Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Bojár Gábor

1 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Új rovat indul a Haza és Haladás blogon. A Privát sarokban olyan publicisztikus hangvételű írásoknak adunk helyet, melyek terjedelme, szakmai érvekkel és tényekkel való megalapozottsága valamint hangvétele eltér a blogban eddig megjelenő szakmai elemzésekétől, ám a…..
Bojár Gábor 2011.08.11 12:55:17
Örültem a sok hozzászólásnak. Ezeket úgy láttam a szerzők nem szokták megzavarni válasszal, de most kivételt tennék. Kialakult egy vita arról, hogy általában mennyiben hasonlítható össze egy köztársaság és egy részvénytársaság vezetése. Ebben azt hiszem világosabbá kell tenni véleményemet, mert néhányan félreértettek.

Pontosan tudom, hogy a két feladat nagyon különböző és egészen más típusú embert kíván. Ritka kivételek vannak, de én például bármilyen sikeres is voltam az üzleti életben, tudom, hogy a politikában nagyon hamar megbuknék. Azzal ugyan vitatkoznék, hogy egy vállalkozás “egyetlen célja a profit”, erről több más vállalkozó társaságában bővebben írtam az fn.hu által éppen ebben a témában indított sorozatában, de most inkább a különbségekről írnék.

Sokkal könnyebb feladat például egy adott vevőkör (esetünkben az építészek) jól felmérhető igényét jól kiszolgálni, mint egymással markánsan szemben álló érdekek között egyensúlyozni. Az üzleti éleben is fontos a jó szövetségek, létrehozása, vagy az elfogadható kompromisszumok megkötése (például egy termék tudása és ára közti egyensúly megtalálása), de ez számomra összehasonlíthatatlanul könnyebb feladatnak tűnik, mint például egy költségvetésben megtalálni a jó egyensúlyt egyrészről az adóbevételeket produkáló gazdagok és vállalkozók, másrészről a szavazatokat szállító szegények és a szociális transzferből élők igényeinek kiszolgálása, illetve motiválása között. Egy vállalkozás vezetését az is sokkal könnyebbé teszi, mint egy országét, hogy a munkatársak kiválasztásában sokkal szabadabb a kezünk.

Ami pedig az egyéni adottságokat illeti, hát itt is óriási különbségeket látok. A politika sokkal kevésbé tűri például az önuralom hiányát, mint az üzleti világ - csak hogy egyetlen példát említsek arra, miért tartom magam teljesen alkalmatlannak politikusi szerepre. Saját véleményem kertelés nélküli azonnali kifejezése, még ha tévedek is, megbocsátható az üzleti világban és megbocsáthatatlan a politikában. Ami pedig a pálya végét illeti, a happy end az üzleti világban lehetséges, de a politikában szinte lehetetlen. Hány sikeresen és megbecsülésben visszavonult politikust ismerünk?

Nagyon nagyok a különbségek tehát. Ha bizonyos esetekben analógiával élünk, az nem azt jelenti, hogy a két világ általában is hasonló, de a hasonló elemek megértésében segíthetnek az analógiák. És továbbra is azt gondolom, hogy a kontrol nélküli vezetői hatalom mindkét világban hosszabb távon káros, bármily tehetséges legyen is a vezető. A kivételek pedig (pl. Apple, vagy Szingapúr) arra valók, hogy erősítsék a szabályt.