rogerkapitány 2012.07.19 14:49:57

@des: british english szerint jútyúb, az amerikaiak mondják t-vel, szóval mindkettő jó.

rogerkapitány 2012.07.19 14:59:30

hát de abban is amerikai színészek vannak, nem?

rogerkapitány 2012.07.19 15:00:27

@KuraudoSutoraifu: ja, nem, hirtelen a topgunra gondoltam.

akkor nem tudom..

rogerkapitány 2011.12.07 22:09:36

Megítélésem szerint vannak olyan hitelek, aminek felvételét még csak meg se szabad fontolni, hiszen olyan előnytelenek. Gondolok, itt elsősorban a rövidlejáratú személyi hitelekre, mindenkinek beugrik elsőre a 400% THM. Ezek a hitelek nagyon kis többlet pénzügyi erőforrást eredményeznek, de hosszútávon lekötik a hitelfelvevőt.

Másik hitelfajta, amiben a hitelfelvevőnek óvatosnak kell lennie az a pl. autóvásárláshoz kínált hitelek típusa. Hiszen ezeknél a hiteleknél, fennáll az a veszély, hogy mire a hitel felvevője visszafizeti a felvett összeget, addigra az autója vagy leértékelődik, vagy neadjisten ellopják, akkor nemcsak a kamatokat kell visszafizetnie, hanem a felvett hitel egy része is elveszik

Ezért szerintem a lakosság számára a hitelfelvétel a lakásvásárlások/felújításoknál a legésszerűbb, egyrészt az összeg nagysága miatt, másrészt mert a lakásnál nem áll fenn a gyors elértéktelenedés veszélye.

rogerkapitány 2011.12.01 21:51:50

Véleményem szerint a vállalatok nem hülyék, azt termelik, amire igény van, és amiből a legtöbb profitot tudják kihúzni. Igaz, hogy elenyésző számban, de ma is lehet például olyan mobilokat kapni, amik 15 éve számítottak korszerűnek. Ha a többségnek olyan mobil kéne, amelyek csak alapfunkcióval rendelkeznek, a vállalatok az ilyen típusú termékeket gyártanál tonnaszámra. De hát ugye nem.:)

Másrészt a gyártási költségek egyre olcsóbbakká váltak, így egy kamera beépítése már közel sem jelent akkor költséget, mint 5 évvel korábban. Viszont, valószínű, hogy pl. egy kamera beépítésével sokkal nagyobb fogyasztói csoport számára válik az adott termék vonzóbbá.

Az is lehet, egyes fogyasztóknak nincs szükségük arra, hogy a telefonjuk kamerás legyen, de internetre viszont igen szükségük, akkor inkább megveszik a drágább kamerás készüléket, amin van internet, minthogy azt, amelyik olcsóbb, de internet sincs rajta.

Összefoglalva, a kérdésre a válasz az, hogy igen, olykor rásózzák a termelők a fogyasztókra a terméket/szolgáltatást, de ettől a fogyasztó nem fogja azt érezni, hogy rossz döntést hozott volna.

rogerkapitány 2011.11.10 17:59:19

A kommenteket elolvasva bennem is felvetődött pár gondolat. Több hozzászóló emeli ki a környezetvédelem fontosságát, és hogy ott lenne a legnagyobb szükség innovációkra. Ezzel valamilyen szinten egyet is tudok érteni. Emellett azonban az emberiség egyik legfontosabb problémájának a hatalmas méreteket öltő éhezést tartom.

Talán már mindenki hallott róla, hogy egyes becslések szerint a Földön egymilliárd ember éhezik, azaz minden 7. embertársunk. Ez valami megdöbbentő adat. Ezzel párhuzamosan a környezetszennyezés szempontjából fontos ellensúlyt betöltő esőerdők száma drasztikusan csökken. A híradások szerint ezek nagy többsége azért kerül kiirtásra, hogy rajta mezőgazdasági termelés legyen folytatható. Amint látható a két komoly probléma
egymással szemben áll, a jelenlegi helyzetben nehezen javíthatunk ez egyiken úgy, hogy a másik ne szenvedjen el veszteséget. Ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy több innováció legyen a mezőgazdaságban. Hiszen a termésátlagok növekedésével, és egyéb mezőgazdasági innovációk felfuttatásával nemcsak a föld élelmiszerellátása javulna, de esetleg a természet átalakításában lezajló tendenciák is megfordíthatóak lennének.

