Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Borrrzalom

0 bejegyzést írt és 23 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az új évet a sorozatkedvelők kedvében járva indítja az RTL Klub, igaz, a most képernyőre kerülő tartalmak között megint van egy bukott széria, de legalább elhoznak három olyan sorozatot is, amit eddig torrentről nem nagyon lehetett szedegetni, vagy ha igen, akkor mondjuk törökül,…..
A Universal Channel és a Disney után egy újabb amerikai médiagigász tette be a lábát hozzánk is, hurrá. A CBS ugyanis megállapodott a Chellomediával és 2012 végére átalakítják a Chello Zone a csatornáit. Az átállás 83 országot érint köztük Magyarországot is, itthon a Zone…..
Eddig túl sok mindenre nem lehet büszke a köztévé, már ami az olimpiai közvetítést illeti, amit ha feleolyan lelkesen és odafigyeléssel csinálnának, mint amiben igazán jók, azaz a nem kívánatos személyek kiretusálásában és a rendszer seggének alapos kinyalásában, máris…..
Borrrzalom 2012.07.31 15:28:56
@AnnaKarenina: semelyik ország himnuszánál nem fér bele egy pici hiba sem, még jó, hogy küldtünk új verziót.
Ha te ott állnál a dobogón, és nem tudnád énekelni az össze-vissza hangok miatt, akkor megértően bólogatnál, hogy "nem baj, gyerekek, ez nem a francia himusz, ezt nem ciki elrontani"?

előre érzelmetlenek, hungarofóbok?
Egy Twitterező magyar, Sboi nem bírta tovább nézni a csálé m1 logót (teccik tudni, a nem terhesest) és a mellette bénán lelógó ÉLŐ feliratot, és megcsinálta, hogy jó legyen. Ez a köztévénél miárt nem jut eszébe senkinek? Szépérzék?    ..
Csodálatos évet zártunk ismét, műbalhékkal és igazi hajtépésekkel, sértődött műsorvezetőkkel, kirúgott tévésekkel, éhségsztrájkkal, hamisítással, zenetévéről szalajtott intendánssal és kismillió valóságshow-val. A comment:com-on írtunk vagy 2600 posztot minderről…..
Borrrzalom 2011.12.29 11:22:24
@koc: ez itt nem osztás. A magyar logika a nagyobb egységtől halad a kisebb felé. Ezért 2011.12.29, és nem 29.12.2011, vagy ezért "Ukrajna, Kijev", ahelyett, hogy "Kijev, Ukrajna". Jó volt az a 4/1.
 Az üzleti szakemberek szerint a vevők komplex "megoldást" szeretnének kapni problémáikra. Ugyanakkor tömegével találunk termékeket, szolgáltatásokat nem kívánt, és nem is használt funkciókkal (gondoljon például saját mobiltelefonjára). Mi a véleménye:…..
Borrrzalom 2011.11.28 22:30:36
Az említett jelenségre, a felesleges funkciók meglétére több magyarázat is létezhet. A kulcsszó a "kiegészítő", az "extra", hiszen a mai világban a versenyelőnyt már egyre nehezebb az alapszolgáltatások fejlesztésével biztosítani, egyszerűen nehéz magasabb szintre emelni a puszta telefonbeszélgetést vagy épp a szöveg begépelését.

Ezzel cseng össze a fogyasztók azon vágya, hogy komplex megoldásokat kapjanak kézhez. Egy olyan eszközben, amely egyre több funkcióra képes, óhatatlan, hogy becsúszik néhány olyan funkció is, amellyel az adott fogyasztó nem tud mit kezdeni, nem igényli annak használatát.

Fontos kiváltó ok a technika fejlődése. A mai fejlettségi szinten már nem számottevő költségnövelő tényező pl. a bioritmust megállapító alkalmazás a telefonokban. Sokan nem használják, de a szoftverfejlesztés szempontjából nem igényel komoly ráfordításokat, nem köt le sok memóriát vagy egyéb erőforrást, így a gyárók valószínűleg úgy állnak hozzá, hogy "elfér ez is a telefonon". Sok ilyen "elfér" megoldás létezik, amelyek a többséget nem zavarják, inkább közömbösek felé; akik azonban kifejezetten ezt keresik, azoknak a különleges fogyasztói igénye így könnyen kielégíthető.

Azonban előfordulhat, hogy a fogyasztó olyan nem használt funkciót is kénytelen megvásárolni, ami még drága is. Sokszor ezek a funkciók azonban kikerülhetetlenek, hiszen ha tudatosan el akarja őket kerülni a fogyasztó, kénytelen más, ezekhez kapcsolódó, esetleg általa hasznosnak vélt funkciókról is lemondani. (Itt előfordulhat akár a fogyasztóra való rásózás is.)

