Ezt a posztot amugy, minden evben megirom egyszer.
Tegnap kihirdettek az az Europai Unio legfobb tudomanyos szerve, a European Research Council Starting Grant palyazatanak eredmenyet. Osszesen 287…..
Ki vagy kik írták a Bibliát? A kutatókat régóta foglalkoztatja ez a kérdés. Most megalkottak egy számítógépes programot, amely megfejtheti a rejtélyt.
Izraeli informatikusok és bibliakutatók együttműködve írtak egy olyan algoritmust, ami elemzi a Biblia egyes részeinek…..
btam
2011.10.19 17:20:23
Az eredeti cikk elérhető az ACL archívumában: www.aclweb.org/anthology/P11-1136.
Az ACL éves konferenciája tényleg a legkomolyabb számítógépes nyelvészeti konferencia, de bibliatudományban -- érthetően -- nem jegyzik.
Szövegeket statisztikus tulajdonságok alapján szelektálni (téma, szerző, stílus, hangulat, stb. szerint) húszéves téma. Azóta is újabb és újabb módszereket fejlesztettek ki erre. (Ld. még a gépi tanulás témakörét is.) Például ilyen
rendszerek vannak a plágiumkereső szoftverek mögött is. Az izraeli kutatók mostani módszerében nyilván van valami új csavar, különben nem fogadták volna el a cikket a valóban rangos
ACL-konferenciára "long article" kategóriában. (A Bibliára való alkalmazás önmagában nem lenne ehhez elegendő.)
A Tóra szövegére alkalmazni? Amikor kétszázötven évvel ezelőtt Astruc először felbontotta a Tórát forrásokra (a cikk is említi), akkor épp ilyen nyelvészeti technikát alkalmazott: a kétféle istennév váltakozását, mint a feltételezetten különböző eredetű szövegrészekre jellemző, egymástól eltérő nyelvstatisztikai jellemzőt. A mostani módszer persze sokkal kifinomultabb ennél.
De mind Astruc esetében, mind a mostani esetben problémát jelent az, hogy a Tóra szövege (ellentétben az említett Jeremiás és Ezékiel könyveivel), a különböző források összeillesztése után is sok szerkesztésen, egységesítésen, stb. mehetett át, ami elmoshatta az eredeti források közötti nyelvstatisztikai különbségeket. Másképp fogalmazva: a most kimutatható különbségek nem biztos, hogy az eredeti forrásokat tükrözik. A Tóra szövegének története ennél sokkal összetettebb lehet.
Valóban lenyűgöző a 90%-os egyezés a bibliakutatók véleményével. (Mely véleményekkel? Mennyire konszenzusos egyáltalán ez a vélemény manapság?) De a 10%-nyi eltérésnek nagyon sok oka lehet, nem kizárólag a hagyományos bibliakutatók tévedése...
Az ACL éves konferenciája tényleg a legkomolyabb számítógépes nyelvészeti konferencia, de bibliatudományban -- érthetően -- nem jegyzik.
Szövegeket statisztikus tulajdonságok alapján szelektálni (téma, szerző, stílus, hangulat, stb. szerint) húszéves téma. Azóta is újabb és újabb módszereket fejlesztettek ki erre. (Ld. még a gépi tanulás témakörét is.) Például ilyen
rendszerek vannak a plágiumkereső szoftverek mögött is. Az izraeli kutatók mostani módszerében nyilván van valami új csavar, különben nem fogadták volna el a cikket a valóban rangos
ACL-konferenciára "long article" kategóriában. (A Bibliára való alkalmazás önmagában nem lenne ehhez elegendő.)
A Tóra szövegére alkalmazni? Amikor kétszázötven évvel ezelőtt Astruc először felbontotta a Tórát forrásokra (a cikk is említi), akkor épp ilyen nyelvészeti technikát alkalmazott: a kétféle istennév váltakozását, mint a feltételezetten különböző eredetű szövegrészekre jellemző, egymástól eltérő nyelvstatisztikai jellemzőt. A mostani módszer persze sokkal kifinomultabb ennél.
De mind Astruc esetében, mind a mostani esetben problémát jelent az, hogy a Tóra szövege (ellentétben az említett Jeremiás és Ezékiel könyveivel), a különböző források összeillesztése után is sok szerkesztésen, egységesítésen, stb. mehetett át, ami elmoshatta az eredeti források közötti nyelvstatisztikai különbségeket. Másképp fogalmazva: a most kimutatható különbségek nem biztos, hogy az eredeti forrásokat tükrözik. A Tóra szövegének története ennél sokkal összetettebb lehet.
Valóban lenyűgöző a 90%-os egyezés a bibliakutatók véleményével. (Mely véleményekkel? Mennyire konszenzusos egyáltalán ez a vélemény manapság?) De a 10%-nyi eltérésnek nagyon sok oka lehet, nem kizárólag a hagyományos bibliakutatók tévedése...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz