Adatok
Masek Zsófia
1 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
- Emberek, van egy jó, meg rossz hírem! – hirdeti ki a hajcsár az evezősöknek a gályán. - A jó hír az, hogy holnap mindenki dupla fejadagot kap, a rossz az, hogy a kapitány vízisíelni akar! Ez a régi vicc jut az ember eszébe, arról a parlamentnek benyújtott új…..
Masek Zsófia
2011.09.30 19:43:38
@AndSie: Nyilván a jelenlegi szabályozás szintén nem a legmegfelelőbb, mert ilyen esetekben a magánemberre terheli azt, aminek (hatékony és nem áron felüli) pénzügyi finanszírozása valóban állami feladat volna.
Talán nem mondok újat, hogy ennek sok esetben csak a lelőhelyek elhallgatása az eredménye. Ezért a régész is nagyon örül hogyha az adófizetőket terhelheti közvetlenül, természetesen ez a legfőbb vágyunk.
Ettől a kérdéstől a nagyberuházások előtti leletmentéseket el kellene választani ebben a vitában, talán egy kicsit kulturáltabban.
Talán nem mondok újat, hogy ennek sok esetben csak a lelőhelyek elhallgatása az eredménye. Ezért a régész is nagyon örül hogyha az adófizetőket terhelheti közvetlenül, természetesen ez a legfőbb vágyunk.
Ettől a kérdéstől a nagyberuházások előtti leletmentéseket el kellene választani ebben a vitában, talán egy kicsit kulturáltabban.
Sírásók naplója
Nyolc rejtélyes holttest - Egy Tisza-parti település sorsa a hun korban
2011.07.16 13:20:00
A Kárpát-medencei hun kori elit sírjai, áldozati leletei széles érdeklődésnek örvendenek. Ezzel szemben az alacsonyabb társadalmi és vagyoni helyzetű lakosság, a hun birodalom alattvalóinak élete jóval kevésbé ismert. A települések régészeti kutatása erről a korszakról is…..
Masek Zsófia
2011.07.20 22:34:30
@Pimi: Szia!
A kemencerendszerrel kapcsolatban egyelőre még kérdés, hogy az egész egy időben volt-e használatos. Az is lehet, hogy több periódusú, vagyis össze-vissza ásták, ha tönkrement valamelyik része. Ezek a füstölők egyébként elég elterjedtek a szarmata telepeken, de nincs biztos adatunk, hogy milyen élelmiszert tartósítottak bennük.
Ebben a korszakban tanyasias, önálló kis gazdaságok és nagy kiterjedésű falusias települések is léteztek. A szarmata kor mezőgazdasági kultúrája pedig, úgy tűnik, jóval fejlettebb volt a következő évszázadokénál (az Alföld esetében). Az biztos, hogy nagyon sűrű a településhálózat, csak az Árpád-kor vetekszik a szarmata lelőhelyek számával. A több ezer tényleg stimmel.
A kemencerendszerrel kapcsolatban egyelőre még kérdés, hogy az egész egy időben volt-e használatos. Az is lehet, hogy több periódusú, vagyis össze-vissza ásták, ha tönkrement valamelyik része. Ezek a füstölők egyébként elég elterjedtek a szarmata telepeken, de nincs biztos adatunk, hogy milyen élelmiszert tartósítottak bennük.
Ebben a korszakban tanyasias, önálló kis gazdaságok és nagy kiterjedésű falusias települések is léteztek. A szarmata kor mezőgazdasági kultúrája pedig, úgy tűnik, jóval fejlettebb volt a következő évszázadokénál (az Alföld esetében). Az biztos, hogy nagyon sűrű a településhálózat, csak az Árpád-kor vetekszik a szarmata lelőhelyek számával. A több ezer tényleg stimmel.
Masek Zsófia
2011.07.25 00:14:21
@Pimi: Szia!
