Regisztráció Blogot indítok
Adatok
szekertabor

59 bejegyzést írt és 1089 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  "Sok gyalázatos pillanata volt a maguk 11 éves kormányzásának, tisztelt képviselőtársaim, de a mai nap biztos, hogy a történelem sötét lapjaira kerül." - szólalt fel Szabó Tímea a parlamentben, hozzátéve: "Nem a melegek veszélyesek a gyerekekre, hanem maguk."   Hosszú napok óta megy a hiszti a…..
szekertabor 2021.06.22 11:40:34
Jó a poszt. A kritizált törvénypasszus valóban problémás, mégpedig két okból:

1. A "megjelenítés" szó jogszabályi jelentése nem kellőképpen precíz, ezért a hisztizők belemagyaráznak mindent, ami nincsen benne ("Shakespeare-t is betiltják?"), az egyetértők pedig szűkebben értelmezik, mint amennyire kiterjeszthető. Emiatt azután a korhatáros tartalmak besorolásakor két véglet között ingadozhatnak az illetékesek: a "nem is említhetjük, hogy léteznek homokosok" és a "mindent elmondhatunk róluk, de nem reklámozhatjuk" között.
2. A 18 év alatti korosztály differenciálatlansága. Itt helyesebb lett volna a médiahatóság korhatáros besorolásait alapul venni, és az alapján meghúzni a határokat onnan kezdve, hogy mondjuk 10 éves kor alatt semmilyen szexualitás vagy szaporodásbiológiai tartalom nem tehető nyilvánossá, odáig, hogy 18 év alattiaknak nem népszerűsíthető a biológiai nemtől való eltérés és a nemváltoztató műtétek. Ennek hiányában a leegyszerűsítő tiltás életszerűtlen, és ezért megvalósíthatatlan, a középiskolai művészetoktatást kifejezetten lehetetlen helyzetbe hozó szabály.

Ami azt a kifogást illeti, hogy miért kellett a pedofil bűncselekmények ellen hozott törvénybe belecsempészni ezt a passzust is, az teljesen egyértelmű. Törvényhozási taktika diktálta, hogy abba a törvénybe erőltessék bele, ami tematikájában ugyanazon korcsoportot érinti, ugyancsak szexuális kiszolgáltatottságot érint, de jelenleg társadalmi konszenzus övezi, vagyis különösebb vita nélkül el fogják fogadni. Ha a vitatott passzust (akármilyen cizellált formában) nem együtt tárgyalják a pedofilellenes törvénnyel, akkor valószínűleg soha nem jutna el a szavazásig a jelenleg erős nemzetközi támogatással bíró meleg- és transz-mozgalom ellenállása miatt. Ez a taktika lehet ellenszenves, de mindenképpen gyakorlatias megfontolás diktálta.
Az ellenzéki oldalon sokakat felháborított, hogy a Jobbik megszavazta a pedofil törvényt. Ez a mai blogbejegyzés ezeknek a felháborodott embereknek szól. Előrebocsátom, nem vagyok Jobbik szavazó. Aki hajlandó visszaolvasni, az láthatja, hogy ha kellett, kritizáltam őket. Ezúttal azonban nem…..
szekertabor 2021.06.16 12:40:37
@Gazz: Nem akartam beszólni, de mivel a kommentszekcióban több kommented van, mint bárkinek, mégis megteszem. Szerintem szereptévesztésben vagy. Írtál valamit, amire nyilván érkezik egy pár reagálás. De ezeket nem bírod elviselni, mindegyikre írsz valamit. Egy-két esetben érdemi érvet, ezekkel nincsen semmi bajom, akár egyetértek vele, akár nem. De a válaszaid többsége minősítgető, megbélyegző, elfogadhatatlan hangvételű kioktatás. Ezt még más posztjánál sem díjaznám, de a sajátodban csak belerondítasz a posztjaidba. Szóval lehetsz a saját blogodban a saját posztjaidnál a legnagyobb kommenttroll, de ehhez minek írsz blogot?
  Könnyen belátható, hogy mindannyian értékpluralisták vagyunk: fontosnak tartjuk az egészséget, a biztonságot, a békét, a tiszta környezetet és még számos egyéb faktorát a jólétnek. Léteznek olyanok, akik azt vallják: e számos érték közül ki lehet emelni egyet, mely az összes többinél fontosabb, s…..
szekertabor 2021.06.02 09:18:31
"A szabadság filozófiája... azt vallja: mindenki úgy teszi tönkre az életét, ahogy csak akarja."
Az euthanáziáról és drogfogyasztásról szólva írja ezt a posztoló, és ennek kapcsán feslik fel számomra a liberalizmus szövete, ahol az egyén szabadsága olyan esetben is korlátozza a közösség jólétét, amikor a közösség tagjai számára aránytalan sérelemmel jár. Az euthanázia abban különbözik az öngyilkosságtól, hogy külső személyt kötelez az élet kioltására. Vagyis itt nem csupán a lelki terhet kell a környezetnek elhordoznia, ami egy haláleset vagy pláne öngyilkosság esetén törvényszerű, hanem tevőlegesen hozzá kell járulnia a halál bekövetkeztéhez, méghozzá úgy, hogy a kérelmező döntési szabadságát az utolsó pillanatig fenntartsa. Aki ebben önként részt vesz, abban nem tudok megbízni, hogy nem öl meg olyanokat is, akik ezt nem szeretnék. Aki pedig nem önként vesz benne részt, annak csorbul a szabadsága.
Ami a drogfogyasztást illeti, ott pontosan látható, hogy a módosult tudatállapot mennyire közösségellenes viselkedéshez vezet, és a kialakuló függőség milyen mértékben csökkenti az egyén szabadságát. Ha tehát a közösség ezt nem szabályozza, azzal lemond a tulajdon szabadságáról.
Általában véve a szélsőséges liberalizmus legfőbb problémája, hogy az önmagukban életképtelen egyedek szabadságát helyezi, az egyed és a faj fennmaradásához nélkülözhetetlen közösség érdekei fölé, mintegy előbbiből vezetve le az utóbbit, nem pedig, ahogy logikus lenne, fordítva.
szekertabor 2021.06.04 17:13:47
"A liberalizmus az EGYÉN érdekeit nézi, semmi egyebet.","Nem létezik olyan erkölcs, amely alapján bármelyik egyént feláldozhatnál a közösség oltárán".@G. Nagy László:

Az első idézett mondat szó szerint így van, pont ez a probléma. Mivel azonban az egyén önmagában életképtelen (mindegyik az, nem pusztán a kevésbé szerencsések), ezért az egyének érdekei logikusan nem előzhetnék meg a közösség érdekeit, ami az életben maradásuk és a faj fennmaradásának feltétele. Ezért a második idézett mondat tényszerűen hamis, ugyanis alig létezik olyan erkölcs, ahol a közösség érdekében hozott egyéni áldozat ne előzné meg az egyén érdekeit. Ha élesebben fogalmaznék, azt mondanám, hogy nem is nevezhető erkölcsnek az, ahol az EGYÉN érdeke áll a közösség érdeke fölött.
Ön mit szólna ahhoz, ha tilos lenne egy elektromos hajtású autót autónak nevezni, és súlyos büntetés járna azért, ha a villanyautó fogyasztását, károsanyag-kibocsátását összehasonlítanák egy belső égésűével? Miként vélekedne arról, ha megtiltanák, hogy az elektromos kerékpárokat kerékpárnak…..
szekertabor 2021.05.27 16:43:56
A probléma egyfelől fogyasztóvédelmi, versenyjogi, másfelől nyelvészeti jellegű.
Frikazojd és Boar árnyalták a fogyasztóvédelmi oldalt, ami kb. egybevág az EU előírásaival. Egyetértek azzal, hogy a növényi alapú tejpótló termékeket csak olyan csomagolásban lehessen forgalomba hozni, ami alkalmatlan a fogyasztók megtévesztésére. Azzal is egyetértek, hogy a kereskedelemben ne lehessen azt sugallni semmilyen módon, hogy a tej és a növényi tejpótló termékek egyformák lennének, vagy hogy a tejpótló termékeket a tej rovására lehessen népszerűsíteni.

Másrészt a posztolót is kénytelen vagyok védelmembe venni nyelvészeti okból.
Az EU előírásai ugyanis anélkül szegényítik a nyelvünket (nyelveinket), hogy akár csak kísérletet tennének azok gazdagítására. Ha ugyanis piacvédelmi céllal betiltják azon termékek hagyományos nevének használatát, amelyek tejpótló szerepet töltenek be, akkor évszázados köznyelvi szóhasználatokat törölnek el. A kókusztej helyett ki lehet találni más valamit, de minek? Ugyanígy a villanykörte szó használata is betiltható, de minek? A tej nem márkanév, nem védjegy, nem hungarikum (mint a pálinka), hanem egy évszázadok során többjelentésűvé vált szó. A jelentéstartomány mesterséges leszűkítése ostobaság. Madártej helyett mit kell majd az étlapra írni? Tojáshabos desszert? Agyrém!

