Regisztráció Blogot indítok
Adatok
be.positive

0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
 Van-e jövője a napilapoknak, vagy divatjamúlt, kifutott hírforrások? Hogyan, miért vagy miért nem?Válaszaikat április 23. (hétfő) 24 óráig várjuk!..
be.positive 2012.04.23 23:25:40
Az újságírás nagy múltra tekint vissza. Elég, ha csak belegondolunk, milyen nagy jelentősége volt a nyomtatott sajtónak a 19.-20. században, amikor az újság volt az emberek leghitelesebb információforrása. Akkoriban olyan nevek publikáltak, mint Ady vagy Babits, hogy csak két nevet említsek. A ma ismert nagynevű regények is sorozatos formában jelentek meg a nyomtatott sajtóban – így például Balzac Goriot apó című műve is. Így méltán tekinthettek a régmúlt olvasói az újságra, mint színes, hiteles, információ dús, érdekes olvasmányra. Az internet megjelenése azonban új teret nyitott az információ áramlásának, versenyre hívta a nyomtatott sajtót. Ma már sokan a kényelmesebb, és olcsóbb megoldást választják – napilapok helyett az internetet.
Így méltán tehetjük fel a kérdést, hogy van-e jövője a napilapoknak? Először is a megyei, helyi lapoknak mindenképpen van jövőjük, hiszen az olvasók az őket közvetlenül érintő hírekre kíváncsiak, így igényüket véleményem szerint továbbra is kielégíti a nyomtatott sajtó. Az idősebb korosztály körében is népszerű marad továbbra is a napilap. Viszont a napilapok nagy veszélye, hogy a fiatalok szinte nem is ismerik a nyomtatott sajtót, mindent online olvasnak.
Szerintem már csak évek kérdése, hogy a napilapok fénykora homályba vesszen. Az online felületeké a jövő - nem csak azért, mert kényelmesebb, olcsóbb, gyorsabb, és színesebb, hanem mert előállítása költséghatékonyabb is. A mai rohanó világban elengedhetetlen, hogy az információt percre pontosan megkapjuk, ráadásul ma már nem elég, hogy elolvashatjuk az információkat, szinte az eseményekkel egy időben videót is láthatunk róluk (ld. Index Videó)
Mint ahogy az előadáson is elhangzott, az írott sajtó területén 18%-os árbevétel csökkenés volt tapasztalható. Egyre kevesebb a hirdetés – már szinte nem a tartalomhoz idomulnak a hirdetések, hanem a hirdetésekhez az értékes tartalom. A televízióknál elkezdett terjedni a videozsurnalizmus (a riporter egy személyben operatőr), a kiadóknál folyamatosak a leépítések. Így továbbra sem túl fényesek az írott sajtó kilátásai.
A napilapokban viszont az internetes tartalmakkal szemben a terjesztésből is származik bevétel, és nyitott kérdés, hogy az internetes hírportálok talpon tudnak-e maradni csupán hirdetésekből. (Itt megemlíteném a The New York Times kudarcba fulladt online tartalmainak fizetőssé tételét). Emellett a napilapok előfizetésében lehet még potenciál – ahogyan az előadáson is elhangzott, az előfizetések stabil bevételt jelentenek a kiadók számára.
Összegezve úgy gondolom, hogy az online hírmédiumok részben más fogyasztói szükségleteket elégítenek ki - például a napilapok vonzereje már nem frissességükben rejlik, hanem formájukban, és alaposabb, kidolgozottabb, jobban körüljárt témáikban. Így szerintem a jövőben sem lesznek divatjamúltak, hanem inkább prémiumtermékként szűk fogyasztói rétegnek a privilégiumává válnak.
Hosszú távon vajon fennmaradhatnak-e a hagyományos hazai pincészetek, építve a borászatban erősen jelenlevő regionalizmusra, vagy 'áldozatul esésük' szükségszerű a tőkeerővel rendelkező multikkal szemben a termelés fejlesztése érdekében? Értékelésre kerülnek az…..
Előadáson elhangzott, hogy a FaceBook oldal látogatottsága és a tényleges vásárlók száma között a korreláció nagyon nehezen mérhető. A mérhetőség nehézsége/hiánya ellenére miért érheti meg mégis ilyen eszközhöz nyúlnia egy vállalkozásnak? Értékelésre kerülnek…..
be.positive 2012.04.06 23:48:58
A 21. században egy vállalkozás felvirágoztatása érdekében elengedhetetlen az online marketing. Egy felmérés szerint az emberek 2/3-a fontosabbnak tartja az internetet, mint a saját autója meglétét, sőt egyharmaduk szerint az internet „életük szerves része", olyan nélkülözhetetlen elem, mint a levegő, víz, vagy élelem. (Cisco)

