Adatok
NoriLaci
119 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Másfél év kihagyás után nemcsak az az apropója a blog újraindításának, hogy pont két éve költöztünk a házunkba, hanem hogy eggyel többen lettünk. Nóri tehát – hip-hip! – újra billentyűzetet ragadott. Íme.
Újraolvastam pár Ádámos-házas bejegyzést, és annyira…..
Ebből az alkalomból azért illik többet megeresztenünk egy szokásos kollázsnál.
Még jó, hogy kezdetben olyan lelkiismeretesen írtuk ezt a blogot, most vissza tudtam olvasni, hogyan éltük meg annak idején Ádám születését – anyai és apai szemmel. Nem mintha elfelejtettem volna…..
Az elmúlt hónapokban igencsak hanyagoltuk a blogot. Mentegetőzés helyett itt van legalább a havi rendszerességgel azért csak elkészülő kollázs, ezúttal Ádám ma betöltött tizenegyedik hónapjáról.
Ádám annyi kiló, ahány hónapos, van már hat foga és két fáradt (de…..
Megvettük Ádám első bilijét. És bár a szakirodalom szerint egy-két éves kora előtt nem várhatjuk el gyerekünktől, hogy rendeltetésszerűen használja is, a fiunk egész jól elül rajta. Sőt.
A lovat elvezetheted a vízhez, de csak akkor értél el valamit, ha arra is rá tudod…..
Mostanában ez a leggyakrabban elhangzó mondat a házban.
Ádám fiunk pár nappal azután, hogy mászni kezdett, megtanult lábra állni. Persze még csak egy elég bizonytalan technikával, valamibe két kézzel belekapaszkodva, de határozottan megy neki a dolog. Az óvó apai-anyai kezek…..
Nem gondoltam, hogy ma lesz még egy bejegyzés, de Ádám este igyekezett kárpótolni minket a fűtésgondokért. Sikerült neki. Pár nappal nyolchónapos születésnapja előtt a fiunk elkezdett mászni.
..
Gondolkodom, mivel is kezdjem. Mert egyaránt van jó és rossz hír.
Rendben, kezdem pozitívan. Ma megérkeztek a belső ajtók. Szépek, lengyelek, fából vannak – mit akarhatnánk még? Ráadásul a késlekedés miatt megkaptuk a tizenöt százalékos kedvezményt is, úgyhogy a…..
Újdonságok nagyon nincsenek. Az ajtókat egyre nagyobb izgalommal várjuk (most vajon betartják a szavukat?), felkerült a konyhacsempe a falra, meg ilyenek. Szép lassan alakulnak a dolgok. Főleg lassan.
Ádám viszont őrült tempóban halad előre. A tolatás már megy neki, mint a…..
Nemrég még úgy tűnt, az ajtó-szága rövid és pozitív kicsengésű lesz. Nem így lett.
A vendégek nálunk egyelőre maximum a bejárati ajtó kilincsét adhatják egymás kezébe, hiszen máig nincsenek belső ajtóink. Felkerültek ugyan a falra az első családi fotók és az eddig…..
Egyre kevesebb időnk marad a blogunkra. A Gyerek ugye már pár hónapja kész, a ház pedig… Ha nem is kész, de beköltöztünk. Munka pedig van ezerrel. Még mindig van pár doboz szanaszét a szobákban, helye még mindig nincs mindennek, és ezt még fokozzák Ádám szanaszét heverő…..
Ó jaj, nagyon elmaradtunk, igen. Volt brigád, költözés, fognövesztés, hatodik betegség, dobozolás, sarkak számlálása, meg ilyenek. És mindennek közepette a blogra természetesen már nem maradt energia. A sok-sok (na jó, néhány) sürgető és számonkérő megjegyzés…..
De szerencsére csak anyagilag, a jókedvünk az egekben. Elkészült a parkettánk!
Az előzményekről csak annyit, hogy kölcsönöztem egy ipari porszívót, amivel villámgyorsan, röpke 4-5 óra alatt pormentessé tisztábbá varázsoltam az aljzatbetont. Aztán már csak egy kis…..
Juj, el vagyunk maradva. Nem győzzük írni a bejegyzéseket, annyira előrehaladtak a ház körüli dolgok. Ma már az első takarításon is túl vagyunk, de erről majd később, most Ádám úszása a téma.
Még a terhesség előtt eldöntöttem, hogy fogok járni a Gyerekkel úszni.…..
Keserédes naplóbejegyzés arról, hogy nem is olyan könnyű ügyelni a részletekre.
Öcsi, a festő elvégezte az utolsó simításokat a házban, mi pedig felváltva örülünk és szomorkodunk. Sok a jó hír: mindenütt fehéren ragyognak a falak, folyik a víz a csapokból, nem ázik…..
...arról, hogy ma este eljött a várva várt pillanat: Ádám először dugta a szájába a lábujjait.
..
Hihetetlen, optikailag mennyire megnöveli a szobákat a fehér szín. Ezt onnan tudjuk, hogy a házunk nagy része már ki van festve.
A héten ugyanis Öcsi mester glettelt, csiszolt, festett, aminek eredményeként a hálószobánk, Ádám szobája és a vendégszoba fehér fényárban…..
Persze mi még nem értjük. Viszont az eddigi „kchhhkkch” és „grrrrrghghg” hangokhoz pár napja felfedezte a magánhangzókat is. Úgyhogy ma végigdumálta a napot. Beszélt a reggelinél, magyarázott miközben az ebédet készítettük, énekelt az autóban, társalgott Nikivel. Este…..
Beértünk a célegyenesbe. Már nem a készenléti fokozatot tekintve, hanem inkább a beköltözés előtti utolsó pár száz métert futjuk. Mi legalábbis így érezzük, miután bekötötték a gázt, kicsempézték a kicsempézendőt, és elkezdtek glettelni.
Karcsi, a csempéző jó…..
Na jó, még nem a lakószobákat, csak az "egyéb" kategóriás helyiségeket.
Már egy hónappal ezelőtt elkezdtem a háztartási helyiség mázolását, aztán Öcsi (aki profi festő és még rokon is) egy helyszíni terepszemle után lehűtötte a kedélyeinket, mondván, ez még…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz