Regisztráció Blogot indítok
Adatok
tschiki211

0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2011.09.26. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Pénzügy 1. kérdés 2011.12.05 12:38:00
 A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Érdemes-e igénybe venni? Milyen érvek szólnak az igénybevétele mellett és ellen?…..
tschiki211 2011.12.08 12:48:37
Sziasztok!

Szerintem a diákhitel vitathatatlanul hasznos, hiszen bővíti az egyetemisták anyagi mozgásterét, és természetesen nem elhanyagolható, hogy a piacon elérhető többi hitelnél kedvezőbb féltételekkel elérhető. Ez egy olyan opció, amivel a rászorulók bármikor élhetnek. Biztos, hogy sokan felveszik valamilyen okból, akár átmeneti anyagi nehézségek miatt is.

Én mégsem szeretnék diákhitelt felvenni. És ha már így alakult, akkor én is bekapcsolódnék mekfláj és Thingol vitájába. Szerintem a hitel mindig hasznos az egyén számára, hiszen valamilyen olyan dolgot tesz számára elérhetővé, amit önerőből nem lenne képes rövidtávon. A banknak is jó, ő is meg tud belőle élni. Ez mondjuk inkább a stabil gazdasági feltételek között igaz, mert most a devizahitelek nagyon elszálltak, sajnos.

Ugyanakkor nem értek egyet Thingolnak azzal a véleményével, hogy a fiatalságunk határtalanul szebbé tételére használjuk fel a hiteleket. Én nem tekintek opcióként a diákhitelre, legalábbis amíg minden kötél szakad, szerintem nem érdemes felvenni, mert én például nem szeretném az egyetem utáni éveim eladósodva kezdeni. Ha nehéz anyagi körülmények közé szorulok, akkor vagy elmegyek dolgozni, ki tudja, még a CV-ben is jól mutathat, vagy kevesebbet próbálok költeni. Már csak azért is érzem veszélyesnek a diákhitelt, mert nem biztos, hogy az egyetem után mindenki azonnal, vagy a végzettségének megfelelő munkakörbe talál állást. Így nem biztosítottak a törlesztés feltételei, és nem akarom esetleg 40 évesen is ezt a hitelt törleszteni.

Az egyetemre tanulni mentem, és fiatalok vagyunk, de az egyetem az egyetem utáni életre készít fel, egy évekig törlesztett diákhitel pedig azt sokkal kötöttebbé teszi. Szerintem még akkor is fiatalok leszünk (legalábbis én még biztos), Amerika nem megy sehova.
tschiki211 2011.12.08 16:19:03
@-Thingol-: annyit válaszolnék, hogy olvasd el az elejét is a kommentemnek, 1. 2, csak reflektáltam a véleményedre. vagy elvennéd tőlem ezt a lehetőséget?
Vállgazd Blog Pénzügy 2. kérdés 2011.12.05 12:39:00
 Sokat lehet hallani a lakosság eladósodottságáról, különösen a deviza-alapú hitelekről. Egyéni hitelfelvevőként milyen szempontokat mérlegelne annak eldöntésére, hogy igénybe vegyen-e hitelt, milyen összegűt és milyen…..
tschiki211 2011.12.08 13:27:56
Sziasztok!

Az egyéni hitelfelvétel szerintem egy kockázatos dolog abból a szempontból, hogy ha valaki nem ismeri a különböző banki ajánlatokat, hiszen rengeteg van, még egy-egy bankon belül is, akkor könnyen számára kedvezőtlen feltételekkel juthat hitelhez. Ezt még szerintem az is megfejeli, hogy nem mindenkinek vannak ismeretei arról, hogy mire is kell odafigyelni hitelfelvételnél. Ez tényleg egy olyan hasznos ismeret lenne, amit oktathatnának akár gimnáziumban is.