Tehát mindazon esetekben, amikor már van egy közhasználatú, egyértelmű jelentéstartalmú termék elnevezés, amely a tejjel való hasonlóság miatt tartalmazza a tej tagot (pl. kókusztej, madártej, mésztej, stb.), ezek használatát engedélyezném, mert nem alkalmasak megtévesztésre, viszont az árnyalt, kifejező kommunikáció részét képezik.
szekertabor 2021.05.28 10:10:41
@élhetetlen: "A tej ugyan nem márkanév, de egy meghatározott terméket takar. ","Nem akarom elképzelni, hogy literes kiszerelésben a mésztejet berakják a rizstej és a kókusztej közé, mert hát tej, tej, szerinted."

Nem olvastad el a kommentemet, csak azt a részét, ami alapján kioktatni kívánsz. Ha elolvastad volna, látnád, hogy mindenben egyetértünk, ami fogyasztóvédelmi szempont. Az egyetlen, amiben - talán - nem értünk egyet, az a szóhasználat aránytalan korlátozása.
Az értelmező szótár például nem csak a nőstény tejmirigyek által kiválasztott váladékot nevezi tejnek, hanem egyes növények szárában v. termésében levő, fehéres színű nedvet is, sőt a hím halak ivari váladékát is.
Egy fokkal célszerűbbnek érezném, ha a kereskedelemben a tej szó csak forrásmegjelölő szóösszetételben lenne használható, mint tehéntej, kecsketej, juhtej, stb. Így egyfelől többletinformáció segítené a fogyasztókat, másfelől nem kellene kidobni a köznapi szóhasználatban létező legitim szóősszetételeket.
Míg a bulvármédia tele van az Indiáról szóló COVID-rémhírekkel, addig a Science Magazine paradox módon arról arról a paradoxonról ír, hogy túl alacsony a COVID-mortalitás Indiában... India, lehet, nem egy "Kossuth tér": de 150 millió ember egy helyen... Indiában minden adott egy súlyos…..
1.Teli van ez a ház ivarérett nővel,kezemben a locsoló rózsavizet lövell.És hogy ez a locsolóvers ne maradjon rím nélkül:se nőstény, se piros tojás ne maradjon hím nélkül. 2.Húsvét hétfő után búsulnak a jányok,a sok locsolástól nem megy az ing rájok.Nem csak piros…..
Az elmúlt napokban a hivatalos és a közösségi médiában számos cikk, írás és bejegyzés jelent meg arról, hogy „szegény” Petry Zsoltot a német Hertha futballklub kirúgta az edzői állásából homofób megnyilatkozásai miatt. A mai napon a magyar külügy már a nemzetközi diplomácia szintjén is tiltakozni…..
Tényleg nem politikai megközelítésből mondom (és előre is elnézést attól aki esetleg politikai felhangokat vél majd ebből kiolvasni) de a vakcina regisztrációt ellenőrző oldal miatt komoly kételyek merültek fel bennem azzal kapcsolatban, hogy elérünk-e valaha olyan digitalizációs állapotba, aminél…..
szekertabor 2021.03.31 10:35:11
@sasa76: Pont a munkahelyek számára pl. rendkívül fontos lenne annak a tudása, hogy melyik alkalmazott van beoltva, melyik regisztrált, és melyik nem is akarja beoltatni magát. Az a fő probléma, hogy a munkahelyek erre nincsenek feljogosítva, emiatt nem tudnak ésszerű döntést hozni abban, hogy ki járhat be dolgozni közös terembe, ki csak magán irodába, és ki dolgozzon inkább otthonról, kit lehet ügyfelek közé engedni, stb. Ezért írom azt, hogy az az adatvédelem nem előzheti meg az egészségvédelmet.
szekertabor 2021.03.31 10:35:44
Az informatikai biztonságot nem az adatvédelem durva megsértésével kéne kezdeni. Illusztráció: Le Wagon (Unsplash) Én olyan – egyházi – általános iskolába jártam, ahol több diáktársam konkrétan Facebook-posztokért kapott igazgatóit és efféléket. Az egyházi jelző csak a módszer miatt érdekes.…..
Mindenki, aki a Szentendre-Dunakanyar régióban lakik, vagy szokott arra közlekedni, látja a környékbeli közlekedés tarthatatlanságát. Gigadugók mindenütt, lassú és lepukkant HÉV szerelvények. Mindenki várja már (tulajdonképpen több, mint egy évtizede) a HÉV szerelvénycserét és pályafelújítást, régi…..
szekertabor 2021.02.16 13:55:59
Néhány észrevétel:
Az aglomeráció kiparcellázása pártállástól függetlenül egyre gyorsuló ütemben halad, ami a nagy kapacitású sugaras közlekedési relációk (HÉV, főút, elővárosi gyorsvasút, stb.) fejlődésének egyenes következménye. Minél gyorsabban lehet elérni valahonnan belső Budapestet, annál többen választják azt a helyet lakás céljára, annál kevésbbé éri meg a terület egyéb célú hasznosítása. Emiatt még többen akarnak még gyorsabban bejutni a központba, így még több fejlesztési forrást kényszerülünk az aglomerációs népesség Budapestre juttatására fordítani, és ez az öngerjesztő fejlesztési kényszer egyre erősebbé válik.
