Adatok
CSM
59 bejegyzést írt és 140 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
KatPol Blog
Szárnyaszegett sas - avagy Oroszország nagyhatalmisága és a védelmi reformok V.
2014.03.19 06:00:00
A grúziai háború utáni ésszerűsítési átalakítások egyszerre kívánták kezelni a haditechnikai és felszerelésbeli, a szervezeti, a harckészségi és a hadiipari lemaradást, helyenként több évtizedes tabukat döntve le. Az ambiciózus reformok a tábornoki kar heves ellenállása…..
CSM
2014.03.20 19:03:02
@molnibalage: Nem, egyáltalán nem elírás.
@Fredddy: Az oroszok elmúlt tíz éves stratégiai gondolkodásának fókuszában elsősorban az áll, hogy az ország egyszerre legalább két helyi háborút tudjon sikerrel megvívni.
@molnibalage: Az amerikaiban elvileg a szimulátor is be van számítva (anélkül valóban 120-160 az utóbbi évek költségcsökkentései után, meg is kongatták a vészharangot, hogy ez alig több mint a kínai adat) az dobja meg, igaz, a katonaság fanyalog, hogy az nem is az igazi. A brit viszont tudomásom szerint a NATO-ban viszonylag magas, tényleg 180-200 körüli.
Az oroszok esetében az említett szám az átlag, úgy tűnik, tartják. Mondjuk az 1990-es években és a 2000-es évek elején a legfőbb oka az üzemanyagra való pénz hiánya volt, ma pedig ez nem probléma
@Fredddy: Az oroszok elmúlt tíz éves stratégiai gondolkodásának fókuszában elsősorban az áll, hogy az ország egyszerre legalább két helyi háborút tudjon sikerrel megvívni.
@molnibalage: Az amerikaiban elvileg a szimulátor is be van számítva (anélkül valóban 120-160 az utóbbi évek költségcsökkentései után, meg is kongatták a vészharangot, hogy ez alig több mint a kínai adat) az dobja meg, igaz, a katonaság fanyalog, hogy az nem is az igazi. A brit viszont tudomásom szerint a NATO-ban viszonylag magas, tényleg 180-200 körüli.
Az oroszok esetében az említett szám az átlag, úgy tűnik, tartják. Mondjuk az 1990-es években és a 2000-es évek elején a legfőbb oka az üzemanyagra való pénz hiánya volt, ma pedig ez nem probléma
CSM
2014.03.21 06:30:16
@molnibalage: Valamiből általánosságban mégiscsak idézték azt a 200-at, bár lehet, ez csak a korábban kiképzett pilóták ideje.
topwar.ru/38226-vvs-veduschih-stran-mira-sokraschayut-kolichestvo-letnyh-chasov-my-vyhodim-na-ih-uroven.html
Tény, viszont, ahogy itt is írják, az amerikai költségcsökkentés miatt a szám az új pilótákra nézve akár 120-ra is csökkenhet.
topwar.ru/38226-vvs-veduschih-stran-mira-sokraschayut-kolichestvo-letnyh-chasov-my-vyhodim-na-ih-uroven.html
Tény, viszont, ahogy itt is írják, az amerikai költségcsökkentés miatt a szám az új pilótákra nézve akár 120-ra is csökkenhet.
KatPol Blog
Szárnyaszegett sas - avagy Oroszország nagyhatalmisága és a védelmi reformok IV.
2014.03.10 07:30:00
A 2007 elején a védelmi miniszteri posztra emelt Anatolij Szergyukov az első valódi civil hadügyér, egyúttal az első valódi katonai reformer volt az Oroszországi Föderáció történetében. Az adóhatóság éléről érkezett új védelmi miniszter működésének fő…..
KatPol Blog
Szárnyaszegett sas - avagy Oroszország nagyhatalmisága és a védelmi reformok III.
2014.01.12 10:00:00
Az 1998-2000 közötti, egyre kuszábbá váló orosz politikai és gazdasági viszonyok komolyan megkérdőjelezték az orosz állam effektív működését, a gazdasági válság pedig Moszkva nagyhatalmi potenciálját és tekintélyét vonta kétségbe. A 2000-ben hatalomra került Putyin elnök egyik legfontosabb célja…..
CSM
2014.01.12 18:04:50
@Kullancs1983: A kép felirata: "Orosz szerződéses katonák - az amerikaiaktól eltérően nekik egyszerűen nincs idejük a fényképezéshez való pózolásra"
CSM
2014.01.13 20:13:00
@ygan111: Ez nem teszetoszaság, hanem egyszerűen a hadsereg nem volt akkora prioritás hogy ekkora áldozatokat kelljen hozni. A nagyhatalmiságot inkább belül kellett éreztetni a birodalmi érzéseket ezért nem feledő társadalommal, elég volt mutatni pár keményebb kiszólással meg a Jelcin-korhoz képest a fegyveres erőkre fordított valamivel nagyobb figyelemmel.
Persze, Oroszország befelé és kifelé autonómabbnak, a Nyugattól különállónak mutatta magát (ezt persze az olajpénzek által stabilizált gazdasággal hitelesebben tehette meg mint pl 1999-ben), de szó sem volt valódi nagyhatalmi katonai építkezésről, sokkal inkább a züllés megállításáról, legfeljebb megfordításáról.
A centralizációval elért viszonylagos politikai-társadalmi stabilitás és az olajjövedelmek által megteremtett pénzügyi stabilizáció bőségesen elég volt az elitnek a hatalom stabilizálásához. Rövid távon a romlás megállításán túl egyszerűen nem volt szükség több pénzt vagy energiát a hadseregbe feccölni (pl anyahajókba), a SzU-val ellentétben nem volt prioritás.
Az egy másik dolog, hogy a következő részben tárgyalandó grúz háború a győzelem ellenére megmutatta, hogy a hadsereg igenis reformokra szorul, nem azért, mert Oroszország pl. az USA-val egyenrangú szintre akar valaha is kerülni vagy bárkinek az elitben igénye lenne erre, hanem azért, hogy (a nagyszámú katonája vagy hardvere ellenére) külföldön egyáltalán még legalább az addigi szinten nagyhatalomnak tartsák. Az 1990-es évek vége óta pusztán a rakétaerőkbe öntött forrásokkal hosszú távon nem lehet a technikai és szervezeti modernizációt és annak költségeit megúszni.
Persze, Oroszország befelé és kifelé autonómabbnak, a Nyugattól különállónak mutatta magát (ezt persze az olajpénzek által stabilizált gazdasággal hitelesebben tehette meg mint pl 1999-ben), de szó sem volt valódi nagyhatalmi katonai építkezésről, sokkal inkább a züllés megállításáról, legfeljebb megfordításáról.
A centralizációval elért viszonylagos politikai-társadalmi stabilitás és az olajjövedelmek által megteremtett pénzügyi stabilizáció bőségesen elég volt az elitnek a hatalom stabilizálásához. Rövid távon a romlás megállításán túl egyszerűen nem volt szükség több pénzt vagy energiát a hadseregbe feccölni (pl anyahajókba), a SzU-val ellentétben nem volt prioritás.
Az egy másik dolog, hogy a következő részben tárgyalandó grúz háború a győzelem ellenére megmutatta, hogy a hadsereg igenis reformokra szorul, nem azért, mert Oroszország pl. az USA-val egyenrangú szintre akar valaha is kerülni vagy bárkinek az elitben igénye lenne erre, hanem azért, hogy (a nagyszámú katonája vagy hardvere ellenére) külföldön egyáltalán még legalább az addigi szinten nagyhatalomnak tartsák. Az 1990-es évek vége óta pusztán a rakétaerőkbe öntött forrásokkal hosszú távon nem lehet a technikai és szervezeti modernizációt és annak költségeit megúszni.