Ha több ember lakna jól, szerintem azt életszínvonal emelkedésnek lehet nevezni. :)

rogerkapitány 2011.10.13 21:04:47

Sziasztok!

Pár gondolatom én is megosztanám a témával kapcsolatban.

Ahogy, sokan már írták a BKV önkormányzati cég, a budapesti személyszállítás piacán, és versenytársai sincsenek, így - finoman fogalmazva - sem a leghatékonyabb a működés. Ennek a következménye, hogy súlyosan veszteséges, és az államnak mindig kell pár tíz milliárdos mentőövet dobnia a fővárosnak, hogy működése viszonylag zavartalan legyen.

Azonban attól, hogy önkormányzati tulajdon nem feltétlenül kell veszteségesnek lennie. Az előző főpolgármesteri választáson vetette fel az egyik jelölt, hogy a budapestiek számára a budapesti közösségi közlekedést ingyenessé tegyék. Az ötlet persze röhejes, de az már nem, hogy az említett kampányígéretben az így kieső bevételeket a dugódíjjal tervezték pótolni.

Mert, hogy lehetne a tömegközlekedést vonzóbbá tenni a budapestiek számára? Természetesen a válasz egyszerű: fejlesztésekkel. Elsősorban itt nem új metróalagutak építésére gondolok (jó lesz, ha ezt a 4-est befejezzük), hanem a jelenlegi szolgáltatások igényesebbé tételével. Több embert lehetne rávenni arra, hogy az autó helyett metróval menjen, ha nem koszos, 50 éves metrókocsikkal kéne utazgatni. Modern tiszta buszok/metrókocsik stb. üzembehelyezésével, még olyan embereket is rá lehetne venni a tömegközlekedésre, akiknek még 400 forintos áron sem jelent anyagi problémát az üzemanyag kifizetése.

Egy dugódíjjal, így nemcsak a belvárost levegőjét lehetne tisztábbá tenni, hanem a BKV szolgáltatásainak a fejlesztését is finanszírozni lehetne.

Ja, és ha már friss levegő: naponta több százezer Budapesten kívül élő utazik be a városba, jelentős részük kocsival, így terhelve tovább a város már így is kellőképpen túlzsúfolt utait. Sok környezetvédő hajtogatja, hogy ő számukat lehetne valamelyest lecsökkenteni a p+r parkolóhelyek megépítésével. Csakhogy az emberek többsége - véleményem szerint - csak akkor rakná le szívesen az autóját a város szélén, ha biztosított lenne, hogy gyorsabban, igényes tömegközlekedéssel tudnának munkahelyre és máshova eljutni. Ergo, az elővárosi közösségi közlekedés javítása is éppoly fontos helyett kell, hogy elfoglaljon a BKV vállalatstratégiájában.

Hiszen, a BKV-nek nem okvetlenül kell nyereséget termelnie, fő feladata egy élhetőbb Budapest létrehozása. (Ez lehetne reklámszöveg.:))

Hiszen, legyünk őszinték, az elmúlt pár év korrupciós botrányainak eredményeként sok embernek vannak igencsak negatív érzései a közlekedési vállalattal szemben.

Jó fejlesztésekkel, emberbarátibb közlekedéspolitikával ez a tendencia talán megfordítható, is ki tudja, lehet ez kell ahhoz, hogy az emberek ne blicceljenek oly előszerettel.:)

rogerkapitány 2011.10.07 08:22:19

Sziasztok!

Sajnos megint csak ilyen későn tudok a témához szólni, így már nagyon sok bennem is megfogalmazott gondolatot olvashattam vissza tőletek a témával kapcsolatban, ismételni pedig nem szeretnék.

Azonban egy általam nagyon lényegesnek tartott gondolatot még kiemelnék. Bár talán kissé már eltér a témától, de szerintem nagyon fontos erre felhívni, hisz azért mégis közgazdász-hallhatók vagyunk.

Én kifejezetten fontosnak, sőt az állam legfontosabb feladatának (megelőzve az egészségügyet, honvédelmet) az oktatás finanszíroztatását tartom. És miért is? Ahogy ebben az Index-cikkben is olvasható (index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/03/az_iskolapadban_van_a_csodafegyver/ ), egy adott állam oktatásának színvonala és a gazdaságának jövőbeni fejlődése rendkívüli mértékben összefügg egymással.