Tehát a "szegény szentendeiek" valójában nem a hagyományos szentendrei szerb és német gyökerekkel rendelkező családokról szól, hanem az elmúlt 30-40 évben szentendrére kiköltözött budapestiek igényeiről, akik Szentendrén laknak, de Budapesten élnek.
Ha az aglomerációban élők valós és hosszú távú érdekeiről lenne szó, akkor pont nem a sugárirányú tömegközlekedés fejlesztése lenne a fontos, hanem az, hogy hogyan lehet Budapest érintése (torlódás) nélkül átjutni a Dunán, vagy elérni a pilisszentkereszti és dorogi völgyet (10-es út). Ez ugyanis oldani lenne képes az egyoldalú függést Budapesttől, és némi önálló eltartó képességet biztosítana a térség lakóinak.
A tarifarendszer még az átkosban alakult ki, és jól tükrözi a Budapest centrikus szemléletet (ne feledjük, hogy a HÉV nem Szentendréről megy be Budapestre, hanem Budapestről megy ki Szentendrére). Ezért van az, hogy a Budapest bérlet (és BKV jegy) feljogosít a városon belüli használatra, az azon kívüli használathoz pedig helyközi bérlet és vagy vonaljegy váltására van szükség. Ezen valóban célszerű lenne változtatni, de semmiképpen nem azért, hogy tovább ösztönözzük az ingázást.
szekertabor 2021.02.26 10:24:57
@jt: "Azzal viszont nem értek egyet, hogy az agglomerációban élőknek a sugárirány helyett a körirány bármennyire érdeke lenne. Mert hogy az az érdeke, hogy helyben legyen munkahely, heyben legyen alközpont."
Márpedig az egyoldalú öngerjesztő fejlesztési kényszer nem oldható másképpen. A helyi erőforrásokat (munkahely, piac, szolgáltatások, stb.) mindaddig a központ (Budapest) szívja el, amíg a szomszédos "porfészek" nehezebben érhető el, mint a központ. A termelés, a piac, a szolgáltatások, stb. oda húzódnak, ahol a legkönnyebben, leggyorsabban érhetőek el azok számára (lakosság), akiket onnan kiszorítanak. Központtá (alközpont) csak úgy válhat egy település, ha forgalmi csomóponttá válik, forgalmi irányok találkozóhelyévé. Az nem csomópont, ha több út halad át rajta A-ból B-be.
  Sokadszorra írom le: a magam részéről nagyon bírom Puzsér Robit, rengeteget tanultam tőle. Van azonban egy-két olyan kérdés, melyet valamiért képtelen reálisan látni.   A minap a hét fő erényről folyt a diskurzus az Önkényes mérvadó című rádióműsorban, itt hangzott el Puzsér részéről a…..
szekertabor 2021.02.23 15:52:37
Lehet ezen vitatkozni, de csak akkor, ha a szolga szó jelentése jól körülhatárolt, és a vita résztvevői ugyanazon jelentés kapcsán vitatkoznak, különben a vita pusztán a szó jelentése körül zajlik.
A szolga jelentése lehet rabszolga (a bibliában gyakran ebben az értelemben találjuk), aki nem rendelkezik önrendelkezési joggal, mindenben a gazdájától függ.
Lehet fizetett alkalmazott, aki pénzért és/vagy ellátásért a gazdája utasításait teljesíti, önrendelkezési jogainak egy részéről lemond.
Kiterjesztett értelemben minden fizetett alkalmazott, aki köteles adott területen az utasításoknak mérlegelés nélkül eleget tenni.
A szolgaság lényege szerintem minden esetben az, hogy az ember gondolkodó, szabad, felelős lényből részben vagy egészben eszközzé válik, robottá, akin nem kérhető számon, amit tesz, mert a felelősséget az utasítások kiadója viseli. Ezt okozhatja kényszer vagy érdek, vagy annak felismerése, hogy a szolga ura erkölcsileg magasabb szintű, vállalhatóbb utasításokat ad, mint amilyen döntéseket a szolga magától hozna. Ez az önként vállalt engedelmesség esetenként szükséges, különösen az olyan területeken, ahol kollektívan kell cselekedni (pl. hadsereg). Mindazonáltal a szolgaság nagy általánosságban megcsonkítja a személyiséget, csökkenti a felelősségérzetet, kezdeményezőkészséget, stb. Nem véletlen, hogy a szolgaság többnyire pejoratív csengésű fogalom, az embert a kutyával hozza egy szintre. Arról pedig már a HBB rég megírta:
Le kell menni kutyába!