Bár a kis-, és középvállalkozások legnagyobb része a marketingtevékenységek kapcsán szorítja meg a legjobban a nadrágszíjat, a Facebook oldal költséghatékony, és sok pozitívuma van. Egy cégnek talán a legfontosabb receptje a sikerhez, hogy kiépítsen egy brandet, egy márkát - ehhez nyújt segítséget a Facebook. A közösségi oldal az imidzsépítés, és a PR tevékenység leghatékonyabb platformja, hiszen – ahogy az előadáson is elhangzott – a célcsoport könnyen meghatározható, a Facebook-os hirdetéseket pontosan lehet célozni, nemre, korra..stb vonatkozóan.

Ezután a következő fontos lépés, hogy „likeolja” a felhasználó a vállalkozás adatlapját, tehát hogy megnyerő legyen számára a cég profiloldala. Bár tényleg nehezen mérhető, hogy mennyit is ér egy „Like”, úgy gondolom, hogy ha a felhasználó rákattint a bűvös „Tetszik” gombra (és nem csak egy átverés nyereményjáték kapcsán), akkor azzal leteszi a voksát az adott brand mellett, és ezzel egyrészt egy visszajelzést ad a vállalkozásnak, hogy mennyire sikeres az imidzsépítése. Másrészt a felhasználó összes ismerőse látni fogja a „lájkolás”-t, így többen megismerik a márkát. Még ha csak a márka nevét/logoját látják, akkor is egy okos tudatalatti reklámozásnak tartom.

Ezen kívül előny még, hogy rendszeres párbeszédet alakíthat ki a cég a rajongóival, így folyamatos visszajelzéseket kap. Interaktívan bevonhatja a fogyasztókat a márka hátterébe, még bensőségesebb (már-már baráti) viszonyt alakíthat ki a fogyasztóval. Akciókat hirdethet meg, amelyeket könnyen terjeszthet (a fogyasztók megosztják).

Megmutathatja azt is, hogy mennyire hiteles. Akár arra is rámutathat, hogy a fogyasztói kritikákból tanul – a tévedések során bocsánatot kér a Facebook oldalon, elismeri hibáit.

Pozitívum az is, hogy a meghirdetett események könnyebben reklámozhatóak, sok információ juttatható el a fogyasztókhoz.

Összefoglalva az új generáció (aki óránként többször látogat fel a Facebookra) megváltozott gondolkodásmódja – amely mindenre hatással van, az üzleti kommunikációtól kezdve, az életstíluson át a cégek versenyképességéig -, emiatt gondolom úgy, hogy nem csak megéri, hanem elengedhetetlen egy vállalkozásnak ilyen eszközökhöz nyúlnia. A jövő tendenciái ebbe az irányba mutatnak – míg a televízió és a papír alapú irodalom népszerűsége csökken, az online marketing felvirágzóban van - így kénytelenek lesznek felhúzni a kesztyűt, posztolni, megosztani, egy szóval a fogyasztók kedvében járni a magyar kkv-k az életben maradáshoz.
 Sokat lehet hallani a lakosság eladósodottságáról, különösen a deviza-alapú hitelekről. Egyéni hitelfelvevőként milyen szempontokat mérlegelne annak eldöntésére, hogy igénybe vegyen-e hitelt, milyen összegűt és milyen…..
 Mire használja ill. tartja használhatónak Facebookot ill. a Wikipediát az egyetemi tanulmányaiban, a tudása megosztásában és a kapcsolatai építésében és ápolásában? Miért lehetnek előremutatóak, és milyen hátrányai lehetnek e…..
be.positive 2011.11.25 03:38:14
Sziasztok!