Ebben a helyzetben jelenthetnek megoldást egyrészt a low-tech termékek - az alapigényekkel rendelkező, a legújabb technikai fejlesztéseket kerülő fogyasztóknak. A technológiai fejlődés magával vonja ennek a rétegnek a szélesedését, hiszen az alaptermékek is egyre inkább fejlettek. Véleméynem szerint azonban fontos, hogy az alapfunkciós termékek ne csak okosabb társaik buta kistestvérei legyenek, hanem a vállalatok ezeket is tudatosan fejlesszék. Ráadásul a fejlesztési fókuszok itt a hi-tech termékektől eltérnek (pl. energiatakarékosság; minél olcsóbb, könnyebb, de szilárd műanyagok stb.) Az itt elért kutatási eredményeket a hi-tech termékeknél is hasznosíthatja a vállalat.

A helyzet másik megoldása a minél inkább szélesebb, differenciáltabb termékpaletta, ahol a vevő akár egyesével dönthet a különböző funkciók meglétéről vagy hiányáról. Véleményem szerint ez utóbbinak a megvalósítása a XXI. század gazdaságának egyik legkomolyabb feladata (ahogy a tankönyvben is látjuk: tömegtermelés kontra személyre szabás). Ennek megvalósítása a globalizálódó világban egyre könnyebb feladat lehet, hiszen ha az egész világ a piac, sokkal kisebb felszereltségbeli eltéréssel bíró termékeket is elő lehet állítani gazdaságosan.
A városi logisztika egyre bonyolultabb problémákat vet fel a közutak mind nagyobb fokú leterheltsége, a városi dugók miatt. Mit gondol: ki kellene telepíteni a pl. Csarnokot, és a hasonló logisztika-igényes létesítményeket a városközpontból? Vagy mi a…..
Borrrzalom 2011.11.28 21:26:55
Budapesten (de általánosan véve a nagyvárosokban) a forgalmi dugók elkerülésére meg kell oldani a belső területek mentesítését az átmenő forgalomtól, amit a külső körgyűrű fejlesztésével, jelen esetben az M0-ás teljes megépülésével és szélesítésével lehet elérni.

A város belsejébe irányuló forgalomnál nagy terhet jelentenek a személyautók. Számukra megfelelő, megbízható, megfizethető, rendszert alkotó P+R parkolóhálózatot kell kialakítani, amelyektől a BKV járatai megfelelő továbbutazási lehetőséget biztosítanak. A személyautók P+R parkolókban hagyását már önmagában jól ösztönözné a megfelelő infrastuktúra, persze csak ha minden szintje megfelelően fejlett (parkoló, BKV-jármű, belvárosi alternatív közlekedési módok). További ösztönző lehet a belvárosi autóforgalom korlátozása egyre több sétálóutca kialakításával, csak a célforgalom beengedésével vagy pl. a más nagyvárosokban már használt útdíjfizetés bevezetésével.

A személyautók mellett komoly terhet ró a városra a teherforgalom is, amit a jobb megoldásokkal orvosolni lehetne, azaz pl. csak a végfogyasztókat ellátó létesítmények kapjanak helyet a belső területeken, a termelés kívül történjen.

Így nem lenne hasznos a belvárosból pl. a Csarnok kitelepítése, hiszen bár logisztikaigényes, mégis szükség van a belső területeken élők megfelelő ellátására, kiszolgálására. Viszont az ilyen létesítmények felé irányuló szállítást is át lehet gondolni logisztikailag, figyelembe véve akár a Dunát mint természetes vízi út vagy épp a város jól kiépített kötöttpályás közlekedési rendszerét, amelyen üzemidőn kívül történhet szállítás (lehetne akár éjjeli áruszállítás a Vásárcsarnokba az majdani 4-es metrón, tehervagonokkal).

Ezzel szemben az ipari létesítményeket, gyártelepeket fontos lenne a külső körgyűrűn kívülre telepíteni, hiszen ezen üzemek kötődése a belső területekhez gyakran mindössze történelmi, és már a jelenlegi autópályahálózat mellett is jövedelmezőbb lehet a központtól távolabbi termelés. Itt is lényeges viszont a megfelelő tömegközlekedési infrastruktúra, hogy a dolgozóknak ne jelentsen problémát az új telephely elérése.

Bárhogy is változnak a körülmények, a belvárosi forgalom csökkenő trendje és a technika fejlődése (környezetbarátabb motorok) mindenképpen kellemesebb állapotokat predesztinál a Budapesten élők számára.
 Mire használja ill. tartja használhatónak Facebookot ill. a Wikipediát az egyetemi tanulmányaiban, a tudása megosztásában és a kapcsolatai építésében és ápolásában? Miért lehetnek előremutatóak, és milyen hátrányai lehetnek e…..
Borrrzalom 2011.11.21 20:35:10
A Facebook mindenképpen áttörés a kommunikációban, sokkal személyesebbé tette az online kapcsolatfelvételt, ami külön jól jön az egyetemi tanulmányok kezdetén, új közösségbe kerülve. Kiegészítő funkciói (csoportok, dokumentum-megosztás) is nagyon hasznosak a többi hallgatóval való együttműködésben vagy a tananyag megosztásában. A Facebook talán legnagyobb előnye, hogy számos webes funkciót integrál egy felhasználóbarát felületen.

Persze hátrányai is vannak. Sokan nem foglalkoznak eléggé saját adataik biztonságával. Nem gondolnak bele, hogy azon a jópofa bulis képen néhány év múlva már egy jó állás múlhat. Ha valaki mindenképpen ragaszkodik hozzá, hogy életének minden mozzanatát a Facebookon ossza meg másokkal, legalább ügyeljen arra, hogy korlátozza adatai hozzáférhetőségét mondjuk a legszűkebb barátaira. De a legjobb az volna, ha szem előtt tartanánk, hogy "a szó elszáll, az írás megmarad", azaz amint írásos/képi információt adunk ki magunkról, annak kontrollja teljesen kikerül a kezünkből; nem tudhatjuk, hogy hártalevő életünk során mikor rakja elénk valaki szépen kinyomtatva, amit mi épp csak felraktunk egy percre a Facebookra, aztán rögtön töröltük is.

A Wikipédia szintén áttörés. Megszámlálhatatlan mennyiségű időt takarítottam meg azzal a gimnáziumi évek alatt, hogy néhány kattintással a tudományok, az élet bármely területéről azonnal alapinformációkhoz jutottam, és nem kellett hosszú délutánokat könyvtárazni. Természetesen ezeket az információkat nem tudományos munkához használja az ember, de kiindulásnak vagy pl. egyszerűbb házi feladatok megoldásához maximálisan elegendők voltak. Külön előnye, hogy váltogathatunk a nyelvek között, így a magyarul esetleg hiányos vagy láthatóan rosszul szerkesztett cikkek más nyelveken bővebb forrásul szolgálhatnak. De nagyon könnyű pl. nyelvórára készülni egy adott témában, hiszen megismerhetjük egy-egy tudománykör terminológiáját idegen nyelveken.

Ha viszont komolyabb hangvételű feladatot, kutatómunkát végez az ember, természetesen nem hagyatkozhat a Wikipédiára, mivel bárki szerkesztheti az oldalt. Még ha a szerző pontosan meg is nevezi a forrásokat, akkor sem lehetünk biztosak; legfeljebb kiindulópontokat szerezhetünk, vagy mi is használhatjuk munkánk során a cikkek végén citált műveket.

Épp ezért, felsőfokú tanulmányainkban a könyvtári kutatásokra kell hagyatkoznunk, de az internet itt is kiszélesítette a lehetőségeket: tudományos publikációk, kutatási adatok sokasága érhető el a különböző netes adatbázisokban (EBSCO, JSTOR stb.).
 Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának?…..
Borrrzalom 2011.11.21 15:40:14
Ahogy az előttem szólók is írták, a távmunka nagy előnye a függetlenség - a munkavállaló úgy osztja be a saját idejét, ahogy akarja. Ennek ellenére az alkalmazónak a távmunkás felé támasztania kell teljesítményre vonatkozó követelményeket, pl. határidőre leadandó anyagok.

A munkáltató részéről hatalmas előny, hogy nem kell biztosítania a dolgozónak a munkahelyi infrastruktúrát (vagy csak egy részét kell - pl. speciális szoftver, amivel otthon dolgozik), azaz csökkennek a költségek.

Korlátozó tényező, hogy a távmunka csak bizonyos munkakörökben alkalmazható, jellemzően ahol számítógéppel, telefonnal kell dolgozni. Az otthon dolgozónak nagy kihívás lehet, hogy otthon van, mégsem tud a házi teendőkkel vagy a családdal foglalkozni, így a "bűnbe esés" elkerülése végett elszeparált munkakörnyezetet kell kialakítania a lakásában, és biztosítania kell, hogy a felmerülő munkán kívüli feladatokat más ellátja helyette, amíg dolgozik.

A távmunka hátrányának tartom a munkavállaló izoláltságát, ami komoly gond lehet, bármennyire is az elkerülésére sarkallnak a rendelkezések. Sokszor a munkatársak és sok más tényező által kialakított munkahelyi légkör igen inspiráló tud lenni (már csak a közösségi élet szempontjából is). Egy összeszokott csapatban, amelynek tagjai hatékonyan tudnak egymással vagy egymás keze alá dolgozni, hamar kialakul a személyes kötődés, ami javíthatja a teljesítményt, illetve a munkamorált.

A távmunka kifejezetten előnyös lehet olyan helyzetben, ahol
- a munka teljesen az egyén tudására hagyatkozik, a feladatkör elvégzése sajátos ismereteket, képességeket igényel (pl. újságírók), vagy
- a munka egy bevett séma szerinti feladat ismétlődése, egy központilag meghatározott metódus szerint jár el a dolgozó - azaz kreativitásnak sok helye nincs.

Személyes véleményem szerint tehát bár a távmunka korlátozottan alkalmazható, de ahol igen, ott nagyon hasznos lehet - így további elterjedése Magyarországon is szükséges.
  Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)?…..
Borrrzalom 2011.11.09 10:27:45
Egyetértek az előttem szólókkal, az egészségügy fejlesztései valóban kiemelkedő fontosságúak bármely társadalom, így az egész emberiség életminőségének növelésében. Viszont épp ez az a terület, ahol nehézségekbe ütközhet az innovációs költségek előteremtése, hisz ha még (a szűkös) állami források rendelkezésre is állnak, az üzleti szféra érdekeit nem szolgálja közvetlenül az egészségügy fejlesztése, ami a terület finanszírozási problémáinak fő okozója lehet.

Hasonlóan fontos téma a fejlődő országok számos alapvető problémájának megoldása. Az egészségügy mellett ezeknek az országoknak további komoly lemaradása van a lakosság élelmezését, ivóvízellátását, a települések csatornázását stb. illetően. Az elmaradás fő oka a lakosság elmúlt évtizedekben tapasztalható ugrásszerű városodása, valamint a népességszám-növekedés, amellyel az infrastruktúra és a gazdaság fejlődése nem tudott lépést tartani. Így olyan innovatív megoldásokra van szükség, amelyek a tudomány legújabb eredményeit felhasználva teszik jóval egyszerűbbé a felzárkózást, viszonylag alacsony költségen. Ilyen lehet pl. egy, a legújabb kutatási eredményeken alapuló víztisztítási technológia, amely olcsó és hatékony megoldást nyújt az ivóvíz hiányának, illetve szennyezettségének orvoslására. Hasonlóan fontos kérdés az AIDS elleni küzdelem, mely a fejlett országok problémája is - a megoldásban még nagy szerepet kaphat a magyar fejlesztésű AIDS-tapsz is.
 Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. tv, mobiltelefon, számítógép) körében megfigyelt „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb…..
Borrrzalom 2011.11.09 02:29:42
Valóban tapasztalható jelenség, hogy számos mai tartós fogyasztási cikk élettartama alacsonyabb, mint a régebbieké, amelyek sokszor még ma, 20-30 és távlatában is jól működnek.

Véleményem szerint ez elsősorban az innováció felgyorsulásának tudható be. Az új fejlesztések olyan iramban követik egymást, hogy már rövid idő távlatában is idejétmúlt lehet egy-egy termék, s így a fogyasztói szokások átalakultak. Össztársadalmi jelenség, hogy mindig mindenből a legújabb kell az embereknek, ezt jól ki is szolgálja a technológia fejlődése. Ráadásul ez a jelenség szépen összecseng a profitmaximalizálásra törekvő vállalatok érdekeivel, hiszen megnőtt a termékeik iránti kereslet, egyre gyakrabban vásárolunk újat egy-egy tartós fogyasztási cikkből.

Kérdéses persze, hogy egy új termék valóban hordoz-e magában annyi új hozzáadott értéket, hogy megérje lecserélni a korábbit. Azaz nem tudni, hogy az újabb termék kifejlesztésekor valóban alkalmazta-e a gyártó az innovációs folyamatok eredményeit. Attól tartok, hogy ma, amikor gyakran státusszimbólum pl. a legújabb lapostévé birtoklása, a gyártók erre a felismerésre támaszkodva, valós újdonságtartalom nélkül dobják piacra új termékeiket, amelyek persze tartalmaznak apróbb újításokat, de tényleges megújulásról nem beszélhetünk.

A fogyasztó váltását az új termékre talán a leggyakrabban mégsem a "divat" mozgatja, hanem az avulás; azaz kényszerből cserélnek, amikor már a régi berendezés elromlott vagy nem teljes értékű. A felgyorsult avulás hátterében sokan sejtenek szándékosságot, azonban számos más tényező is elvezethetett idáig. Egyrészt a műszaki cikkek egyre bonyolultabbá válnak, egyre komplexebb folyamatok végrehajtására képesek, azaz több összetevőből állnak, így nagyobb az esély arra, hogy valami meghibásodik bennük. Másrészt nagy a verseny, az újításokat nem lehet túlárazni, ezért fontos cél a gyártási költségek csökkentése. Ebben a gyártás nagyfokú gépesítettsége, esetleg kiszervezése mellett főleg az olcsóbb, kevesebb alapanyagra való áttérés lehet a gyártók segítségére. Mindezek pedig számos meghibásodási lehetőséget rejtenek magukban, amelyek néhány év használat után sorra felbukkanhatnak.