Ezekből kiindulva, én hitelfelvétel előtt tanácsot kérnék valamilyen olyan ismerősömtől, aki jártas ebben a témában. Például édesapám közgazdász, és őt is sokan keresik meg baráti körből is, hogy segítsen, magyarázza el, hogy, mikor jó, mire kell vigyázni. Ez szerintem elengedhetetlen, hogy megfelelő konstrukciójú hitelhez juthassunk, e nélkül biztos, hogy nem vennék fel semmilyen hitelt. Ki kell használni a specializációt, és mivel nekem fogalmam sincs róla, ezért megkérdezni valakit, egy szakembert, aki tudja.
tschiki211 2011.12.08 13:28:50
Vállgazd Blog Tudás és információ 2. kérdés 2011.11.21 11:03:00
 Mire használja ill. tartja használhatónak Facebookot ill. a Wikipediát az egyetemi tanulmányaiban, a tudása megosztásában és a kapcsolatai építésében és ápolásában? Miért lehetnek előremutatóak, és milyen hátrányai lehetnek e…..
tschiki211 2011.11.22 21:22:16
Sziasztok!
Szerintem mind a Facebooknak, mind a Wikipédiának fontos szerepe van az egyetemisták életében. A 21. században az információs forradalom következtében felgyorsult az információáramlás, az internetnek köszönhetően rövid időn belül szinte bármilyen információt el tudunk érni.
Ezen információs források egyike a Wikipédia is. Úgy vélem, ennek fontos szerepe van tanulmányainkban és tudásunk ápolásában is.
Személy szerint például nagyon gyakran nézek utána spontán eszembe nem jutó, vagy valamilyen szövegben ismeretlen kifejezéseknek, fogalmaknak. Szerintem ez elősegíti az adott fogalom megjegyzését, hiszen mindenre jobban emlékszünk, aminek magunk járunk utána. A Wikipédia nagy előnye, hogy nagyon egyszerűen tudunk nagy méretű információhoz jutni, ugyanakkor nem szabad vakon megbízni benne, mert nagyon sokan hozzáférnek ezen szövegek szerkesztéséhez, így esetleg előfordulhat, hogy a valóságot nem teljesen fedő információhoz jutunk.
A Facebook pedig nem csak az információgyűjtésben, de megosztásban is sokat segít, így természetesen hozzájárul egyetemi tanulmányainkhoz (különböző anyagokat lehet feltenni, melyek a tanulás tis elősegítik). Emellett ez a kapcsolattartásnak is egyszerű és állandó módja. Ma már a telefonunkról is elérjük a közösségi portált.
Számomra például kifejezetten fontos, hogy a szülővárosomban lévő családommal, barátaimmal tudom tartani a kapcsolatot állandóan a Facebookon keresztül. De csoportok kialakítására is van lehetőség, ami egyszerűsíti az emberek közötti kommunikációt. Például számomra nagy segítség volt, hogy a Facebookon keresztül tudtam értesülni bizonyos határidőkről, beadandókról és egyéb feladatokról. Tipikusan a "több fej többet tud" sémát látom ebben.
A Facebook nagy előnye, hogy szocializálja is az embereket, megszűnik az elszigetelődésük, hiszen ezen keresztül szinte bármikor kommunikálhatnak társaival. Hátránya viszont az, hogy a rengeteg fennlévő személyes adatot visszaélésekre is használhatják alkalmanként.
Vállgazd Blog Tudás és információ 1. kérdés 2011.11.21 11:00:00
 Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának?…..
tschiki211 2011.11.22 18:26:59
Sziasztok!
Már nagyon sok információ elhangzott, ezekkel csak egyetérteni tudok.
A távmunka előnye valóban az, hogy az ember rugalmasabban tudja szervezni a mindennapjait, bár szerintem ez is korlátok közé határolt, hiszen ugyanúgy el kell, legalábbis ajánlott, végeznie a napi feladatokat, feldolgozni a kapott anyagot, felhívni az adott embereket, mint ha bejárna munkahelyére. A hátrányai is elhangzottak már: nehéz leülni, félreérthetik a hozzátartozók az otthonléted, bár itt kiemelném a "technika ördögét". Ami el tud romlani,az el is romlik, és akkor csúszik a dolog.
Van azonban a távmunkának egy speciális esete is. A távmunkás "házak". Ezek ötvözik szerintem a távmunka előnyeit és hátrányait, hiszen társaságba kerül az ember, nem otthon végzi a munkáját, nincs akkora figyelemelterelő tényező, de mégsem kell bejárnia mondjuk a fővárosba.