És nem is kell más országokban kutakodni bizonyítékok felmutatására, hiszen csak gondoljunk vissza a 20-as évek Magyarországára, ahol a katonai költségvetésből visszatartott pénzeket mind az oktatásra költötték. A Klebelsberg Kunó által vezetett oktatáspolitika hatalmas sikereket ért le, hiszen abban az időben számlálták fel végleg az analfabetizmust, de a magyar Nobel-díjasok nagy része is azokban az években kapta meg a későbbi tudományos munkához az alapot. Persze, a gazdasági világválság és II. világháború miatt nem volt elég idő, hogy a színvonalas oktatás gyümölcsei beérjenek.

Meglátásom szerint ma is ez lenne a helyes döntés, ha a költségvetésből az oktatásra szánt pénzek nagyságát jelentős mértékben megnövelnék. A probléma inkább azzal van, hogy a magyar politikai elit nagy része a rövidtávon szavazatokat szerző intézkedéseket preferálja, az oktatás meg nem erről ismert. Másik súlyos probléma, hogy a különböző politikai pártoknak teljesen más elképzeléseik vannak az oktatáspolitika irányáról, így kormányváltásonként a korábbi kormány(ok) oktatáspolitikáját felülbírálják, és valamilyen teljesen más irányba viszik el a dolgokat. Ezért lenne jó, ha a politikai elit a szakmával összefogva hosszútávú oktatáspolitikai-stratégiát dolgozna ki, hiszen ha az oktatásról van szó, akkor évtizedekben kell gondolkodnunk.

Hiszen az most bebizonyosodott, hogy egyszerűen csak egykulcsos adórendszerrel nem lehet az országot hosszútávú növekedési pályára állítani.

rogerkapitány 2011.09.29 18:28:11

Sziasztok!

Ahogy látom a témával kapcsolatban már nagyon sok hozzászólás született, bár sajnálatos módon ezeket mind elolvasni most nincs elég időm, de saját gondolataimat én is szeretném kifejteni.

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de ha én arra gondolok, hogy kiváló magyar termék, egyből az olyan tradicionális magyar mezőgazdasági termékek jutnak eszembe, mint a vecsési káposzta, kalocsai paprika, makói hagyma, tokaji bor vagy éppen a különböző gyümölcspálinkák stb. Ez nyilván abból is következik, mert Magyarország nagy mezőgazdasági múlttal rendelkező ország.

Noha főképp mióta az Európai Unió tagjai lettünk, és a jogharmonizáció révén új kereskedelmi törvények érvényesek Magyarországra, egyre több olyan hírt hallani a magyar médiában, hogy a rosszabb minőségű, de olcsóbb távol-keleti termékek szorítják ki, az egészében Magyarországon előállított terméket. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy a magyar mezőgazdasági termelők még mindig találnak termékeikre hazai piacokat. Azonban el kell ismerni, hogy silányabb minőségű termékeket előállító nagy mezőgazdasági cégek nagy veszélyt jelentenek a „kicsiben” működő magyar gazdákra. A tradicionálisan magyar termékek előállítóit akár a készülő hungarikum törvény is kedvezőbb helyzetbe hozhatja.

Amivel azonban mélyebben szeretnék foglalkozni az a bejegyzés utolsó kérdése:

És kissé közhelyesebbre fogalmazva: hogyan lehetne ezekkel a kiváló, tényleg jó minőségű betörni a nemzetközi piacra? Gondoljunk csak bele, Magyarország bár önellátásán kívül képes mezőgazdasági termékeinek az importálására, a nemzetközi piacon, olyan hatalmas termőterületekkel rendelkező országokkal, mint az Egyesült Államok, Oroszország vagy Franciaország stb. a versenyt nem tudja felvenni. Ergo, eléggé elképzelhetetlennek tartom, hogy egy amerikai boltban magyar búzából készített kenyeret lehessen venni, globalizáció ide vagy oda. Ugyanakkor véleményem szerint, a kiváló magyar hungarikumok erőteljes promóciójával (nemzetközi mezőgazdasági fesztiválok, konferenciák) a mezőgazdasági termékek prémium piacán meg tudnának jelenni. A magyar hungarikum kifejezés alatt különösen a magyar gyümölcs pálinkákra gondolok, hiszen nézzük meg, miből készül a vodka meg a wiskey (burgonya és gabona), és ezzel szemben miből állítják elő a pálinkákat.

Azonban, hogy a magyar szeszipar ténylegesen fel tudja venni a versenyt nemzetközi versenytársaival a hazai technológiák fejlesztése, a magyar agrárpolitika hangsúlyosabbá tétele és a magyar agrártársadalom szemlétmódjának gyökeres megváltoztatása is elengedhetetlenül szükséges.