Adatok
Tomma
0 bejegyzést írt és 37 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Eddig mindig kínosan ügyeltem rá, hogy még véletlenül se jöjjön rá senki, hogy szociális fóbiás vagyok. Mindenki előtt titkoltam, főleg a családom előtt. Ha érdeklődtek, hogy a szociális fóbiás barátaimat honnan ismerem, fedősztorit találtam ki. Arra is figyeltem, hogy a…..
Tomma
2014.01.19 00:00:10
@semota:
Daniellaaa hozzászólásával teljesen egyet értek, nem szeretnék hangzatos, tudományos elnevezéseket adni, és ezzel mintegy mesterségesen fölé helyezni magunkat egy embertípusnak annak reményében, hogy ez majd valamiféle önbizalmat ad számunkra, nem vagyok orvos sem, hogy ilyen kifejezésekkel dobálózzak, de a "normális" szót meg leírni és megjegyezni is egyszerűbb, valamint azok akiknek a blog szól szerintem tökéletesen világos, hogy a postolók mit gondolnak a "normális" alatt.
Sem én, és szerintem Daniellaaa se tartja magát autistának, márpedig amit te mondasz, az Asperger tudtommal az autizmus legenyhébb változata.
Nem szeretném, ha egyetlen, vagy néhány komment alapján diagnózist állítanál fel rólam, vagy bekategorizálnál mint egy laborpatkányt. Köszönöm a megértésed, és elnézést ha kicsit erős voltam.
Daniellaaa hozzászólásával teljesen egyet értek, nem szeretnék hangzatos, tudományos elnevezéseket adni, és ezzel mintegy mesterségesen fölé helyezni magunkat egy embertípusnak annak reményében, hogy ez majd valamiféle önbizalmat ad számunkra, nem vagyok orvos sem, hogy ilyen kifejezésekkel dobálózzak, de a "normális" szót meg leírni és megjegyezni is egyszerűbb, valamint azok akiknek a blog szól szerintem tökéletesen világos, hogy a postolók mit gondolnak a "normális" alatt.
Sem én, és szerintem Daniellaaa se tartja magát autistának, márpedig amit te mondasz, az Asperger tudtommal az autizmus legenyhébb változata.
Nem szeretném, ha egyetlen, vagy néhány komment alapján diagnózist állítanál fel rólam, vagy bekategorizálnál mint egy laborpatkányt. Köszönöm a megértésed, és elnézést ha kicsit erős voltam.
Tomma
2014.01.20 13:59:12
@Kognitív Teknősbéka: Remek meglátás! Egyúttal úgy érzem itt az ideje hogy távozzam a blogról, köszönöm a megértéseteket, türelmeteket, és sajnálom ha kellemetlenséget okoztam. Sziasztok!
A héten két szocfób élményem is volt, de szerencsére egyik sem kapcsolódik a munkahelyemhez. Az a legújabb célom, hogy mire lejár a szerződésem a cégnél, már ne úgy tekintsek a munkahelyekre, mint eddig, és bátran vessem bele magam majd egy újabb állás kapcsán megjelenő…..
Tomma
2014.01.19 10:41:39
@Daniellaaa: Így belegondolva ez az egész úgy hangzik, mintha mi mindenből versenyt csinálnánk, egy olyan versenyt, ahol csak az utolsó hely érdekel minket és ez alapján akarjuk értékelni saját teljesítményünket.
Mintha egy boxoló eredményei közt nem szerepelne a győzelem, csak a vereségek száma, elég siralmas képet festene ahogy kiballag a ringbe, és valószínűleg őt se motiválná jobban :)
Mintha egy boxoló eredményei közt nem szerepelne a győzelem, csak a vereségek száma, elég siralmas képet festene ahogy kiballag a ringbe, és valószínűleg őt se motiválná jobban :)
Azt mondják, hogy a halálos beteg miután felismerik a betegségét különböző lelki stádiumon megy át, a tagadástól a depresszión át egészen az elfogadásig. Én is felfedeztem bizonyos szakaszokat az életemben, amióta velem van a szociális fóbia. Nyilván nem minden ember megy át…..
Tomma
2014.01.10 23:40:24
Szociális fóbiások küzdelme a nagyvilággal
Melyik a jobb, ha mások számítanak ránk, vagy ha nincsenek velünk szemben elvárásaik?
2014.01.08 15:30:00
A minap beszélgettünk hárman arról, kit mi motivál vagy ijeszt meg jobban, ha számítanak rá, éreztetik vele, hogy fontos a munkahelyén, vagy ha nincs tétje annak, amit csinál?
Szóba került, hogy nekem a Főnök többször is emlegette, hogy szeretné, ha mellette folytathatnám,…..
Tomma
2014.01.09 15:29:55
@Kaisa: A dícséretekkel az a bajom hogy bármennyire is vágyom rá, szinte sosem érzem őszintének, ha meg igen akkor amiért megdícsértek azt automatikusan lekicsinyítem magamban "nem nagy dolog, bárki más képes lett volna rá".
Tomma
2014.01.10 00:46:19
@Hosszú Haj: Aki hót nyugodtan bevállalja az összeomlott svájci rendszert az úgy gondolkodik, hogy "összeomlott, ergo nem működik...ettől rosszabb már nem lehet, vagyis csak javíthatok rajta, vagy ha nem sikerül akkor is legalább látják, hogy csináltam valamit". Ez a mentalitás pedig a főnök szemében annyit jelent, hogy nem akarsz kibújni a felelősség alól, ergo jó munkaerő vagy, még akár meg is dícsérnek, hogy legalább küzdöttél vele.
Mi szocfóbok meg inkább úgy éljük meg, hogy (tegyük fel sikerül megcsinálni) itt a rendszer, baromira félek tőle mert hát egy nagy rendszer, mi lesz ha elrontok valamit és észreveszik, szereltem, kattogtam és jó lett, de tulajdonképpen a szellemi képességeimet annyira használtam ki ehhez mint más egy UTP kábel visszadugásához, szóval nem érzem úgy, hogy megérdemlem az elismerést, mert (én tudom magamról hogy) nem használtam ki a kapacitásaimat 100%-osan a feladat megoldásához, ami végülis nem is tűnt olyan nagy durranásnak. Most miért tapsolnak? Menjetek már ki, hadd dolgozzak tovább, van még egy csomó tennivaló.
Mi szocfóbok meg inkább úgy éljük meg, hogy (tegyük fel sikerül megcsinálni) itt a rendszer, baromira félek tőle mert hát egy nagy rendszer, mi lesz ha elrontok valamit és észreveszik, szereltem, kattogtam és jó lett, de tulajdonképpen a szellemi képességeimet annyira használtam ki ehhez mint más egy UTP kábel visszadugásához, szóval nem érzem úgy, hogy megérdemlem az elismerést, mert (én tudom magamról hogy) nem használtam ki a kapacitásaimat 100%-osan a feladat megoldásához, ami végülis nem is tűnt olyan nagy durranásnak. Most miért tapsolnak? Menjetek már ki, hadd dolgozzak tovább, van még egy csomó tennivaló.
Szociális fóbiások küzdelme a nagyvilággal
A szocfóbos, akit szégyenszemre még felnőttkorában is az anyja visz fogorvoshoz
2014.01.07 15:19:42
avagy mi a teendő, ha a két legnagyobb fóbiánk egymásra talál?
Úgy kezdődik a történet, hogy tegnap chipset ettem...
Nem, ennél sokkal korábban kezdődött... rossz géneket kaptam, ennek és az általános iskolai fogászatnak köszönhetően legyőzhetetlen fóbiám alakult ki a…..
Ma bementem a "volt" munkahelyemre, ahol év végén járt le a szerződésem. Hivatalosan már nem dolgozom nekik, de még elég fura volt-ként emlegetni. Gondoltam leadom az iroda kulcsát meg a belépőmet. December 21-én jártam ott utoljára. Mivel akkor úgysem volt már bent senki sem, így…..
Úgy döntöttem itt az ideje, hogy kirángassam magam a kezdődő depresszióból, mert ennek nem lesz jó vége. Hatalmas lépésre szántam el magam. Már régóta gondolkozom, hogy elvállalok valamilyen önkéntes munkát, de eddig sosem mentem túl az ötletelés szintjén. De most részben a…..