Bár a cikkekben volt róla szó, hogy a távmunkások is kapjanak megfelelő információkat a vállalatról, találkozzanak más alkalmazottakkal, én személytelennek érzem. Én nem tudnám magam távmunkásként elképzelni. Én egy hagyományos, munkahelyre bejárós, emberekkel találkozós, pörgős, küzdjük le az akadályokat munkahelyet szeretnék, megőrülnék otthon az egész napi adminisztrációba. Ráadásul ez a távmunkánál jobb kompenzációkkal is kecsegtet. Számomra nem lenne kényelmetlenség bejárni a munkahelyre.
Lévén, hogy a vállalatok által távmunkára adható feladatok köre igen alacsony, így nem csoda, hogy még nem terjedt el széleskörűen. A vállalatok elsősorban adatfelvétellel, adatfeldolgozással/rögzítéssel, telefonos értékesítéssel kapcsolatos feladatokat adhatnak távmunkásoknak. Én személy szerint csak a vállalat oldaláról való költséghatékonyságot látom a távmunka előnyének, nem tudnék hozzászokni. Bár azt el tudom képzelni, hogy a jövőben bővülni fognak a távmunkás munkakörök.
Összességében ez mindkét fél számára előnyös. A vállalat költségeket takarít meg, a munkavállaló magasabb szabadságot kap.
Vállgazd Blog Emberi erőforrás 1. 2011.11.14 12:27:00
 Mit gondol, hogyan lehet értékes és kapós munkavállalóvá válni az egyetemi évek során? A tanulmányokra vagy a vállatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kell-e koncentrálni? Hazai vagy külföldi elhelyezkedési lehetőséget érdemes-e elsősorban szem…..
tschiki211 2011.11.15 21:52:06
Sziasztok!

Szerintem az egyetemi tanulmányok során nagyon fontos, hogy az ember nyitott, és aktív legyen. Vegyen részt az egyetem életében, ha valami pluszt is végzünk a tanulás mellett, az felértékelheti tanulmányainkat. Gondolok itt most például diákmunkára, de szerencsére egyetemünkön rengetek diákszervezet is működik, a bőség zavarában már dönteni is nehezen tud az ember. Ezek már csak azért is pozitívak, mert egyfajta gyakorlati ismerethez, tapasztalathoz juttatják az embert. Például ha valamelyik diákszervezetnek tagja voltunk, és ezt látják a CV-ben egy állásinterjún, sokkal inkább ez fogja felkelteni az érdeklődésüket, mint az, hogy mit tanultunk. Persze, hogy eladjuk magunkat fontos, hogy az egyetemi tanulmányok is rendben legyenek, hiszen az elméleti ismereteket visszük át a gyakorlatba, nem fordítva. Illetve véleményem szerint nagyon fontos, különösen GM-en, hogy olvasottak legyünk. Olvassunk szakfolyóiratokat, így képben lehetünk a körülöttünk történő eseményekről. Egy állásinterjún ezen is sok múlhat.
Egy-egy szakmai gyakorlat esetén is a gyakorlati ismereteket tudjuk használni, fejleszteni. A szakmai gyakorlat szerintem is többet nyom a lantba a jó tanulmányi eredménynél versenyképesség terén, hiszen az utóbbi csak annyit jelent, hogy jó memóriája van valakinek, de az elméletet nem mindenki tudja átvinni a gyakorlatba. Ebben is segíthet egy-egy diákszervezet, ahol sokféle ismeretet gyűjthetünk. Nagyon fontos a kapcsolatépítés is.
A külföldi munkavállalás nagyon érdekes téma. Megvannak az előnyei és hátrányai is. Például személy szerint eltérő lehet, ki mennyire tud alkalmazkodni az új környezethez, nehéz már kapcsolatokat építeni, elhagyni a családot, barátokat, ismerősöket. A másik oldal viszont magasabb fizetéssel, jobb életkörülményekkel kecsegtethet. Szerintem, már csak nyelvtanulás és tapasztalat szerzés céljából is, érdemes külföldön munkát vállalni. Azonban itt nagyon körültekintőnek kell lenni, hogy megbízható vállalatnál vállaljunk munkát. Megvannak ennek az opciónak a csatornái.