CSM
2014.01.13 20:19:20
@tudi: @Rammjaeger83: Garejev azért elég nagy tekintélynek örvend a főtisztek körében, mert sokan az ő műveiből vagy az ő akadémiáján tanultak. Oroszországban a veteránoknak azért még van tekintélyük és megbecsültségük, ráadásul a nyugat-és NATO-ellenes nézeteket nemcsak a haderő jelentős része, de az 1990-es években csalódott politikai elit és a tágabb társadalom is osztja. Erre aztán bizonyára fel lehet építeni és el lehet adni egy erősen konzervatív nézetrendszert, szinte annak a tartalmától függetlenül.
KatPol Blog
Szárnyaszegett sas - avagy Oroszország nagyhatalmisága és a védelmi reformok II.
2013.10.22 08:00:00
Az első részben tárgyalt kezdetek és Jelcin első elnöki ciklusa után itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást az 1996-2000 közötti időszakra! Jelcin ugyan végül megnyerte az 1996-os elnökválasztást, betegsége és a különféle érdekcsoportok hatalomért való egyre élesebb…..
CSM
2013.10.29 11:05:23
@tudi: @ygan111: a második csecsen háborúban az előző harci tapasztalatait azért hasznosították, főleg mert a parancsnokok szinte ugyanazok voltak, a baj az volt, hogy mindezt és Afganisztánt sem sikerült akkoriban tananyaggá tenni, bár ez inkább strukturális/intézményi probléma volt. A grúz háborús "poént" viszont csak a sorozat következő részeiben lövöm le. :)
CSM
2013.11.28 20:51:24
@Janos Mohacsi: Erről az ügyről a kirobbanásakor már mi is írtunk itt: katpol.blog.hu/2013/01/28/_knn_bucsu_a_legtobbet_harcolt_orosz_harckocsitol
CSM
2014.01.04 12:06:55
@Tímár Attila: Kösz! A folytatás még ebben a hónapban megjelenik
KatPol Blog
Szárnyaszegett sas - avagy Oroszország nagyhatalmisága és a védelmi reformok I.
2013.10.16 08:00:00
November elején lesz egy éve, hogy hivatalba lépett Szergej Sojgu hadseregtábornok, orosz védelmi miniszter. A Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának (MCsSz) éléről érkezett miniszter a legnépszerűbb orosz politikusnak számít, azonban máig kérdés, hogy e megítélését az orosz…..
CSM
2013.10.16 08:29:43
@maxval, a gondolkodni igyekvő birca: Így van, elírás, javítva.
CSM
2013.10.16 14:19:14
@Flankerr: Kösz!
@molnibalage: Valóban döbbenetes, de rengeteg beosztást tisztek láttak el, akik, ahogy mondtad lehettek civilek is, ráadásul rengeteg fölös pozíció volt a teljesen az egyenruhások uralta adminisztrációtól kezdve az iparon át egységekig. Persze az egységek egy része sem volt feltöltve, és ezeknél is jobbára a tisztek voltak aktívak. Egyébiránt még közvetlen Szergyukov reformjai előtt is az 1,15 milliós aktív állományból 350 ezer fölött volt a tisztek és tábornokok összlétszáma, de erről egy későbbi részben lesz szó :)
@molnibalage: Valóban döbbenetes, de rengeteg beosztást tisztek láttak el, akik, ahogy mondtad lehettek civilek is, ráadásul rengeteg fölös pozíció volt a teljesen az egyenruhások uralta adminisztrációtól kezdve az iparon át egységekig. Persze az egységek egy része sem volt feltöltve, és ezeknél is jobbára a tisztek voltak aktívak. Egyébiránt még közvetlen Szergyukov reformjai előtt is az 1,15 milliós aktív állományból 350 ezer fölött volt a tisztek és tábornokok összlétszáma, de erről egy későbbi részben lesz szó :)
CSM
2013.10.18 14:41:52
Köszönöm az elismerő szavakat!
@Rammjaeger83: Így is a létszámleépítések nem kis kavart okoztak, igaz, sokakat felszívott a piac, hisz az új orosz gazdasági helyzet és a gyorsan szerzett tulajdon védelme szükségessé tette akár jelentős létszámú biztonsági és egyéb személyzet alkalmazását :)
@Rammjaeger83: @stoppos76: Így van. A high tech összhaderőnemi, hagyományos hadviselés képességeinek a hiánya és voltak a talán a legfőbb okok Szergyukov reformjai mögött.
@Rammjaeger83: Így is a létszámleépítések nem kis kavart okoztak, igaz, sokakat felszívott a piac, hisz az új orosz gazdasági helyzet és a gyorsan szerzett tulajdon védelme szükségessé tette akár jelentős létszámú biztonsági és egyéb személyzet alkalmazását :)
@Rammjaeger83: @stoppos76: Így van. A high tech összhaderőnemi, hagyományos hadviselés képességeinek a hiánya és voltak a talán a legfőbb okok Szergyukov reformjai mögött.
Cikkünk harmadik, befejező részében a krími háború végeredményében fontos szerepet játszó, ugyanakkor elfeledett északi front, valamint a távol-keleti front eseményeit tárgyaljuk. Mindemellett kitérünk a háború európai hatalmi helyzetet módosító utóhatásaira is.
Északi…..
CSM
2013.08.05 09:19:07
Köszönöm az elismerő szavakat!
@NAR: @tudi: Abban az értelemben mindenképp a poroszok jártak jól hosszú távon, hogy diplomáciailag nem köteleződtek el egyik irányba sem. Ez különösen fontos volt az oroszok német egységhez való jóindulatának megnyerésében a későbbiekben.
@NagyTeve: Így van! Moldva és Havasalföld szerepe eredetileg az volt, hogy Oszmán fennhatóság alatt, de orosz protektorátus nélküli autonóm alakulatként képezzen pufferzónát (ezért kapta meg a Duna északi partján lévő keskeny földsávot is, hogy Oroszország se a Dunával, se a folyam déli oldalán lévő török területtel ne érintkezhessen közvetlenül).
@Kullancs1983: Egyrészt a brit védelmi büdzsé és a megrendeléseinek köszönhetően az ipar is 1854-ben háborús üzemmódra állt át, ugyanakkor Szevasztopol ostroma esetében nem volt világos stratégia, hogy a csapatok áttelelnek-e Krímben, vagy sem - tulajdonképpen a szövetséges hadvezetés az információhiány ellenére viszonylag gyors sikerrel számolt, ennek ellenkezőjére csak november eleje-közepe táján ébredtek rá. Másrészt a brit sajtó december-januárban komoly botrányt csapott a téli felszerelés hiánya miatti állapotokból.
@NAR: @tudi: Abban az értelemben mindenképp a poroszok jártak jól hosszú távon, hogy diplomáciailag nem köteleződtek el egyik irányba sem. Ez különösen fontos volt az oroszok német egységhez való jóindulatának megnyerésében a későbbiekben.
@NagyTeve: Így van! Moldva és Havasalföld szerepe eredetileg az volt, hogy Oszmán fennhatóság alatt, de orosz protektorátus nélküli autonóm alakulatként képezzen pufferzónát (ezért kapta meg a Duna északi partján lévő keskeny földsávot is, hogy Oroszország se a Dunával, se a folyam déli oldalán lévő török területtel ne érintkezhessen közvetlenül).
@Kullancs1983: Egyrészt a brit védelmi büdzsé és a megrendeléseinek köszönhetően az ipar is 1854-ben háborús üzemmódra állt át, ugyanakkor Szevasztopol ostroma esetében nem volt világos stratégia, hogy a csapatok áttelelnek-e Krímben, vagy sem - tulajdonképpen a szövetséges hadvezetés az információhiány ellenére viszonylag gyors sikerrel számolt, ennek ellenkezőjére csak november eleje-közepe táján ébredtek rá. Másrészt a brit sajtó december-januárban komoly botrányt csapott a téli felszerelés hiánya miatti állapotokból.