Tapasztalataim szerint a Facebook igen hasznos tud lenni a tanulmányaimban. Egy-egy kérdőív kitöltését megkönnyíti, hogy ismerőseink – akár több százan – egy-egy nap alatt megválaszolják a kérdéseket, így sokkal gyorsabban tudunk haladni a munkával. Az ismerősök által megosztott friss hírek sokszor tájékoztatnak az aktuális eseményekről, amelyeket esetleg nem követnénk nyomon a médiumokban. A dokumentumok megosztását is könnyebbé teszi, hiszen a megosztás akár egy csoporton belül megoldható.

Manapság a kapcsolatépítés-, és ápolás elengedhetetlen eszköze a Facebook. Események, programok szerveződnek Facebookon, így aki ezeket nem látja, előfordulhat, hogy lemarad ezekről. Egyébként is olyan népszerű, hogy sokszor inkább használják a fiatalok, a chat/üzenetküldés funkciót, minthogy felhívjanak valakit.

A Facebooknak éppúgy vannak hátrányai, mint előnyei. Előnyei, hogy meggyorsítja, és egyszerűbbé teszi a kommunikációt, az adatátvitelt. Gyorsan és hatékonyan juthatunk információhoz. A világ bármely pontján élő ismerőseinkkel tarthatjuk Facebookon keresztül a kapcsolatot.

Hátránya viszont, hogy az interperszonális kommunikációt lecsökkenti, a virtuális kommunikációt előtérbe helyezi, ami a fiatalok személyiségének alakulására nincs feltétlenül jó hatással. Amikor nem a tanulmányainkhoz használjuk – és legtöbb esetben ez nem így van - képeket tehetünk fel, és egyéb adatokat oszthatunk meg. Ezek nem feltétlenül hátrányok, de ha túlzásba esünk, az nem vezet jóhoz. Az ú.n. „oversharing” akár a későbbi karrierünk szempontjából is káros lehet.

A Wikipédiát hasznosnak tartom, bár az egyetemen nem tartozik a legmegbízhatóbb források közé, mégis egy-egy témát összefoglal lényegre törően, s ez akár iránymutatást adhat, mindenféleképpen segítséget nyújt. Hátránya csak az lehet, ha az itt található információt „vakon” felhasználjuk.
 Mit gondol, hogyan lehet értékes és kapós munkavállalóvá válni az egyetemi évek során? A tanulmányokra vagy a vállatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kell-e koncentrálni? Hazai vagy külföldi elhelyezkedési lehetőséget érdemes-e elsősorban szem…..
be.positive 2011.11.14 21:42:54
Sziasztok!

Egyetértek az előttem szólókkal. Összetett folyamat során válhat egy egyetemista sikeres munkavállalóvá. Az egyetemen a tanulmányokra fordított erőfeszítések, a diákszervezetekben szerezett tapasztalatok, a használható nyelvtudás, a szakkollégiumokban szerzett extra tudás, és a közösségi programok során épített kapcsolatok mind-mind szerepet játszanak a sikeres elhelyezkedésben.

Úgy gondolom, hogy a tanulmányokra mindenképpen kell koncentrálni, hiszen a későbbiekben az egyetemen megszerzett tudást fogjuk hasznosítani. Emellett egy egészséges egyensúlyt kell teremteni a szakmai gyakorlat megszerzésére és a tanulmányokra szánt idő között, hiszen bár az elméleti tudás is elengedhetetlen, a gyakorlati tapasztalatok döntő fontosságúak egy-egy állás megszerzésében.