Vállgazd Blog Innováció 1. kérdés 2011.11.07 11:24:00
 Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. tv, mobiltelefon, számítógép) körében megfigyelt „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb…..
tschiki211 2011.11.10 16:34:45
Sziasztok!
Én az innovációt és a beépített avulást a piacgazdasággal és a fogyasztói társadalommal kötném össze, és így szerintem más megvilágításba kerül a beépített avulás fogalom.

A piacgazdaság korszakát éljük. Rengeteg termék van a piacon, mindenki megtalálja a saját rezervációs árának megfelelő terméket, a neki megfelelő minőségben. Itt már nincs olyan, mint a hiánygazdaság idején volt, hogy nem volt szappan, és az baj volt. Ma már az a baj, ha nem tudok egy boltban kártyával fizetni, és fel vagyok háborodva...nagy változás. A piacgazdaság így a versenyre és az innovációra épít.
A piacgazdaságnak azonban egy másik hatása is van. Kialakította, természetesen már nagyon régen, a fogyasztói társadalmat. A versenynek hála megteltek az üzletek, mi pedig hozzászoktunk egy általános életszínvonalhoz. Ezt pedig fenntartani és fejleszteni szeretnék. Ez részünkről keresletet jelent az új termékekre, ami boldogabbá tesz minket, kielégítik szükségleteinket. Keresletünkkel azonban nem csak a pénzünket költjük, hanem munkahelyeket teremtünk, és mi, fogyasztók is az innováció középpontjába kerülünk.
A fogyasztói társadalom sajátossága, hogy nyitottak vagyunk az új dolgokra. Megvásároljuk a modernebb termékeket. Ezért nem is bánjuk, ha az már elavult. Sokan panaszkodnak, hogy milyen hamar elromlanak a fogyasztási cikkek manapság. Évtizedekkel ezelőtt nem volt a piacon komoly kínálat, nem az volt a kérdés, hogy milyen hűtőt vegyek, hanem hogy hogyan tudnék hűtőhöz jutni. Az alapvető igény kielégítése is nehézkes volt. Ma már másképp van. Nem szervizelik ezeket a termékeket, hiszen a fogyasztóra szabottságuk miatt (összetett, könnyű, kicsi, mobil, dizájnos..stb.) már olcsóbb venni egy újat, mint javíttatni.
De vajon tényleg beépített avulás ez? Az innováció és a fogyasztói társadalom a gazdasági fejlődés fenntartásának szerves részei. Ezek nem rossz dolgok, szükségesek, és ezek által javul az életszínvonalunk, lesznek munkahelyek...szerintem ez nem is beépített avulás, hanem szükséges, vagy velejáró avulás. Áldozat a gazdasági fejlődés oltárán.
Így pedig összességében mindenki jól jár. A kecske, az a fogyasztó, is jól lakik, és a káposzta, az az a piacgazdaság, is megmarad.
tschiki211 2011.11.10 16:35:58
Sziasztok!
Én az innovációt és a beépített avulást a piacgazdasággal és a fogyasztói társadalommal kötném össze, és így szerintem más megvilágításba kerül a beépített avulás fogalom.

A piacgazdaság korszakát éljük. Rengeteg termék van a piacon, mindenki megtalálja a saját rezervációs árának megfelelő terméket, a neki megfelelő minőségben. Itt már nincs olyan, mint a hiánygazdaság idején volt, hogy nem volt szappan, és az baj volt. Ma már az a baj, ha nem tudok egy boltban kártyával fizetni, és fel vagyok háborodva...nagy változás. A piacgazdaság így a versenyre és az innovációra épít.
A piacgazdaságnak azonban egy másik hatása is van. Kialakította, természetesen már nagyon régen, a fogyasztói társadalmat. A versenynek hála megteltek az üzletek, mi pedig hozzászoktunk egy általános életszínvonalhoz. Ezt pedig fenntartani és fejleszteni szeretnék. Ez részünkről keresletet jelent az új termékekre, ami boldogabbá tesz minket, kielégítik szükségleteinket. Keresletünkkel azonban nem csak a pénzünket költjük, hanem munkahelyeket teremtünk, és mi, fogyasztók is az innováció középpontjába kerülünk.
