Adatok
Masek Zsófia
1 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
- Emberek, van egy jó, meg rossz hírem! – hirdeti ki a hajcsár az evezősöknek a gályán. - A jó hír az, hogy holnap mindenki dupla fejadagot kap, a rossz az, hogy a kapitány vízisíelni akar! Ez a régi vicc jut az ember eszébe, arról a parlamentnek benyújtott új…..
Masek Zsófia
2011.10.01 23:24:21
@KGyST:
Kedves Karli Gyula Sámuel!
Miért nem hagyod már abba? Az öt perc hírnév megvolt.
"Látom, legújabb trollkodásomat mindenki olvassa :)))"
http://twitter.com/#!/KGyST
Kedves Karli Gyula Sámuel!
Miért nem hagyod már abba? Az öt perc hírnév megvolt.
"Látom, legújabb trollkodásomat mindenki olvassa :)))"
http://twitter.com/#!/KGyST
Sírásók naplója
Nyolc rejtélyes holttest - Egy Tisza-parti település sorsa a hun korban
2011.07.16 13:20:00
A Kárpát-medencei hun kori elit sírjai, áldozati leletei széles érdeklődésnek örvendenek. Ezzel szemben az alacsonyabb társadalmi és vagyoni helyzetű lakosság, a hun birodalom alattvalóinak élete jóval kevésbé ismert. A települések régészeti kutatása erről a korszakról is…..
Masek Zsófia
2011.07.20 22:34:30
@Pimi: Szia!
A kemencerendszerrel kapcsolatban egyelőre még kérdés, hogy az egész egy időben volt-e használatos. Az is lehet, hogy több periódusú, vagyis össze-vissza ásták, ha tönkrement valamelyik része. Ezek a füstölők egyébként elég elterjedtek a szarmata telepeken, de nincs biztos adatunk, hogy milyen élelmiszert tartósítottak bennük.
Ebben a korszakban tanyasias, önálló kis gazdaságok és nagy kiterjedésű falusias települések is léteztek. A szarmata kor mezőgazdasági kultúrája pedig, úgy tűnik, jóval fejlettebb volt a következő évszázadokénál (az Alföld esetében). Az biztos, hogy nagyon sűrű a településhálózat, csak az Árpád-kor vetekszik a szarmata lelőhelyek számával. A több ezer tényleg stimmel.
A kemencerendszerrel kapcsolatban egyelőre még kérdés, hogy az egész egy időben volt-e használatos. Az is lehet, hogy több periódusú, vagyis össze-vissza ásták, ha tönkrement valamelyik része. Ezek a füstölők egyébként elég elterjedtek a szarmata telepeken, de nincs biztos adatunk, hogy milyen élelmiszert tartósítottak bennük.
Ebben a korszakban tanyasias, önálló kis gazdaságok és nagy kiterjedésű falusias települések is léteztek. A szarmata kor mezőgazdasági kultúrája pedig, úgy tűnik, jóval fejlettebb volt a következő évszázadokénál (az Alföld esetében). Az biztos, hogy nagyon sűrű a településhálózat, csak az Árpád-kor vetekszik a szarmata lelőhelyek számával. A több ezer tényleg stimmel.
Masek Zsófia
2011.07.25 00:14:21
@Pimi: Szia!
A borsodi hun kori anyag valóban nagyon gazdag. A korszak egyik érdekessége, hogy elég nagy regionális különbségek vannak, a Közép-Tisza-vidéken pl. szinte teljesen hiányoznak azok a típusú leletek, amiket említettél. Az egyetlen hun kori üst pedig, ami az Alföldön került elő (Törtelről), olyan környékről származik, amelynek a római koráról szinte alig tudunk valamit, gepida koráról pedig egyenesen semmit.
A szarmata-germán határ kérdésében még elég sok a kutatnivaló, finoman szólva. Egy-egy lelet kerülhet elő a "szomszédból" is, ezek egymás importtárgyai is lehetnek, vagy mindkét területen elterjedt római tömegáru. Ennek ellenére a határt vagy inkább határzónát meg lehet húzni, mert elég éles kulturális határ van a két terület között, a kerámiaanyagban vagy pl. temetkezési rítusban is. A részletes vizsgálatok azt mutatják, hogy tényleg nem mindenhol fedi (még a 4-5. században sem) a szarmata szállásterületet a Csörsz-árok, annak külső vonala sem. Pl. az Érmelléken még szarmata anyag van, de a szilágysági dombokon már nem. Itt egyértelműen a földrajzi adottságokhoz igazodtak.
A rákóczifalvi szarmata temető viszonylag gazdag, de ez inkább az ezüsttárgyak nagyobb számát jelenti, aranyozott cucc nem volt. A szarmatáknál egyébként is elég ritka az arany, vagy aranyozott tárgy. Ez részben biztosan annak köszönhető, hogy a sírok kb. 3/4-e rabolt, a körárkokkal, halmokkal jelöltek pedig szinte mindig. Tehát pont azok, ahonnan a gazdagabb leleteket várná az ember. A hun kori magányos sírokban, vagy kis temetőkben jóval több az arany, és szerencsésebben is jártak.
A borsodi hun kori anyag valóban nagyon gazdag. A korszak egyik érdekessége, hogy elég nagy regionális különbségek vannak, a Közép-Tisza-vidéken pl. szinte teljesen hiányoznak azok a típusú leletek, amiket említettél. Az egyetlen hun kori üst pedig, ami az Alföldön került elő (Törtelről), olyan környékről származik, amelynek a római koráról szinte alig tudunk valamit, gepida koráról pedig egyenesen semmit.
A szarmata-germán határ kérdésében még elég sok a kutatnivaló, finoman szólva. Egy-egy lelet kerülhet elő a "szomszédból" is, ezek egymás importtárgyai is lehetnek, vagy mindkét területen elterjedt római tömegáru. Ennek ellenére a határt vagy inkább határzónát meg lehet húzni, mert elég éles kulturális határ van a két terület között, a kerámiaanyagban vagy pl. temetkezési rítusban is. A részletes vizsgálatok azt mutatják, hogy tényleg nem mindenhol fedi (még a 4-5. században sem) a szarmata szállásterületet a Csörsz-árok, annak külső vonala sem. Pl. az Érmelléken még szarmata anyag van, de a szilágysági dombokon már nem. Itt egyértelműen a földrajzi adottságokhoz igazodtak.
A rákóczifalvi szarmata temető viszonylag gazdag, de ez inkább az ezüsttárgyak nagyobb számát jelenti, aranyozott cucc nem volt. A szarmatáknál egyébként is elég ritka az arany, vagy aranyozott tárgy. Ez részben biztosan annak köszönhető, hogy a sírok kb. 3/4-e rabolt, a körárkokkal, halmokkal jelöltek pedig szinte mindig. Tehát pont azok, ahonnan a gazdagabb leleteket várná az ember. A hun kori magányos sírokban, vagy kis temetőkben jóval több az arany, és szerencsésebben is jártak.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Talán nem mondok újat, hogy ennek sok esetben csak a lelőhelyek elhallgatása az eredménye. Ezért a régész is nagyon örül hogyha az adófizetőket terhelheti közvetlenül, természetesen ez a legfőbb vágyunk.
Ettől a kérdéstől a nagyberuházások előtti leletmentéseket el kellene választani ebben a vitában, talán egy kicsit kulturáltabban.