Adatok
unionist
0 bejegyzést írt és 1094 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Hol van már a tavalyi hó… Nagyon sokat fordult a világ a kormányon lévőkkel azóta, hogy a 2010-es választásokat követő hónapokban még minden a dicsőséges fülkeforradalomról és a példátlan választói felhatalmazásról szólt. Ma már szinte csak a „történelmileg…..
unionist
2011.11.13 23:28:06
unionist
2011.11.14 00:48:04
@manyike:
róna az eurót kárhoztatja. duális pénzrendszer kellene.
európát fel kellene osztani városias, és vidékies körzetekre. német közjogban is van landkreis, és stadtkreis. az első nagyjából a magyar mezővárosnak felel meg. a másodikba pedig a magyar megyei jogú, szabad királyi (császári) városok tartoznak. előbbiekbe kellene régiós agrárpénz. mivel ezeken a helyeken a gazdaságot az agrárium határozza meg. az iparvárosokba viszont uniós pénz kellene. mivel ott a gazdaság a globális (ipari) befektetésekre épül. tehát ott világpénzt kell bevezetni.
németország jelentős részben iparvárosokból áll össze. ezért azt továbbra is az euró dominálhatná. míg mondjuk hellász nagy részén mediterrán pénz volna használatban. leszámítva athént, és szalonikit. ahol továbbra is lehetne az euró hivatalos. szerintem nagyjából ez lenne a megoldás.
magyarország számára is az volna az ideális ha budapesten, és a nagyobb iparvárosokban euró lenne a hivatalos fizetőeszköz. vidéken pedig valamilyen középeurópai pénz. és ha szükséges, akkor a középeurópai - mondjuk - koronát le, és fel lehetne értékelni anélkül, hogy ez érintené a eurót. és ugyanígy lehetne atlanti (nyugati), skandináv (északi), mediterrán (déli) pénz. a régión belüli és a régiók közötti agrárkereskedelemre. a high tech iparban megmaradna az euró alapú elszámolás.
róna az eurót kárhoztatja. duális pénzrendszer kellene.
európát fel kellene osztani városias, és vidékies körzetekre. német közjogban is van landkreis, és stadtkreis. az első nagyjából a magyar mezővárosnak felel meg. a másodikba pedig a magyar megyei jogú, szabad királyi (császári) városok tartoznak. előbbiekbe kellene régiós agrárpénz. mivel ezeken a helyeken a gazdaságot az agrárium határozza meg. az iparvárosokba viszont uniós pénz kellene. mivel ott a gazdaság a globális (ipari) befektetésekre épül. tehát ott világpénzt kell bevezetni.
németország jelentős részben iparvárosokból áll össze. ezért azt továbbra is az euró dominálhatná. míg mondjuk hellász nagy részén mediterrán pénz volna használatban. leszámítva athént, és szalonikit. ahol továbbra is lehetne az euró hivatalos. szerintem nagyjából ez lenne a megoldás.
magyarország számára is az volna az ideális ha budapesten, és a nagyobb iparvárosokban euró lenne a hivatalos fizetőeszköz. vidéken pedig valamilyen középeurópai pénz. és ha szükséges, akkor a középeurópai - mondjuk - koronát le, és fel lehetne értékelni anélkül, hogy ez érintené a eurót. és ugyanígy lehetne atlanti (nyugati), skandináv (északi), mediterrán (déli) pénz. a régión belüli és a régiók közötti agrárkereskedelemre. a high tech iparban megmaradna az euró alapú elszámolás.
Nem számolok azzal első gondolataimban, hogy Orbán Viktor 2014 előtt megbukik. Bár ahogy Európa döntött Papandreu és Berlusconi sorsáról, dönthet Orbánéról is. Jelenleg azonban még erős a parlamenti kétharmad és túlságosan megosztott az ellenzék. Már csak azért sem…..
unionist
2011.11.12 13:19:00
@Az igazi sztrovacsek:
az mszmp jogutódja az mszp. a fidesz pedig a hazafias népfront szellemi örököse.
az mszmp jogutódja az mszp. a fidesz pedig a hazafias népfront szellemi örököse.
unionist
2011.11.12 13:34:25
@Lófasz Hadnaqy:
az egyik brancs el fog tűnni. vagy a baloldal jut az szdsz sorsára. atomjaira hullik úgy, hogy már soha nem tud összeállni. ha orbán bukik meg, akkor a jobboldal fog szétesni úgy, mint az mdf.
a nép majd eldönti: mit akar.
az egyik brancs el fog tűnni. vagy a baloldal jut az szdsz sorsára. atomjaira hullik úgy, hogy már soha nem tud összeállni. ha orbán bukik meg, akkor a jobboldal fog szétesni úgy, mint az mdf.
a nép majd eldönti: mit akar.
unionist
2011.11.12 13:41:34
@Várúr:
a baloldal így próbálja átmenteni a hatalmát. egy tucat formáció alakul. ebben a veszélyes az, hogy nem tudnak összeállni. sok lúd disznót győz alapon próbálnak nyerni.
a jobboldal pedig egyetlen személyre építi fel politikáját. ebben meg az a problémás, ha a nemzetvezetőt megutálja a nép. ahogy gyurcsányt is megutálta a többség, ugyanúgy kiszerethetnek orbánból. persze az is lehet, hogy nem.
ez két teljesen eltérő stratégia. majd meglátjuk, hogy melyik kerül ki győztesen.
a baloldal így próbálja átmenteni a hatalmát. egy tucat formáció alakul. ebben a veszélyes az, hogy nem tudnak összeállni. sok lúd disznót győz alapon próbálnak nyerni.
a jobboldal pedig egyetlen személyre építi fel politikáját. ebben meg az a problémás, ha a nemzetvezetőt megutálja a nép. ahogy gyurcsányt is megutálta a többség, ugyanúgy kiszerethetnek orbánból. persze az is lehet, hogy nem.
ez két teljesen eltérő stratégia. majd meglátjuk, hogy melyik kerül ki győztesen.
Haza és Haladás Blog
Közöskassza.hu: alkotmányellenes-e az államadósság aránya a 2012-es költségvetésben?
2011.11.11 15:42:00
A dolgok jelen állása szerint a kormány gyaníthatóan azért nem akar egyelőre változtatni a 1,5 százalékos növekedési előrejelzésen, mert akkor nyíltan el kellene ismernie, hogy az államadósság korlátozására és csökkentésére vonatkozó alkotmányos szabályokkal ellentétes a…..
unionist
2011.11.11 18:14:29
unionist
2011.11.12 05:20:57
@is:
lesz ott még maradvány részvénypakett. és a magánpénztári rendszerben maradók pénze is ott van. az államadósság csökkentésében próbálnak minden áron eredményt felmutatni. ceausescu költségvetési politikája.
lesz ott még maradvány részvénypakett. és a magánpénztári rendszerben maradók pénze is ott van. az államadósság csökkentésében próbálnak minden áron eredményt felmutatni. ceausescu költségvetési politikája.
Haza és Haladás Blog
Közöskassza.hu: szociális ellátások – kevesebb támogatás, több rászorulónak
2011.11.10 06:00:00
A szűkebben vett – nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, táppénzt és álláskeresési járadékot nem tartalmazó – szociális kassza jövőre 1488 milliárd forintot tartalmaz, ez reálértéken 7 százalékkal kevesebb, mint az idei volt. Ugyan az önkormányzatok…..
Lassan két hete, október 27-én, több mint 11 órás, maratoni hosszúságú tárgyalások után az európai döntéshozók hajnalig tartó tárgyalások után megegyezésre jutottak az eurozóna válságkezelésének hogyan továbbjáról. Megállapodtak a bankokkal és privát…..
unionist
2011.11.09 18:14:38
@Idet:
én is itt látom a megoldást. van egy ortodox liberális gondolkodás, aminek még a múlt században én is híve voltam. ez a felfogás azt mondja, hogy a gazdaság számára a legjobb a minimális újraosztás. mennél kevesebb az adó, járulék, jövedék, vám, illeték annál jobb.
legyen egészségbiztosítás, és nyugdíjrendszer. tartsunk fent A) a kötelező társadalombiztosítást, B) az iskolarendszert, és a kultúrát, C) a közhivatalokat, és igazgatásrendészetet, hadsereget. és ezt az egészet ússzuk meg 1/3 elvonással. 3×1/10, és még marad 1/30 az adósságszolgálatra.
szerintem ez nem rossz elképzelés. abszolút védhető. ha megnézed, akkor éppenséggel magyarországon is alkalmazható lenne. 3×3000 mrd huf & 1000 mrd huf. adósságszolgálat stimmel. közigazgatásra, igazgatásrendészetre nagyjából annyit költünk. oktatásra, kultúrára kevesebbet. de ha a családtámogatást is idevesszük, akkor nagyjából ennyit. szóval egy gyermekjóléti tized. hű de klassz. pfff. szociális rendszer nem stimmel. a jelenlegi nyugellátás felét tudnánk fizetni.
na most egy ideig abban a hitben élt a legtöbb ortodox liberális - én a múlt században biztosan - hogy oké, a nyugdíjrendszer nem stimmel, de ha az 1/3 lépésről-lépésre közelítjük, akkor abból olyan növekedési többlet származik, aminek következtében a nyugdíjak reálértéke nem fog csökkenni, vagyis az infláció mértékével növelhető lesz. és végső soron ez a modell tartható lesz. tehát az infláció, és a redisztribució csökkentés az egyik legfontosabb prioritás. a kádári 2/3-os szintről eljutottunk 1/2-re és innen kell tovább lépni 1/3-ra.
szerintem nagyon jó kis terv volt. a gyenge pontja az volt, hogy az újraosztás csökkentése automatikusan növekedési többletet eredményez. ehhez ugyanis tőkekiáramlás, magyarul gyarmatosítás kellett volna. tehát nekem vállalkozóként csökken az adóterhem. de nem gond, majd kizsákmányolok valakit. az alacsony újraosztás miatt azt hazahozom. befizetem a pénzt a kincstárnak. hejehuja. kapitalismus über alles.
csakhogy - szerintem a múlt század végére - kiderült, hogy ez az egész nem működik. nyugat-európa a mezőgazdaságot kezdte el támogatni. kelet-európai államok pedig az iparban, és a kereskedelemben adtak különféle adókedvezményeket. de ha támogatjuk a multikat, akkor támogassuk a maszekokat (kis, és középvállalkozásokat is), mert ők teremtenek munkahelyeket. ezen kívül a közalkalmazottak extra bérpótlékokat követeltek maguknak. a szociális rendszerben a szerzett jogok, etc, etc. a welfare state az ortodox liberális álláspontot a háttérbe szorította. és végérvényesen felülírta a tőkepiaci válság. mentsünk meg a bankokat. mentsük meg a görögöket.
tehát az 1/3 újraosztásra épülő ortodox liberális út nem járható. és ott tart európa, hogy mondani kellene egy másik modellt.