A szakmai folyóiratok, és publikációk ismeretét, az aktualitások nyomon követését is kiemelkedően fontosnak tartom - amely többek között a széles látókör kialakításához is hozzájárul.

A szakmai nyelv elsajátítása is elengedhetetlen, amely akár egy-egy külföldi munkatapasztalat, vagy külföldi tanulmányút, külföldi szakmai gyakorlat során érhető el. Én a külföldi tanulmányutakat, külföldi szakmai gyakorlatot preferálom, például az Erasmus program keretein belül. A külföldön való tartózkodás során a nyelvtanulás mellett sok tapasztalatot gyűjthet a diák, nyitottabbá válik a világra, önállóbb lesz, problémamegoldó készsége fejlődik, miközben a tanulmányait sem hagyja abba. Ezzel biztosan előnyben indul a munkakeresésben.

Mindezek mellett szerintem a sikeres pályakezdő az egyetemi évek alatt egy területen mélyedjen el, specializálódjon, váljon szakértővé egy olyan területen, amely érdekli őt. Bizonyára meggyőző lesz a munkáltató számára egy szakmailag felkészült, széles látókörű, lelkes fiatal.
  Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)?…..
be.positive 2011.11.09 09:51:35
Sziasztok!

Ezt egy elég összetett kérdésnek tartom, hiszen az emberiség életminősége számos területen lenne javítható. Még ha nem is szükségszerű egy-egy területen a javítás, akkor is létezhetnek jobb lehetőségek, megoldások, amelyek magasabb minőségi szintet képviselve lehetnek fontosak az emberiség számára. Ilyenre példaként azokat az innovációkat mondanám, amelyek az emberiség kényelmét szolgálják, javítanak az életminőségen, mégsem életbevágó a fontosságuk.

Az egészségügyi innovációkat kiemelten fontosnak tartom, hiszen napjainkban nagyon sok ember veszíti életét halálos betegségekben. Például az AIDS elleni védőoltás, vagy rák elleni gyógyszer lehet sürgető innováció.

Az oktatás területén is világszinten szükségszerűnek látom az innovatív törekvéseket, mert a megfelelő színvonalú oktatás a munkaerő piacra kikerült minőségi munkaerőt eredményezi, amely a gazdasági teljesítményére is ösztönző hatással lehet.

A megújuló energiaforrások terén is elkél az innováció, mivel a Föld energiakészlete rohamosan fogy, és egyre drágább az energia.

A fenntartható fejlődés fogalmát összekapcsolnám az innovációval. A világ életminősége, az emberek életminőség-igénye egyre növekszik. Az innováció biztosítja magasabb szintű igények kielégítését. Ezzel párhuzamosan az ökológiai lábnyom is rohamosan nő. Véleményem szerint olyan „megelőzésen alapuló, technológiai, kulturális és intézményi
változásokon keresztül megvalósuló” társadalmi innovációra lenne szükség, amely lehetővé tenné, hogy a Föld eltartóképességén túl ne növekedjen ez az ökológiai lábnyom. (Növekedés határai c. könyv)

A fejlett országok túltermelésének megoldása is innováció segítségével valósulhatna meg, oly módon, hogy a fejlett országok túlkínálatát a fejlődő országokban kialakult hiány enyhítésére fordíthatnánk.