Ez a megváltozott helyzet felveti a környezettudatosság kérdését. Nem lehet a végletekig folytatni az újabb és újabb termékek előállítását anélkül, hogy megfelelően gondoskodnánk a régi cikkről, hiszen ez utóbbi egyrészt veszélyes hulladék, másrészt a nyersanyagkészletek csökkenése miatt a gyártóknak is érdekük fűződhet az újrahasznosításukhoz. Főleg, hogy az elektronikai cikkekhez szükséges ún. ritkaföldfémek felett Kína szinte egyeduralkodó, s monopolhelyzetét igyekszik is kihasználni -
index.hu/tudomany/2011/08/02/igy_tartja_markaban_kina_a_hitech_ipart/

Nem látom a kiutat azon fogyasztók számára, akik ki akarnak ebből a hajszából szállni, és egyszerűen tartós, minőségi műszaki cikket kívánnak vásárolni. (És itt nyilván nem a valós innovációt jelentő, újabb és újabb IT-termékekre gondolok, hanem hétköznapi használati eszközökre.) Persze a prémium kategóriás termékek között válogatva lehet olyat találni, amely tovább bírja, de ez nem megoldás az átlagfogyasztónak.
Torz helyzet az, hogy az Energomat mosógép minden szuperintelligens, n. érzékes társát túléli...
Milyen marketing megoldásokkal változtatható egy ország imázsa? Mi legyen a célja és kihez szóljon egy Magyarország imázsát formálni akaró országimázs film?Inspirációként:2.http://www.mfor.hu/cikkek/Omladozik_a_gulyasra_epulo_orszagimazs.html ;…..
Borrrzalom 2011.10.28 00:26:18
Országimázskampányok tekintetében valóban a célcsoport meghatározása az első lépés.
A Magyarországról az emberek tudatában kialakuló képet minden olyan információ formálja, ami érinti az országot - elsősorban híradások, napi események. Ezen az alapképen lehet alakítani a marketing eszközeivel, mégpedig elsősorban a turizmusra, szabadidő-eltöltésre buzdítva az embereket, hiszen ez a terület az, ahol a fogyasztók érzelmeire, benyomásaira lehet apellálni, azokat változtatni (értem ezalatt, hogy kevésbé szubjektív döntéseknél, azaz pl. gazdasági befektetéseknél sokkal inkább a tények döntenek, a számok, a mutatók - és bár az előnyös gazdasági lehetőségek promótálása is fontos, egy klasszikus értelemben vett kampányt ilyen téren nem tartok túl hatékonynak.)

Azaz a célcsoportot leszűkíthetjük a turizmusban ténylegesen vagy potenciálisan megforduló emberekre. Ezen a csoporton belül különbséget kell tennünk hazai és külföldi fogyasztó között.

Egy magyar ember számára jóval nehezebb hatásos országimázs-filmet készíteni, hiszen többé-kesvésbé ismeri az országot, benne él, ő is része, ezért az egész ország imázsát javító kampány elkészítése a hazai piacra nagyon nehéz feladat - hiszen berögzült, évtizedes gondolatokat kellene megváltoztatni, ami nem is biztos, hogy lehetséges. Más a helyzet, ha nem az egész országot, hanem egy-egy turisztikai célpontot, régiót kívánunk a hazai utazók körében népszerűbbé tenni. Ezen a téren sokkal hatásosabbak lehetünk, hiszen a hazai úti cél (kiváltképp a válság óta) egyre preferáltabb a magyarok körében, mint egy külföldi. Magyarország bővelkedik turisztikai célpontokban, számos lehetőség áll a fogyasztó rendelkezésére. Arról nem is beszélve, hogy a hazai közönséget kisebb marketingköltségekkel is hatékonyan el lehet érni.

A külföldiek esetében hatásosabb lehet egy olyan kampány, ami az országot egészében mutatja be, vagy ha mégis egy-egy helyi vagy regionális sajátosságra fókuszál, azt is elsősorban "Magyarország" címszó alatt teszi. A legerősebb brand ugyanis maga az ország (vagy esetleg Budapest), ezek alá kell rendelni a "termékskálát", azaz a különböző turisztikai szolgáltatásokat. (Kivétel lehet pl. egy borszakértőket célzó, borturizmust serkenteni vágyó kampány - itt pl. a Tokaji név lehet, hogy erősebb brand; ahogy a Balaton név egy idősebb németeket megcélzó, pihenési lehetőségeket kiemelő kampányban.)

A külföldre irányuló hirdetéseknél különösen fontos a megfelelő piaci szegmens kiválasztása. Hiszen átfogó, mindenkit elérő kampányt készíteni egyrészt igen költséges, másrészt a kínált szolgáltatások skálája olyan széles, hogy egy ilyen imázsfilm túl generális, így semmitmondó lenne. Meg kell találni tehát az imázskampány célcsoportjait. Erre nyilván számos felmérés létezik, amely az eddig itt járt turisták alapján figyelembe veszi a célcsoport által átlagosan Magyarországon elköltött pénzt, a vendégéjszakák számát, a visszatérési affinitást stb.

Ezeken a méréseken nyilván jól szerepelnek a már befutott karrierrel, esetleg családdal rendelkező emberek, ezért is reklámoztunk a CNN-en. Sőt, még jobb adatokat produkálhattak a nyugdíjas korúak, akik munkában eltöltött éveik után világot látni indulnak. Ezért Magyaroszág az imázsfilmekben nyugodt hely, gyógyfürdőkkel és andalító zenével, esetleg a vidék értékeivel - hiszen ezek fontos tényezők a pihenésre vágyó célközönségnek.

Nagy hiányosság azonban, hogy nincs hivatalos, széleskörű országimázskampányunk a fiatalabb korosztálynak. Gazdaságilag nyilván belátható döntés áll a háttérben, nem az egyetemista vagy a pályakezdő fogja végigjárni a legdrágább belépőköteles helyeket, nem ő fog luxusszállodákban aludni, ráadásul nem családostul-gyerekestül jön. Mégis fontos lenne, hogy a külföldi turista még fiatalon megismerje Magyarországot, hogy később, idősebb korában már nagyobb eséllyel válasszon magyar úti célt. Ez a csoport másféle kampánnyal foghtó meg: reklámozni kell a Facebookon, jelen kell lenni a fontosabb egyetemeken. A fiatalokat célzó kampányokban a hangsúlynak is máshol kell lennie: ki kell emelni az aktív pihenés eszközeit, a sportot, a szórakozási lehetőségeket, a városi nyüzsgést.
Milyen előnyei vannak a saját márkás termékeknek a fogyasztó számára? Veszélyben vannak-e a gyártók márkái? Ön melyiket és miért részesíti előnyben?Inspirációként:http://kereskedelem.tlap.hu/magazin/sajat-markas-termek-fogalma/; http://hu.nielsen.com/site/20100906.shtml;…..
Borrrzalom 2011.10.26 12:13:34
A saját márkás termékek legfőbb előnye a kedvezőbb áruk, azaz az áruházláncok elsősorban a nagyobb árérzékenységű fogyasztókat célozzák meg velük.

Másodlagos előnynek tartom, ha egy adott piacra a saját márkás termékek által kerül bevezetésre valamilyen innováció, amit a piacon korábban jelenlévő kersekedelmi márkák nem vezettek be. Ilyen pl. egy alaptermék specializálása valamely tulajdonsága alapján (alkalmazási terültet, ízesítés stb.) vagy a másféle, gyakran nagyobb kiszerelésben történő értékesítés (zsemle 6-os csomagban). Előfordulhat (elő is fordult), hogy egy-egy ilyen újítást kersekedelmi márkás termékeket gyártó cégek külföldi piacokra már bevezettek, a hazai bevezetés azonban nem történt meg mindaddig, amíg nem érezték a saját márkás termékek által támasztott fogyasztói igény nyomását magukon (elsősorban élelmiszeripari termékeknél, pl. újféle tejtermék-édességek, speciális rágcsálnivalók).

A saját márkás termékeket én alapvetően két csoportra osztanám:

- az áruházlánc nevét viselő termékek. Itt a fogyasztót az egységesen alacsony ár, az áruházon belüli kiemelt elhelyezés, promótálás győzheti meg. A brand építése nagyon szorosan kapcsolódik az áruházlánc brandépítéséhez, hiszen a fogyasztó egyértelműen asszociál a termékről az áruházra és fordítva.

- fantázianevet viselő termékek. Az ilyen termékek esetében több ráfordítást igényel a brandépítés, mivel a különböző termékkategóriákban a leggyakrabban más-más fantázianéven futnak a saját márkás termékek, ráadásul mivel csak egy adott áruházláncban kaphatóak, így a termékek fogyasztókkal való megismertetése nehezebb. Egyes áruházláncok kifejezetten ezen termékek forgalmazására rendezkedett be, a konkurenciát gyakran be sem engedve az üzletbe (pl. Lidl).

(Érdekes helyzetű saját gyártású márka a Metro nagykereskedelmi lánc Aro brandje, melyek kiskereskedelmi forgalmazásával az utóbbi években kis magánboltok kezdtek foglalkozni. A boltok maguk is felvették az Aro nevet.)

A kereskedelmi márkás termékek gyártói nyilván megérzik az áruházi saját márkák erősödését. Az, hogy ez komolyan veszélyezteti-e őket, gyártónként és termékcsoportonként eltér. A megoldás számukra az előre menekülés lehet: amellett, hogy meghagyják a meglévő termékeiket, a már ismert és gyakran jól promótált brandet felhasználva újabb fajtájú termékeket dobnak piacra. Ez egyébként a többi, kereskedelmi márkás termékkel vívott versenyben is előnyszerzési eszköz lehet.

Sok tényezőtől függ, hogy a fogyasztó melyik típusú terméket választja. A magyarok kiemelt árérzékenysége miatt a legfontosabb tényező az ár. Azonban ha a saját márkás termék minőségében is jó alternatívát jelent, a kevésbé árárzékeny fogyasztók is meggyőzhetők. Persze fontos ellentényező a márkahűség - ez a sajátgyártású termékeknél (még?) nem számottevő - vagy épp a reklám hatása is, ami a egy-egy saját gyártású terméknél szinte kizárólag az áruházlánc reklámján keresztül történik, míg a kereskedelmi márkáknál a reklám jóval nagyobb, önállóbb szerepet kaphat.
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben?Inspirációként: http://hvg.hu/itthon/20111004_bkv_kormany_finanszirozas; http://www.youtube.com/watch?v=31C7OvtNRTg Kedves…..
Borrrzalom 2011.10.10 17:58:27
A BKV terméke egy szolgáltatás: a személyszállítás.