én is itt látom a megoldást. van egy ortodox liberális gondolkodás, aminek még a múlt században én is híve voltam. ez a felfogás azt mondja, hogy a gazdaság számára a legjobb a minimális újraosztás. mennél kevesebb az adó, járulék, jövedék, vám, illeték annál jobb.
legyen egészségbiztosítás, és nyugdíjrendszer. tartsunk fent A) a kötelező társadalombiztosítást, B) az iskolarendszert, és a kultúrát, C) a közhivatalokat, és igazgatásrendészetet, hadsereget. és ezt az egészet ússzuk meg 1/3 elvonással. 3×1/10, és még marad 1/30 az adósságszolgálatra.
szerintem ez nem rossz elképzelés. abszolút védhető. ha megnézed, akkor éppenséggel magyarországon is alkalmazható lenne. 3×3000 mrd huf & 1000 mrd huf. adósságszolgálat stimmel. közigazgatásra, igazgatásrendészetre nagyjából annyit költünk. oktatásra, kultúrára kevesebbet. de ha a családtámogatást is idevesszük, akkor nagyjából ennyit. szóval egy gyermekjóléti tized. hű de klassz. pfff. szociális rendszer nem stimmel. a jelenlegi nyugellátás felét tudnánk fizetni.
na most egy ideig abban a hitben élt a legtöbb ortodox liberális - én a múlt században biztosan - hogy oké, a nyugdíjrendszer nem stimmel, de ha az 1/3 lépésről-lépésre közelítjük, akkor abból olyan növekedési többlet származik, aminek következtében a nyugdíjak reálértéke nem fog csökkenni, vagyis az infláció mértékével növelhető lesz. és végső soron ez a modell tartható lesz. tehát az infláció, és a redisztribució csökkentés az egyik legfontosabb prioritás. a kádári 2/3-os szintről eljutottunk 1/2-re és innen kell tovább lépni 1/3-ra.
szerintem nagyon jó kis terv volt. a gyenge pontja az volt, hogy az újraosztás csökkentése automatikusan növekedési többletet eredményez. ehhez ugyanis tőkekiáramlás, magyarul gyarmatosítás kellett volna. tehát nekem vállalkozóként csökken az adóterhem. de nem gond, majd kizsákmányolok valakit. az alacsony újraosztás miatt azt hazahozom. befizetem a pénzt a kincstárnak. hejehuja. kapitalismus über alles.
csakhogy - szerintem a múlt század végére - kiderült, hogy ez az egész nem működik. nyugat-európa a mezőgazdaságot kezdte el támogatni. kelet-európai államok pedig az iparban, és a kereskedelemben adtak különféle adókedvezményeket. de ha támogatjuk a multikat, akkor támogassuk a maszekokat (kis, és középvállalkozásokat is), mert ők teremtenek munkahelyeket. ezen kívül a közalkalmazottak extra bérpótlékokat követeltek maguknak. a szociális rendszerben a szerzett jogok, etc, etc. a welfare state az ortodox liberális álláspontot a háttérbe szorította. és végérvényesen felülírta a tőkepiaci válság. mentsünk meg a bankokat. mentsük meg a görögöket.
tehát az 1/3 újraosztásra épülő ortodox liberális út nem járható. és ott tart európa, hogy mondani kellene egy másik modellt.
unionist
2011.11.10 11:11:36
@Idet:
itt két kérdés van. az egyik a reálgazdaság megszervezése, a másik az adósságrendezés. szerintem mindkettő összeurópai keretek között valósulhat csak meg.
először is kellene egy fiskális unió. megyei számvevőkkel. a költségvetést nem országokra, hanem megyékre (nuts 2, vagy nuts 3) lebontva kellene ellenőrizni. minden tagállamot annyi uniós közigazgatási egységre kellene felosztani ahány ep képviselői helye van.
a 22 magyar helyből ez rögtön adódik. 19 megye, és 3 budapesti (metropolitan) county. 22 uniós számvevő felügyeli, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg az összeurópai tervezetet. tehát ehhez szükség van egy megyei alapon szervezett uniós közigazgatásra és igazgatásrendészetre.
mert azt látjuk, hogy csak a legvégső esetben működik az, hogy a görög miniszterelnök ígér valamit a német kancellárnak.
görögországnak is 22 helye van. van 11 kisebb fél millió körüli periféria. ezen kívül van egy 2 milliós szaloniki, és egy 3,5 milliós attikai régió. ez 4 illetve 7 mikro-periféria. ezek után 22 uniós számvevőszék ellenőrzi a görög költségvetést. így lehet tartani egy közös európai hiánycélt.
na most ez egy dolog. mert még ott van a már felhalmozott adósság. szerintem ezt is összeurópai keretek között kellene kezelni. tehát nem volna szabad több görög, olasz, portugál, magyar, stb. államkötvényt kibocsátani. csak és kizárólag eurokötvényt. azt kellene mondani, hogy a tagállamok adósságának rendezéséért a monetáris unió vállal garanciát. az uniós költségvetési hiánycél tartásáért pedig a fiskális unió felel.
na most ez megint csak egy dolog. mert még mindig nem mondtuk meg, hogy az adósságot mégis minek a terhére fogjuk visszafizetni. annak egy részét eurokötvényekkel refinanszírozzuk. de ki fog törleszteni. nekem a határozott véleményem az, hogy a vagyonra adót kell kivetni. és az adósságot ebből a forrásból rendezni.
ennyi az egy főre jutó államadósság.
www.wolframalpha.com/input/?i=%28hungary+government+debt%29+per+%28hungary+population%29
az egy politikai kérdés, hogy ezt mégis hány év alatt akarjuk rendezni. erről a tagországoknak szabadon kellene dönteniük. természetesen az eurokötvények kamatait a tagországoknak kell fizetniük. erről az európai központi bank, és az unió monetáris tanácsa dönt. a hiánycélt pedig a fiskális unió költségvetési tanácsa határozza meg. ezek teljesülését a megyei számvevők ellenőrzik. a megyék száma megegyezik az ep képviselői helyek számával.
az európa parlementbe minden _county_ közvetlen delegálhat egy tagot. ez egy kétkamarás rendszer abban az értelemben, hogy van egy összeurópai felsőház. az unió politikai kormányába minden _country_ közvetlen választ egy szenátort.
---
de ez még mindig nem válasz a reálgazdaság megszervezésére. szerintem ahhoz egyrészt óriás uniós konszernek kellenek. tehát mondjuk mikroelektronikában egy philips-siemens-nokia-olivetti-logitech egyesülés. ha jól figyeled, akkor a nyugati, a középső (valójában keleti), az északi, a déli régió és svájc egy jelentős iparvállalatáról van szó. és ha ezek a cégek egyesülnek, akkor azért annak van súlya. az ortodox liberális gondolkodás az ilyen trösztök létrejöttét erősen ellenezték. amerikában is. de aztán rájöttek, hogy másképp nem tudnak versenyezni ázsiával.
a tajvani mikroelektronikát úgy kell elképzelni, hogy van az acer, az asus, a htc, és az msi. ezek a meghatározó gyártók, és vannak óriás beszállítók. de ebből előbb-utóbb lesz egyetlen nagy tajvani konszern saját igazatótanáccsal. a japán mikroelektronika a sony köré fog szerveződni. a koreai a samsung köré.
na most ugyenez nem megy, hogy magyar meg a videoton köré. hanem egy, vagy néhány kontinentális méretekben működő vállalatra van szükség. tehát mondjuk egy északi, és egy déli európai autógyárra. a piacon egyébként ez van most is. a távközlésben van egy transzatlanti (vodafone), egy középeurópai (t-com), egy észak-európai (telenor), és egy dél-európai (telefónica-telecom italia) szolgáltató.
na most oké, de mi van a mikro gazdasággal. szerintem az van, hogy mellettük lehetnének kicsi, akár egy-egy városban szolgáltató kis telekom cégek. na most ezek a kis halak olyan nagyon nem zavarják az óriás bálnákat. időnként megehetik őket (felvásárolják), és persze a kis halakból lehetnek nagyok. vagy tömörülhetnek rajokba. tehát ezek a mikrovállalkozások valamilyen szövetségbe összeállva csinálhatnak középvállalatokat. közösen építenek egy márkát, vagy védjegyet.
valami ilyesmit kellene csinálni. de ettől nagyon messze vagyunk. szóval a politika nyilvánvalóan inkompetens ez ügyben. külön kellene választani ezt a party service dolgot. tehát mondjuk a pártszervezést úgy tudom elképzelni, hogy a plázában a színpadon van egy moderált vita. szakértők beszélgetnek egymással. és akkor lehet kérdezni. és aki jót kérdez az kap egy szelet pizzát, hogy hadd örüljön. és erre nyilván harapnának az egyetemisták. vagy kap egy pólót. ehhez persze szponzor kell. de kis pizzéria is gondolhatja azt, hogy ez neki megéri.
így egy kifejezetten uniós pártot kellene szervezni. és azt kell mondani, hogy ez egy európai nacionalista párt. azért, mert európai nemzetben gondolkodik. szemben áll a népnemzeti kormánnyal. ezt akarja felülírni. nem a humanizmust (aka szociáldemokráciát), a konzervativizmust, és a liberalizmust akarja eltörölni. hanem ezt a nemzeti hip-hopot felülírni. de ez egy kifejezetten pragmatikus szakértő csapat. aminek a távlati célja az európai választások megnyerése. tehát hosszú távon nem akar bekerülni az országgyűlésbe. nem akar állampárt lenni. hanem kifejezetten az ep-be kerülést tartja fontosnak. illetve azt, hogy a magyar szenátort ezt a párt adja.
és ehhez tartozik egy rövid távú cél. egy alkotmányozó gyűlés összehívása. amit karácsony gergő is mond. csak nem kell hozzá a jobbik. tehát a cél, hogy a magyarországon angolszász típusú demokrácia jöjjön létre, és ne szovjetorosz.
szóval ez az egész meglehetősen bonyolult. nem tűnik lehetetlennek, de olyan egyszerűnek sem.
itt két kérdés van. az egyik a reálgazdaság megszervezése, a másik az adósságrendezés. szerintem mindkettő összeurópai keretek között valósulhat csak meg.
először is kellene egy fiskális unió. megyei számvevőkkel. a költségvetést nem országokra, hanem megyékre (nuts 2, vagy nuts 3) lebontva kellene ellenőrizni. minden tagállamot annyi uniós közigazgatási egységre kellene felosztani ahány ep képviselői helye van.
a 22 magyar helyből ez rögtön adódik. 19 megye, és 3 budapesti (metropolitan) county. 22 uniós számvevő felügyeli, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg az összeurópai tervezetet. tehát ehhez szükség van egy megyei alapon szervezett uniós közigazgatásra és igazgatásrendészetre.
mert azt látjuk, hogy csak a legvégső esetben működik az, hogy a görög miniszterelnök ígér valamit a német kancellárnak.
görögországnak is 22 helye van. van 11 kisebb fél millió körüli periféria. ezen kívül van egy 2 milliós szaloniki, és egy 3,5 milliós attikai régió. ez 4 illetve 7 mikro-periféria. ezek után 22 uniós számvevőszék ellenőrzi a görög költségvetést. így lehet tartani egy közös európai hiánycélt.
na most ez egy dolog. mert még ott van a már felhalmozott adósság. szerintem ezt is összeurópai keretek között kellene kezelni. tehát nem volna szabad több görög, olasz, portugál, magyar, stb. államkötvényt kibocsátani. csak és kizárólag eurokötvényt. azt kellene mondani, hogy a tagállamok adósságának rendezéséért a monetáris unió vállal garanciát. az uniós költségvetési hiánycél tartásáért pedig a fiskális unió felel.
na most ez megint csak egy dolog. mert még mindig nem mondtuk meg, hogy az adósságot mégis minek a terhére fogjuk visszafizetni. annak egy részét eurokötvényekkel refinanszírozzuk. de ki fog törleszteni. nekem a határozott véleményem az, hogy a vagyonra adót kell kivetni. és az adósságot ebből a forrásból rendezni.
ennyi az egy főre jutó államadósság.
www.wolframalpha.com/input/?i=%28hungary+government+debt%29+per+%28hungary+population%29
az egy politikai kérdés, hogy ezt mégis hány év alatt akarjuk rendezni. erről a tagországoknak szabadon kellene dönteniük. természetesen az eurokötvények kamatait a tagországoknak kell fizetniük. erről az európai központi bank, és az unió monetáris tanácsa dönt. a hiánycélt pedig a fiskális unió költségvetési tanácsa határozza meg. ezek teljesülését a megyei számvevők ellenőrzik. a megyék száma megegyezik az ep képviselői helyek számával.
az európa parlementbe minden _county_ közvetlen delegálhat egy tagot. ez egy kétkamarás rendszer abban az értelemben, hogy van egy összeurópai felsőház. az unió politikai kormányába minden _country_ közvetlen választ egy szenátort.