CSM
2013.08.10 10:08:06
@Salvaje: Köszönöm a megkeresést, de sajnos nem tudok az interjún részt venni.
@Köves D. Gábor: A maga korában hasonló jelszavakkal operált mindkét oldal propagandája. Krím idején Miklós meg volt győződve róla, hogy igazságos háborút vív a muszlim Oszmán Birodalom ellen a keresztények kizárólagos orosz védelme érdekében, míg a brit és francia propaganda szerint a cár elleni háborújuk igazságos, hisz a gyengébb törökök elleni orosz agresszió megállítását szolgálja.
@Köves D. Gábor: A maga korában hasonló jelszavakkal operált mindkét oldal propagandája. Krím idején Miklós meg volt győződve róla, hogy igazságos háborút vív a muszlim Oszmán Birodalom ellen a keresztények kizárólagos orosz védelme érdekében, míg a brit és francia propaganda szerint a cár elleni háborújuk igazságos, hisz a gyengébb törökök elleni orosz agresszió megállítását szolgálja.
CSM
2013.09.06 23:23:31
1853. október 23-án tehát az Oszmán Birodalom, 1854. március 28-án pedig Nagy-Britannia és Franciaország üzent hadat az Orosz Birodalomnak. Mint korábban említettük, a háború a fő hadszíntér miatt "krími" néven vonult be a történelembe, a hadiesemények viszont már a cári csapatok 1853. július 2-i…..
CSM
2013.07.27 15:04:59
@NagyTeve: A források ellentmondásosak, általában 80 000 bevonuló orosz katonáról írnak júliusban, ősz végére, az ultimátum idejére, illetve a hadműveletek kezdetére ez valószínűsíthetően 120 000 főre nőtt.
Az átírásoknál az orosz források elnevezéseit használtam (bár Vidin mindenhol 1 d).
Az elgépelésért elnézést kérek...
Az átírásoknál az orosz források elnevezéseit használtam (bár Vidin mindenhol 1 d).
Az elgépelésért elnézést kérek...
CSM
2013.07.28 13:48:32
@Hiryu 2,0: Kösz!
CSM
2013.07.29 12:01:01
@Mackósajt: Igazából Mensikov 1854 őszén jobbára mindent felhasznált, amije volt. Az első hiba amit elkövetett, az volt, hogy a bizonyítékok ellenére kétkedett és nem készült fel a szeptemberi szövetséges partraszállásra.
De még így is Almánál nem kellett volna mást tennie, mint a magaslatokat elfoglalva, védekezésre felkészülve várni a szövetségeseket. Második hibája volt, hogy viszont tüntetően nem készült fel arra, hogy a franciák megmásszák a part menti meredek sziklafalat, utána meg a baj kifejlődése után nem vetette be a tartalékot, hanem a seregét össze-vissza átcsoportosítgatva zavart keltett az orosz erőkben és hagyta a csatát lefolyni és az orosz sereget visszavonulni anélkül, hogy bevetette volna őket.
A szövetségesek tétovázását, bénázásait pedig egyszer sem használta ki, igaz ebben benne volt a tisztek közötti rossz kommunikáció is. Az utolsó vonat tulajdonképpen Inkermannál ment el.
De még így is Almánál nem kellett volna mást tennie, mint a magaslatokat elfoglalva, védekezésre felkészülve várni a szövetségeseket. Második hibája volt, hogy viszont tüntetően nem készült fel arra, hogy a franciák megmásszák a part menti meredek sziklafalat, utána meg a baj kifejlődése után nem vetette be a tartalékot, hanem a seregét össze-vissza átcsoportosítgatva zavart keltett az orosz erőkben és hagyta a csatát lefolyni és az orosz sereget visszavonulni anélkül, hogy bevetette volna őket.
A szövetségesek tétovázását, bénázásait pedig egyszer sem használta ki, igaz ebben benne volt a tisztek közötti rossz kommunikáció is. Az utolsó vonat tulajdonképpen Inkermannál ment el.
Néhány nap múlva lesz 160 éve, hogy megkezdődött a krími háborúként (1853-1856) ismert eseménysorozat, mely a 19. század egyik legfontosabb európai háborújaként bevonulva a történelembe átmenetileg megállította a hatalma csúcsán lévő Orosz Birodalom balkáni hatalmi törekvéseit és pontot tett az…..
CSM
2013.07.01 12:52:58
@Salvaje: @Messzi Vetek: @Sigismundus: Köszönöm!
@Sigismundus:@Kullancs1983: Így van. A kozákságot rekrutációja miatt lenézték a reguláris lovasságnál, noha az egyetlen valóban ütőképes orosz lovassági erő volt, ráadásul nagy létszámban bevethető. Éppen az utóbbiak miatt maradtak meg a nyugati köztudatban.
@Salvaje: Köszönöm a meghívást, de az év nagy részében külföldön tartózkodom.
@Sigismundus:@Kullancs1983: Így van. A kozákságot rekrutációja miatt lenézték a reguláris lovasságnál, noha az egyetlen valóban ütőképes orosz lovassági erő volt, ráadásul nagy létszámban bevethető. Éppen az utóbbiak miatt maradtak meg a nyugati köztudatban.
@Salvaje: Köszönöm a meghívást, de az év nagy részében külföldön tartózkodom.
CSM
2013.07.01 13:08:20
@Herbert_West: Igen, a háborúban a technikailag fejlettebb, a közlekedési adottságokat jobban kihasználni tudó fél győzedelmeskedett. Mindannak ellenére, hogy a britek is éheztek és fáztak, csak náluk az ok az volt, hogy az ellátás és a hadsereg gyakorlatilag külön működött egymástól, egyik nem vett tudomást a másik igényeiről. A franciáknál valamival jobb volt a helyzet, de a betegségek őket sem kímélték. Az oroszok emberfölénye a szövetségesek gyengeségei és baklövései ellenére mit sem ért, ha nem tudták odaszállítani és élelmezni őket. Viszont Szevasztopol egyéves megtartása az erőd végső eleste ellenére bravúros volt. De erről majd a folytatásban!
CSM
2013.07.01 13:36:56
@Herbert_West: Természetesen
Idén májusban vált nagykorúvá a Hegyi-Karabah hovatartozásáért az örmények és azeriek által vívott háborút (1988-94) ún. "befagyott konfliktussá" változtató tűzszünet. Az 1994. május 5-én aláírt, az EBESZ ún. Minszki csoportjának közvetítésével létrejött biskeki…..
CSM
2012.06.02 18:21:33
@sirdavegd:
"Ebből a kirakósból már csak a kurdok hiányoznak..."
Teljesen jogos! De ők is ott vannak ám. Nahicseván viszonylag számos kurd népességnek ad otthont,. az azeriek körében széles körben elterjedt nézet szerint az országot jelenleg uraló Alijev-dinasztia is a nahicseváni kurdok közül került ki (állítólag Hejdar Alijev egyik rokona még a SzU-korszak elején nyert vmi irodalmi díjat és az újságok büszkén mesélték, hogy az első kurd aki ilyen díjat nyert a SzU-ban). A mostani ellenzékiek ennek tudják be azt is, hogy az APF-korszakhoz képest jelentősen visszavettek a nemzeti kulturális örökség hangsúlyozásából. Jóval kevesebbszer jelenik meg a közös török etnikum kifejezése (az azeriek török identitását az 1930-as években a szovjetek próbálták lenyomni) és számos más estben is hangsúlytalan a török nemzetiség mint olyan megnevezés, noha a 20. századig nem igazán ismerték a szót hogy azeri, helyette a török/tatár volt a nép nevének elnevezése. A lakosság sokkal inkább ápolni látszik a közös török-azeri rokonság képzetét mint ahogy az politikai szinten megjelenne.
"Ebből a kirakósból már csak a kurdok hiányoznak..."
Teljesen jogos! De ők is ott vannak ám. Nahicseván viszonylag számos kurd népességnek ad otthont,. az azeriek körében széles körben elterjedt nézet szerint az országot jelenleg uraló Alijev-dinasztia is a nahicseváni kurdok közül került ki (állítólag Hejdar Alijev egyik rokona még a SzU-korszak elején nyert vmi irodalmi díjat és az újságok büszkén mesélték, hogy az első kurd aki ilyen díjat nyert a SzU-ban). A mostani ellenzékiek ennek tudják be azt is, hogy az APF-korszakhoz képest jelentősen visszavettek a nemzeti kulturális örökség hangsúlyozásából. Jóval kevesebbszer jelenik meg a közös török etnikum kifejezése (az azeriek török identitását az 1930-as években a szovjetek próbálták lenyomni) és számos más estben is hangsúlytalan a török nemzetiség mint olyan megnevezés, noha a 20. századig nem igazán ismerték a szót hogy azeri, helyette a török/tatár volt a nép nevének elnevezése. A lakosság sokkal inkább ápolni látszik a közös török-azeri rokonság képzetét mint ahogy az politikai szinten megjelenne.
CSM
2012.09.01 16:09:19
@Kistoth: Na igen. Azt értjük, hogy most bárhonnét, bármi áron kell a kormányunknak pénz, csak Safarov tettét semmi nem igazolhatja. Márpedig a kiadatással a hivatalos magyar álláspont kimondatlanul mégis igazolja a TESCO-baltás gyilkolászást. Tudvalevő volt, hogy hazatérve Safarov kegyelmet kapna, ahogy kapott is:
www.news.az/articles/official/67358
Ráadásul az azeriek amúgy nyíltan nem igazán forszírozták a dolgot, hisz Safarovot a hivatalos közlemények, megnyilatkozások alig említették. Hát igen, ez is egy önfejű, több kárt, mint hasznot hozó külpolitikai lépés volt: elsősorban nem csak azért, mert Örményország megszakította a kapcsolatokat, hanem az általános üzenete miatt. Nagy kár.
www.news.az/articles/official/67358
Ráadásul az azeriek amúgy nyíltan nem igazán forszírozták a dolgot, hisz Safarovot a hivatalos közlemények, megnyilatkozások alig említették. Hát igen, ez is egy önfejű, több kárt, mint hasznot hozó külpolitikai lépés volt: elsősorban nem csak azért, mert Örményország megszakította a kapcsolatokat, hanem az általános üzenete miatt. Nagy kár.
CSM
2013.07.01 13:23:32
@Nyitray Szabolcs: Köszönöm!
Az kínai-orosz viszonyrendszer az ezredforduló óta a nemzetközi sajtó és a tágabb közvélemény kiemelt érdeklődési területe. Mindez Oroszország Putyin alatti stabilizálódásával és a kínai gazdasági növekedés 2002-2003 utáni egyre látványosabb eredményeivel, a 2008-as…..
CSM
2013.06.01 14:48:45
@Rammjaeger83: Nem vétózták meg 2011-ben, viszont azóta már megvétóznák, mivel mind az oroszok, mind a kínaiak szerint a Nyugat túl tágan értelmezte az ENSZ BT-határozatot a líbiai beavatkozáskor. Ezért nem szeretnék, hogy a 2011 esete precedenssé váljon és ezért lengetik be a vétót minden, még csak távolról is hasonló esetben.
CSM
2013.06.02 07:07:20
@sorhajóhadnagy: Igen, Kína meg dühös is volt miatta, hogy a sajtóban a grúzok részben ellopták a show-t az olimpia elől.
@mackensen: Köszönöm! Kína elsősorban a kereskedelemben hatolt be a térségbe, valahol ez még üdvözölt (mint Tadzsikisztán, ahol a kínaiak még éppen csak megjelentek), máshol ez már kezd a helyieknek sok is lenni (Kirgizisztán és kicsit Kazahsztán, ahol már az olcsó kínai áruk letaroltak mindent).
news.xinhuanet.com/english/china/2013-05/20/c_132395923.htm
www.eurasianet.org/node/66191
Ami Közép-Ázsiában érdekes lehet a jövőre nézve, az az, hogy hol van az a határ, ameddig az államok elfogadhatónak tartják a kínai befolyást/térnyerést. Kína kapóra jött többüknek, hogy az orosz politikai függésen valamelyest lazítsanak (pl. Türkmenisztán, Kazahsztán), de szó sincs arról, hogy bárki az oroszokat a kínaiakra akarná cserélni. Csakhogy míg az orosz függés kevéssé kézzelfogható a mindennapokban, a kínai kereskedelmi befolyás helyi gazdaságokra, termelőkre és termékekre gyakorolt hatása nagyon is az.
@mackensen: Köszönöm! Kína elsősorban a kereskedelemben hatolt be a térségbe, valahol ez még üdvözölt (mint Tadzsikisztán, ahol a kínaiak még éppen csak megjelentek), máshol ez már kezd a helyieknek sok is lenni (Kirgizisztán és kicsit Kazahsztán, ahol már az olcsó kínai áruk letaroltak mindent).
news.xinhuanet.com/english/china/2013-05/20/c_132395923.htm
www.eurasianet.org/node/66191
Ami Közép-Ázsiában érdekes lehet a jövőre nézve, az az, hogy hol van az a határ, ameddig az államok elfogadhatónak tartják a kínai befolyást/térnyerést. Kína kapóra jött többüknek, hogy az orosz politikai függésen valamelyest lazítsanak (pl. Türkmenisztán, Kazahsztán), de szó sincs arról, hogy bárki az oroszokat a kínaiakra akarná cserélni. Csakhogy míg az orosz függés kevéssé kézzelfogható a mindennapokban, a kínai kereskedelmi befolyás helyi gazdaságokra, termelőkre és termékekre gyakorolt hatása nagyon is az.
CSM
2013.06.02 11:12:55
@Rammjaeger83: Kétségkívül lehetővé tette. Kadhafi Líbiája ráadásul nem volt megbízható, és még vazallusnak sem mondható ezért. Valahogy azonban mégis az akciót szinte kezdete óta szinte rögtön utólag mindkét fővárosban kevésbé fogadják el. Oroszország Medvegyev döntésére nem vétózott (még 2011 szeptembere előtt vagyunk), ezt Putyin utólag bírálta is. Kína ez ügyben (Oroszországtól amúgy függetlenül) hasonló véleményen van, a külföldi beavatkozásnak ezért Líbia miatt elvből sem kívánnak precedenst adni.
@mackensen: Igen, bár Tadzsikisztán gyakorlati szuverenitása (és életképessége) már 1992 óta kétséges. Az afganisztáni kínai jelenlét igényében viszont én kételkedem. Afganisztánból Kína felé érdemben lehetetlen a közvetlen átjárás, ezért nincs szükség arra, hogy Kína ott exponálja magát. Peking mindössze a közép-ázsiai fundamentalizmust akarja kordában tartani, de anélkül, hogy komolyabb pénzügyi vagy katonai terhet róhatna rá. Az afganisztáni amerikai jelenlét is ezért kétélű Kína számára: az amerikai bázisok megjelenése és a 2000-es évek közepének amerikai kavarásai egynémely közép-ázsiai országban nem voltak bizalomkeltőek, de az amerikai jelenlét egyúttal számos pozitív externáliát is jelentett.
