Betti83 2011.09.15 11:06:39

@VaTi: Tételezzük fel! Bár kétlem... Ha így van, nyílvánosan elnézést kérek Tőle érte, ahogy meg is sértettem... Szerintem valamilyen szinten szakmabeli, de ezt nyilván Ő tudja magáról.

Betti83 2011.09.15 11:19:38

@Dr.laikus PhD: Kíváncsi vagyok, ha végigjártad volna az utat, amit mi, szerényen, minden orvosi dolgot betartva,nem pattogva ha várni kell, vagy a puncsosok kerülnek előre és minden papírodon az állna, hogy a gyerek egészséges, jól fejlett, ennek ellenére meghalna, de utólag kiderülne, hogy hopp egy vizsgálat kimaradt(az egyetlen, ami leírta volna a valós problémát, és orális gyógyszerezéssel valószínűleg orvosolta volna is...), akkor mennyire tudnád meglátni a jót... Vagy amikor megkérdezik, hogy felajánlanád-e az agyhalott gyereked szerveit transzplantációra, és beleegyezel, de épp nincs idő összehívni a bizottságot, aki dönt, és intézi a donorlista és vizsgálatok részét a dolognak,és a mindeközben eltelt 36 óra alatt leáll a szív...ezért meg sem próbálnak más gyerekén segíteni, akkor mennyire tudnál pozitív dolgokat észrevenni... Mi legyen a poziotív dolog? Hogy amikor bementem a patológiára, utána vissza az osztályra, akkor az adjunktusnő mosolyogva közölte a részvétnyilvánítás után, hogy olyan fiatalok még, akármennyi gyereket szülhetnek? Nem tudok pozitív lenni, nem is tudom megtalálni a dologban a pozitív dolgokat. Azóta egy másik intézménybe járunk a másik gyerekkel. Ott észreveszem. De ott is mindösszesen 2 órvosban tudok megbízni. Szerencsére ott nem úgy állnak hozzánk, mint a nagy és neves klinikán...Mindegy, ez a mi dolgunk. Neked meg akkor javulást, és mint ahogy már írtam, ha nem volt élc a kérdésedben, akkor bocsánatot kérek a vagdalkozó stílusomért.

Betti83 2011.09.16 16:17:56

@Rivero: Szia!
Tisztáztam vele már tegnap.