Adatok
Navaratna (törölt)
0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Rémlátomás vagy nem rémlátomás, de mindenképpen szembe kell nézni a fejlődés fenntarthatóságával, illetve azzal a ténnyel, hogy az a pont létezhet, ami után az emberiség nem fenntartani lesz képtelen azt, hanem követni...
A misztikus (vagy démoni) szingularitásról van…..
Ööö... izé...tegnap este megnéztem a széria első részét az RTL-en.Képtelen voltam komolyan venni a sztorit, ellenben bekapcsolt az önvédelmi mechanizmusom. Nem, nem nyomtam át a távtütüt másik csatornára.Jobbat találtam ki.
A film megasz*r, de szórakozásnak elmegy, amennyiben…..
Navaratna (törölt)
2012.11.20 22:04:16
Mert mi mind bűnösek vagyunk (?)..
Carl Sagan tagja volt a Voyager 1 űrszondát a hetvenes években az égbe küldő csapatnak.1990-ben azt tanácsolta, hogy fordítsák vissza egy kicsit a küldetéseit befejező Voyagert és csináltassanak vele egy fotót a bolygónkról.Ez a fotó "Pale Blue Dot" azaz Fakó…..
A 85 éves Sir David Attenborough-ról mindenki hallott már, de legalábbis biztosan látta egy-két filmjét, hiszen korunk egyik legikonikusabb természetfilm rendezője és naturalistája.A féreg, amiről a videóban beszél a loaloa…..
Navaratna (törölt)
2011.08.24 21:11:44
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Mivel az emberek különbözőek, így nincs olyan jövőkép, ami mindenki igényét kielégíthetné, azaz mindenkinek megfelelő volna, mindenkit örömmel töltene el. Példa erre az is, hogy én nem szeretném, ha tetszésünk szerint alakíthatnánk a világunkat. Közel sem vagyok meggyőződve róla, hogy amit az ember akar az jó a világnak, vagy hogy jogában áll azt csinálnia, amit akar, mondván a világ az övé és szabadon rendelkezhet vele. A csúcstechnológia sem vonz annyira, mint amennyire mások szerint vonzania kéne. Idillikus elképzelés, hogy mindenki mindenhez egyforma mértékben hozzáfér, de ez a jelenben és nem technikai eszközök esetén sincs így (elég a javakra, élelmiszerre, bizonyos életlehetőségekre gondolni). Már a születés pillanatában eldől, ki milyen dolgokhoz fog hozzáférni, mik a határai, és csak nagyon kevés esetben sikerül ezeken módosítani. Emberi agyszülemény az esélyegyenlőség eszméje, és az a fajta egyenlőség is, hogy egyformán kéne mindenkinek jutnia mindenből. Ilyen törvény nincs, ez egy emberi ábránd, egy szépnek tűnő vágyálom. Azaz bizonyos emberek vágya, mert van, akiknek a mostani felállás úgy jó, ahogy van.
Véleményem szerint ahogy a dolgok most vannak nem rosszak vagy jók, hanem így vannak és kész. Hozzáállás kérdése, hogy ezt minek minősítik.
A különböző kultúrák és közösségek létét nem tartom elmaradott szerveződési formának. Divat a hátrányait sorolni (kirekesztő, előítéletes másokkal, stb.), de előnye is létezik. Pont a változatosságában van az erőssége és értéke. A homogenizálódás, globalizálódás, egyformává válás előnyöket de hátrányokat is hordoz magában. Nem tartom működőképesnek a bolygó szintű közösség létét, ami pedig a sci-fikben nagy divat, szinte már alapnak veszik, hogyha egy bolygón él egy faj, az egy nemzetbe/globális közösségbe tartozik. Egy egyformaságra,azonos gondolkodásra épülő közösség maga a halál. Zsákutca a fejlődés szempontjából, nincs eltérés, ami változásra serkentse.
Nekem rémálommal él fel az a képzet, hogy örökké éljek. Egyáltalán nem vágyom rá. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy az emberi psziché erre van kitalálva és hogy elviselné ezt a létezést. Nem félek a haláltól. A halál, az elmúlás nem rossz. Az élet természetes része. Nem az élet hossza a lényeg, hanem az élet minősége, függetlenül annak időtartamától. Hiszem, hogy az örök élet utáni vágy mögött az elmúlástól való burkolt rettegés munkálkodik.
Nem vágyom saját naprendszerre, bolygóra, univerzumra. Nem vágyom istenlétre, ahol naphosszat (eónhosszat)fényezhetem önmagam nagyszerűségét és zsenijét. Ilyen képességektől úgy elszállna magától az illető, ahogy nem szégyell. Hiába cseréli le valaki a testét pl. rozsdamentes pszeudo-biomatériára, az emberi psziché örök... Vagy ha változik, onnantól már nem tekinteném emberinek.
MI-kel, androidokkal benépesíteni az élettér? Milyen kényelmes és konfliktusmentes más! Nehogy már szembesülni kelljen önnön gyarlóságunkkal egy másik ember tartotta tükrön keresztül! Menekülés önmagunk elől, semmi több. A mostani életben is azok veszik körül magukat kutyusokkal, akik megkeseredtek, csalódtak, és félnek mások kritikájától, közben bőszen hirdetik, hogy az ember társaságát szeretetét barátságát felülmúlja egy állaté. Kételkedem az állítás igaz voltában.
Ha egoista volnék, valószínűleg én is üdvözölnék egy olyan világot, ahol én dönteném el, hogy kivel mikor óhajtok szóba állni és más is csak akkor zaklasson, ha igényem van rá.
Álmodozni, vágyakozni nem bűn. De ami valakinek a menny, az másnak talán épp a pokol...