@mackensen: Igen, bár Tadzsikisztán gyakorlati szuverenitása (és életképessége) már 1992 óta kétséges. Az afganisztáni kínai jelenlét igényében viszont én kételkedem. Afganisztánból Kína felé érdemben lehetetlen a közvetlen átjárás, ezért nincs szükség arra, hogy Kína ott exponálja magát. Peking mindössze a közép-ázsiai fundamentalizmust akarja kordában tartani, de anélkül, hogy komolyabb pénzügyi vagy katonai terhet róhatna rá. Az afganisztáni amerikai jelenlét is ezért kétélű Kína számára: az amerikai bázisok megjelenése és a 2000-es évek közepének amerikai kavarásai egynémely közép-ázsiai országban nem voltak bizalomkeltőek, de az amerikai jelenlét egyúttal számos pozitív externáliát is jelentett.
Hivatalos nevén a Kínai Népi Forradalom Hadimúzeuma az egyetlen, a teljes kínai haderőről szóló átfogó hadtörténeti múzeum. Az 1960-ban a kommunisták polgárháborús győzelmének 10. évfordulójára megnyitott pekingi létesítmény a kínai hadtörténet 1840 utáni időszakára, különös tekintettel a Népi…..
CSM
2013.04.15 17:19:36
@mackensen: @tudi: Kösz!
Hát nem tudják megállni, elvégre Kínában hivatalosan még mindig az a típusú rendszer van.
@Sigismundus: @Greg36: Így van, a kanadaiak is ötágú fehér csillagot használtak a járműveiken Koreában. Igaz, ez még az MVH-ból, pontosabban a normandiai partraszállás idejéből származik, amikor a tengerentúlra küldött kanadai egységek is az amerikai jelzéstípust kezdték használni, valóban a levegőből való felismerhetőség érdekében:
www.canadiansoldiers.com/vehicles/markings/vehiclemarkings.htm www.canveh.freehosting.net/korveh.htm
Hát nem tudják megállni, elvégre Kínában hivatalosan még mindig az a típusú rendszer van.
@Sigismundus: @Greg36: Így van, a kanadaiak is ötágú fehér csillagot használtak a járműveiken Koreában. Igaz, ez még az MVH-ból, pontosabban a normandiai partraszállás idejéből származik, amikor a tengerentúlra küldött kanadai egységek is az amerikai jelzéstípust kezdték használni, valóban a levegőből való felismerhetőség érdekében:
www.canadiansoldiers.com/vehicles/markings/vehiclemarkings.htm www.canveh.freehosting.net/korveh.htm
A harmadik nankingi múzeum, melyet blogunkon tárgyalunk, nem hadimúzeum, ugyanakkor a második japán-kínai háborúhoz (1937-45) szorosan köthető eseménysort tárgyal. Egyfelől a múzeumnak kevés a közvetlen hadi vonatkozása, hisz az akkori kínai fővárosért 1937-ben rövid ideig…..
Oroszország idén végleg megszabadul hadseregének T-62-es harckocsijaitól, adta hírül az Izvesztyija. Az hadsereg-modernizációs tervek keretében Moszkva felszámolja a még mindig több mint 900 db-ból álló járműállományát, melyet a legtöbbet harcolt orosz gyártmányú…..
CSM
2013.01.28 12:54:56
@mackensen: Az viszonylag valószerűtlen, abban az esetben a képet használó Defence talk-os és azt készítő orosz védelmi minisztériumi (www.mil.ru) kollégák is hibát vétettek
Cikkünkben nankingi barangolásunk egy másik fontos állomását, a Tajping Mennyei Királyság Múzeumát mutatjuk be, mely a Csing-dinasztiát (1644-1912) megrengető, máig rengeteg egyetemes katonai és politikai tanulsággal szolgáló parasztfelkelést és az abból kifejlődő államot…..
CSM
2013.01.11 01:23:53
@folti_: @auer: Kösz!
@sirdavegd: Marxék többször is elítélték a külföldi beavatkozást. Szun Jat-szen pedig sok inspirációt merített a tajpingokból, akiket progresszív, patrióta mozgalomként tartott nyilván. Mao véleménye szerint a mozgalom éppen a szocialista történelmi fejlődésbe illeszthető és a 8 burzsoá-demokratikus forradalomhoz vezető legfontosabb esemény egyike a tajping fölkelés. Szerinte egyébként a tajpingok, mint a legtöbb parasztlázadás hibája is az volt, hogy nem állt az élén a párthoz és a proletariátushoz hasonló vezetés.
@tudi: A kérdés teljesen helyénvaló. Az EVA és klónjai gyakorlatilag még a végső győzelem előtt, 1864 májusában feloszlottak. Mivel a tajpingokat Nankingba szorították vissza, a város ostrom alatt volt, már nem volt rájuk szükség, a kínai katonákat más csing-csapatokba olvasztották be, az európai tiszteket, főleg Gordont gazdagon megjutalmazták.
A Hunani Hadsereg érdekesebb példa. Miután Zeng bevette a várost, az átlagos császári erőknél jóval ütőképesebb haderejét más parasztlázadások ellen is bevetették. A HH vezetői ezután olyan befolyásra tettek szert, hogy számos kormányzói pozíciót töltöttek be, viszont nyíltan nem fordultak a dinasztia ellen.
Azt a HH-hoz hasonló alapokról induló, de központilag szervezett Beiyang sereg vezetője, Jüan Si-kaj tette csak meg 1912-ben, miután megegyezett Szun Jat-szennel a hatalomátadásról. (lásd a másik nankingi múzeumról szóló posztunkat)
Zeng Guofang éppen ezért ellentmondásos figura egyébként, mert ugyan rendet tett és hűséges maradt, de a HH felállítása tulajdonképpen inspiráció volt a későbbi helyi zsoldoshadseregek létrehozóinak, akik hadurakká válva uralták Kínát 1916-27/49 között.
@sirdavegd: Marxék többször is elítélték a külföldi beavatkozást. Szun Jat-szen pedig sok inspirációt merített a tajpingokból, akiket progresszív, patrióta mozgalomként tartott nyilván. Mao véleménye szerint a mozgalom éppen a szocialista történelmi fejlődésbe illeszthető és a 8 burzsoá-demokratikus forradalomhoz vezető legfontosabb esemény egyike a tajping fölkelés. Szerinte egyébként a tajpingok, mint a legtöbb parasztlázadás hibája is az volt, hogy nem állt az élén a párthoz és a proletariátushoz hasonló vezetés.
@tudi: A kérdés teljesen helyénvaló. Az EVA és klónjai gyakorlatilag még a végső győzelem előtt, 1864 májusában feloszlottak. Mivel a tajpingokat Nankingba szorították vissza, a város ostrom alatt volt, már nem volt rájuk szükség, a kínai katonákat más csing-csapatokba olvasztották be, az európai tiszteket, főleg Gordont gazdagon megjutalmazták.
A Hunani Hadsereg érdekesebb példa. Miután Zeng bevette a várost, az átlagos császári erőknél jóval ütőképesebb haderejét más parasztlázadások ellen is bevetették. A HH vezetői ezután olyan befolyásra tettek szert, hogy számos kormányzói pozíciót töltöttek be, viszont nyíltan nem fordultak a dinasztia ellen.
Azt a HH-hoz hasonló alapokról induló, de központilag szervezett Beiyang sereg vezetője, Jüan Si-kaj tette csak meg 1912-ben, miután megegyezett Szun Jat-szennel a hatalomátadásról. (lásd a másik nankingi múzeumról szóló posztunkat)
Zeng Guofang éppen ezért ellentmondásos figura egyébként, mert ugyan rendet tett és hűséges maradt, de a HH felállítása tulajdonképpen inspiráció volt a későbbi helyi zsoldoshadseregek létrehozóinak, akik hadurakká válva uralták Kínát 1916-27/49 között.