A fogyasztói társadalom sajátossága, hogy nyitottak vagyunk az új dolgokra. Megvásároljuk a modernebb termékeket. Ezért nem is bánjuk, ha az már elavult. Sokan panaszkodnak, hogy milyen hamar elromlanak a fogyasztási cikkek manapság. Évtizedekkel ezelőtt nem volt a piacon komoly kínálat, nem az volt a kérdés, hogy milyen hűtőt vegyek, hanem hogy hogyan tudnék hűtőhöz jutni. Az alapvető igény kielégítése is nehézkes volt. Ma már másképp van. Nem szervizelik ezeket a termékeket, hiszen a fogyasztóra szabottságuk miatt (összetett, könnyű, kicsi, mobil, dizájnos..stb.) már olcsóbb venni egy újat, mint javíttatni.
De vajon tényleg beépített avulás ez? Az innováció és a fogyasztói társadalom a gazdasági fejlődés fenntartásának szerves részei. Ezek nem rossz dolgok, szükségesek, és ezek által javul az életszínvonalunk, lesznek munkahelyek...szerintem ez nem is beépített avulás, hanem szükséges, vagy velejáró avulás. Áldozat a gazdasági fejlődés oltárán.
Így pedig összességében mindenki jól jár. A kecske, az a fogyasztó, is jól lakik, és a káposzta, az az a piacgazdaság, is megmarad.
Vállgazd Blog Innováció 2. kérdés 2011.11.07 11:28:00
  Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)?…..
tschiki211 2011.11.10 15:40:46
Sziasztok!
A kommenteket végigolvasva úgy érzem, már nehéz új dolgot felvetni.
Én is csatlakoznék az előttem szólókhoz. Az egészségügyi szolgáltatás esetében tényleg szükség lenne hazánkban egy kis megújulásra. Hiába fejlesztenek ki újabbnál újabb gépeket, ha egy egy műtétre 9 évet kell várni, ennek jobban kéne működnie a gyakorlatban.
Kicsit távolabbra tekintve az energiafelhasználás terén lenne szükség innovációra. Ezen a területen szerintem további kutatások szükségesek. Volt már szó a fenntartható fejlődés problémájáról. A megújuló energiaforrások megoldást jelenhetnek lakossági szinten (pl: a geotermikus energia fejlesztése, amire Magyarországon különösen jó lehetőség lenne; közlekedésben új technológia bevezetése). Ami még nagyon fontos, hogy az innovációt meg is kell valósítani! Hiába van valakinek egy jó ötlete, valami új technika, ha nem megy át a gyakorlatba, nem tölti be szerepét (gondolok itt például a fosszilis tüzelőanyagok használatára).
Szerintem nagy mértékben javítana az emberek életminőségén, ha olyan dolgokat terveznének, ami segít az embereknek időt felszabadítani. Volt itt szó a rohanó világunkról, az ebből fakadó stresszről. Most már csak gyorsabb lesz ez a világ...így muszáj leszünk ilyen fajta megoldást találni. Például a neten történő vásárlás elterjedése, gyorsabbá tétele lehet egy ilyen opció. Illetve fontos, hogy a politika is az innováció mellé álljon, így tudja biztosítani a szükséges körülményeket, infrastrukturális követelményeket (ezek már magukban is hozzájárulnak az életszínvonal növekedéshez)...stb. Ez mind javíthat az emberek életszínvonalán.
Vállgazd Blog Marketing 1. kérdés 2011.10.24 10:02:00
Milyen előnyei vannak a saját márkás termékeknek a fogyasztó számára? Veszélyben vannak-e a gyártók márkái? Ön melyiket és miért részesíti előnyben?Inspirációként:http://kereskedelem.tlap.hu/magazin/sajat-markas-termek-fogalma/; http://hu.nielsen.com/site/20100906.shtml;…..
tschiki211 2011.10.25 23:28:05
Sziasztok!

Véleményem szerint a saját márkás termékeknek számos előnyük van a fogyasztók szempontjából. Így ugyanis sok piacon olcsóbban lehet szinte ugyanolyan minőségű termékhez jutni (gondolok itt most pl. a puszedlire, számomra a Winny puszedli ugyanolyan jó, mint bármely másik). Ez lehetőséget ad a megtakarításra, és nem feltétlen jelent minőségi romlást. Gyakran olyan vállalatok állítják elő ezen termékeket, akik a piacon saját gyártói márkájukkal is jelen vannak, a kölcsönös együttműködés azonban piacbővítés lévén számukra is gyümölcsöző lehet. A fogyasztók saját termékek iránti keresete pedig különösen ilyen időkben nőhet meg igazán, amikor többen kénytelenek takarékoskodni. A saját márkás termékek ráadásul a verseny élesítéséhez is hozzájárulnak, ami ugyancsak jó a fogyasztóknak.
