Adatok
jóindulat
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A Homár olvasói különösen boldogok, ha az őket olyan sokszor apró stiklikért szopató rendőrök lebuknak. Mint most is, piázás közben. A mai nap a pecsi Perczel utcaban kozlekedtunk, s az alabbi kep fogadott. Valamit megjegyeznek: a rend orei egy vendeglatoipari egysegbe tertek be, s…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A két szolgálatban lévő rendőr intézkedni állt meg azon a napon, egy olyan tábla hatálya alatt melyhez a KRESZ a következőket rendeli:
A várakozni tilos jelzőtábla alatt kiegészítő tábla arra utalhat, hogy várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítő tábla feltüntetheti azt az időszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll. Az ilyen kiegészítő táblával együtt alkalmazott tilalmi tábla után más – nem áruszállító – jármű várakozhat, ha a vezető a várakozóhelyet a jogszabályban előírt esetben felszólítás nélkül – erre alkalmas módon, szükség esetén a várakozóhely elhagyásával is - a rakodó jármű részére szabaddá teszi. Ez abban az esetben lehetséges, ha a gépkocsivezető a táblával jelölt útszakaszon leállított gépkocsijától mindössze olyan távolságba távozik (látótávolság, hallótávolság), hogy a rakodás céljából érkező tehergépkocsi számára, bármikor szabaddá tudja tenni a megállóhelyet.
A várakozóhelyen egy alkalommal (a fénykép szerint 2007.09.24-én 17.20 órakor) lefényképezett rendőrautó utasai alig néhány percre intézkedni álltak meg, és nem kocsmázni. Ez tény és nem feltételezés.
Hozzáteszem, hogy aki azonnal bedőlt a fotó készítőjének (a jelek szerint ez több hozzászólóval megtörtént), az olvasson több krimit. A fél órás tartózkodást semmi nem támasztja alá. Amennyiben a fénykép készítője fél órát várakozott, míg a rendőrök visszaérnek a szolgálati gépkocsihoz, miért nem fényképezte le a gépkocsiba éppen beszálló rendőröket is, mi több miért nem dokumentálta azt, amikor a rendőrök az állítólagos „piázás” helyére betérnek, vagy onnan távoznak. Nyilván azért, mert csak kitalálta a történetet. Látott egy rendőrautót és kicsit kiszínezte a sztorit. (Nincs is ezzel semmi baj, a világirodalomban sok meseírót ihletett meg egy korábbi személyes élmény.)
Mindazonáltal jó volt elolvasni a sok hozzászólást, melyekből az tűnt ki, hogy a polgárok döntő többsége nem dől be egy ilyen átlátszó próbálkozásnak. Ez csak a fénykép készítőjét minősíti, aki autóban ülve készítette ugyan a fényképet, de a jelek szerint a közlekedési szabályok ismeretében jelentős restanciával küszködik.
Egy jó tanács: legközelebb egy ilyen jól sikerültnek hitt „rendőr fotó” után célszerű lenne az első nagy lendület lelohadását megvárni, szusszanni kettő nagyot, és kissé utána olvasni a jogszabályokban annak, tudná-e igazolni az állítását, ha esetleg kellene. Azt hiszem utána kevesebbet fényképezne.