A borsodi hun kori anyag valóban nagyon gazdag. A korszak egyik érdekessége, hogy elég nagy regionális különbségek vannak, a Közép-Tisza-vidéken pl. szinte teljesen hiányoznak azok a típusú leletek, amiket említettél. Az egyetlen hun kori üst pedig, ami az Alföldön került elő (Törtelről), olyan környékről származik, amelynek a római koráról szinte alig tudunk valamit, gepida koráról pedig egyenesen semmit.
A szarmata-germán határ kérdésében még elég sok a kutatnivaló, finoman szólva. Egy-egy lelet kerülhet elő a "szomszédból" is, ezek egymás importtárgyai is lehetnek, vagy mindkét területen elterjedt római tömegáru. Ennek ellenére a határt vagy inkább határzónát meg lehet húzni, mert elég éles kulturális határ van a két terület között, a kerámiaanyagban vagy pl. temetkezési rítusban is. A részletes vizsgálatok azt mutatják, hogy tényleg nem mindenhol fedi (még a 4-5. században sem) a szarmata szállásterületet a Csörsz-árok, annak külső vonala sem. Pl. az Érmelléken még szarmata anyag van, de a szilágysági dombokon már nem. Itt egyértelműen a földrajzi adottságokhoz igazodtak.
A rákóczifalvi szarmata temető viszonylag gazdag, de ez inkább az ezüsttárgyak nagyobb számát jelenti, aranyozott cucc nem volt. A szarmatáknál egyébként is elég ritka az arany, vagy aranyozott tárgy. Ez részben biztosan annak köszönhető, hogy a sírok kb. 3/4-e rabolt, a körárkokkal, halmokkal jelöltek pedig szinte mindig. Tehát pont azok, ahonnan a gazdagabb leleteket várná az ember. A hun kori magányos sírokban, vagy kis temetőkben jóval több az arany, és szerencsésebben is jártak.
A borsodi hun kori anyag valóban nagyon gazdag. A korszak egyik érdekessége, hogy elég nagy regionális különbségek vannak, a Közép-Tisza-vidéken pl. szinte teljesen hiányoznak azok a típusú leletek, amiket említettél. Az egyetlen hun kori üst pedig, ami az Alföldön került elő (Törtelről), olyan környékről származik, amelynek a római koráról szinte alig tudunk valamit, gepida koráról pedig egyenesen semmit.
A szarmata-germán határ kérdésében még elég sok a kutatnivaló, finoman szólva. Egy-egy lelet kerülhet elő a "szomszédból" is, ezek egymás importtárgyai is lehetnek, vagy mindkét területen elterjedt római tömegáru. Ennek ellenére a határt vagy inkább határzónát meg lehet húzni, mert elég éles kulturális határ van a két terület között, a kerámiaanyagban vagy pl. temetkezési rítusban is. A részletes vizsgálatok azt mutatják, hogy tényleg nem mindenhol fedi (még a 4-5. században sem) a szarmata szállásterületet a Csörsz-árok, annak külső vonala sem. Pl. az Érmelléken még szarmata anyag van, de a szilágysági dombokon már nem. Itt egyértelműen a földrajzi adottságokhoz igazodtak.
A rákóczifalvi szarmata temető viszonylag gazdag, de ez inkább az ezüsttárgyak nagyobb számát jelenti, aranyozott cucc nem volt. A szarmatáknál egyébként is elég ritka az arany, vagy aranyozott tárgy. Ez részben biztosan annak köszönhető, hogy a sírok kb. 3/4-e rabolt, a körárkokkal, halmokkal jelöltek pedig szinte mindig. Tehát pont azok, ahonnan a gazdagabb leleteket várná az ember. A hun kori magányos sírokban, vagy kis temetőkben jóval több az arany, és szerencsésebben is jártak.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Kedves Karli Gyula Sámuel!
Miért nem hagyod már abba? Az öt perc hírnév megvolt.
"Látom, legújabb trollkodásomat mindenki olvassa :)))"
http://twitter.com/#!/KGyST