A cég nagyon is rászorul a változásra, hisz jelen állapotában egy pénznyelő. Bármennyire is önkormányzati cég, ettől még nem szükségszerű, hogy ennyire veszteségesen működjön.

A járművek, berendezések állapotával alapvető poroblémák vannak. A saját buszállomány olyannyira elavult, hogy egyre több buszt külsős cégtől bérelnek. A metrókocsikat eszi a rozsda, a helyükre érkező kocsik ügyét is már évek óta húzzák-halasztják.

A kulcsszó az innováció, az értékláncban talán ez a leggyengébb láncszem. Pedig a fejlesztésekhez a szándék megvan, az érdekeltek mégis mintha széthúznának, hiányzik a közös célért való hatékony munka, amivel hosszú távon javítható lenne a helyzet. A közbeszerzési tenderek sorra elbuknak, mindig van min fennakadni. (A fejlesztés még a cég társadalmi megítélésén is javítana.)

A villamosvonalak fejlesztését ráadásul kiemelten támogatja az EU, így pályázni kellene a rossz állapotú vonalak felújítására, ahogy az az 1-es és a 3-as villamos esetében már meg is történt.

Hosszú távon jó lépés lehet a személyautók kiszorítása Budapest belsőbb területeiről. Az M0-ás keleti-déli szakasza már megépült, a többi folyamatban, így az átmenő forgalom nem szenvedne kárt, míg a belsőbb kerületekben élők jól járnának (csökkenő zsúfoltság, tisztább levegő). Ehhez is komoly BKV-fejlesztések kellenek, hogy a tömegközlekedés minőségben, kapacitásban "elbírjon" a megváltozott, kvázi monopolhelyzetével. (Bár ebben az önkörmányzatok ellenérdekeltek lehetnek a parkolási bevételek kiesése miatt.)

A járművek reklámfelületként való használata érdekes ötlet, de véleményem szerint az ebből származó bevétel elenyésző a szükséges ráfordításokhoz mérve.
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként a munkaadó vállalat küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia?   Inspirációként:…..
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat? Inspirációként: http://www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijak_penzugyek/tanulas_europaban/kulfoldi_tanulmanyok…..
Borrrzalom 2011.10.04 00:26:39
Kulcsfontosságú lenne, hogy az emberek, legfőképp a diákok úgy kerüljenek ki a "nagybetűs életbe", hogy ismerik a világot. Döntéseink során általában nem elég, ha a mikrokörnyezetünket vizsgáljuk. Véleményem szerint számos rossz döntés - az élet szinte bármely területén - magyarázható az ismeretek hiányával, a környezetről alkotott szűk képpel. A helyes döntésekhez perspektíva kell; mindig célszerű mérlegelni, hogy hogyan hatunk a világra, és hogy ránk hogyan hat a környezetünk.

A világ megismeréséhez pedig több út van. Néhányan képesek egy számukra vonzó, ám idegen terület, nyelv, kultúra szakértőivé válni anélkül, hogy személyesen megtapasztalnák azt: pusztán elhivatottságból vagy épp mély akaratból. Ők a kisebbség, hiszen az idegen kultúra, társadalom, értékrend hiányában, közvetítők (könyvek, mozgókép, internet) útján, az adott kultúrából adódó impressziók szűkében teszik, amit tesznek.

Az igazi "elsöprő érv" a tapasztalat. Sokkal megragadóbb, impressziódúsabb személyesen megtapasztalni egy más kultúrát, mint hallani róla innen-onnan. Az egyén világmegismerésén hatalmasat képes lendíteni egy-egy ilyen merítés egy más kultúrából, ahol a mindennapi lét szinte minden eleme merőben más, mint az otthoni környezetben. Az új információk tömege képes lelkesedést generálni, ami további új ismeretek megszerzésére sarkall (pl. idegennyelv-ismeret).

A más kultúra másféle világnézetet is ad: lehetőséget arra, hogy hazánkat külső megfigyelőként szemléljük. Ráadásul a szélesebb látókörből fakadóan képességeink is fejlődhetnek - pl. a megtapasztalt számos szituáció, interakció által.

Ráadásul ha világlátásunk közben aktívan tanulunk is, az külön jó, hisz nincs elvesztegetett idő az idegenben töltött hónapok alatt, és köszönhetően a bolognai rendszernek, az ott megtanultak szerves részét képezhetik itthon elkezdett tanulmányainknak.

Az egyre szélesebb perspektíva megszerzése után viszont célszerű (ha nem kötelesség) az ismereteinket itthon hasznosítani (de ez már egy más, igen messzire vezető téma).
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását!  Inspirációként:  …..
Borrrzalom 2011.10.03 23:47:30
Az én listám:

-egészségügy és szociális ellátórendszer;

-K+F;

-oktatás.