A CSR-ral kapcsolatban is lényeges lenne szerintem az innováció, mivel még sok esetben gyerekcipőben jár a cégek társadalmi felelősségvállalása, és ha ez szélesebb körben elterjedne, az sokat javítana az emberiség életminőségén, például javulna a környezetünk szennyezőanyag terheltsége, a mélyszegénység csökkenthető lenne, kifehéredne a gazdaság. Néhány konkrét példa: a 2010-es Olimpia idején számos beszámolóban hallhattunk arról, hogy Pekinget, Sanghait átláthatatlan szmog lepte el, még úgy is, hogy előzetesen a kínai kormány környezetvédelmi intézkedéseivel javítani igyekezett a helyzeten úgy, hogy számos gyárat bezártak és később kitelepítettek a városból. Ez a folyamat azóta is zajlik. A felelős cégek számbaveszik CO2 kibocsátásukat és programokat, innovatív folyamatokat vezetnek be annak érdekében, hogy folyamatos fejlődést érjenek el.
 Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. tv, mobiltelefon, számítógép) körében megfigyelt „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb…..
be.positive 2011.11.07 20:05:24
Sziasztok!

Véleményem szerint természetes folyamat, hogy a gyártók termékeiket rövidebb élettartammal hozzák forgalomba napjainkban a tartós fogyasztási cikkek esetében. Ez leginkább jellemző a szórakoztató-elektronikai, illetve kommunikációs ipar termékeire.

Ennek a hátterében egyrészt a hatékonyságra való törekvés áll. Erre jó példa a 100 éves izzó esete, amely, bár hosszú időt megélt, aligha világít olyan fényesen, mint rövidebb élettartamú társai. A fogyasztási cikkek esetében pedig különösen előtérbe kerül az, hogy minél praktikusabbak, kényelmesebbek legyenek, így nem mehet az élettartam-növekedés a fogyasztó által elvárt komfort kárára.

A fogyasztói igényeket kívánják ezek a fogyasztási cikkek minél magasabb szinten kielégíteni, így minél komplexebbre tervezik meg őket, amely szintén az élettartam csökkenéséhez vezet, hiszen - a cikkből idézve – „Több kütyü közül előbb romlik el valami, mint kevesebb közül”.

A fogyasztási cikkek esetében meg kell említenünk, hogy a fogyasztók legfontosabb vásárlási szempontjai közt szerepel az ár, és a hatékonyság. A hosszútávú minőséget úgy gondolom, hogy háttérbe helyezzük a termékek közti mérlegelésnél. Ezekbe a termékekbe rövid időre „fektetünk be”, így például egy telefon esetében nem az a mérvadó, hogy 5 év múlva hogyan fog működni, hanem az, hogy az 1-2 éves használati idő alatt mennyire vesszük hasznát.

Többek között az is a rövidebb élettartam mellett áll, hogy ezen tartós fogyasztási cikkek termék-életciklusa viszonylag rövid. Gyorsan jutnak el a hanyatlás szakaszába, hiszen a fogyasztók e termékek esetében erőteljesen követik a trendeket, a megújuló divatokat. Erre jó példa az asztali számítógépek, noteszgépek, netbookok, táblagépek példája: Nem is olyan régen még azon gondolkodtunk, hogy hordozható, vagy asztali számítógépre van szükségünk. Azután a nehézkesen cipelhető laptopok kiváltására megjelentek a netbookok. Mostanra viszont már megjelentek a piacon, az akár a zsebünkben is elférő táblagépek. (Figyelő nov. 3-9)

Összegezve, úgy gondolom, hogy bár látszólagos ellentét áll fenn az innováció, és a „beépített avulás” közt, én mégis teljes mértékben összeegyeztethetőnek tartom ezeket. Ezen fogyasztási cikkek gyorsan forognak, és a fogyasztók számára az olcsóság fontos szempont. Emellett a design-ra, komfortra nagy figyelmet kell a gyártóknak fektetniük. A gyártók versenyképessége pedig csak és kizárólag az innováció segítségével tartható fenn.