---
de ez még mindig nem válasz a reálgazdaság megszervezésére. szerintem ahhoz egyrészt óriás uniós konszernek kellenek. tehát mondjuk mikroelektronikában egy philips-siemens-nokia-olivetti-logitech egyesülés. ha jól figyeled, akkor a nyugati, a középső (valójában keleti), az északi, a déli régió és svájc egy jelentős iparvállalatáról van szó. és ha ezek a cégek egyesülnek, akkor azért annak van súlya. az ortodox liberális gondolkodás az ilyen trösztök létrejöttét erősen ellenezték. amerikában is. de aztán rájöttek, hogy másképp nem tudnak versenyezni ázsiával.
a tajvani mikroelektronikát úgy kell elképzelni, hogy van az acer, az asus, a htc, és az msi. ezek a meghatározó gyártók, és vannak óriás beszállítók. de ebből előbb-utóbb lesz egyetlen nagy tajvani konszern saját igazatótanáccsal. a japán mikroelektronika a sony köré fog szerveződni. a koreai a samsung köré.
na most ugyenez nem megy, hogy magyar meg a videoton köré. hanem egy, vagy néhány kontinentális méretekben működő vállalatra van szükség. tehát mondjuk egy északi, és egy déli európai autógyárra. a piacon egyébként ez van most is. a távközlésben van egy transzatlanti (vodafone), egy középeurópai (t-com), egy észak-európai (telenor), és egy dél-európai (telefónica-telecom italia) szolgáltató.
na most oké, de mi van a mikro gazdasággal. szerintem az van, hogy mellettük lehetnének kicsi, akár egy-egy városban szolgáltató kis telekom cégek. na most ezek a kis halak olyan nagyon nem zavarják az óriás bálnákat. időnként megehetik őket (felvásárolják), és persze a kis halakból lehetnek nagyok. vagy tömörülhetnek rajokba. tehát ezek a mikrovállalkozások valamilyen szövetségbe összeállva csinálhatnak középvállalatokat. közösen építenek egy márkát, vagy védjegyet.
valami ilyesmit kellene csinálni. de ettől nagyon messze vagyunk. szóval a politika nyilvánvalóan inkompetens ez ügyben. külön kellene választani ezt a party service dolgot. tehát mondjuk a pártszervezést úgy tudom elképzelni, hogy a plázában a színpadon van egy moderált vita. szakértők beszélgetnek egymással. és akkor lehet kérdezni. és aki jót kérdez az kap egy szelet pizzát, hogy hadd örüljön. és erre nyilván harapnának az egyetemisták. vagy kap egy pólót. ehhez persze szponzor kell. de kis pizzéria is gondolhatja azt, hogy ez neki megéri.
így egy kifejezetten uniós pártot kellene szervezni. és azt kell mondani, hogy ez egy európai nacionalista párt. azért, mert európai nemzetben gondolkodik. szemben áll a népnemzeti kormánnyal. ezt akarja felülírni. nem a humanizmust (aka szociáldemokráciát), a konzervativizmust, és a liberalizmust akarja eltörölni. hanem ezt a nemzeti hip-hopot felülírni. de ez egy kifejezetten pragmatikus szakértő csapat. aminek a távlati célja az európai választások megnyerése. tehát hosszú távon nem akar bekerülni az országgyűlésbe. nem akar állampárt lenni. hanem kifejezetten az ep-be kerülést tartja fontosnak. illetve azt, hogy a magyar szenátort ezt a párt adja.
és ehhez tartozik egy rövid távú cél. egy alkotmányozó gyűlés összehívása. amit karácsony gergő is mond. csak nem kell hozzá a jobbik. tehát a cél, hogy a magyarországon angolszász típusú demokrácia jöjjön létre, és ne szovjetorosz.
szóval ez az egész meglehetősen bonyolult. nem tűnik lehetetlennek, de olyan egyszerűnek sem.
A cím talán pontosabb lenne így: lehet más is a jobboldalon? Az előző bejegyzésben lehetőségként felvetettem új jobboldali szereplő(k) előbukkanását, és ez meglepő módon sokakat levélírásra ingerelt. Most kifejezetten találó a kaptam hideget és meleget is megfogalmazás; a…..
unionist
2011.11.09 19:30:38
@xsasha:
a probléma az, hogy az állam nem egy vállalat. a magyarország nyrt is megbukott, és a zrt forma sem működik.
a probléma az, hogy az állam nem egy vállalat. a magyarország nyrt is megbukott, és a zrt forma sem működik.
unionist
2011.11.09 19:30:38
@xsasha:
a probléma az, hogy az állam nem egy vállalat. a magyarország nyrt is megbukott, és a zrt forma sem működik.
a probléma az, hogy az állam nem egy vállalat. a magyarország nyrt is megbukott, és a zrt forma sem működik.
unionist
2011.11.09 20:08:42
@radala:
oké, de itt a rendszer fog megváltozni 10 éven belül. vagy ázsiai gyarmat leszünk. kínai étteremből tízszer annyi lesz. vagy európai egyesült államok lesz: european commonwealth.
oké, de itt a rendszer fog megváltozni 10 éven belül. vagy ázsiai gyarmat leszünk. kínai étteremből tízszer annyi lesz. vagy európai egyesült államok lesz: european commonwealth.
„Olaszországot nem nehéz irányítani, de hiábavaló”- Benito Mussolini Válság van, vége a mókának. Mindenki Papi-ja le fog mondani Olaszország kormányzásáról. Könnyeink áradnak, mint a Trevi-kút ezüstösen csillogó vízsugara; mi lesz így veled, Európa? …..
unionist
2011.11.09 19:19:05
A KDNP, az IKSZ és a Fidesz közös módosító javaslatot nyújt be a közterületek és közintézmények átnevezésére vonatkozóan. Indoklásuk szerint még mindig több ezer közterület neve őrzi a diktatúra nyomait, ám ezen most változtatnának. Az érintett területeken…..
unionist
2011.11.09 18:53:03
Kerényi Imre az alkotmány népszerűsítésével kapcsolatban került előtérbe mostanában. Az általa kitalált alkotmány asztalán és az általa megrendelt festményeken röhög a fél ország. A Kettős Mérce talált egy videót, amin Kerényi Imre egy belső Fidesz-gyűlésen még a…..
unionist
2011.11.09 13:27:39
unionist
2011.11.09 13:33:22
Az EVA megszüntetésének politikai története önmagában is izgalmas volt az egymással vitatkozó kormánypárti szereplők nyilatkozataitól. Igazi nagy üggyé, már most számtalan publicisztikát és blogbejegyzést ihlető történetté azonban nem ettől vált. Egy olyan adózási mód…..
unionist
2011.11.09 11:18:32
unionist
2011.11.09 11:31:33
@Mercel:
ha nem vetted volna észre, akkor a magyar közéletben kuminferi az a fazon, aki minden kormányt kiszolgált.
ha nem vetted volna észre, akkor a magyar közéletben kuminferi az a fazon, aki minden kormányt kiszolgált.
Leültem egy iskolaigazgató-helyettessel, és átbeszéltük az új közoktatási törvény tervezetét (A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója). Ha nem is átfogó jelleggel, de összeszedtünk pár problémás részt, amelyek feleslegesen keseríthetik meg mind a…..
unionist
2011.11.08 22:51:46
@jo.e:
éppen az állami történetírásban van az, hogy a sok népnemzet lestoppol valakit. hunyadi jános egy havasalföldi gyerek volt. szeretik őt románnak beállítani. de hunyadi valójában nem volt román, és persze nem is volt magyar, hanem ő egy vlach (vagyis oláh) volt. a romák valószínűleg nemesi címet szerzett gazdag cigánynak írnák le. és könnyen lehet, hogy ez is igazság. szóval ennek a hunyadinak ebből következően kialakult egy vegyes régiós identitása. volt egy kárpát medencei közös identitás: a _hungarus_. de az kulturális értelelmben megint csak egy tájegységi identitás. közjogi értelemben uniós. a _natio hungarica_ tagja volt minden kárpát-medencei nemes, aki a dinasztikus perszonálunió tagja volt. nem csak a magyarok.
ez a hunyadi végigharcolta a balkánt. volt három nagy csatája. egyet a fekete tengernél várnánál. aztán egyet koszovónál (amit mi rigómezőnek mondunk). és egyet belgrádnál (ami a nándorfehérvári csata). de ott nem a kizárólag magyarok győztek. a katonák a földrajzi egységeket védték. és ha ez több nemzetiséget is éritett, akkor azok összeálltak. belgrádnál a hadsereg fele szerb volt. mivel olyan nagyon a szerbek se akarták, hogy mehemed elfoglalja belgrádot. szóval hunyadi számtalan európai történelmi régiót befolyásolt. és nyilván mindegyik lestoppolhatja.
a jelenlegi népnemzeti történetírás az, ami ezekből emberekből kizárólagos nemzeti hőst csinál. ha történelmi régiókról beszélnénk, akkor ez nem fordulhatna elő.
na most persze értem, hogy irodalmi nyelvről is kell beszélni. itt meg az a probléma, hogy a magyar irodalomból mégis milyen műveket válogassunk. mondjuk a nemrég elhunyt szabó magdát tanítsuk? most könnyen lehet, hogy a debrecenben úgy döntene a kultúrális nagytanács, hogy mégis csak kellene. hiszen szorosan kötődött a városhoz. de pécshez, szegedhez, észak-magyarországhoz (egerhez, miskolckhoz) meg más kötődött. vagy budapesthez, vagy a balatonhoz, vagy a kisalföldhöz.
ha a pólusvárosokban összeülne egy-egy kulturális nagytanács, és a régiók kulturális autonómiát kapnának, akkor sokkal egyszerűbb lenne ez az egész. minden régió eldönthetné, hogy milyen egyetemet akar. aztán van ahol úgy döntenének, hogy el kell bocsátani tízezer embert, mert minek oda az a sok léhűtő a régió egyetemén. és ez lehet jó döntés is, ha tényleg csak léhűtők. de a másik meg dönthet úgy, hogy ők éppen, hogy többletforrást biztosítanak az egyetemüknek. majd a régió parlamentje, és a tartományi kormány eldönti.
milyen legyen a színház? nem tudunk megegyezni abban, hogy ki vezesse "A" nemzet színházát. ha moszkvának jó a "bolsoj tyiatr", akkor budapestnek miért nem elég, hogy van egy nagyszínháza. aztán tegye világhíressé, mint moszkva. tehát nem kell "A" nemzet színháza. mert onnantól kezdve őrült vita kezdődik, hogy nehogy már egy zsidó legyen, meleg legyen. de akárkit választanánk meg, ha "a" nemzetről van szó, akkor kulturálisan rögtön széthúz mindenki.
kisebb egységekből raknánk össze a kárpát medencei kultúrkört a szomszédos nemzetiségekkel, akkor mindjárt nem volna vita. de ebből a régióból is ki lehet lépni. lukács laci nyilván úgy írja a tankcsapda számokat, hogy attól egy lengyel rocker is beinduljon.
szóval a közoktatásban 21 éve nem tudnak megegyezni a pártok. na most ha kulturális önkormányzatok alakulnának, akkor ezek a kisebb tartományi parlament, és a kifejezetten kulturális feladatokkal felruházott tartományi kormányok felelősebben döntenének, mint a pártok.
éppen az állami történetírásban van az, hogy a sok népnemzet lestoppol valakit. hunyadi jános egy havasalföldi gyerek volt. szeretik őt románnak beállítani. de hunyadi valójában nem volt román, és persze nem is volt magyar, hanem ő egy vlach (vagyis oláh) volt. a romák valószínűleg nemesi címet szerzett gazdag cigánynak írnák le. és könnyen lehet, hogy ez is igazság. szóval ennek a hunyadinak ebből következően kialakult egy vegyes régiós identitása. volt egy kárpát medencei közös identitás: a _hungarus_. de az kulturális értelelmben megint csak egy tájegységi identitás. közjogi értelemben uniós. a _natio hungarica_ tagja volt minden kárpát-medencei nemes, aki a dinasztikus perszonálunió tagja volt. nem csak a magyarok.
ez a hunyadi végigharcolta a balkánt. volt három nagy csatája. egyet a fekete tengernél várnánál. aztán egyet koszovónál (amit mi rigómezőnek mondunk). és egyet belgrádnál (ami a nándorfehérvári csata). de ott nem a kizárólag magyarok győztek. a katonák a földrajzi egységeket védték. és ha ez több nemzetiséget is éritett, akkor azok összeálltak. belgrádnál a hadsereg fele szerb volt. mivel olyan nagyon a szerbek se akarták, hogy mehemed elfoglalja belgrádot. szóval hunyadi számtalan európai történelmi régiót befolyásolt. és nyilván mindegyik lestoppolhatja.
a jelenlegi népnemzeti történetírás az, ami ezekből emberekből kizárólagos nemzeti hőst csinál. ha történelmi régiókról beszélnénk, akkor ez nem fordulhatna elő.
na most persze értem, hogy irodalmi nyelvről is kell beszélni. itt meg az a probléma, hogy a magyar irodalomból mégis milyen műveket válogassunk. mondjuk a nemrég elhunyt szabó magdát tanítsuk? most könnyen lehet, hogy a debrecenben úgy döntene a kultúrális nagytanács, hogy mégis csak kellene. hiszen szorosan kötődött a városhoz. de pécshez, szegedhez, észak-magyarországhoz (egerhez, miskolckhoz) meg más kötődött. vagy budapesthez, vagy a balatonhoz, vagy a kisalföldhöz.
ha a pólusvárosokban összeülne egy-egy kulturális nagytanács, és a régiók kulturális autonómiát kapnának, akkor sokkal egyszerűbb lenne ez az egész. minden régió eldönthetné, hogy milyen egyetemet akar. aztán van ahol úgy döntenének, hogy el kell bocsátani tízezer embert, mert minek oda az a sok léhűtő a régió egyetemén. és ez lehet jó döntés is, ha tényleg csak léhűtők. de a másik meg dönthet úgy, hogy ők éppen, hogy többletforrást biztosítanak az egyetemüknek. majd a régió parlamentje, és a tartományi kormány eldönti.
milyen legyen a színház? nem tudunk megegyezni abban, hogy ki vezesse "A" nemzet színházát. ha moszkvának jó a "bolsoj tyiatr", akkor budapestnek miért nem elég, hogy van egy nagyszínháza. aztán tegye világhíressé, mint moszkva. tehát nem kell "A" nemzet színháza. mert onnantól kezdve őrült vita kezdődik, hogy nehogy már egy zsidó legyen, meleg legyen. de akárkit választanánk meg, ha "a" nemzetről van szó, akkor kulturálisan rögtön széthúz mindenki.
kisebb egységekből raknánk össze a kárpát medencei kultúrkört a szomszédos nemzetiségekkel, akkor mindjárt nem volna vita. de ebből a régióból is ki lehet lépni. lukács laci nyilván úgy írja a tankcsapda számokat, hogy attól egy lengyel rocker is beinduljon.
szóval a közoktatásban 21 éve nem tudnak megegyezni a pártok. na most ha kulturális önkormányzatok alakulnának, akkor ezek a kisebb tartományi parlament, és a kifejezetten kulturális feladatokkal felruházott tartományi kormányok felelősebben döntenének, mint a pártok.
unionist
2011.11.08 22:51:46
@jo.e:
éppen az állami történetírásban van az, hogy a sok népnemzet lestoppol valakit. hunyadi jános egy havasalföldi gyerek volt. szeretik őt románnak beállítani. de hunyadi valójában nem volt román, és persze nem is volt magyar, hanem ő egy vlach (vagyis oláh) volt. a romák valószínűleg nemesi címet szerzett gazdag cigánynak írnák le. és könnyen lehet, hogy ez is igazság. szóval ennek a hunyadinak ebből következően kialakult egy vegyes régiós identitása. volt egy kárpát medencei közös identitás: a _hungarus_. de az kulturális értelelmben megint csak egy tájegységi identitás. közjogi értelemben uniós. a _natio hungarica_ tagja volt minden kárpát-medencei nemes, aki a dinasztikus perszonálunió tagja volt. nem csak a magyarok.
ez a hunyadi végigharcolta a balkánt. volt három nagy csatája. egyet a fekete tengernél várnánál. aztán egyet koszovónál (amit mi rigómezőnek mondunk). és egyet belgrádnál (ami a nándorfehérvári csata). de ott nem a kizárólag magyarok győztek. a katonák a földrajzi egységeket védték. és ha ez több nemzetiséget is éritett, akkor azok összeálltak. belgrádnál a hadsereg fele szerb volt. mivel olyan nagyon a szerbek se akarták, hogy mehemed elfoglalja belgrádot. szóval hunyadi számtalan európai történelmi régiót befolyásolt. és nyilván mindegyik lestoppolhatja.
a jelenlegi népnemzeti történetírás az, ami ezekből emberekből kizárólagos nemzeti hőst csinál. ha történelmi régiókról beszélnénk, akkor ez nem fordulhatna elő.
na most persze értem, hogy irodalmi nyelvről is kell beszélni. itt meg az a probléma, hogy a magyar irodalomból mégis milyen műveket válogassunk. mondjuk a nemrég elhunyt szabó magdát tanítsuk? most könnyen lehet, hogy a debrecenben úgy döntene a kultúrális nagytanács, hogy mégis csak kellene. hiszen szorosan kötődött a városhoz. de pécshez, szegedhez, észak-magyarországhoz (egerhez, miskolckhoz) meg más kötődött. vagy budapesthez, vagy a balatonhoz, vagy a kisalföldhöz.
ha a pólusvárosokban összeülne egy-egy kulturális nagytanács, és a régiók kulturális autonómiát kapnának, akkor sokkal egyszerűbb lenne ez az egész. minden régió eldönthetné, hogy milyen egyetemet akar. aztán van ahol úgy döntenének, hogy el kell bocsátani tízezer embert, mert minek oda az a sok léhűtő a régió egyetemén. és ez lehet jó döntés is, ha tényleg csak léhűtők. de a másik meg dönthet úgy, hogy ők éppen, hogy többletforrást biztosítanak az egyetemüknek. majd a régió parlamentje, és a tartományi kormány eldönti.
milyen legyen a színház? nem tudunk megegyezni abban, hogy ki vezesse "A" nemzet színházát. ha moszkvának jó a "bolsoj tyiatr", akkor budapestnek miért nem elég, hogy van egy nagyszínháza. aztán tegye világhíressé, mint moszkva. tehát nem kell "A" nemzet színháza. mert onnantól kezdve őrült vita kezdődik, hogy nehogy már egy zsidó legyen, meleg legyen. de akárkit választanánk meg, ha "a" nemzetről van szó, akkor kulturálisan rögtön széthúz mindenki.
kisebb egységekből raknánk össze a kárpát medencei kultúrkört a szomszédos nemzetiségekkel, akkor mindjárt nem volna vita. de ebből a régióból is ki lehet lépni. lukács laci nyilván úgy írja a tankcsapda számokat, hogy attól egy lengyel rocker is beinduljon.
szóval a közoktatásban 21 éve nem tudnak megegyezni a pártok. na most ha kulturális önkormányzatok alakulnának, akkor ezek a kisebb tartományi parlament, és a kifejezetten kulturális feladatokkal felruházott tartományi kormányok felelősebben döntenének, mint a pártok.
éppen az állami történetírásban van az, hogy a sok népnemzet lestoppol valakit. hunyadi jános egy havasalföldi gyerek volt. szeretik őt románnak beállítani. de hunyadi valójában nem volt román, és persze nem is volt magyar, hanem ő egy vlach (vagyis oláh) volt. a romák valószínűleg nemesi címet szerzett gazdag cigánynak írnák le. és könnyen lehet, hogy ez is igazság. szóval ennek a hunyadinak ebből következően kialakult egy vegyes régiós identitása. volt egy kárpát medencei közös identitás: a _hungarus_. de az kulturális értelelmben megint csak egy tájegységi identitás. közjogi értelemben uniós. a _natio hungarica_ tagja volt minden kárpát-medencei nemes, aki a dinasztikus perszonálunió tagja volt. nem csak a magyarok.
ez a hunyadi végigharcolta a balkánt. volt három nagy csatája. egyet a fekete tengernél várnánál. aztán egyet koszovónál (amit mi rigómezőnek mondunk). és egyet belgrádnál (ami a nándorfehérvári csata). de ott nem a kizárólag magyarok győztek. a katonák a földrajzi egységeket védték. és ha ez több nemzetiséget is éritett, akkor azok összeálltak. belgrádnál a hadsereg fele szerb volt. mivel olyan nagyon a szerbek se akarták, hogy mehemed elfoglalja belgrádot. szóval hunyadi számtalan európai történelmi régiót befolyásolt. és nyilván mindegyik lestoppolhatja.
a jelenlegi népnemzeti történetírás az, ami ezekből emberekből kizárólagos nemzeti hőst csinál. ha történelmi régiókról beszélnénk, akkor ez nem fordulhatna elő.
na most persze értem, hogy irodalmi nyelvről is kell beszélni. itt meg az a probléma, hogy a magyar irodalomból mégis milyen műveket válogassunk. mondjuk a nemrég elhunyt szabó magdát tanítsuk? most könnyen lehet, hogy a debrecenben úgy döntene a kultúrális nagytanács, hogy mégis csak kellene. hiszen szorosan kötődött a városhoz. de pécshez, szegedhez, észak-magyarországhoz (egerhez, miskolckhoz) meg más kötődött. vagy budapesthez, vagy a balatonhoz, vagy a kisalföldhöz.
ha a pólusvárosokban összeülne egy-egy kulturális nagytanács, és a régiók kulturális autonómiát kapnának, akkor sokkal egyszerűbb lenne ez az egész. minden régió eldönthetné, hogy milyen egyetemet akar. aztán van ahol úgy döntenének, hogy el kell bocsátani tízezer embert, mert minek oda az a sok léhűtő a régió egyetemén. és ez lehet jó döntés is, ha tényleg csak léhűtők. de a másik meg dönthet úgy, hogy ők éppen, hogy többletforrást biztosítanak az egyetemüknek. majd a régió parlamentje, és a tartományi kormány eldönti.
milyen legyen a színház? nem tudunk megegyezni abban, hogy ki vezesse "A" nemzet színházát. ha moszkvának jó a "bolsoj tyiatr", akkor budapestnek miért nem elég, hogy van egy nagyszínháza. aztán tegye világhíressé, mint moszkva. tehát nem kell "A" nemzet színháza. mert onnantól kezdve őrült vita kezdődik, hogy nehogy már egy zsidó legyen, meleg legyen. de akárkit választanánk meg, ha "a" nemzetről van szó, akkor kulturálisan rögtön széthúz mindenki.
kisebb egységekből raknánk össze a kárpát medencei kultúrkört a szomszédos nemzetiségekkel, akkor mindjárt nem volna vita. de ebből a régióból is ki lehet lépni. lukács laci nyilván úgy írja a tankcsapda számokat, hogy attól egy lengyel rocker is beinduljon.
szóval a közoktatásban 21 éve nem tudnak megegyezni a pártok. na most ha kulturális önkormányzatok alakulnának, akkor ezek a kisebb tartományi parlament, és a kifejezetten kulturális feladatokkal felruházott tartományi kormányok felelősebben döntenének, mint a pártok.
unionist
2011.11.08 23:06:33
@Robinzon Kurzor:
oké, de ezt a 100-as listát is össze kell állítani. és ha valaki pont a 101-eket szeretné tanítani, akkor mi legyen. szóval egy ilyen listát országosan szinte lehetetlen összeállítani. kisebb egységek kellenek. és akkor lehet érvelni, hogy a szomszéd régióban nagy sikerrel tanítják ruminit. mi miért nem tanítjuk. és egy régiós tanács könnyebben dönthet úgy, hogy persze, tanítsuk.
szóval itt az egyik véglet hoffmann rózsa. aki azt mondja, hogy mindent megszab az állam. és nagyjából mindent önkényesen mondanak meg. a másik meg a korábbi kormányzatok. akik elengedték a gyeplőt. az közoktatást esetén nem lehet ezt megtenni. mert az közoktatás úgy működik, hogy elsősorban a kötelezőre kell koncentrálni. tehát az általános iskola nagyon is igényli, hogy mondják meg nekik, hogy mit tanítsanak.
oké, de ezt a 100-as listát is össze kell állítani. és ha valaki pont a 101-eket szeretné tanítani, akkor mi legyen. szóval egy ilyen listát országosan szinte lehetetlen összeállítani. kisebb egységek kellenek. és akkor lehet érvelni, hogy a szomszéd régióban nagy sikerrel tanítják ruminit. mi miért nem tanítjuk. és egy régiós tanács könnyebben dönthet úgy, hogy persze, tanítsuk.
szóval itt az egyik véglet hoffmann rózsa. aki azt mondja, hogy mindent megszab az állam. és nagyjából mindent önkényesen mondanak meg. a másik meg a korábbi kormányzatok. akik elengedték a gyeplőt. az közoktatást esetén nem lehet ezt megtenni. mert az közoktatás úgy működik, hogy elsősorban a kötelezőre kell koncentrálni. tehát az általános iskola nagyon is igényli, hogy mondják meg nekik, hogy mit tanítsanak.
Haza és Haladás Blog
Közöskassza.hu: foglalkoztatás – kényszerek, megoldások nélkül
2011.11.08 06:00:00
Jövőre egyre több embert kíván visszaterelni az állam a munkaerőpiacra, ugyanakkor a foglalkoztatásra szánt költségvetési forrás 9 százalékkal csökken az ideihez képest, ráadásul miközben a munkanélküli járadék fedezete a felére csökken, a közfoglalkoztatásra szánt…..
Állandóan a költségvetés bevételeinek összegereblyézése van napirenden, Matolcsy alig bír úrrá lenni a hiányon, épp spórolni akarnak a kultúrán rendet igyekeznek vágni a kultúrában a kormány részéről, millió érdeksérelemmel, a kulturális intézmények csökkenő…..
Richard Wilkinson, a Nottinghami Egyetem Társadalmi Epidemiológiai Tanszékének nyugalmazott professzora egy a TED szervezte ülésszakon elmagyarázta, hogy a szociális egyenlőtlenség hogyan rombolja az emberi társadalmat, mennyire károsan hat nemcsak a leszakadó rétegekre, de a…..
unionist
2011.11.07 17:42:01
@peetmaster:
ne viccelj már. pont a jelenlegi rendszer képez jó esetben szakbarbárokat. azért, mert a szakképzés általában 3, vagy legfeljebb 5 éves. (leszámítva néhány szakot, például az orvosképzésben).
mondjuk vegyük az építészetet. van egy 3 éves főiskola. nem látom be, hogy valaki miért ne tanulhatna építészetet végig a kamaszkorában. ha eldöntötte, hogy építész szeretne lenni, akkor miért ne tanulhatna. miért kell azt mondani, hogy na jó-jó, de előbb tanulja meg még egyszer a jános vitézt, mert különben nem tud majd másokkal beszélgetni. ez egy olyan szinten ostoba érv, hogy ezzel vitázni sem nagyon érdemes. a "jó" tanulónak nem engedjük meg, mert műveletlen lesz. bezzeg ha "rossz" tanuló, akkor meg szinte kötelezzük arra, hogy megint csak 3 év alatt sajátítson el egy szakmát.
mennyivel jobb lenne egy olyan rendszer, amikor hosszú időn, mondjuk 8 éven át lehetne pályát választani, módosítani, tanulni. persze ebből össze kell hozni legalább egy szakmát. de az simán előfordulhat, hogy bár valaki computer programozó, de tanul - mint steve jobs - művészettörténetet, és kalligráfiát. a mac attól olyan szép, mert steve jobs ezt is tanult. egy 3 éves képzésben erre nincs ideje. de egy 8 évesben már van. átjárható szakkollégiumok kellenek.
ha most valaki stratégiai játékokat akar fejleszteni, akkor lehet, hogy nagyon magas szinten fog tanulni logikát. de az is lehet, hogy történelmet fog tanulni, mert történelmi játékokban szeretne jó lenni. lehet, hogy hadtörténetet fog tanulni. de ő ettől nem lesz műveletlen. ahelyett, hogy tanulja a gimnáziumban a franciául a jános vitézt, ami rózsika néninél a non plus ultra, computer progarmozást, és hadtörténetet fog tanulni. és még megannyi dolgot tanulhat, ami a 8 évbe belefér. és a végén műveletlen lesz. szerintem nem. lehet, hogy így is lesz aki egész életét egy számítógép előtt tölti el. de ez akkor is így van, ha erre a gyerekre kényszerítik a gimnáziumot.
de mondok egy nagyon egyszerű dolgot. ha mondjuk csajozni akar valaki, akkor tanulhat az irodalomból romantikus verseket, tanulhat költészetet, lírát. és akár egészen magas szinten is művelheti ezt, miközben lehet, hogy szakács lesz. éppen a jelenlegi rendszer képzi a csak főzni tudó szakácsot. azzal, hogy valaki nem egyszer, hanem kétszer tanulja a istván királyt, vagy a jános vitézt még nem lesz műveltebb.
de lehet, hogy ez egyik szakács nagyon magas szinten meg fogja tanulni a reneszánsz kort, mert reneszánsz konyhát akar nyitni. aztán persze tanulhatna számtalan más dolgot. amit csak el lehet képzelni. a kamaszokat nem kényszerítenénk bele egy kötelező műveltségi kurzusba, aminek egyébként kevés hasznát vehetik. csak azért, mert "úgy szoktuk".
ne viccelj már. pont a jelenlegi rendszer képez jó esetben szakbarbárokat. azért, mert a szakképzés általában 3, vagy legfeljebb 5 éves. (leszámítva néhány szakot, például az orvosképzésben).
mondjuk vegyük az építészetet. van egy 3 éves főiskola. nem látom be, hogy valaki miért ne tanulhatna építészetet végig a kamaszkorában. ha eldöntötte, hogy építész szeretne lenni, akkor miért ne tanulhatna. miért kell azt mondani, hogy na jó-jó, de előbb tanulja meg még egyszer a jános vitézt, mert különben nem tud majd másokkal beszélgetni. ez egy olyan szinten ostoba érv, hogy ezzel vitázni sem nagyon érdemes. a "jó" tanulónak nem engedjük meg, mert műveletlen lesz. bezzeg ha "rossz" tanuló, akkor meg szinte kötelezzük arra, hogy megint csak 3 év alatt sajátítson el egy szakmát.
mennyivel jobb lenne egy olyan rendszer, amikor hosszú időn, mondjuk 8 éven át lehetne pályát választani, módosítani, tanulni. persze ebből össze kell hozni legalább egy szakmát. de az simán előfordulhat, hogy bár valaki computer programozó, de tanul - mint steve jobs - művészettörténetet, és kalligráfiát. a mac attól olyan szép, mert steve jobs ezt is tanult. egy 3 éves képzésben erre nincs ideje. de egy 8 évesben már van. átjárható szakkollégiumok kellenek.
ha most valaki stratégiai játékokat akar fejleszteni, akkor lehet, hogy nagyon magas szinten fog tanulni logikát. de az is lehet, hogy történelmet fog tanulni, mert történelmi játékokban szeretne jó lenni. lehet, hogy hadtörténetet fog tanulni. de ő ettől nem lesz műveletlen. ahelyett, hogy tanulja a gimnáziumban a franciául a jános vitézt, ami rózsika néninél a non plus ultra, computer progarmozást, és hadtörténetet fog tanulni. és még megannyi dolgot tanulhat, ami a 8 évbe belefér. és a végén műveletlen lesz. szerintem nem. lehet, hogy így is lesz aki egész életét egy számítógép előtt tölti el. de ez akkor is így van, ha erre a gyerekre kényszerítik a gimnáziumot.
de mondok egy nagyon egyszerű dolgot. ha mondjuk csajozni akar valaki, akkor tanulhat az irodalomból romantikus verseket, tanulhat költészetet, lírát. és akár egészen magas szinten is művelheti ezt, miközben lehet, hogy szakács lesz. éppen a jelenlegi rendszer képzi a csak főzni tudó szakácsot. azzal, hogy valaki nem egyszer, hanem kétszer tanulja a istván királyt, vagy a jános vitézt még nem lesz műveltebb.
de lehet, hogy ez egyik szakács nagyon magas szinten meg fogja tanulni a reneszánsz kort, mert reneszánsz konyhát akar nyitni. aztán persze tanulhatna számtalan más dolgot. amit csak el lehet képzelni. a kamaszokat nem kényszerítenénk bele egy kötelező műveltségi kurzusba, aminek egyébként kevés hasznát vehetik. csak azért, mert "úgy szoktuk".
unionist
2011.11.07 22:32:08
@peetmaster:
oké, de ez az általános műveltség. és azt általános iskolában is meg lehet szerezni. szóval most mi beszélgetünk. mi az, a tudás, ami ehhez kell, és azt nem az általános iskolában sajátítottuk el. középiskolában sok mindent megtanultam a matek tagozat miatt. de az nem kell ahhoz, hogy szót tudjunk érteni. az ahhoz kell, hogy képes legyek önállóan gondolni valamit. de ez éppen gátja annak, hogy szót értsünk. mert gondolok valamit a világról. saját kútfőből. meg nyilván te is gondolsz valamit. de nem ugyanazt gondoljuk. na most ezt a különbözőséget a kamaszkortól kezdve szerezzük.
tehát még az oviban rá lehet venni a gyerekeket arra, hogy ezt énekeljék: körtéfa, körtéfa, kőrösi-kerepesi körtéfa. van ennek értelme? szemantikailag nyilván nem sok. de szocializációnak lényeges eleme egy bizonyos életkorban. az óvodás szakaszban.
aztán valami nagyon mást kell tanítani. írni, olvasni, számolni.
és utána megint nagyon mást. és itt jön be a közoktatás. a közismereti tárgyak tanítása.
és utána megint kellene egy nagy váltás. szakképezni kellene. ehhez persze közismereti tárgyakat magas szinten el kell tudni sajátítani. én matek tagozatra jártam. és az első matek órán azt mondta a tanár. bizonyítsuk be, hogy a négyzetgyök kettő nem írható fel két egész szám hányadosaként. az első héten megtanították a különféle matematikai bizonyítási módszereket. de ezt azért tanították, hogy egy szaktudást alapozzon meg. ez nem kell ahhoz, hogy a kocsmában beszélgetni tudjak bárkivel is. na most én azt gondolom, hogy a jó az lenne, ha a reál gimnáziumban (kollégiumban) is lehessen válogatni a tárgyak között. ami nem azt jelenti, hogy nem akarok tanulni hobbiból mondjuk irodalmat, és történelmet. de azt vélhetően nem olyan rendszeresen akarom tanulni, mivel nem akarok se irodalmár, se történész lenni.
szóval a giminek nem úgy kell működnie, hogy az a jó tanulók számára egy második általános iskola. mert akkor ott van egy csomó 18 évesen amúgy tehetséges gyerek. és még semmit nem tud a világról. már majdnem felnőtt. elveszíti a nyitottságát, és nem tud semmit. azt akarjuk tőle követelni, hogy mondja fel az árpád-házi királyokat.
erre való az általános iskola. de a kamaszkor előtt a gyerekek egyébként ezeket megtanulják. de utána nagyon nehéz közismereti tárgyakat alapfokon újratanítani úgy, hogy annak nem látszik a gyakorlati haszna. és igazából értelme sincs. mint ahogy ennek a vitának sem.
oké, de ez az általános műveltség. és azt általános iskolában is meg lehet szerezni. szóval most mi beszélgetünk. mi az, a tudás, ami ehhez kell, és azt nem az általános iskolában sajátítottuk el. középiskolában sok mindent megtanultam a matek tagozat miatt. de az nem kell ahhoz, hogy szót tudjunk érteni. az ahhoz kell, hogy képes legyek önállóan gondolni valamit. de ez éppen gátja annak, hogy szót értsünk. mert gondolok valamit a világról. saját kútfőből. meg nyilván te is gondolsz valamit. de nem ugyanazt gondoljuk. na most ezt a különbözőséget a kamaszkortól kezdve szerezzük.
tehát még az oviban rá lehet venni a gyerekeket arra, hogy ezt énekeljék: körtéfa, körtéfa, kőrösi-kerepesi körtéfa. van ennek értelme? szemantikailag nyilván nem sok. de szocializációnak lényeges eleme egy bizonyos életkorban. az óvodás szakaszban.
aztán valami nagyon mást kell tanítani. írni, olvasni, számolni.