A pályaválasztásban - tapasztalataim szerint - kevés az, aki előtt a középiskolában pontosan kirajzolódik, hogy mivel szeretne foglalkozni, inkább csak a tudományterületek közötti preferenciák alakulnak ki, a pontos pályakép általában nem.

A diákok konkrét, szilárd elképzeléseinek hiányában jó motiváló erő lehetne a pénz. Azaz pl. többen mennének tanárnak, ha megfizetnék a munkájukat (sajnos bebizonyosodott, hogy kevés az, aki a tanári pálya mellett elhivatott, honorálni is kell a tanári munkát).
Más a helyzet az orvosi pályán: orvostanhallgató van bőven, frissen végzett orvos az egészégügyben egyre kevesebb. A kulcsszó itt is a pénz. A bérezést kell növelni, hogy az orvosok itthon maradjanak.

Károsnak tartom, ha az állam a támogatott helyek megszüntetésével kívánja befolyásolni a pályaválasztást. A kényszerből pályát választók esetében nagyban csökkenhet az érdeklődés, a motiváltság felsőfokú tanulmányaik során, ami a munkaerőpiacra kikerülve is komoly problémákat okozhat.
Épp ezért nem szabad kizárni egész képzési területeket az állami támogatásból. Ha kiadáscsökkentést végezni az állam, inkább a hallgatók tanulmányi eredmény szerinti eltérő támogatásának rendszerén lehet változtatni. Azaz szűkíthető a kersztmetszet, egyre jobb tanulmányi eredménnyel maradhasson a hallgató államilag támogatott.

Továbbá fontos bevételi forrás lehet a fizetős felsőoktatás. Ezen a téren véleményem szerint hatékonyabb piaci megjelenés lenne elvárható az egyetemektől. Jóval komolyabban, dedikáltan kellene részt venni a nemzetközi oktatási piacon (exportképes oktatás). Ahogy a hir24.hu-s cikk is írja: komoly kereslet van a fizetős képzési helyekre. Pontosan ezért kellene ezt az igényt piacképes magatartással, hatékonyabban kiszolgálni, természetesen megfelelő marketinggel alátámasztva.
Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Mit lehetne azért tenni, hogy a magyar termékek nagyobb súlyt kapjanak a hazai piacon? Hogyan segítené elő, hogy e termékek termelői külpiacokra jussanak? Kedves Hallgatók!Igyekezvén összegezni és kiemelni a legfontosabb pontokat. Ismét…..
Borrrzalom 2011.09.28 23:33:58
A magyar termékek hazai elismertségében, keresettségében javuló tendenciát vélek felfedezni. A magyarok igénylik a hazai árut, tudatos a fogyasztókban, hogy a hazait kell választaniuk, azonban (az érzelmeket félretéve) nem várhatjuk el az igen árérzékeny magyar lakosságtól, hogy ha az import áru valamivel is olcsóbb, akkor ne azt válassza. Azaz versenyképessé kell tenni a külföldivel szemben a hazait, a gazdaságpolitika részéről a maximális támogatást kell megkapnia a magyar vállalkozásoknak.
Úgy gondolom, eljutottunk egy olyan szintre, ahol már nem nyűg egy-egy nagyáruháznak, hogy magyar terméket áruljon, hanem előny. Egyre inkább jól cseng egy-egy hirdetésben a "magyar termék" megnevezés, és ez főleg a magyar termékeket előnyben részesítő, tudatos fogysztói magatartásnak köszönhető. Persze továbbra se feledjük az árérzékenységet!

Itt egy friss, alig egy hónapja publikált, bár elég szűkszavúan összefoglalt felmérés erről:
www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/379603

Elhangzottak különböző, protekcionizmust javasló elképzelések. Ezt azonban nem tartom járható útnak. El kell fogadnunk, hogy 2011-et írunk, és Magyarország immár az EU tagjaként közel sem léphet fel olyan erővel a hazai termékek védelmében, mint korábban, sajnos nem szelektálhatunk az EU-val járó előnyök és hátrányok között.

A külföldi piacokon való megjelenéshez/megerősödéshez jóval komolyabb erőfeszítésekre van szükség, mint határainkon belül. Itt is nagyon fontos, hogy a magyar termelők elé ne háruljon többletteher külhoni versenytársaikhoz képest; azonban itt már nem apellálhatunk a tudatosan magyar terméket választó fogyasztókra, itt (nagy általánosságban) épphogy az adott ország hazai termékével kell komoly versenyre kelni. Így a külpiacokon történő helytállásban jóval nagyobb szerepet kellene kapnia pl. a marketingnek vagy a helyi forgalmazókkal, szállítókkal történő hatékony együttműködésnek. Persze mindezek előtt - általános esetben, feltételezve, hogy az elsődleges piac marad az itthoni - az adott vállalkozás magyarországi prosperálásáról kell gondoskodni.

És persze termék címszó alatt nem feltétlenül materializálódott javakra kell gondolni, az elmélet ugyanúgy igaz lehet egy-egy szolgáltatásra.