Nanking, a kínai "déli főváros" egyik legfontosabb és leghíresebb nevezetessége elsősorban nem hadimúzeum, azonban az általa felölelt tárlat, épületek és kiállítási tárgyak a harci eseményekben nagyon is gazdag, 1840-1949 közötti kínai történelem egyik legfontosabb, katonai…..
CSM
2012.12.16 03:44:46
@Bicepsz Elek: Annál azért többről van szó. A külföldi turisták kedvéért nem csinálnak csak úgy külön semmit, mert a belföldi turistákéhoz képest elenyésző a számuk. A KMT-korszak megítélésének változása a Népköztársaság megalakulásának idejére készített filmekben is nyomon követhető, ahogy annak a nézetnek a felemelkedése is, hogy "a KMT is történelmünk része, Csang is Kína vezetője volt". Érdekes, hogy Tajvanon viszont mintha némileg ellentétes tendencia indult volna meg Csanggal kapcsolatban.
Az emberveszteségekről a kínaiak kissé szelektíven emlékeznek meg, bár ennek politikai okai is vannak. Nanking a mészárlás borzalmas módján kívül külön fájdalom és nemzeti megaláztatás, mivel a japánok követték el. A hatalmas, kínai belharcoknak vagy politikának köszönhető irdatlan veszteségekkel (pl. tajpingok, de még Csang kommunistaellenes hadjárata is) szemben jóval magasabban van az ingerküszöb, mert az végigkísérte a történelmüket. A japánok tettei számukra némileg más tészta, mert az nemzeti megaláztatás.
Az oroszok nem az amerikaiak miatt (akik igazából csak külső szemlélői voltak a polgárháborúnak) támogatták végül Maot, ez kiderül az azóta kutatás alá került kremlbeli levéltárakból, hanem azért, mert 1948-49-re abszolút nyilvánvaló lett, hogy Mao a győztes és Sztálin az ideológiai rokonságot (bár nem tetszett neki Mao annak helyenként sajátos értelmezése) hasznosíthatónak vélte a nagy, ám elmaradott és háborúkban lepusztult ország befolyásolásra, mint amolyan nagy testvér. Csang érdekes módon sokáig mind Moszkva, mind Washington támogatását bírta. Előbbiét azért, mert bár Csang üldözte a kommunistákat, Mao nézetei helyenként nem passzoltak a SzU ideológiájával és valóban az egységes Kína aggodalomra adott okot. Az USA pedig régi szövetségesi kapcsolatokat ápolt vele, az egyébként komoly pénzügyi támogatáson kívül valódi, a helyzet (Kína méretei) által megkövetelt katonai támogatást nem adott, nem adhatott, Csang ráadásul meglehetősen öncélúan használta fel a segélyeket. Az USA ezért 1946-49 között már inkább koalíciókötésre biztatta Csangot Maoval, sikertelenül, mert nem kívántak komoly, a kínai polgárháború mércéjével értékelhető katonai segélyt invesztálni. Legkésőbb a koreai háború táján persze kissé mintha megbánták volna ezt.
Az emberveszteségekről a kínaiak kissé szelektíven emlékeznek meg, bár ennek politikai okai is vannak. Nanking a mészárlás borzalmas módján kívül külön fájdalom és nemzeti megaláztatás, mivel a japánok követték el. A hatalmas, kínai belharcoknak vagy politikának köszönhető irdatlan veszteségekkel (pl. tajpingok, de még Csang kommunistaellenes hadjárata is) szemben jóval magasabban van az ingerküszöb, mert az végigkísérte a történelmüket. A japánok tettei számukra némileg más tészta, mert az nemzeti megaláztatás.
Az oroszok nem az amerikaiak miatt (akik igazából csak külső szemlélői voltak a polgárháborúnak) támogatták végül Maot, ez kiderül az azóta kutatás alá került kremlbeli levéltárakból, hanem azért, mert 1948-49-re abszolút nyilvánvaló lett, hogy Mao a győztes és Sztálin az ideológiai rokonságot (bár nem tetszett neki Mao annak helyenként sajátos értelmezése) hasznosíthatónak vélte a nagy, ám elmaradott és háborúkban lepusztult ország befolyásolásra, mint amolyan nagy testvér. Csang érdekes módon sokáig mind Moszkva, mind Washington támogatását bírta. Előbbiét azért, mert bár Csang üldözte a kommunistákat, Mao nézetei helyenként nem passzoltak a SzU ideológiájával és valóban az egységes Kína aggodalomra adott okot. Az USA pedig régi szövetségesi kapcsolatokat ápolt vele, az egyébként komoly pénzügyi támogatáson kívül valódi, a helyzet (Kína méretei) által megkövetelt katonai támogatást nem adott, nem adhatott, Csang ráadásul meglehetősen öncélúan használta fel a segélyeket. Az USA ezért 1946-49 között már inkább koalíciókötésre biztatta Csangot Maoval, sikertelenül, mert nem kívántak komoly, a kínai polgárháború mércéjével értékelhető katonai segélyt invesztálni. Legkésőbb a koreai háború táján persze kissé mintha megbánták volna ezt.
CSM
2012.12.17 09:38:20
@tudi: Igen, Kínában egyre inkább felértékelődik Csang és a KMT mint Kína egyesítésének képviselői, míg Tajvanon az egypárti/pártállami KMT-uralom véget ért, sőt a 2000-2008 közt kormányon levő Demokratikus Haladó Párt egyre inkább kikezdi Csang örökségét. Ő ugyanis 1949 után Tajvanon ott folytatta, ahol Kínában abbahagyta: politikai ellenfeleivel való leszámolással és egy kvázi pártállam kiépítésével.
Egészen szimbolikus amúgy, hogy a Nankingi Mészárlás Múzeumában Csang Kaj-sek és Mao képe egymás mellett lóg a falon, mint a japánellenes háborús győzelem vezetőié, Mao képe csak kb 10-15 centivel van már csak magasabban mint Csangé.
Egészen szimbolikus amúgy, hogy a Nankingi Mészárlás Múzeumában Csang Kaj-sek és Mao képe egymás mellett lóg a falon, mint a japánellenes háborús győzelem vezetőié, Mao képe csak kb 10-15 centivel van már csak magasabban mint Csangé.
Tegnap érkezett a hír, hogy Azerbajdzsán és Törökország megállapodást kötöttek a Sah Deniz második fázisában kitermelt földgáz kereskedelméről és tranzitjáról. A megállapodás nemcsak egy évek óta húzódó kereskedelmi vitát zár le, de a hosszú idő óta napirenden…..
CSM
2011.11.02 13:07:43
@FairyFeller: Még ha van is előzetes megállapodás és Irán valóban tapogatózik Szíria irányába is csakhogy ez az útvonal főleg manapság elég kockázatos lenne ugye. Másfelől, ahogy az általad linkelt angol szövegben és máshol is van, azért elsősorban mégis Törökországgal számolnak mint fő tranzitországgal (www.energy-daily.com/reports/Iran_Starts_Building_Persian_Pipeline_999.html) ahogy a tervek között szerepelt vmilyen európai projekthez való csatlakozás lehetősége is.