Más kérdés persze, hogy az általam említett tendenciákat -pl. az innovációval kifejlesztett termékek fokozatos kiadásával- pont a gyártók alakították ki…
Milyen marketing megoldásokkal változtatható egy ország imázsa? Mi legyen a célja és kihez szóljon egy Magyarország imázsát formálni akaró országimázs film?Inspirációként:2.http://www.mfor.hu/cikkek/Omladozik_a_gulyasra_epulo_orszagimazs.html ;…..
be.positive 2011.11.06 18:26:26
Sziasztok!

Véleményem szerint egy ország imázsán változtatni nagyon nehéz, és összetett feladat. Egyrészt befolyásolják a napi hírek az országról, az ország kifelé való kommunikációja, az eredmények, sikerek amelyeket fel tud mutatni, másrészt a marketingeszközök, amelyek segítségével az ország pozitív képet kíván magáról kialakítani, vonzóvá téve ezzel magát a turistáknak.

Ilyen marketing megoldások többek között a nagyszabású rendezvények sikeres lebonyolítása, és az ezzel járó médiafelület kihasználása, amely akár világméretű marketingkampányra ad lehetőséget. Ilyen rendezvényként említeném a Sziget Fesztivált, az Úszó-Európa-bajnokság lebonyolítását, a Hungaroringet, vagy az esetleges 2020-as Olimpia megrendezését.

A kampányfilmeket fontos marketing megoldásnak tartom, hiszen a televízión kívül a videó-megosztó portálokon, közösségi oldalakon is terjedhetnek. Emellett az ország hivatalos internetes honlapja (Ausztrália példája), és a plakátok, az újságokban megjelenő hirdetések is befolyással bírhatnak a külföldiekre.

A külföld felé a multikon keresztül történő kommunikációt is fontosnak tartom. A multinacionális cégek kapcsolatban állnak az országgal a hazai leányvállalataikon keresztül, ezáltal meghatározó képet kapnak hazánkról.

A legfontosabbnak viszont azt gondolom, hogy a magyarok - minden egyes magyar ember - mit gondol az országról, ezáltal milyen képet kommunikál arról. Ha azt látják a külföldiek, hogy mi sem jönnénk turistaként hazánkba, nem ajánljuk nekik, sőt mi is minél messzebbre vágyunk az országból, bizonyára nem szívesen jönnek ide. Úgy gondolom, hogy a gondolkodásmódunkon kellene változtatni, és túllépni a Tanúból ismertté vált „magyar narancs” sztereotípián.

Igenis vannak Magyarországon olyan értékek, amelyek egyedivé teszik országunkat, és vonzóak lehetnek a turistáknak. Ezeket kellene büszkén kihangsúlyozni.

Viszont úgy gondolom, hogy ezeket az értékeket, eredményeket nem kellene a 2-3 perces országimázs filmekbe belesűríteni. Ezt teszi például a Hungary – World of potentials című videó Magyarország hivatalos honlapján.Ezek a találmányok nekünk, magyaroknak mondanak valamit, a külföldieket aligha fogják hazánkba csábítani.

A Soproni reklámfilmet jónak tartom, hiszen velünk akarja elhitetni, hogy jó ebben az országban élni, pozitív irányba befolyásolva mentalitásunkat.

Úgy gondolom, hogy az országimázs filmnek egyrészt nem kellene túl széles célközönséghez szólnia, hiszen akkor igazán hatékonyan nem fogja meg egyiket se. Másrészt nem lehet túl sokat markoló sem, hanem röviden, tömören kell felhívnia magára a figyelmet.

Egy-egy szlogen is nagyon fontos lehet. Egy-egy megnyerő szlogennel, ami megragad a külföldiek fülében, felkelthetjük a figyelmet országunk iránt. Erre jó példák:
-There’s nothing like Australia
-What happens in Vegas, stays in Vegas -Somewhere else-Czech Republic
-I love New York
-Size doesn’t matter- Israel

A Hungary – A Love for Live című országimázs filmet jó kezdeményezésnek tartom, mert bár elég eklektikus, felkelti magára a figyelmet, és véleményem szerint vonzó lehet a külföldieknek.