és utána megint nagyon mást. és itt jön be a közoktatás. a közismereti tárgyak tanítása.
és utána megint kellene egy nagy váltás. szakképezni kellene. ehhez persze közismereti tárgyakat magas szinten el kell tudni sajátítani. én matek tagozatra jártam. és az első matek órán azt mondta a tanár. bizonyítsuk be, hogy a négyzetgyök kettő nem írható fel két egész szám hányadosaként. az első héten megtanították a különféle matematikai bizonyítási módszereket. de ezt azért tanították, hogy egy szaktudást alapozzon meg. ez nem kell ahhoz, hogy a kocsmában beszélgetni tudjak bárkivel is. na most én azt gondolom, hogy a jó az lenne, ha a reál gimnáziumban (kollégiumban) is lehessen válogatni a tárgyak között. ami nem azt jelenti, hogy nem akarok tanulni hobbiból mondjuk irodalmat, és történelmet. de azt vélhetően nem olyan rendszeresen akarom tanulni, mivel nem akarok se irodalmár, se történész lenni.
szóval a giminek nem úgy kell működnie, hogy az a jó tanulók számára egy második általános iskola. mert akkor ott van egy csomó 18 évesen amúgy tehetséges gyerek. és még semmit nem tud a világról. már majdnem felnőtt. elveszíti a nyitottságát, és nem tud semmit. azt akarjuk tőle követelni, hogy mondja fel az árpád-házi királyokat.
erre való az általános iskola. de a kamaszkor előtt a gyerekek egyébként ezeket megtanulják. de utána nagyon nehéz közismereti tárgyakat alapfokon újratanítani úgy, hogy annak nem látszik a gyakorlati haszna. és igazából értelme sincs. mint ahogy ennek a vitának sem.
unionist
2011.11.08 09:36:18
@Feanor:
csakhogy nem szakmát választani, hanem pályát. a helyzet az, hogy ez ügyben a 18 éves sem okosabb, mint a 13 éves. mondjuk egy kamasz lehet, hogy régész szeretne lenni, mert lát mert mondjuk meg az indiana jones a tévében, vagy nézi a national geographic sorozatait. szuper. azt kell neki mondani, hogy bemegyünk a levéltárba, és egyébként teljesen érdektelennek látszó iratok között elkezdünk kutatni. vagy kimegyünk terepre. egy ásatásra. és akkor nagyon sok kiskamasz azt mondja: hja, mégse szeretne ő régész lenni. egy dohos könyvtárban, vagy a poros pusztában lenni neki nem pálya.
és akkor választ mást. de sokkal jobb, ha a gyerekek ezen nem romantikáznak. szóval ebből van az, hogy sokan jogászok szeretnének lenni. vagy média-kommunikáció szakosok. mindig vannak ilyen slágerek. régen a fodrász, és az autószerelő volt. de ha a kamaszkor legelején odaállítunk egy gyereket: oké, ügyvéd akarsz lenni? akkor most védd meg a másikat. ügyész akarsz lenni? akkor támadj. és rögtön kiderül, hogy ebben melyik gyerek a tehetséges, és melyik nem az. és akkor nyilván van olyan gyerek, aki rájön, hogy ehhez a képességei hiányoznak. mert félszeg, hallgatag. de nagyon szorgalmas. akkor ő elmegy bírónak. akinek a joghoz tehetsége sincs, és szorgalma se az meg menjen onnan. válasszon másik pályát. mert lehet, hogy nem a jogi, hanem a kereskedelmi kollégiumban a helye.
ez ilyen rendszerben lenne módja rallizni. persze értem, hogy a pályaváasztás során van aki vargabetűket ír le. és az egyébként nem olyan rossz. mert lehet, hogy úgy lesz kereskedő, hogy tanult egy kis jogot. és az is lehet, hogy valaki mérnöknek készül aztán mégis szakközgazdász lesz. mert valójában a műszaki iparágakat akarja átlátni. tehát nem úgy fog egy ágazatot elemezni, hogy egyáltalán nem ért hozzá. hanem úgy, hogy ahhoz valami affinitása, vagy fogalma mégis csak van.
tehát ez a rendszer a pályaválasztásban bizonytalan gyerekeket egyáltalán nem hozza hátrányba. de van aki a kamaszkora kezdetén tudja, hogy régész szeretne lenni. és alig várja már, hogy bemenjen a dohos könyvtárba, kimenjen a poros terepre. miért ne tanulhatna végig a kamaszkorában régészetet.
nem csak azt persze. elő lehet írni, hogy tanuljon azért valami matematikát, fizikát, kémiát. de ezek pont kellenek a régészethez. a kamaszokkal nem általában kell kísérletezni a kémiai laborban, hanem az érdeklődési körüknek megfelelően célzottan.
a másik nagy tévedésed, hogy te azt hiszed, hogy a gimnáziumnak valami egyetemi előkészítőnek kell lenni. a fenét kell annak lenni. pont az a probléma, hogy nem lehet mindenkiből tudós. az egyetem célja az, hogy tudósokat neveljen. a főiskola (szakkollégium) célja pedig az, hogy szakembereket.
és persze jó, ha egy tudósnak is van szakmája. jó az, ha egy matematikus tanul számítógép-programozást, vagy biztosítási matematikát, vagy akármit, aminek köze van a matekhoz, és amivel munkát tud vállalni. azon túl, hogy gondolkodik a riemann sejtésen. persze, gondolkodjon azon. de igazából sokkal kevesebb embert volna szabad tudóssá avatni. mert a tudós dolga az, hogy olyan problémákat oldjon meg, ami még nincsen megoldva. és erre az emberiségnek csak nagyon kis része képes. az emberek döntő többsége az "úgy szoktuk" pártján áll.
az emberek többsége a tudományos módszert sem érti. nem fogja fel, hogy a tudomány tényekkel nem igazol semmit. egy átlag ember azt sem érti, hogy ohm törvényét semmilyen tény nem igazolja. nem attól természeti törvény. hanem azért mert normál körülmények között nincs cáfolata. mert minden eltérést az elmélettől be lehet tudni mérési hibának. de az emberek többsége nem érti, hogy a tudomány nem a valóságot írja le. a tudomány egy fikció. az egy krix-krax, aminek van értelme, de nincs cáfolata. nagyon kevés ember alkalmas tudósnak.
és ugye itt jön be a gyakorlati probléma, hogy 21 éves korban ki kellene dobni a diákok jelentős részét ki kellene dobni a rendszerből. csakhogy így összesen 3 év jut a szakképzésre. mert ennyi a főiskola. és egyébként 3 éves a szakmunkásképző a legalsó szinten. középszinten meg ugye ezt tolják ki 4, 5, 6 évre. és szerintem minden szinten tolni kellene ki ezt.
mondjál már példát a gimnáziumi tananyagból, hogy abban mégis mi az, ami a komplex szövegek megértésére sarkall. oké, nem a jános vitéz. hanem mégis micsoda. a rómeó és júlia. az egy rendkívül fontos mű az irodalomban. de pont ezért kell általános iskolában tanítani. aztán majd a gyerekek leemelik a polcról, ha szerelmesek lesznek. mert valamit mondani kell annak a lánynak, és akkor azzal, amit shakespeare talált ki, és arany jános olyan nagyon nem lehet beégni. tehát mindjárt van fluor tominak konkurenciája. de most nincsen. azért nincs, mert shakespeare kötelező. és egy kamasz (!) nem szereti a kötelezőt.
a gimnáziumi tananyagból az emelt szintű ér valamit. a többi semmi. a többi általános iskola még egyszer. beszélhetsz itt komplexitásról, meg kompetenciáról. ahhoz emelt szinten kell tanítani. és az emelt szint valójában a szakképzés része. mert az alkalmazott területek elsajátításához több kell, mint az általános műveltség.
még egy kőművesnek is többet kell tudni fizikából, mint az általános iskola. a statikához nem árt ha profi módon ért. aztán persze a mérnöknek erről sokkal többet kell tudnia. de a kőművesnek is többet, mint az általános iskola. és azért kell az építész szakkollégium, hogy ezeket megtanulják. de általános gimnázium nem kell. a szakkolik között átjárhatóság kell persze. azért, hogy a kapcsolódó területeket is lehessen tanulni. a példákat itt is vég nélkül lehetne sorolni.
és ebben az esetben a fiatal felnőttek valójában művelt szakemberek lennének, és nem műveltek, vagy szakemberek. pontosan a jelenlegi rendszer az, ami vagy szakbarbárokat nevel, vagy nagyon művelt, csak épp semmihez sem értő embereket.
csakhogy nem szakmát választani, hanem pályát. a helyzet az, hogy ez ügyben a 18 éves sem okosabb, mint a 13 éves. mondjuk egy kamasz lehet, hogy régész szeretne lenni, mert lát mert mondjuk meg az indiana jones a tévében, vagy nézi a national geographic sorozatait. szuper. azt kell neki mondani, hogy bemegyünk a levéltárba, és egyébként teljesen érdektelennek látszó iratok között elkezdünk kutatni. vagy kimegyünk terepre. egy ásatásra. és akkor nagyon sok kiskamasz azt mondja: hja, mégse szeretne ő régész lenni. egy dohos könyvtárban, vagy a poros pusztában lenni neki nem pálya.
és akkor választ mást. de sokkal jobb, ha a gyerekek ezen nem romantikáznak. szóval ebből van az, hogy sokan jogászok szeretnének lenni. vagy média-kommunikáció szakosok. mindig vannak ilyen slágerek. régen a fodrász, és az autószerelő volt. de ha a kamaszkor legelején odaállítunk egy gyereket: oké, ügyvéd akarsz lenni? akkor most védd meg a másikat. ügyész akarsz lenni? akkor támadj. és rögtön kiderül, hogy ebben melyik gyerek a tehetséges, és melyik nem az. és akkor nyilván van olyan gyerek, aki rájön, hogy ehhez a képességei hiányoznak. mert félszeg, hallgatag. de nagyon szorgalmas. akkor ő elmegy bírónak. akinek a joghoz tehetsége sincs, és szorgalma se az meg menjen onnan. válasszon másik pályát. mert lehet, hogy nem a jogi, hanem a kereskedelmi kollégiumban a helye.
ez ilyen rendszerben lenne módja rallizni. persze értem, hogy a pályaváasztás során van aki vargabetűket ír le. és az egyébként nem olyan rossz. mert lehet, hogy úgy lesz kereskedő, hogy tanult egy kis jogot. és az is lehet, hogy valaki mérnöknek készül aztán mégis szakközgazdász lesz. mert valójában a műszaki iparágakat akarja átlátni. tehát nem úgy fog egy ágazatot elemezni, hogy egyáltalán nem ért hozzá. hanem úgy, hogy ahhoz valami affinitása, vagy fogalma mégis csak van.
tehát ez a rendszer a pályaválasztásban bizonytalan gyerekeket egyáltalán nem hozza hátrányba. de van aki a kamaszkora kezdetén tudja, hogy régész szeretne lenni. és alig várja már, hogy bemenjen a dohos könyvtárba, kimenjen a poros terepre. miért ne tanulhatna végig a kamaszkorában régészetet.
nem csak azt persze. elő lehet írni, hogy tanuljon azért valami matematikát, fizikát, kémiát. de ezek pont kellenek a régészethez. a kamaszokkal nem általában kell kísérletezni a kémiai laborban, hanem az érdeklődési körüknek megfelelően célzottan.
a másik nagy tévedésed, hogy te azt hiszed, hogy a gimnáziumnak valami egyetemi előkészítőnek kell lenni. a fenét kell annak lenni. pont az a probléma, hogy nem lehet mindenkiből tudós. az egyetem célja az, hogy tudósokat neveljen. a főiskola (szakkollégium) célja pedig az, hogy szakembereket.