Ez azonban szerintem nem jelenti a gyártói márkák háttérbe szorulását. Mindig van egy olyan vásárlói réteg, amely megengedheti magának ezen termékeket, és vannak olyan piacok is, ahol az emberek szívesebben választanak a magasabb ár ellenére gyártói termékeket (pl. a Coca-Cola-nak nem hiszem, hogy különösebben aggódnia kéne, de ide sorolnám az alkoholos italok piacát is).
Személy szerint mióta egyetemista vagyok, én is jobban oda figyelek, mit mire költök. Annak ellenére, hogy néhány termék közül a saját márkát választom, még mindig költök gyártói márkákra is, mert azokat már megszoktam, szeretem az ízét, és nem lenne a fogyasztói igényem kielégítve más termékkel, vagyis koránt sincs tökéletes helyettesítés minden téren. Szerintem az élelmiszerek piacán van igazán nagy lehetőség a saját márkás termékekben, az emberek itt hajlandóak talán a leginkább spórolni, más piacokon, például a tisztálkodószerek piacán a megbízhatóbb termékeket vásárolják.
Vállgazd Blog Marketing 2. kérdés 2011.10.24 10:07:00
Milyen marketing megoldásokkal változtatható egy ország imázsa? Mi legyen a célja és kihez szóljon egy Magyarország imázsát formálni akaró országimázs film?Inspirációként:2.http://www.mfor.hu/cikkek/Omladozik_a_gulyasra_epulo_orszagimazs.html ;…..
tschiki211 2011.10.25 22:25:59
Véleményem szerint egy országimázs építő film fő célközönsége a külföldiek kellenek hogy legyenek., célja pedig a turizmus fellendítése.
Ez azonban felvet néhány kérdést. Szerintem egy külföldi számára hiába tömünk tele egy marketing filmet a történelemre vonatkozó tényekkel, épületekkel, múzeumokkal...ma már nem ezt keresik az emberek, legalábbis nem elsősorban. Aki ezért utazik az országba, az úgyis utána néz, tudja, mire kíváncsi, mit szeretne megnézni. Szerintem ennél egyszerűbb, hétköznapibb dolgokat kéne felhasználni egy ilyen filmben (mint az izlandi kampányfilmben is). Ezért innovatívan kell ehhez a témához hozzáállni, valami ütőset, rövidet alkotva, valóban rövid jelmondatokkal, amik jól megmaradnak az emberekben. Az újítás szükségességét a gulyáskommunizmus óta bekövetkezett kulturális változás is szükségessé teszi. A pörgős balaton nyári nightlife mellett a fővárosban rejlő szabadidős tevékenységeket, gyógyfürdőket, kirándulótájakat, adrenalin parkokat, wellness lehetőségeket, és a kellemes környezetet kéne kiemelni. A hungarikumokra is ki kell térni, de nem szabad, hogy csak ebből álljon a film. Ha már ideutaztak az emberek, az első dolguk úgyis az lesz, hogy bemennek egy Tourinformba, ahol további infót kapnak a múzeumokról, épületekről...stb. És a magyar nők promótálásával is egyet értek, ez egy olyan dolog, amire büszkék lehetünk!
A célközönség fontosságát én is elismerem. Ez szükségessé teszi, hogy próbáljunk egy ilyen filmet a lehető legszélesebb korosztálynak címezni, de a fiatalokat mindenképp bele kell venni!
Marketing fogásnak pedig nem lenne rossz, ha valamilyen vidám, a külföldiek számára is érthető, poénos anyagból építenék fel a filmet. Biztos vagyok benne, hogy vannak emberek, akik ezt meg tudnák csinálni.
Vállgazd Blog Az állam szerepe 1. kérdés 2011.10.03 10:18:00
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását!  Inspirációként:  …..
tschiki211 2011.10.04 09:06:54
Sziaztok!