Légy a kutyák királya!
Ne királyok kutyája!
Visszaütött az orbánisták Klubrádió frekvencia-elvételének szándéka; az állampolgárok tömegei jöttek rá, hogy csekély befektetés révén hozzáférhetőek a szabad digitális tér ellenzéki rádió, újság és TV adásai is. A hisztériára hajlamos, sokszor abból élő és azt meglovagoló orbánisták természetesen…..
A mai nap híre: lemond a Damjanich utcai épület nyílt pályázat útján nyert bérleti jogáról a Freeszfe egyesület, jelentették be kedden. Miután szerintük politikai fronttá vált a hetedik kerületi épület bérleti joga, a szemeszter végével kiköltöznek és új helyszínt keresnek. (444.hu)  Egy hete a…..
  Játékelméleti szempontból egy hatalmas habostorta ez a vírus -- tele való világban zajló kísérletekkel, olyan feladatokkal, amihez egyszerre szinte minden embernek/országnak kell áldozatot vállalnia, különben a védekezés hatástalan marad. Az egyének érdeke ugyanakkor sok esetben az lenne, hogy ők…..
A hatalom által alkotott és felelőtlenül változatlanul hagyott szabályok mindannyiunk életét elveszik és még csak nem is tiltakozunk ellene. Arról volt szó, hogy azért kell a vészhelyzeti felhatalmazás, hogy gyorsan reagálhasson a kormány. Hol van a "húzd meg - ereszd meg"?..
szekertabor 2021.02.09 10:50:33
"Ez a bejegyzés nem arról szól, hogy nincs vírus, nem veszélyes a vírus, fel kell oldani minden korlátozást, nem bírjuk tovább. Arról szól, hogy aktualizálni kell a szabályokat, hogy betarthatóak legyenek és ne nyomorodjunk meg." De azért kitömjük Orbán-ellenes lózungokkal és karikatúrákkal, mert az a lényeg.

Amúgy a konkrét javaslatok egy része megvitatható lenne, bár a pedagógus szakszervezetek hisztériás rohamot kapnak minden olyan javaslattól, ami a pedagógusokat nem szigeteli el teljesen a gyerekek fizikai közelségétől. Szóval a 7-8. javaslatok megvalósításával a geciorbánozás csak még hangosabbá válna.

Az ingyenes parkolás megszüntetése egyértelműen a járvány megfékezésétől függ, addig értelmetlen a munkavállalókat visszakényszeríteni a tömegközlekedésbe, amíg a fertőzésveszély indokolja a kocsival munkába járást.

Azoknak a vendéglátóhelyeknek és szálláshelyeknek valóban engedélyezni lehetne az újranyitást, ahol biztosított az, hogy minden asztal vagy szoba egymástól elkülönült légtérben legyen, és minden használat után fertőtlenítsék. Ez a könnyítés azonban csak néhány motelt érintene, ahol a szobák az udvarról nyílnak, és elenyésző számú vendéglőt, ahol zárható egyasztalos különtermek alakíthatóak ki.

Ha az egyik legismertebb budai sétálóutcában nem látnám minden este a tömeges poharazgatást a gázhősugárzók körül, akkor a társadalmat szabálykövetőbbnek gondolnám. De jelenleg minden apró lazítás olyan rést jelent, amibe rögtön ezrek illesztik a feszítővasat, hogy kiskapuvá tágítva mindenki átférjen rajta. Akkor viszont csak a fűnyíróelv működik.
szekertabor 2021.02.09 11:49:41
@p.a: Az kétségkívül igaz, hogy ha ingyen van, akkor többen szeretnének parkolni, vagyis kevesebb parkolóhely marad üres. Másfelől egy csomóan otthonról dolgoznak távmunkában, ezért nincsen kevesebb parkolóhely, mint a fizetős parkolás idején.
A gyerekkorunkban az üdítőitalok választéka meglehetősen szerény volt, ráadásul az átlag családok otthonában nem is álltak hegyekben a kólás üvegek, helyette mindenki a jóval olcsóbb és tovább tartó szörpöket választotta inkább.A szörpök manapság is népszerű termékeknek számítanak és sokak számára…..
Szerkesztőségünk hölgy tagja, Miss Weaver alaposan megtaníttatta velünk, hogy a lámákat CSAK és KIZÁRÓLAG imádni lehet. Persze az imádat fokozható és kifejezhető, mint az mai posztunkból ki is fog derülni. Következzenek a lámás plüss naplók! ..
Nem tudom feltünt-e nektek, de a kormány a vakcinaügyekben nemrég gyökerestűl megváltoztatta a kommunikációját. Erre találtam nemrég három nagy esetleges okot is és főleg ezekről lesz szó... Viszont pénzügyi dolgokkal kezdünk úgyhogy egyből hangulatba jöhetünk... magyarul egyből becélozzuk az…..
szekertabor 2021.01.22 15:10:40
Mik a választási lehetőségek?
1. Bevetjük a jó eredményeket mutató vakcinákat anélkül, hogy még 4-5 évig tesztelnénk őket.
Ettől azt várjuk, hogy még idén sikerül elérni a kritikus tömegű védettséget (nyájimmunitás), és így nem lesz szükség a rendkívüli vészhelyzeti korlátozások fenntartására.
A kockázat az, hogy valamilyen eddig még nem vizsgált csoportra nézve súlyos hosszútávú mellékhatások jelentkezhetnek.
2. Nem vetjük be a vakcinákat, hanem kivárunk, hogy mi lesz a beoltottakkal.
Ettől azt várjuk, hogy az engedélyezett vakcinák közül végül azt használjuk, amelyik a leginkább biztonságosnak bizonyul.
A kockázat az, hogy mivel nem érjük el a nyájimmunitást, egy éven belül azok is elveszítik a védettségüket, akik megkapták az oltást vagy átestek a betegségen, így még legalább egy évvel kitolódik a járvány. Ha ehhez még hozzávesszük a vírusmutációkat, lehet, hogy az egész fejlesztést kezdhetjük előlről.
3. Nem vetjük be a vakcinákat. Kivárjuk azt a 4-5 évet, amíg egy rendes engedélyeztetési eljárás tart.
Ettől azt várjuk, hogy tökéletes vakcinák kerüljenek használatra.
A kockázat az, hogy kiderül, nem tudunk tökéletes vakcinát előállítani. Az emberiség egy része kipusztul, egy része megnyomorodik, nagy része tönkremegy.
4. Nem vetjük be a vakcinákat, de feloldjuk a korlátozásokat (Svéd példa).
Ettől azt várjuk, hogy aránylag kis veszteségek és szenvedés árán átesünk a járványon, és helyreáll az élet.
A kockázat az, hogy a veszteségek és a szenvedés sokkal nagyobb, mint gondoljuk, az egészségügy összeroppan a terhelés alatt, és magával sodorja a teljes társadalmat.

Kihagytam valamit?
szekertabor 2021.01.25 11:02:47
A norvég @GABOR2: Abban igazad van, hogy a "kipusztul" szó helyett itt az "elpusztul" szó használandó. Így a mondat helyesen:
" Az emberiség egy része elpusztul, egy része megnyomorodik, nagy része tönkremegy."

Minden döntésnek van kockázata (ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül bekövetkezik, hanem hogy nem zárható ki). A vakcina nélküli járvány kockázata a következő:
Korlátozó intézkedések nélkül sokan meghalnak (ezt most már csak azok tagadják, akik egy alternatív valóságban élnek). Magyarországon amiatt, hogy nyáron feloldották a korlátozásokat, és ősztől sokkal gyengébb korlátozásokat vezettek be, mint tavasszal, a covid megbetegedések száma és az ezzel kapcsolatos halálesetek száma nagyságrendet ugrott, az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképessége határáig. Vannak országok, ahol e fölé emelkedett. A halottak számának meredek emelkedése bizonyos területeken a halottasházak és temetők kapacitását is sokszorosan túlhaladta. Ezek tények.
Az is tény, hogy még a gyenge korlátozások is komplett szolgáltató szektorokat tettek tönkre (vendéglátás, kultúra és szórakozás, stb.). De a korlátozások nélkül is összeomlanak szektorok, csak ebben az esetben a járvány gyors terjedése, és a munkaerő hirtelen kiesése miatt. Kiváltképpen a közszolgáltatások veszélyeztetettek, hiszen itt a legmagasabb a rossz egészségi állapotú idősebb munkavállalók aránya.
Az is tény, még ha kevesebb szó is esik róla, hogy a fertőzés szövődményei igen sok szervet károsíthatnak, az egyik legaggasztóbb, hogy stroke-ot válthat ki (nekem is van olyan ismerősöm, aki a covid miatt vesztette el az ép elméjét). A hosszú távú kockázatokról pedig még nem is derülhetett ki, hogy mik lehetnek.
Ebből következik, hogy azoknak a döntéseknek a kockázata (kockázat, és nem bizonyosság, de megalapozott), amelyek a vakcina tömeges használatát elodázzák vagy elutasítják, hogy az emberiség egy része elpusztul, egy része megnyomorodik, nagy része pedig tönkremegy.
szekertabor 2021.01.28 09:58:45
@GABOR2: Nehéz egy vitát kulturált keretek között tartani, ha a vitapartner valóságérzékelése jelentősen különbözik a miénktől. A statisztikai adatok ugyan lehetnek vitathatóak, de az én családomban, munkahelyemen és ismeretségi körömben tapasztaltak tökéletesen korrelálnak a statisztikákkal. A tavaszi szigorú korlátozások idején nem volt személyes érintettségünk. A legközelebbi tesztpozitív eset a kollégám gyerekének osztálytársának szülei voltak. Nehéz volt elhinni, hogy járvány van, annyira nem volt közvetlen érintettségünk. Szeptember óta egy csomó rokonom és ismerősöm megbetegedett, többen meghaltak vagy a szüleik haltak meg Covid fertőzés kapcsán, egynek az apja szenvedett maradandó agyi károsodást. Ha ez csak az egészségügyi dolgozók jóváhagyásával zajló megtévesztés, akkor nagyon jól csinálják.
A mai Indexben hosszú interjú jelent meg Baán Lászlóval a Múzeum negyed kormánybiztosával. Ennek állításaira reagálnék. A Civilzugló Egyesület 2014. óta tiltakozik a Múzeum negyed projekt terve ellen.   Elsőként is hangsúlyozzuk, a Városliget zöldterületének, épített infrastruktúrájának,…..
szekertabor 2021.01.27 10:49:49
Mindkét félnek vannak részigazságai, de súlyos tévedései is.
A Városliget funkcióit tekintve kezdettől fogva vegyes hasznosítású terület volt, de 150 éve egyértelműen egy zöldövezetbe helyezett kulturális-szórakoztató rekreációs negyed.
Ez persze megváltoztatható egyik vagy másik irányba, parkosítható az egész vagy lebetonozható-aszfaltozható, de a hagyománytisztelet azt diktálja, hogy korszerűsítéssel, a zöldfelület csekély növelésével maradjanak meg az eddigi funkciói, továbbra is legyenek benne kulturális intézmények, szórakoztató intézmények, sport és fitness létesítmények, bokros-ligetes sétautak.
Ami 150 év alatt megváltozott, az a Városliget elhelyezkedése. A város pereméről bekerült a város közepére, így a megközelítése zömmel nem a lakóövezetekből kifelé, hanem a lakóövezetekből befelé történik. Ezért forgalom szempontjából nem oldja, hanem növeli a belváros terhelését. Zárójelben jegyzem meg, az Erzsébet téri Gödör létesítése ellen is ugyanúgy tiltakozni kellett volna, ez érdekes módon mégsem történt meg.
Ami a Nemzeti Galériát illeti, a Palota ugyan megfelelő lenne egy ilyen rangú múzeum számára, de az épület belső helyreállítása nemigen tűr további halasztást. A rákosista vörösmárvány burkolat miatt inkább hasonlít egy felújítás előtti metrómegállóra a 2. metró vonalán, mint palotabelsőre. Külföldi turisták csalódottan fordulnak vissza a pénztáraktól, amikor látják, hogy a homlokzat stílusától oly mértékben elütő belső fogadja őket.
Más kérdés, hogy egy igazán bátor városfejlesztés az új múzeumi negyedet egy új közpark létesítésével kötné össze (pl. Csepelen az ipartelep rehabilitálásával, vagy Káposztásmegyeren a Farkas-erdő mellett), megvalósítva ezzel egyidejűleg ezen külső területek sugaras és peremirányú tömegközlekedési fejlesztéseit is. Az ilyen volumenű fejlesztések nem csak olcsóbbak lennének, mint a zsúfolt infrastruktúrájú belvárosi fejlesztések, hanem a fejlesztett területek lökésszerű értéknövekedése miatt nagyrészt meg is térülnének.
A Star Wars figura gyűjtők köreiben örök visszatérő téma, hogy miért kell annyi, úgymond főszereplőről mintázott figurát kiadni, pláne akkor, ha az adott karakterből készített figurákkal már tényleg Dunát lehetne rekeszteni. Jellemzően Luke, Han, Vader és Obi Wan esik ebbe a kategóriába, de akadnak…..
Ugyanaz, mint az ottani fertőzöttségi adatokkal. ..
szekertabor 2021.01.19 11:16:31
Érdekes, hogy egyesek még mindig bizalmi kérdést igyekeznek csinálni a védőoltásból, ráadásul pont azt hagyják figyelmen kívül, hogy a világ legnagyobb gyógyszerbotránya az istenített szabad piac világában volt. Pedig a valóság az, hogy idehaza mindegyik covid elleni vakcia ugyanazokon a sztenderd engedélyeztetési vizsgálatokon megy keresztül, beleértve a gyártási körülmények helyszíni ellenőrzését is. Ebből a szempontból szinte mindegy, hogy Svédországban vagy Sierra Leone-ban fejlesztették és gyártják, ha engedélyt kap, akkor biztonságosnak tekinthető.