Ezzel az egésszel csak két gond van. Az iráni kitermelés és az ebből következő kereskedelmi problémák valamint a befektetőkkel szembeni viselkedés (most egy pillanatra az amerikai szankciók hatását ne számoljuk ide). Irán, bár a világ második legnagyobb gáztartalékaival rendelkezik, forrásait elsősorban az olajszektorra összpontosítja. Bár a belső gáztermelés dinamikusan növekszik, a szubvencionált belső fogyasztás legalább ilyen mértékű növekedésben van, amit az iráni infrastruktúra és kitermelés nemigen tud követni. Irán éppen ezért nemigen tudta vállalni például a Törökországnak tett vállalásait sem. A másik probléma a befektetőkhöz való bizalmatlan iráni hozzáállás, még akkor is, ha Iránnak komoly kereskedelmi ambíciói vannak, itt van a paradoxon. Az iráni-török kereskedelem problémái kereskedelmiek, a politikai elkötelezettség látszólag megvan. Török-iráni viszonylatban az egyik fő gond az iráni túlvállalás volt (amit Teherán a relatíve túl gyorsan növekvő belső fogyasztása miatt nem tudott teljesíteni) a másik pedig az, hogy Törökország (ahogy az utóbbi kb 15 évben tette) némileg túlszerződött saját importját illetően és a török belső fogyasztás nem a várt mértékben nőtt. Erről a török-iráni viszonyról van is egy jó írás: www.oxfordenergy.org/wpcms/wp-content/uploads/2010/11/NG38-TheTurkishIranianGasRelationship-ElinKinnander-2010.pdf
Ezzel az egésszel csak két gond van. Az iráni kitermelés és az ebből következő kereskedelmi problémák valamint a befektetőkkel szembeni viselkedés (most egy pillanatra az amerikai szankciók hatását ne számoljuk ide). Irán, bár a világ második legnagyobb gáztartalékaival rendelkezik, forrásait elsősorban az olajszektorra összpontosítja. Bár a belső gáztermelés dinamikusan növekszik, a szubvencionált belső fogyasztás legalább ilyen mértékű növekedésben van, amit az iráni infrastruktúra és kitermelés nemigen tud követni. Irán éppen ezért nemigen tudta vállalni például a Törökországnak tett vállalásait sem. A másik probléma a befektetőkhöz való bizalmatlan iráni hozzáállás, még akkor is, ha Iránnak komoly kereskedelmi ambíciói vannak, itt van a paradoxon. Az iráni-török kereskedelem problémái kereskedelmiek, a politikai elkötelezettség látszólag megvan. Török-iráni viszonylatban az egyik fő gond az iráni túlvállalás volt (amit Teherán a relatíve túl gyorsan növekvő belső fogyasztása miatt nem tudott teljesíteni) a másik pedig az, hogy Törökország (ahogy az utóbbi kb 15 évben tette) némileg túlszerződött saját importját illetően és a török belső fogyasztás nem a várt mértékben nőtt. Erről a török-iráni viszonyról van is egy jó írás: www.oxfordenergy.org/wpcms/wp-content/uploads/2010/11/NG38-TheTurkishIranianGasRelationship-ElinKinnander-2010.pdf
CSM
2012.02.26 05:54:19
A Sah Deniz konzorcium a TAP vezetéket választotta az azerbajdzsáni földgáz európai piacokra való belépésének első tranzitfolyosójául: www.naturalgaseurope.com/tap-pipeline-race-shah-deniz-gas
Az újrahangszerelt, karcsúsított Nabucco(Nabucco-Nyugat) továbbra is versenyben marad, mégpedig a balkáni piacokra való azeri belépés tervezett lehetőségeként, akárcsak a BP által javasolt "lebutított Nabucco" SEEP és az azeri-török gázmegállapodások során kiötölt Transz-Anatólia vezeték.
Az újrahangszerelt, karcsúsított Nabucco(Nabucco-Nyugat) továbbra is versenyben marad, mégpedig a balkáni piacokra való azeri belépés tervezett lehetőségeként, akárcsak a BP által javasolt "lebutított Nabucco" SEEP és az azeri-török gázmegállapodások során kiötölt Transz-Anatólia vezeték.
Az amerikai katonai témájú popkultúra tárgyalása után ideje, hogy kicsit kiszélesítsük a képzeletbeli palettát. Nem ritka ugyanis, hogy különféle alkalomból más nemzetek nótáiból fakadnak dalra katonai együttesek, illetve különféle nemzetek katonai dalait hallhatjuk valamilyen más nemzet fiainak és…..
CSM
2012.02.19 22:37:03
@starace: Lehet, hogy féreérthető volt, de a parádé mint felvonulás a Szlavjankára indul (lásd az általam a szövegben linkelt videón a felvonulás kezdete 24:38, a menetet felvezető katonai iskolás dobosok után a Szlavjanka 25:28-nál indul), ugyanis az az első induló, amit a tribünök előtt felvonuló alakulatok számára játszanak.
Maga az ünnepség viszont természetesen mindig a zászlóvivőkkel kezdődik, akik természetesen a Preobrazsenszkij idnulóra indulnak.
Maga az ünnepség viszont természetesen mindig a zászlóvivőkkel kezdődik, akik természetesen a Preobrazsenszkij idnulóra indulnak.
A bevezető és a tiszta szovjet-orosz hatású viseletek áttekintése után cikkünk második részében azon országok katonai viseleteit tekintjük át, melyek valamely okból kifolyólag eltértek a kilencvenes évek standard orosz hatásától. Kétféle csoportról lesz szó: azokról az…..
CSM
2011.09.26 20:31:33
Az orosz egyenruhákkal már sokat foglalkoztunk, eljött az ideje, hogy áttekintsük a posztszovjet térségbeli helyzetet is. A Szovjetunió széthullásának és a SzU romjain létrejött 15 állam létrejöttének 20. évfordulója alkalmából Angyalbőrben sorozatunk részeként egy kis…..
CSM
2011.09.13 16:10:03
Köszönöm az elismerő szavakat!
@Viktus: Nem, egyelőre még nincs.
@Tíz kicsi indián: A sapka növelésének egyetlen oka anno az volt, hogy az 1994-ben ráhelyezett, jókora, 54 mm átmérőjű állami címeres sapkajelvény elférhessen rajta. Később viszont a méretezést sikerült eltúlozni.
@Viktus: Nem, egyelőre még nincs.
@Tíz kicsi indián: A sapka növelésének egyetlen oka anno az volt, hogy az 1994-ben ráhelyezett, jókora, 54 mm átmérőjű állami címeres sapkajelvény elférhessen rajta. Később viszont a méretezést sikerült eltúlozni.
KatPol Blog
Déli Gázfolyosó most vagy soha? - Beszámoló egy energiakonferenciáról
2011.06.19 07:39:00
A Európai Unió földgázimportjának diverzifikációja már évek óta népszerű téma, melynek örökzöld voltát mi sem bizonyítja jobban, hogy a Nabucco, Déli Áramlat stb. még mindig jól csengő hívószavak a médiában. A 2011-es évet sok szempontból mérföldkőnek tartják,…..
CSM
2011.06.24 14:05:00
"Háborúban a győzelem nem helyettesíthető."
"Ha csak egy sorral is megbecsülne a század a béke előmozdításáért, minden dicsőséget örömmel odaadnék érte, ami háború révén adatott meg."- Douglas MacArthur, 1951
A Virginia állambeli Norfolk városában található a Douglas MacArthur amerikai…..
Az "Ázsia poroszainak" is titulált Vietnámi Néphadsereg (PAVN) megalakulásának 65 éves jubileumára, 2009. december 22-re állt át az új, modernizált, K-08-as modellszámmal ellátott egyenruhacsaládra. A PAVN 67 éves történetének kétharmada lényegében folyamatos…..
CSM
2011.02.26 18:46:15
@Combat Gear Admin: Ez jó kérdés. Az általam eddig látott képeken csak huzattal látható a sisak. Mintája az amerikai MICH-t és ACH-t követi, ahogy a kínaiaké is, de hogy miből készült, azt nem tudom.