és persze jó, ha egy tudósnak is van szakmája. jó az, ha egy matematikus tanul számítógép-programozást, vagy biztosítási matematikát, vagy akármit, aminek köze van a matekhoz, és amivel munkát tud vállalni. azon túl, hogy gondolkodik a riemann sejtésen. persze, gondolkodjon azon. de igazából sokkal kevesebb embert volna szabad tudóssá avatni. mert a tudós dolga az, hogy olyan problémákat oldjon meg, ami még nincsen megoldva. és erre az emberiségnek csak nagyon kis része képes. az emberek döntő többsége az "úgy szoktuk" pártján áll.
az emberek többsége a tudományos módszert sem érti. nem fogja fel, hogy a tudomány tényekkel nem igazol semmit. egy átlag ember azt sem érti, hogy ohm törvényét semmilyen tény nem igazolja. nem attól természeti törvény. hanem azért mert normál körülmények között nincs cáfolata. mert minden eltérést az elmélettől be lehet tudni mérési hibának. de az emberek többsége nem érti, hogy a tudomány nem a valóságot írja le. a tudomány egy fikció. az egy krix-krax, aminek van értelme, de nincs cáfolata. nagyon kevés ember alkalmas tudósnak.
és ugye itt jön be a gyakorlati probléma, hogy 21 éves korban ki kellene dobni a diákok jelentős részét ki kellene dobni a rendszerből. csakhogy így összesen 3 év jut a szakképzésre. mert ennyi a főiskola. és egyébként 3 éves a szakmunkásképző a legalsó szinten. középszinten meg ugye ezt tolják ki 4, 5, 6 évre. és szerintem minden szinten tolni kellene ki ezt.
mondjál már példát a gimnáziumi tananyagból, hogy abban mégis mi az, ami a komplex szövegek megértésére sarkall. oké, nem a jános vitéz. hanem mégis micsoda. a rómeó és júlia. az egy rendkívül fontos mű az irodalomban. de pont ezért kell általános iskolában tanítani. aztán majd a gyerekek leemelik a polcról, ha szerelmesek lesznek. mert valamit mondani kell annak a lánynak, és akkor azzal, amit shakespeare talált ki, és arany jános olyan nagyon nem lehet beégni. tehát mindjárt van fluor tominak konkurenciája. de most nincsen. azért nincs, mert shakespeare kötelező. és egy kamasz (!) nem szereti a kötelezőt.
a gimnáziumi tananyagból az emelt szintű ér valamit. a többi semmi. a többi általános iskola még egyszer. beszélhetsz itt komplexitásról, meg kompetenciáról. ahhoz emelt szinten kell tanítani. és az emelt szint valójában a szakképzés része. mert az alkalmazott területek elsajátításához több kell, mint az általános műveltség.
még egy kőművesnek is többet kell tudni fizikából, mint az általános iskola. a statikához nem árt ha profi módon ért. aztán persze a mérnöknek erről sokkal többet kell tudnia. de a kőművesnek is többet, mint az általános iskola. és azért kell az építész szakkollégium, hogy ezeket megtanulják. de általános gimnázium nem kell. a szakkolik között átjárhatóság kell persze. azért, hogy a kapcsolódó területeket is lehessen tanulni. a példákat itt is vég nélkül lehetne sorolni.
és ebben az esetben a fiatal felnőttek valójában művelt szakemberek lennének, és nem műveltek, vagy szakemberek. pontosan a jelenlegi rendszer az, ami vagy szakbarbárokat nevel, vagy nagyon művelt, csak épp semmihez sem értő embereket.
A teljes létbizonytalanság peremére sodródott svájci frank hitelesek végre fellélegezhetnek! Januártól jön a drachma alapú jelzáloghitel magyaroknak!Aki korábban svájci frank alapon vett fel hitelt, az 2012. januárjában 1:1 arányban átválthatja kölcsönét a rendkívül kedvező…..
unionist
2011.11.07 18:42:15
Bár igyekszünk nagyjából követni a közélet eseményeit, be kell valljuk, azt hittük, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége mint olyan már régen halott, s csak olyan formációkban él és terjed tovább egyfajta mutáns vírusként, mint az EMS, a DK, a 4K!, a HaHa, az LMP stb.…..
Sejtettük, hogy Muri Enikő bőrgatyába bújtatott tompora illetve az azzal kitakart (?) vagy optikai csalódás miatt láthatatlan (?), esetleg veszett gyorsan a színpadra pattanó (?) táncosnő ekkora vihart fog kavarni kedves olvasóink körében, pedig de. 328 komment jött a posztra, java…..
Mindig gondban van az elemző, ha a jövőről kell valami biztosat mondania, de akadnak különösen bizonytalan pillanatok. Négy, nyolc vagy tizenkét évvel ezelőtt nem tűnt nagy kunsztnak megjósolni, hogy a következő választás első két helyezettjét Fidesznek és MSZP-nek fogják…..
unionist
2011.11.04 18:23:43
@ciceró:
kern tamás valami szakértő, aki előkészítette ezeket a lépéseket. feltalálták a tanácsrendszert.
kern tamás valami szakértő, aki előkészítette ezeket a lépéseket. feltalálták a tanácsrendszert.
unionist
2011.11.04 21:02:10
@ciceró:
tanácsrendszer nem a kommunizmus, hanem az államszocializmus.
a kommunizmus egy állam-nélküli társadalom.
a kommunisták úgy képzelték, hogy ezt úgy lehet elérni, hogy előbb minden állami (párt) irányítás alá kerül. a kórházak, az iskolák, a gyárak, a hivatalok. és amikor már akkora lesz a jólét, akkor minden, ami addig állami kézben volt, és pártirányítás alatt működött egyszerűen a közösségé lesz. és akkor már nem lesz se állam, se pártok. na, az a kommunizmus. a marx úgy képzelte, hogy ehhez kell egy második forradalom. és akkor vége lesz a történelemnek. mert ugye akkor már a kánaán van.
a tanácsrendszernek kevés köze van a kommunizmushoz. az valójában a bolsevizmus. többpárti bolsevik rendszerek is léteznek. ez csak a tudós töröknek írom. demokrácia nem a többpártrendszer.
tanácsrendszer nem a kommunizmus, hanem az államszocializmus.
a kommunizmus egy állam-nélküli társadalom.
a kommunisták úgy képzelték, hogy ezt úgy lehet elérni, hogy előbb minden állami (párt) irányítás alá kerül. a kórházak, az iskolák, a gyárak, a hivatalok. és amikor már akkora lesz a jólét, akkor minden, ami addig állami kézben volt, és pártirányítás alatt működött egyszerűen a közösségé lesz. és akkor már nem lesz se állam, se pártok. na, az a kommunizmus. a marx úgy képzelte, hogy ehhez kell egy második forradalom. és akkor vége lesz a történelemnek. mert ugye akkor már a kánaán van.
a tanácsrendszernek kevés köze van a kommunizmushoz. az valójában a bolsevizmus. többpárti bolsevik rendszerek is léteznek. ez csak a tudós töröknek írom. demokrácia nem a többpártrendszer.
unionist
2011.11.04 23:46:55
@ciceró:
szóval kommunisták, csak ami van az nem a kommunizmus. mert ha most kommunizmus lenne, akkor úgy mehetnél a tesco-ba, hogy kifelé nem kellene fizetni. és az elmélet szerint befelé is hordanák a népet az árut önként, és dalolva. csak ehhez kell egy forradalom. és nyilván ez egy hülyeség, vagy egy nagyon utópisztikus dolog.
szóval kommunisták, csak ami van az nem a kommunizmus. mert ha most kommunizmus lenne, akkor úgy mehetnél a tesco-ba, hogy kifelé nem kellene fizetni. és az elmélet szerint befelé is hordanák a népet az árut önként, és dalolva. csak ehhez kell egy forradalom. és nyilván ez egy hülyeség, vagy egy nagyon utópisztikus dolog.
(A szerző filozófus, újságíró.) Egy demokratikus ország miniszterelnöke bejelentette, hogy egy kérdésben, sőt, bízvást mondhatjuk, egy Sorskérdésben népszavazást akar kiírni. Az EU vezető demokráciáinak vezetői hisztériás rohamot kaptak, a piac pedig fogta magát és…..
unionist
2011.11.04 11:53:26
Gondolkodni, merni, tenni.Forrás: Az N-VA honlapjaKOMMENTÁRA 2001-ben alakult Nieuw-Vlaamse Alliantie (Új Flamand Szövetség) ma a legsikeresebb párt Belgiumban. Szokatlan gyorsaságú politikai karriert futott be egy közel egy évtizede létrehozott párt Belgiumban. A…..
unionist
2011.11.03 14:39:07
@Hörcher Ferenc:
azt elfogadom, hogy ezek a nagy felosztások, örök kettébontások mindig illúziók. de a hármas felosztások is ilyenek. persze lehet azt mondani, hogy van egy eurázsiai zóna, ahol ez a két fejlődési modell keveredik.
azért következett be a bosnyák iszlamizálódás, azért válhatott majdnem teljesen ateistává albánia, mert ezek a nemzetiségek nem döntötték el, hogy keleti, vagy nyugati keresztények akarnak lenni. kerestek egy harmadik utat. végső soron nem rossz, de abban majdnem biztos vagyok, hogy bosnyákok be fognak olvadni. albánia sem lesz örökké ateista.
az orosz fejlődés záloga mindig is az volt, hogy eldöntötték: európaiak akarnak lenni, vagy ázsiaiak. nincs sajátosan orosz út. vagy ha mégis van, akkor az zsákutca.
brüsszelben voltak olyan elképzelések, hogy a kaukázust is az európai unióhoz kellene csatolni. csak kérdés, hogy a kaukázus népei vajon európai fejlődési pályát akarnak befutni, vagy valami egész mást. ugyanez volt a helyzet a törökökkel.
a görög válság is erről szól. a görögöknek kell dönteniük: európához akarnak csatlakozni, vagy kis-ázsiához. nincs harmadik görög út. vagy ha van, akkor az zsákutca. hiába van sajátos kultúrájuk, különleges nyelvük.
szerintem az nem kérdés, hogy észak, nyugat, dél, és közép-európa nemzetközösséget akar. ilyen szempontból mindegy, hogy a britektől, vagy a németalföldről, a skandinávokról beszélünk.
a reformáció közjogi értelemben a régiókat erősítette. a tartományi parlamenteket felfoghatjuk úgy is, hogy az egy reformált világi zsinatok. a katolikus egyháznak ez azért nem tetszett, mert az érsekség részben, vagy egészben világivá váltak. végül aztán ezt a különbséget elfedték az ökumené fogalmával.
a nyugati kereszténységet végig a történelemben a nemzetközösségbe vetett feltétlen hit tartotta össze. még akkor is, amikor a latinkeresztények egymással csatáztak. az európai kultúra része egy sajátos szövetségi politika. de ázsiában nincs ilyen. kínának lehet valaki kereskedelmi partnere, de valódi szövetségesei sose voltak. indiának sem. japánnak sem. koreának sem. iránnak sem. törökországnak sem. az ázsiai elit valamiért nem ebben gondolkodik. az arab világban van valmiféle szövetség. manapság az arab liga. de az észak-afrika.
vagy mondjuk az izrael kérdése. európai fejlődési pálya: zsidó-palesztin unió. ez esetben lehetnének akár eu tagok is. ázsiai fejlődési pálya: autokratikus rendszerek, autokefál egyházak. ebben az esetben nem lesznek semmilyen unió tagjai. az ortodox zsidók pontosan ezt mondják.