Másrészt, és ez a fontosabb, mi van akkor, ha egy vakcináról kiderül, hogy mégsem biztonságos? Ez jelen esetben bármelyikről kiderülhet, hiszen a hosszú távú mellékhatásokat objektív okokból még nem lehetett tesztelni sem aranyos jogállamiságéknál sem mocskos diktatúráéknál. Felmerül a kérdés, mitől féljünk jobban: a járvány, és a vele járó korlátozó intézkedések elhúzódásától, vagy a vakcinák esetleges mellékhatásaitól. A vakcina ugyanis egy ideig védettséget ad a beoltottaknak, de csak akkor hatékony, ha a küszöbérték feletti számú ember válik egyidejűleg védetté, azaz küszöbérték alatti ember képes tovább szaporítani a kórokozót. Amíg ez nem történik meg, addig a járvány nem fékezhető meg mással, mint a személyes érintkezések korlátozásával, ami ugyanúgy tönkreteszi a gazdaságot és a lelket, mint egy elhúzódó polgárháború.
szekertabor 2021.01.20 11:13:18
@BiG74 Bodri: "Miért ne csinálnának bizalmi kérdést?"
Mert irreleváns. Ha megjelenik egy új gyógyszer a piacon, akkor sem annak alapján döntünk mellette vagy ellene, hogy milyenek a fejlesztő és gyártó ország jogállamisági mutatói. Megkockáztatom, hogy a gyógyszerek 99%-nál az emberek 90%-nak fogalma sincsen arról, hogy hol folytak a kutatások, és hol gyártják a gyógyszert, amit szednek. Annak alapján vagyunk kénytelenek bízni benne, amit az orvosunk és/vagy gyógyszerészünk (rosszabb esetben és/vagy a szomszédasszony) javasol.
De félreértesz, az egyes emberek esetében természetesen bizalmi kérdés, hogy hogyan döntenek. Én azt nehezményezem, amikor a véleményformálók ezt a nehéz döntést (amit egyébként sem lenne szabad laikusokra bízni) politikai bizalmi kérdéssé próbálják átformálni, azt sugallva, hogy megbízhatóbbak a nyugati fejlesztésű és gyártású vakcinák, mint a keletiek, függetlenül a hazai gyógyszerengedélyeztetési eljárások eredményétől. Ez ugyanis pont a szakmai szempontok iránti bizalmat ássa alá politikai befolyásolás céljából.
szekertabor 2021.01.21 16:24:35
Mik a választási lehetőségek?
1. Bevetjük a jó eredményeket mutató vakcinákat anélkül, hogy még 4-5 évig tesztelnénk őket.
Ettől azt várjuk, hogy még idén sikerül elérni a kritikus tömegű védettséget (nyájimmunitás), és így nem lesz szükség a rendkívüli vészhelyzeti korlátozások fenntartására.
A kockázat az, hogy valamilyen eddig még nem vizsgált csoportra nézve súlyos hosszútávú mellékhatások jelentkezhetnek.
2. Nem vetjük be a vakcinákat, hanem kivárunk, hogy mi lesz a beoltottakkal.
Ettől azt várjuk, hogy az engedélyezett vakcinák közül végül azt használjuk, amelyik a leginkább biztonságosnak bizonyul.
A kockázat az, hogy mivel nem érjük el a nyájimmunitást, egy éven belül azok is elveszítik a védettségüket, akik megkapták az oltást vagy átestek a betegségen, így még legalább egy évvel kitolódik a járvány. Ha ehhez még hozzávesszük a mutációkat, lehet, hogy az egész fejlesztést kezdhetjük előlről.
3. Nem vetjük be a vakcinákat. Kivárjuk azt a 4-5 évet, amíg egy rendes engedélyeztetési eljárás tart.
Ettől azt várjuk, hogy tökéletes vakcinák kerüljenek használatra.
A kockázat az, hogy kiderül, nem tudunk tökéletes vakcinát előállítani. Az emberiség egy része kipusztul, egy része megnyomorodik, nagy része tönkremegy.
4. Nem vetjük be a vakcinákat, de feloldjuk a korlátozásokat (Svéd példa).
Ettől azt várjuk, hogy aránylag kis veszteségek és szenvedés árán átesünk a járványon, és helyreáll az élet.
A kockázat az, hogy a veszteségek és a szenvedés sokkal nagyobb, mint gondoljuk, az egészségügy összeroppan a terhelés alatt, és magával sodorja a teljes társadalmat.

Kihagytam valamit?