Tomma
2014.01.04 20:55:07
@Daniellaaa: A legjobb tanács amit ilyenkor kapok: "legyél magabiztos", nevetnem kell tőle :D
Vannak ezek az írások, hogy hogyan kell viselkedni egy állásinterjún, elolvasom és olyankor szokott olyan érzésem lenni hogy "hát nekem a büdös életben nem lesz állásom".
Már maga a tény borzasztóan irritál hogy elvárnak egyfajta viselkedési formát, ha tudom hogy nem lehetek önmagam, minden amit mondanom kéne tök mesterkélten hangzik. Gyakorlatilag úgy érzem hazudnom kéne, tudod az ilyen tipikus szövegeket várnák "jaj hát én vagyok ebben a szakmában a legjobb", "természetesen mindent megteszek hogy a cég érdekeit szolgáljam, nem ismerek lehetetlent" phejj, hányinger. Ha úgy mondod, hogy "hát jah...végülis egész jó vagyok ebben" vagy "azért jó lenne, ha a kedves kollegák nem munkaidő vége előtt 10 perccel raknának az asztalomra egy egész napot igénylő feladatot amit holnapra kell leadni" akkor igen valószínű hogy nem vesznek fel.
Persze valahol érthető is, a főnök fejével átgondolva, imádja az ilyen hazugságokat hallgatni, jól esik a fülének, hogy úgy érezheti, ha kipattan valami a fejéből akkor megnyom egy gombot és másnap az asztalán lesz amit kitalált. Nem szeret hallani a problémákról, ő csak megoldásokat akar.
Mi szocfóbok meg folyton problémázunk, ha kapok egy feladatot 100 változat eszembe jut hogy sülhet el balul, gyakorlatilag végigsakkozok minden variációt.
Vannak ezek az írások, hogy hogyan kell viselkedni egy állásinterjún, elolvasom és olyankor szokott olyan érzésem lenni hogy "hát nekem a büdös életben nem lesz állásom".
Már maga a tény borzasztóan irritál hogy elvárnak egyfajta viselkedési formát, ha tudom hogy nem lehetek önmagam, minden amit mondanom kéne tök mesterkélten hangzik. Gyakorlatilag úgy érzem hazudnom kéne, tudod az ilyen tipikus szövegeket várnák "jaj hát én vagyok ebben a szakmában a legjobb", "természetesen mindent megteszek hogy a cég érdekeit szolgáljam, nem ismerek lehetetlent" phejj, hányinger. Ha úgy mondod, hogy "hát jah...végülis egész jó vagyok ebben" vagy "azért jó lenne, ha a kedves kollegák nem munkaidő vége előtt 10 perccel raknának az asztalomra egy egész napot igénylő feladatot amit holnapra kell leadni" akkor igen valószínű hogy nem vesznek fel.
Persze valahol érthető is, a főnök fejével átgondolva, imádja az ilyen hazugságokat hallgatni, jól esik a fülének, hogy úgy érezheti, ha kipattan valami a fejéből akkor megnyom egy gombot és másnap az asztalán lesz amit kitalált. Nem szeret hallani a problémákról, ő csak megoldásokat akar.
Mi szocfóbok meg folyton problémázunk, ha kapok egy feladatot 100 változat eszembe jut hogy sülhet el balul, gyakorlatilag végigsakkozok minden variációt.
Tomma
2014.01.04 21:47:08
@Daniellaaa: Azért fura, mert én nem szeretem ha vesztegetik az időmet, ez pedig pont ilyen szituáció a leendő főnökkel szemben, a hazugságokra a próbaidőn úgyis fény derül.
Az álláskeresőnek fölösleges energiapazarlás hogy hazudnia kell, a főnöknek fölösleges energiapazarlás hogy kiszűrje mikor hazudik, a cégnek pedig valószínűleg veszteséges lesz az a néhány hete/hónapja amig az illető ott tartozik emiatt a játszadozás miatt.
Az álláskeresőnek fölösleges energiapazarlás hogy hazudnia kell, a főnöknek fölösleges energiapazarlás hogy kiszűrje mikor hazudik, a cégnek pedig valószínűleg veszteséges lesz az a néhány hete/hónapja amig az illető ott tartozik emiatt a játszadozás miatt.
Általában a fóbiám sötét oldalát élem meg mélyebben, miközben ha belegondolok viccesen is felfoghatnám az egészet. Ha kívülről próbálom látni magam, akkor szerintem beleillenék egy vígjátékba, amelyben a főhős egy kis ügyetlen személy. Egy példa, mikor folyton túltöltöm…..
Tomma
2014.01.03 18:30:15
@Daniellaaa: A túl sok magány senkinek sem tesz jót, én is van hogy szinte bele őrülök, mikor úgy érzem, hogy rám senkinek sincs szüksége (ebből kifolyólag sajnos nem egyszer használtak már ki), viszont baromi gyorsan telítődök az emberekkel, ez alól kivétel ha lelki társakkal találkozom, ami nagyon ritka.
Ezért is nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt a blogot.
Ezért is nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt a blogot.
Tomma
2014.01.03 23:19:15
@Daniellaaa: Ha a terápia szerűen körbeülős találkozókra gondolsz ahol mindenki elmondja hogy tegnap kerti csapnak képzelte a kutyáját, akkor nem. Egy teljesen átlagos helyen történő baráti összeröffenésnek viszont lehet hogy pozitív kicsengése lenne, mivel olyan közegben vagy amiben jól érzed magad. Ott mindenki tudná, hogy a másik is ugyanolyan "fura". Szeretem ha valakivel nem csak az időjárásról vagy a politikai helyzetről lehet beszélgetni, hanem ezektől lényegesen elvontabb dolgokról is.
Tomma
2014.01.04 20:37:30
@Daniellaaa: Szívesen részt vennék ilyesmin, feltéve ha Budapestről van szó :)
Egyik unokahúgom nálunk vendégeskedett néhány héttel ezelőtt. Egész ittléte alatt csendben volt. Velünk szemben általában közvetlenebb, de mivel olyan emberek is voltak a társaságban, akikkel ritkán találkozik, így meg volt kicsit illetődve. Nem szólt semmit, mikor a kedves…..
Tomma
2014.01.03 18:15:15
@Kaisa: Az otthoni dolgokkal én is így vagyok, gyakorlatilag totál elidegenedtem már a szüleimtől, alig beszélek velük, sőt kerülöm őket mert ahányszor elmegyek előttük muszáj feltenniük valami olyan kérdést, amire nincs kedvem válaszolni, de a legtöbbször úgy érzem folyton a hibákat keresik bennem, olyan dolgokért tesznek felelőssé amihez egyébként nem sok közöm van/volt, amikor meg az ember várná hogy megdícsérjék, mert tényleg úgy érzed megérdemelnéd akkor az vagy elmarad, vagy nagyon minimális. Így hogy várják el, hogy legyen önbizalmam, és ne folyton a hibákat keresgéljem magamban?
Ugyanakkor sajnálom is őket, mert hát szülők, többet kéne foglalkozni velük, de folyton visszatart, hogy ha leülök velük beszélgetni előbb utóbb elő fog kerülni valami kellemetlen kérdés, szinte érzed ahogy vibrál a levegő, hogy na mindjárt, na mindjárt kipattan az a kérdés, már érzed ahogy próbálják a témát arra fele terelni, látod a szemükben, tudod előre, hogy mi lesz, és legszívesebben mennél is ki a szobából még mielőtt bármi történne.
Ugyanakkor sajnálom is őket, mert hát szülők, többet kéne foglalkozni velük, de folyton visszatart, hogy ha leülök velük beszélgetni előbb utóbb elő fog kerülni valami kellemetlen kérdés, szinte érzed ahogy vibrál a levegő, hogy na mindjárt, na mindjárt kipattan az a kérdés, már érzed ahogy próbálják a témát arra fele terelni, látod a szemükben, tudod előre, hogy mi lesz, és legszívesebben mennél is ki a szobából még mielőtt bármi történne.
Tomma
2014.01.03 23:29:22
@Daniellaaa: Elég mellbevágó ugyanazt a jelenséget mástól visszaolvasni ami engem is gyötör.
Te sosem érezted, hogy mikor megismersz valakit (értsd extrovertált embert) akkor van egy elég rövid szakasz amig még odafigyel rád, mondhatni felmér téged, rájön elég hamar hogy fura vagy, nem úgy reagálsz a kérdéseire ahogy azt ő más "normális" emberektől megszokta, és utána a vele való viszonyod is olyasmivé válik, mint amit anyudról írtál?
A legrosszabb mikor magányos vagy, igényelnél egy kis figyelmet, és az emberek úgy reagálnak a közeledtedre mint kishalak az éhes cápára.
Vagy amikor egy társaságban kapsz egy kérdés, alig kezdesz bele a válaszba, mire a kérdeződ elfordítja a fejét, mert mellette valaki megszólalt és nekiáll vele dumálni. Ilyenkor lélekben ráborítom az asztalt, és kimegyek a szobából.
Te sosem érezted, hogy mikor megismersz valakit (értsd extrovertált embert) akkor van egy elég rövid szakasz amig még odafigyel rád, mondhatni felmér téged, rájön elég hamar hogy fura vagy, nem úgy reagálsz a kérdéseire ahogy azt ő más "normális" emberektől megszokta, és utána a vele való viszonyod is olyasmivé válik, mint amit anyudról írtál?
A legrosszabb mikor magányos vagy, igényelnél egy kis figyelmet, és az emberek úgy reagálnak a közeledtedre mint kishalak az éhes cápára.
Vagy amikor egy társaságban kapsz egy kérdés, alig kezdesz bele a válaszba, mire a kérdeződ elfordítja a fejét, mert mellette valaki megszólalt és nekiáll vele dumálni. Ilyenkor lélekben ráborítom az asztalt, és kimegyek a szobából.
Tomma
2014.01.04 20:33:51
Szociális fóbiások küzdelme a nagyvilággal
Te még fiatal vagy, MUSZÁJ buliznod...
2013.12.23 22:50:44
Elbúcsúztam a munkatársaimtól, így történt, hogy egy tanmese kellős közepén találtam magam. Anyám korú hölgy fejtette ki nekem életbölcsességeit, márpedig, hogy élvezzem az életet, amíg lehet, járjak el, bulizzak. Mindezt olyan intenzíven tolta az arcomba, hogy majdnem…..
Tomma
2014.01.03 18:24:26
@jel1: Ez a két fogalom nem zárja ki egymást?
Tomma
2014.01.03 23:35:24
@Kaisa: Köszi, sosem hallottam még eddig ezt a kifejezést :)
Tomma
2014.01.03 23:37:16
@jel1: A berúgáshoz annyit, azt szoktam mondani, hogy én berúgva vagyok olyan, mint más normálisan :D
A Zombies, Run! című, a fejlesztés korai fázisában járó iPhone-os játék szinte kizárólag sokszorosan bevált, kipróbált ötletekből építkezik: kitört a zombi-apokalipszis, a túlélők egyik vezetőjeként egy bázist építesz, ahol biztonságban meghúzódhat a nép az élőholtak…..
Dan Trachtenberg reklámfilmrendező rövidfilmje Danielle Rayne főszereplésével. Nem tudom, ki hogy van vele, én határozottan el tudnék viselni egy Portal/Half-Life világában játszódó filmet vagy tévésorozatot. Talán inkább utóbbit. Az se baj, ha nem olyan nyomasztó a hangulata,…..
Tomma
2011.08.25 15:13:31
@AlexWolf: Pl?
Tanulságos, szép történet, még akkor is, ha nálunk a NES nem volt különösebben elterjedt platform, ezért sokunknak baromira nem mond semmit az hogy Silver Surfer. Te hasonló esetben milyen retró játék leküzdését dobtad volna be az ajánlatba?..
Tomma
2011.08.15 22:54:06
Van ez a toplista-sorozatunk, amiben ugyan eddig csak egy cikk ment le, de éppen attól lesz sorozat, hogy itt a második (és remélhetőleg ezentúl legalább havi rendszerességgel tudunk írni tíz akármiről a játékiparban). A mostani cikknek már csak azért is lesz folytatása, mert azt…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Vannak ugyan ismerős dolgok benne, de az itt felsoroltak közül több nem jellemző rám, lehet hogy egy külső szemlélő jobban tudná ezt diagnosztizálni (nem akarok pszichológushoz menni, mielőtt félreértés esne).