Én is hozzászólnék a témához. A cikkeket végigolvasva egy igen komoly vélemény fogalmazódott meg bennem.
Nem tudom elhinni, hogy hogyan merülhetett fel egyáltalán a kultúra szempontjából oly fontos akármelyik humán tárgy megszüntetése. Valóban költséges a felsőoktatás a rengeteg szak miatt, így egyértelmű, hogy szükség van átalakításokra, azonban ezek, mint ahogy azt már említették megfontolt átalakítások kellenek, hogy legyenek, nem elhamarkodott, rációt nélkülöző, és a következményekkel nem számoló költségcsökkentések. Gondolok itt most elsősorban a közgazdász képzés és a jogász képzés tervezett átalakítására. Erről egyébként a HVG-ben olvastam először, ott a szöveg a magas kezdőfizetéssel magyarázta az intézkedést. Mindannyian tudjuk, hogy kevesen tudnák maguknak finanszírozni akármelyik képzést is, a diákhitel pedig az eladósodással fenyeget. Ez a társadalmi különbségek növekedéséhez járulna hozzá, elvágná az alsó- és középréteget a felemelkedés lehetőségétől, legalábbis ezen szakokon. Ez aztán a megoldás!
Volt is szó a cikkekben arról, hogy nem elitképzéssé kéne alakítani a felsőoktatást, ezzel egyetértek. Emellett azt is szomorúan látom, hogy a kormány már az egyetemek autonómiájának megszüntetését fontolgatja.
A tervezett kényszerpálya felé fordítást is logikátlannak tartom. Nem tudom, a kormány miért akarja a tanári, vagy (ezt még azért jobban megértem) az orvosi képzést támogatni. A tanárokból éppen lenne elég, csak nincs állásuk a költségcsökkentő intézkedések miatt, helyette dolgozhatnak reggeltől-estig (mert indokolatlanul nagy a rajtuk fekvő teher). Ez is milyen logikus! Az orvosi fizetéseket pedig véleményem szerint a kormány nem fogja tudni az európai szintű fizetésekkel szemben versenyképessé tenni, nem hiszem, hogy erre lenne külön Emeljük Meg Az Orvosok Fizetését Vészalap. Habár itt had utaljak intertextuálisan az előttem szólókra. Csővárbeki Carlos mondta, hogy a magánkórházak jelenthetnek megoldást...véleményem szerint ez kiszolgáltatná az egészségügyet az üzleti vállalatoknak. Ezt speciel nem támogatnám, de teljesen egyetértek a szellemi tőkefejlesztés elméleteddel.
Illetve Borrrzalomhoz szeretnék csatlakozni. Szerintem is a K+F kutatásokat lehetne támogatni, például a geotermikus energia felhasználása terén, ez egy előrelépési lehetőség lenne szerintem. Emellett a tudásexportálással is egyetértek, bár azt kell mondjam, mind a kettő igen költséges, és csak hosszútávon kivitelezhető, de az is igaz, hogy valahol el kell kezdeni! Emellett csatlakoznék Airbear-hoz is. Szerintem is fontos a közlekedés fejlesztése, hiszen Magyarország profitálhat a logisztikából. Az infrastrukturális fejlesztések azonban megint költségesek. A hazai vállalatok, különösen a kkv-k támogatását teljes mértékben fontosnak tartom, ez nem is kerülne sokba, ráadásul a hazai gazdasági "egészség" alapköve lehet.
tschiki211 2011.10.04 09:16:41
Vállgazd Blog Az állam szerepe 2. kérdés 2011.10.03 10:24:00
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat? Inspirációként: http://www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijak_penzugyek/tanulas_europaban/kulfoldi_tanulmanyok…..
tschiki211 2011.10.04 07:42:00
Én is csatlakozok az előttem szólókhoz. Szeretném kiemelni a külföldi tanulmányok hasznosságát. Ezzel kapcsolatban már-már nehéz olyan információt mondani, ami nem hangzott el.
Én még azt a pozitívumot emelném ki a magyar oktatási rendszerben (bár ez annak függvényében, hogy ki hol tanult, változhat), hogy relatíve jó lehetőségek vannak a nyelvtanulásra. Ezek nagyban megalapozhatják a későbbi külföldi tanulmányokat.