CSM
2011.02.27 15:13:16
@Artúr Gombóc: A vietnámi háború esetében (is) természetesen hosszan lehet sorolni a kölcsönös atrocitásokat, az északi és déli berendezkedés objektíve (amitől a helyi lakosság nem dobta el magát különösebben) elítélendő dolgait napestig, ahogy a háború(k) kegyetlenségeihez (univerzálisan is értve) sem fér kétség (jelen emlegetett példánkban megintcsak a Vietkongoktól és a északiaktól az egyik oldalon, a déli rendszerig, a napalmig és az őserdők elleni, máig ható kemikáliákig a másikon, ugye) - szóval a vietnámiaktól így általánosságban igen sok mindenkinek van bocsánatot kérnie. Ahogy általánosságban objektíve a háborúk háttere, mögötte álló érdekek, vezetése, aktívan részes felek és a mindenkori, háború által (rosszul) érintett civil lakosság helyzete között feszülő különbségek a történelemben mindig is fennálltak (ahogy fennállnak ma is).
Katonai és stratégiai értelemben véve viszont a világpolitikai körülmények (lásd Hidegháború és regionális hatásai) és a stratégiai környezet kihívásai között az indokínai háború(k), igaz, nem kis áldozattal (amiért viszont ugyebár minden részes fél felelős) járó megnyerése és e háborúk helye és jelentősége a világ- és hadtörténelemben azért másfelől jobb ha elgondolkodtatja az embert, ahogy bz249 is megjegyezte. Tessék sok-sok John Keegant és Stanley Karnowt olvasni.
Ugyanakkor ismételten felhívnám a figyelmet, hogy a cikk egyébként a PAVN egyenruháiról szól.
Katonai és stratégiai értelemben véve viszont a világpolitikai körülmények (lásd Hidegháború és regionális hatásai) és a stratégiai környezet kihívásai között az indokínai háború(k), igaz, nem kis áldozattal (amiért viszont ugyebár minden részes fél felelős) járó megnyerése és e háborúk helye és jelentősége a világ- és hadtörténelemben azért másfelől jobb ha elgondolkodtatja az embert, ahogy bz249 is megjegyezte. Tessék sok-sok John Keegant és Stanley Karnowt olvasni.
Ugyanakkor ismételten felhívnám a figyelmet, hogy a cikk egyébként a PAVN egyenruháiról szól.
CSM
2011.02.27 19:10:46
A hivatalos propagandát lehántva is Giap élő szimbólum, a vietnámi hadsereg és a függetlenségi háború szimbóluma, amolyan nemzeti hős - a vérveszteség és mindenféle háború ellenére, vagy éppen azok (végső soron) sikeressége miatt. Éppen ezért alapvető, hogy a mindenkori vezetők a társaságában mutatkoznak, a parádékon a dísztribünre állítják, stb. Legutóbbi közéleti megnyilvánulására is felfigyeltek, még ha szembe is ment a hivatalos vonallal (érdekes módon épp egy kínai befektetéssel beindítani kívánt) egy bauxitbánya környezeti hatásaival kapcsolatban: www.nytimes.com/2009/06/29/world/asia/29iht-viet.html?pagewanted=1&_r=1&ref=global-home
by 5.g & CSM & Rammjaeger83 & SchAA KatPol sem mehet el szó nélkül az utóbbi hetek gyakran forradalminak titulált közel-keleti eseményei mellett. Minthogy azonban naprakész információszolgáltatásban minden igyekezetünk ellenére sem vehetjük fel a versenyt a nagy…..
CSM
2011.02.01 20:33:04
@ScoTTThun: Valszeg azért, mert egy álló hétig érdemben senki nem nyilatkozott az egyiptomi helyzetről Ankarában. Egészen mostanáig. Mai óvatos nyilatkozatában Erdogan kvázi a tüntetőkkel vállalt szolidaritást, bár kimondva nem követeli Mubarak bukását:
www.eurasianet.org/node/62807
www.eurasianet.org/node/62807
CSM
2011.02.01 20:56:43
John Kerry, a Szenátus külügyi bizottságának elnöke cikke a NY Timesban: "Egyiptom meghaladta Mubarak rezsimjét.."
www.nytimes.com/2011/02/01/opinion/01kerry.html?_r=2&partner=rss&emc=rss
Egyelőre továbbra is úgy tűnik, az USA a szeptemberi elnökválasztásnál előbb nem szívesen engedné el az elnök vagy az alelnök kezét (amíg nincs felépítve egy vállalható utód vagy összeeszkábálva egy vállalható kormány - ami most folyamatban a jelenlegi és egy volt U.S. nagykövet közreműködésével), de utána nem osztanak neki(k) lapot.
www.nytimes.com/2011/02/01/opinion/01kerry.html?_r=2&partner=rss&emc=rss
Egyelőre továbbra is úgy tűnik, az USA a szeptemberi elnökválasztásnál előbb nem szívesen engedné el az elnök vagy az alelnök kezét (amíg nincs felépítve egy vállalható utód vagy összeeszkábálva egy vállalható kormány - ami most folyamatban a jelenlegi és egy volt U.S. nagykövet közreműködésével), de utána nem osztanak neki(k) lapot.
CSM
2011.02.01 22:08:22
Mubarak állítólag fontos bejelentésre készül. Frank Wisner Kairóban tárgyaló volt amerikai nagykövet szerint az USA szerint "Mubarak elnöki időszaka a végéhez közeledik": news.yahoo.com/s/ap/ml_egypt
Egy másik amerikai tisztviselő szerint Mubarak azt jelenti majd be, hogy nem indul a választáson szeptemberben:
news.blogs.cnn.com/2011/02/01/egypt-braces-for-march-of-millions/?hpt=T1
Egy másik amerikai tisztviselő szerint Mubarak azt jelenti majd be, hogy nem indul a választáson szeptemberben:
news.blogs.cnn.com/2011/02/01/egypt-braces-for-march-of-millions/?hpt=T1
Ismét terrortámadás történt Moszkvában. Alig kilenc hónappal a moszkvai metróban történt legutóbbi súlyos terrortámadás után. Az orosz főváros legforgalmasabb repterének számító Domogyedovo érkezési csarnokában bekövetkezett robbanásnak legalább 30 halálos áldozata és…..
CSM
2011.01.25 13:43:31
@magyar bucó: Sok helyen, de nem bárhol. Szentpéterváron például az érkezési oldal várócsarnokánál is van detektoros kapu.
KatPol Blog
A légimúzeumok légimúzeuma - a washingtoni National Air and Space Museum
2011.01.11 08:00:00
Kevés olyan múzeum van a világon, mely átfogó, az egész emberiség fejlődésére hatással bíró témában szinte minden, történetileg jelentős tárgyat a gyűjteményében tudhat. A Washington D.C.-ben található Smithsonian Institution's National Air and Space Museum épp egy ilyen…..
CSM
2011.01.11 16:14:49
@Kullancs1983: Igen, az amerikai tél garnitúrán egy testpáncél látható. A többi bábun viszont mentőmellény (sárga) van
CSM
2011.01.12 12:22:43
@Kullancs1983: A kiállított, testpáncéllal ellátott téli amerikai viselet a bombázók személyzetének volt kiosztva.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
@xxylon: Kétségkívül volt számos visszalépés az utóbbi egy évben, de azért messze nem mindenben. A régi struktúrát nem állítják vissza, és a saját hadiipar által elő nem állítható dolgokat továbbra is külföldről veszik (a Mistralokat sem mondták azért vissza), ami meg nem megfelelő a hazaiból, azt továbbra sem nagyon veszik. A kérdés sokkal inkább az, hogy a gazdasági helyzetben az ambíciók realitása és a fenntarthatóság fennáll-e még egyáltalán.