lehet mondani, hogy ez túlzott egyszerűsítés. de ez alighanem ilyen egyszerű. :-D
azt elfogadom, hogy ezek a nagy felosztások, örök kettébontások mindig illúziók. de a hármas felosztások is ilyenek. persze lehet azt mondani, hogy van egy eurázsiai zóna, ahol ez a két fejlődési modell keveredik.
azért következett be a bosnyák iszlamizálódás, azért válhatott majdnem teljesen ateistává albánia, mert ezek a nemzetiségek nem döntötték el, hogy keleti, vagy nyugati keresztények akarnak lenni. kerestek egy harmadik utat. végső soron nem rossz, de abban majdnem biztos vagyok, hogy bosnyákok be fognak olvadni. albánia sem lesz örökké ateista.
az orosz fejlődés záloga mindig is az volt, hogy eldöntötték: európaiak akarnak lenni, vagy ázsiaiak. nincs sajátosan orosz út. vagy ha mégis van, akkor az zsákutca.
brüsszelben voltak olyan elképzelések, hogy a kaukázust is az európai unióhoz kellene csatolni. csak kérdés, hogy a kaukázus népei vajon európai fejlődési pályát akarnak befutni, vagy valami egész mást. ugyanez volt a helyzet a törökökkel.
a görög válság is erről szól. a görögöknek kell dönteniük: európához akarnak csatlakozni, vagy kis-ázsiához. nincs harmadik görög út. vagy ha van, akkor az zsákutca. hiába van sajátos kultúrájuk, különleges nyelvük.
szerintem az nem kérdés, hogy észak, nyugat, dél, és közép-európa nemzetközösséget akar. ilyen szempontból mindegy, hogy a britektől, vagy a németalföldről, a skandinávokról beszélünk.
a reformáció közjogi értelemben a régiókat erősítette. a tartományi parlamenteket felfoghatjuk úgy is, hogy az egy reformált világi zsinatok. a katolikus egyháznak ez azért nem tetszett, mert az érsekség részben, vagy egészben világivá váltak. végül aztán ezt a különbséget elfedték az ökumené fogalmával.
a nyugati kereszténységet végig a történelemben a nemzetközösségbe vetett feltétlen hit tartotta össze. még akkor is, amikor a latinkeresztények egymással csatáztak. az európai kultúra része egy sajátos szövetségi politika. de ázsiában nincs ilyen. kínának lehet valaki kereskedelmi partnere, de valódi szövetségesei sose voltak. indiának sem. japánnak sem. koreának sem. iránnak sem. törökországnak sem. az ázsiai elit valamiért nem ebben gondolkodik. az arab világban van valmiféle szövetség. manapság az arab liga. de az észak-afrika.
vagy mondjuk az izrael kérdése. európai fejlődési pálya: zsidó-palesztin unió. ez esetben lehetnének akár eu tagok is. ázsiai fejlődési pálya: autokratikus rendszerek, autokefál egyházak. ebben az esetben nem lesznek semmilyen unió tagjai. az ortodox zsidók pontosan ezt mondják.
lehet mondani, hogy ez túlzott egyszerűsítés. de ez alighanem ilyen egyszerű. :-D
unionist
2011.11.03 17:56:00
@Hörcher Ferenc:
ez oké, de próbálja azt is megfejteni, hogy ez hübrisz mégis mire alapozódik? egy európai számára mi ad okot az elbizakodottságra, vagy ha mindenáron negatívan akarja beállítani, akkor gőgre?
ez oké, de próbálja azt is megfejteni, hogy ez hübrisz mégis mire alapozódik? egy európai számára mi ad okot az elbizakodottságra, vagy ha mindenáron negatívan akarja beállítani, akkor gőgre?
unionist
2011.11.03 23:22:51
@Hörcher Ferenc:
egyezzünk meg abban, hogy kölcsönösen hülyének tartjuk egymást. értelmetlen minden további diskurzus.
egyezzünk meg abban, hogy kölcsönösen hülyének tartjuk egymást. értelmetlen minden további diskurzus.
Haza és Haladás Blog
Privát sarok: A tankötelezettségi korhatár leszállításának várható hatásairól
2011.11.03 06:00:00
Nem az a valódi kérdés, hogy hány éves kortól ne kelljen mindenkinek iskolába járnia, hanem az, hogy mikortól, milyen ellátás, iskolát megelőző, iskolai és azon kívüli szolgáltatás szükséges ahhoz, hogy minden gyereknek megadjuk a sikeres és boldog felnőtté válás…..
A konzervativizmus jelentéséről közölt publicisztikát Pelle János a Magyar Nemzet október 11-i számában (Versenyfutás az idővel. Státuskonzervatívok, értékkonzervatívok és neokonok. 6. oldal). A szerző gondolatmenete a maga módján logikus, rendelkezik belső…..
unionist
2011.11.01 23:30:01
@bbjnick:
amit magyarországon liberalizmusnak mondanak az az valójában észak, és nyugat európát összekapcsoló latinkeresztény gondolkodás. ez egy felvilágosult vallás.
az egyik hittétele, hogy az államot és az egyházat külön kell választani. az államnak (a politikai pártoknak) a kultúrába minimális beleszólást szabad csak engedni. na most az ortodoxok ennek majdnem az ellenkezőjét hirdetik. az egy hitbeli kérdés, hogy a szekularizációt elfogadod, vagy elutasítod. ezzel kapcsolatban semmilyen állításra, vagy tagadásra nem lehet racionális magyarázatot adni. történelmi példák alapján persze el lehet valahogy dönteni, hogy mégis melyik csoport kapjon többséget. illetve politikai célok mentén.
tehát ha egy csoport feltett szándéka, hogy a kárpát medencei kultúrkört civilizált módon újraegyesítse, akkor annak a csoportnak a regionalizmust kell hirdetni. népnemzeti alapon a kárpát medencei kultúrkör egyesítése nem lehetséges. ha valaki mégis ebben gondolkodik, és tisztességes, akkor nem nagyon lehet ortodox. hanem azt kell mondania, hogy a történelmi királyság területét osztrák mintára osszuk fel tartományokra. és ezek kapjanak kulturális autonómiát. arra kell bazírozni, hogy partium számára a szomszédos tiszántúl lesz olyan fontos, mint mondjuk dobrudzsa. mert az a kárpátokon túl van, nagyváradnak kulturálisan több köze van debrecenhez, mint constancához.
de az is a vallásból következik, hogy nem az állam, hanem a régiók kapnak kulturális vezetőt. nincs osztrák pátriárka, hanem szövetségi tartományfőnökök vannak. tehát ehhez a nyugati (osztrák) mintákat kell követni, és nem a keleti (román) hagyományokat.
amit magyarországon liberalizmusnak mondanak az az valójában észak, és nyugat európát összekapcsoló latinkeresztény gondolkodás. ez egy felvilágosult vallás.
az egyik hittétele, hogy az államot és az egyházat külön kell választani. az államnak (a politikai pártoknak) a kultúrába minimális beleszólást szabad csak engedni. na most az ortodoxok ennek majdnem az ellenkezőjét hirdetik. az egy hitbeli kérdés, hogy a szekularizációt elfogadod, vagy elutasítod. ezzel kapcsolatban semmilyen állításra, vagy tagadásra nem lehet racionális magyarázatot adni. történelmi példák alapján persze el lehet valahogy dönteni, hogy mégis melyik csoport kapjon többséget. illetve politikai célok mentén.
tehát ha egy csoport feltett szándéka, hogy a kárpát medencei kultúrkört civilizált módon újraegyesítse, akkor annak a csoportnak a regionalizmust kell hirdetni. népnemzeti alapon a kárpát medencei kultúrkör egyesítése nem lehetséges. ha valaki mégis ebben gondolkodik, és tisztességes, akkor nem nagyon lehet ortodox. hanem azt kell mondania, hogy a történelmi királyság területét osztrák mintára osszuk fel tartományokra. és ezek kapjanak kulturális autonómiát. arra kell bazírozni, hogy partium számára a szomszédos tiszántúl lesz olyan fontos, mint mondjuk dobrudzsa. mert az a kárpátokon túl van, nagyváradnak kulturálisan több köze van debrecenhez, mint constancához.
de az is a vallásból következik, hogy nem az állam, hanem a régiók kapnak kulturális vezetőt. nincs osztrák pátriárka, hanem szövetségi tartományfőnökök vannak. tehát ehhez a nyugati (osztrák) mintákat kell követni, és nem a keleti (román) hagyományokat.
unionist
2011.11.02 00:15:50
@Tündér_Lala:
a neoliberálisok egységes belső piaci szabályozást akarnak. a népnemzetiek meg azt mondják, hogy erre nincs szükség. mert a magyarok majd jól összefognak, és megvédik magukat a németektől. és amikor ez nem sikerül, akkor ez az ortodox nacionalista csoport szidja a liberálisokat.
a liberók éppen azt mondják, hogy főszabályként ugyanaz vonatkozzon a németekre is, mint a magyarokra. aztán legyünk ügyesebbek, mint a fritzek. illetve nézzük meg, hogy miben vagyunk jobbak, vagy ha nem is jobbak, legalább mások. ehhez az európai piacot kell megvédeni, és nem a magyart. de ez is a vallásból következik. népnemzetben gondolkodsz, vagy nemzetközösségben. ehhez például európai alkotmány kellene, ami ezt a gazdasági megkülönböztetést az unión belül kizárja.
orbán viktor azt mondja, hogy nem kell európai alkotmány. hanem legyenek minden népnemzetnek saját törvényei. mert mi majd söralátét méretű adórendszert csinálunk. aztán több mint egy tucat adónemet írnak még rá. lényegesen több adóbevétel ebből persze nem lesz. mert a nép az adó egy részét el fogja csalni. vagy egyszerűen a határon kívülről fog legálisan vásárolni. és lehet majd szidni megint a liberálisokat.
a neoliberálisok egységes belső piaci szabályozást akarnak. a népnemzetiek meg azt mondják, hogy erre nincs szükség. mert a magyarok majd jól összefognak, és megvédik magukat a németektől. és amikor ez nem sikerül, akkor ez az ortodox nacionalista csoport szidja a liberálisokat.
a liberók éppen azt mondják, hogy főszabályként ugyanaz vonatkozzon a németekre is, mint a magyarokra. aztán legyünk ügyesebbek, mint a fritzek. illetve nézzük meg, hogy miben vagyunk jobbak, vagy ha nem is jobbak, legalább mások. ehhez az európai piacot kell megvédeni, és nem a magyart. de ez is a vallásból következik. népnemzetben gondolkodsz, vagy nemzetközösségben. ehhez például európai alkotmány kellene, ami ezt a gazdasági megkülönböztetést az unión belül kizárja.
orbán viktor azt mondja, hogy nem kell európai alkotmány. hanem legyenek minden népnemzetnek saját törvényei. mert mi majd söralátét méretű adórendszert csinálunk. aztán több mint egy tucat adónemet írnak még rá. lényegesen több adóbevétel ebből persze nem lesz. mert a nép az adó egy részét el fogja csalni. vagy egyszerűen a határon kívülről fog legálisan vásárolni. és lehet majd szidni megint a liberálisokat.
Tudom, kicsit erősen hangzik a cím, de lenne egy nagy előnye a bóvli kategóriának: végre a piac rádöbbentené a kormányt, hogy ez így nem mehet tovább! Ha már az elmúlt 20 évben nem sikerült...
Elég jó esélyünk van erre: a legutóbbi állampapír-aukció csúfos bukás lett, és…..
Több mint 2,4 millióan voltak kiváncsiak „Joey kilépésére” a YouTube-on, 500-nál is többen fűztek hozzá kommentet és 20,000-nél is többen like-olták, így igazi szenzációvá vált ez a videó. A videón Joey DeFrancesco, a Providence-i Renaissance Hotel dolgozója,…..
A FIDESZ-KDNP kormány határozott és egyértelmű törekvése, hogy saját képére formálja az országot, sőt esetenként a világot. Ennek a törekvésnek az egyik megnyilvánulása a dühödt törvényalkotás, olyan területeken is, ahol sokkal inkább a nyugodt…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
oké, de 2006 után nem volt kormányzás.