Gondolok itt most például az egyetemünk bő nyelvkínálatára, de én úgy látom, hogy az általános iskolákban és a gimnáziumokban is egyre jobb feltételek mellett lehet idegen nyelvet tanulni (például, aki tehetséges, és szeretne vele foglalkozni, az a Debreceni Kossuth Gimnáziumban 7.-ben, és 9.-ben is vehet fel 1-1 idegennyelvet az általános iskolában tanult nyelv mellé).
Mégis, mint az már elhangzott, sok magyar diák még az Erasmus program keretein belül sem biztos, hogy tudná finanszírozni külföldi szakmai gyakorlatát/tanulmányait. Számukra vannak még lehetőségek hazai keretek között? Volt itt már szó a világban nyitott szemmel járásra. Szerintem számukra is megadatik a lehetőség, hogy (természetesen keretek között, de) fejlesszék magukat. A rengeteg nyelvi klub, a különböző diákszervezetek, a sok külföldi diák az egyetemről...rajtuk keresztül még mindig van lehetőség kapcsolatépítésre/barátszerzésre/pusztán nyelvgyakorlásra.
Félreértés ne essék, természetesen ez nem veheti fel a versenyt a külföldi szakmai gyakorlattal, csak felvetettem, milyen mozgásterük van a kijutni nem képes diákoknak.
Egyébként természetesen én is szeretnék élni a lehetőséggel, ezért igyekszem a szükséges nyelvi hátteret elsajátítani amint lehet. Mindenesetre úgy gondolom, hogy aki foglalkozik a nyelvtudás fejlesztésével, tanulmányaival, és anyagi lehetőségei is megengedik, ha akar, kijuthat külföldre.
Vállgazd Blog Piaci környezet 2. kérdés 2011.09.26 11:33:00
Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Mit lehetne azért tenni, hogy a magyar termékek nagyobb súlyt kapjanak a hazai piacon? Hogyan segítené elő, hogy e termékek termelői külpiacokra jussanak? Kedves Hallgatók!Igyekezvén összegezni és kiemelni a legfontosabb pontokat. Ismét…..
tschiki211 2011.09.27 15:19:24
Üdv Mindenkinek!
Én is szeretnék hozzászólni a témához.
Egyetértek robih91-el számos kérdésben. Valóban igaz, hogy a magyar gazdaság a földrajzilag is kedvező mezőgazdaságra tudna építeni, ám ezzel az a probléma, hogy nagyon mélyről kéne a mezőgazdaságot felemelni.
Töriből mindannyian megtanultuk, mi vezetett a rendszerváltás utáni gazdasági helyzet kialakulásához, még ha csak nagy vonalakban is. Ezen szektor felemelése rendkívül erőforrás-igényes, véleményem szerint az ehhez szükséges tőkét nehéz lenne jelen gazdasági helyzetben előteremteni. Ez pedig nem csak most volt probléma, hanem már a 1990-es években is jelentkezett, így bizonyos korában magyar termékek termelésének áthelyezése elkerülhetetlen volt. A külföldi tőke dominált.
Ettől eltekintve teljes mértékben egyetértek azzal, amit az egyéni tényezőről írtál, illetve a hazai fogyasztók tudatos neveléséről. Azonban itt is az a probléma, amit ugyancsak leírtál már, hogy a hazai termékeket versenyképessé kell tenni. Az EU-hoz való csatlakozás után ez azonban már nagyobb kihívás, beszűkítik a lehetőségeket az EU-s törvények. A hazai agrárium talpra állítása így már protekcionista módon nem kivitelezhető, a megoldást máshol kell hát keresni véleményem szerint. Jelentős probléma lehet például az, hogy relatíve nagyon sok a kis- és középméretű föld, azok, amelyeken nem lehet nagy mennyiségben, modern technikával (bár ehhez a tőke egyenlőre hiányozni látszik, bár biztosan vannak befektetők, akik tudnának élni a lehetőséggel), gépesítve termelni. Így nem igazán képesek piacra termelni. Ha lenne lehetőség ilyen keretek között dolgozni, a hazai termékek véleményem szerint versenyképesebbek lehetnének.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása